Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

2 Somogyi Néplap 1988. június 21., kedd A hetek csúcstalálkozója Torontóban „Jó úton járunk, ezen kell maradnunk" Megkezdődött a hét vezető tőkés nagyhatalom állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója Torontóban. Szemben M. Thatcher, (jobbra) R. Reagan, B. Mulroney, F. Mitterrand, H. Kohl, C. de Mita, J. Delors és N. Takesita A gazdasági kérdésekről folytatott kétórás csúcsszin­tű eszmecserével nyílt meg vasárnap délután a kanadai Ontario tartomány fővárosá­ban, Torontóban a hét veze­tő tőkés állam idei találko­zója. Az állam- és kormány­fők ezúttal egymás között folytattak eszmecserét ezek­ről a kérdésekről, közben külügyminisztereik, illetve pénzügyminisztereik külön- külön tanácskoztak. Vasár­nap este egy előkelő torontói klubban vacsoráztak együtt a hetek vezetői, ezúttal a nem­zetközi kérdésekről tanács­kozva. A miniszterek pedig külön ismét csak szakterüle­teik kérdéseit vitatták meg a vacsoraasztal mellett. A vasárnapi első eszme­cserét követően Wilson ka­nadai pénzügyminiszter adott rövid ismertetést a tanács­kozásról. Mint elmondotta, mind a hét állam- és kor­mányfő röviden ismertette a találkozón megvitatni kívánt elképzeléseit. Reagan ameri­kai elnök például haladékta­lanul előterjesztette azt a követelését, hogy az évezred végéig minden ország szün­tesse meg mezőgazdasági ex­portjának és általában a me­zőgazdasági termelésnek a tá­mogatását. Mitterrand fran­cia elnök a fejlődő országok­nak nyújtott gazdasági se­gély, illetve az adóssággon­dok rendezésének témáját fe­szegette. Mulroney kanadai kormányfő a tanácskozást megnyitva méltatta az el­múlt években a vezető tő­kés országokban bekövetke­zett kedvező gazdasági válto­zásokat, Erről beszélt a má­sodiknak felszólaló Marga­ret Thatcher brit kormányfő is: azt fejtegetve, hogy 1981 óta alapvetően megváltozott a gazdasági helyzet, megszi­lárdult és fellendülőben van a tőkés országok gazdasága, nincs komoly inflációs ve­szély, és a nemzetközi valu­taárfolyamok is stabilizálód­nak. Reagan felszólalásában azt hangoztatta, hogy a hét or­szág vezetőinek csúcstalálko­zói az évek során számos gazdasági kérdés megoldását segítették elő, pozitív fejle­ményeket hoztak. „Jó úton jártunk, ezen kell marad­nunk” — hangoztatta az amerikai elnök. Az általa szorgalmazott témáról, a me­zőgazdasági szubvenciók el­törléséről egyébként később részletesen tárgyalnak majd, de megfigyelők szerint kevés esély van arra, hogy a washingtoni javaslatot az európai partnerek jó része elfogadja. . Egyetértésükről biztosítot­ták Reagan elnököt a Szov­jetunióval folytatott tárgya­lások kérdésében vasárnap esti, nemzetközi témákkal foglalkozó eszmecseréjükön a vezető tőkés országok ál­lam- és kormányfői. Reagan pozitívan értékelte a moszkvai csúcstalálkozó eredményeit és ismertette partnereivel a további tár­gyalásokra • vonatkozó wa­shingtoni elképzeléseket. Hétfőn újabb magyar tár­sadalmi szervezetek, szak­mai szövetségek tettek köz­zé állásfoglalást a Romániá­ban meghirdetett település­átalakítási politikával kap­csolatban. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének főtitkára nyilatkoza­tában közölte, hogy a szö­vetség vezető testületéit és az egész magyar újságíró társadalmat mélységesen nyugtalanítják azok a ter­vek, amelyek a Romániában élő magyarság és más nem­zetiségek településeinek fel­számolására irányulnak. Minden újságíró erkölcsi kö­telezettsége az emberi jogok és az egyetemés emberi ér­tékek védelme — hangoztat­ta a nyilatkozat. A főtitkár utalt arra, hogy az MSZMP KB és az RKP KB titkárainak tavaly júniu­si találkozóján román részről indítványozták, majd később megerősítették: a magyar újságírók egy csoportja ta­nulmányozza a helyszínen a román nemzetiségi politikát. A MUOSZ a Román Újság­író Tanácsnak küldött ko­rábbi, és most megismételt üzenetében bejelentette, hogy Időközben a külügyminisz­terek egyebek között a dél- af-rikai helyzetről és a ter­rorizmus elleni küzdelem kérdéseiről tárgyaltak. Hét­főn előbb az állam- és kor­mányfők rövid megbeszélé­sével, majd teljes üléssel, a szakminiszterek bevonásával folytatódott a csúcstalálkozó. a magyar újságírók csoport­ja kész Romániába utazni és mielőbb megkezdeni a mun­kát. Az üzenetre eddig nem érkezett válasz. A Magyar Film- és Tv^mű- vészek Szövetsége felhívás­sal fordul a világ film- és televíziós művészeihez, szer­vezeteihez és a televíziós társaságokhoz, hogy a köz­vélemény hiteles tájékozta­tásával emeljék fel szavukat a romániai falvak megsem­misítése ellen. Milliókat űz­nének el szülőhelyükről, ott­honukból, s kényszerítenének új lakóhelyekre. Az érintett települések valamennyi la­kosának életében mindez jó­vátehetetlen emberi tragé­diákhoz vezet. A romániai nemzeti kisebbségek, köztük a legnagyobb lélekszámú er­délyi magyarság elvesztené etnikai megőrződésének min­den esélyét. A szövetség ezért felhívással fordul a Magyar Népköztársaság kormányá­hoz és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságához, hogy az ENSZ- ben és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének soron következő ülé­sén, valamint más nemzet­közi fórumokon szorgalmaz­HATALOM­ÁTVÉTEL HAITIBEN A haiti hadsereg néhány nappal ezelőtt leváltott fő­parancsnoka vasárnap éjjel katonai államcsínyt hajtott végre. Hírügynökségi jelen­tések Szerint Henry Namphy. tábornok katonái megostro­molták és elfoglalták az el­nöki palotát, valamint kö­rülvették az államfő rezi­denciáját. Az AFP francia hírügynökség értesülése sze­rint Namphy tábornok táv­iratban közölte a vidéki ka­tonai helyőrségekkel, hogy átvette a hatalmat áz ország­ban. Leslie Manigat, a fcarib- tengeri >szigetország idén feb­ruárban megválasztott elnö­ke pénteken váltotta le a hadsereg éléről Namphy tá­bornokot, akit azzal vádolt, hogy párhuzamos hatalmat alakított ki. A hadsereg új főparancsnoka azonnal eltá­volította a fegyveres erők vezetéséből Namphy leghű­ségesebb híveit. A táborno­kok nyugdíjazásának beje­lentése után zajlott le a fegy­veres akció Port-au-Pnince- ben. Manigat februárban Henry Nanjphy aktív támogatásá­nak köszönhetően nyerte meg az elnökválasztást, ame­lyen a hadsereg által megfé­lemlített ellenzék nem indí­tott jelölteket. za a kérdés napirendre tű­zését. Tegyen meg mindent a Romániában élő magyar­ság kisebbségi jogainak vé­delme és sorsának enyhíté­se érdekében. A településszerkezet eről­tetett, józan ésszel nem ma­gyarázható, és gazdasági elő­nyökkel nem járó átalakítá­sa szembeállítja a román ál­lampolgárokat és az ott élő nemzetiségeket, politikai és anyagi károkat okoz az egész országnak — hangsúlyozza a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge országos elnökségének ál­lásfoglalása. Az MTESZ or­szágos elnöksége tiltakozó ál­lásfoglalását eljuttatja a szo­cialista országok mérnök- szervezeteinek szövetségé­hez, a tudományos munká­sok világszövetségéhez és a mérnökszervezetek világszö­vetségéhez. Az Ipari Szövetkezetek Or. szagos Tanácsának állásfog­lalása tiltakozik az általános emberi jogok, ezen belül a magyar nemzetiség jogainak durva megsértése, áz egye­temes emberi és a magyar kultúrát veszélyeztető intéz­kedések ellen. Újabb tiltakozások a Romániában tervezett intézkedések ellen Ülésezett az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Szabó Sándor (Csongrád m.) is. Bánfalvi András (Sza­bolcs—Szatmár m.) veszélyt látott abban, hogy a háztá­ji termékek árkiegészítésé­nek megszüntetését terve­zik, ez megyéjében különö­sen érzékenyen érintené az amúgy is kedvezőtlen adott­ságú térségekben v élőket. HanJcó Mihály (Békés m.) arról szólt, hogy a központi intézkedések ellenére a meg­termelt tojás jelentős része a termelők nyakán maradt. Annáik ellenére volt ez így, hogy a termelők árengedmé­nyeket is adtak, ám a piacon csak a szokásos mennyisége­ket tudták elhelyezni. Bi­zonyságául annak: a termék­többlét levezetése továbbra sem megoldott, s ez nemcsak a baromfi ágazatban, hanem más szakmákban is így van. A miniszterhelyettes vá­laszában kifejtette: mind ke­gyesebb lehetőség van kor­mányzati beavatkozásra, hi­szen a termelői körre a pia­ci törvényszerűségek van­nak mindinkább hatással, ám kétségtelen: az integrá­ciót javítani kell, és a ver­tikális kapcsolatok kiépíté­sével sem lehet késedelmes- kedni. En-élkül a termelés különböző pontjain az érde­kek csorbulása továbbra is gondot okoz. Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m.) a betakarítás pénz­ügyi fedezetének kérdését hozta fel, ugyanúgy Szabó Sándor (Csongrád m.) is ez­zel foglalkozott. Az ülésen jelenlevő Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes bejelentette: a kellő forrás összességében a pénzügyi rendszerben rendelkezésre áll a felvásárolt áru fedeze­téhez, a kérdés az, hogy mi­képpen asszák fel a bankok között az összegeket. A bizottság a költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést elfogadta. Szikh szélsőségesek bombamerényletet hajtottak végre a Haruana ' állambeli Kuruksetraban egy villamossági szak­üzlet előtt. Az akciónak 14 halálos és 30 sebesült áldozata van SZKP — pártértekezlet Radikális fordulat nem várható A viták az átalakulóban lévő szovjet társadalom nél­külözhetetlen elemei. Ma e viták középpontjában szük­ségképpen a hónap végén összeülő pártértekezlettel kapcsolatos kérdések, egye­bek között maga az SZKP belső kérdései állnak. Viták folytak-folynak már arról is, mire jogosult a pártértekezlet, milyen dön­téseket hozhat. A tanácsko­zás feladata az átalakítás kezdetének tekintett 1985 áp­rilisi KB-ülés és az SZKP XXVII. kongresszusa óta el­ért eredmények összegzése és a következő évek társadalmi, politikai, gazdasági és egyéb feladatainak pontos megha­tározása. Kérdéseket az vet fel, hogy mire van joga a párt­konferenciának. Az SZKP szervezeti szabályzata mind­össze öt sorban, két mondat­ban foglalkozik ezzel. („A kongresszusok közötti idő­szakban a Központi Bizott­ság szükség szerint összehív­hatja az országos pártérte­kezletet, hogy áttekintse a párt életének vitára érett kérdéseit. Az országos párt­értekezlet lebonyolításának rendjét az SZKP KB hatá­rozza meg.”) Részletesen utoljára a párt 1939-ben tar­tott XVIII. kongresszusa fog­lalkozott a pártértekezletek jogaival. Eszerint a KB a helyi pártszervezetek képviselőiből (tehát a kongresszusoktól el­térően nem a tagságéiból) hívja össze a konferenciát. A választás és a képviselet rendjét a KB határozza meg. A XVIII. kongresszus hatá­rozata szerint a Központi Bizottság összetételét a tag­ság egyötödéig terjedően jo­ga van a konferenciának le­váltani, de a megüresedett helyekre csak a KB póttag­jaiból választhatnak, s a pót­tagok helyére új emberek kerülhetnek. A pártértekez­let minden határozata csak akkor lép érvénybe, ha azo­kat a KB következő ülésén jóváhagyja. Az SZKP Központi Bizott­sága a mostani tanácskozás küldötteinek kiválasztásakor javasolta, hogy' a helyi párt­szervek lehetőleg konzultál­janak a párttagság minél szélesebb körével, hogy ez­által garantálják az egyetlen előre megszabott feltétel tel­jesítését: olyan emberek ke­rüljenek a küldöttek soraiba, akik tetteikkel bizonyították, hogy az átalakítás elkötele­zettjei. Nehéz feladatra vállalko- - zik, aki pontosan meg akar­ja határozni: hogyan is kell értelmezni a peresztrojka- ellenességet. Emlékezetes, hogy a párt főtitkára a kö­zelmúltban újságírókkal, írókkal találkozva felhívta a figyelmet, milyen veszélye­ket rejthet a címkék felelőt- . len ragasztgatása. Gorbacsov hangsúlyozta, nem szabad ellenségnek kikiáltani azo­kat, akik nem tudnak lépést tartani a gyors változások­kal, s a megbélyegzés he­lyett a megnyerést kell cé­lul kitűzni. Az átalakítás egyik aktív harcosa, a Lomonoszov Egye­tem professzora, Gavriil Po­pov nemrég cikkében éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy még azok is az átala­kítás lobogóját emelik ma­gasba, akiktől a leginkább félteni kell a megkezdett folyamatokat. Ezek pedig a párt- és államélet bürokra­tái, azok az apparatcsifcok, akik egzisztenciájukat lát­ják veszélyeztetve. Kevesen vannak olyanok, akik nyíl­tan szembeszegülnek az át­alakítással. Az igazi veszélyt inkább az átalakítás tartal­mának értelmezésében és végrehajtásában tapasztalha­tó eltérések jelentik. Az igazi átalakítás jelsza­va tömören jelzi a lényeget: Több szocializmus = több demokrácia. A több demok­rácia feltételezi á politika nyilvánosságát : a politika nem titokban, zárt ajtók mögött alakul ki, hanem a társadalom legnagyobb nyil­vánossága előtt, a nyilvá­nosság alkotó részvételével. Vagyis az ország népe meg- . szűnik a „fent” meghozott döntések puszta végrehajtó­ja lenni, a nép veszi kezébe sorsának .irányítását. Az apparátus nagyobb ré­sze elismeri a változások szükségességét, de nem akar­ja kiengedni kezéből a ha­talmat (s ezáltal a túlélést) jelentő irányítást. Vagyis a peresztrojkát igazából de­mokratizálás nélkül akarja végrehajtani, megfosztva azt lényegi tartalmától. Ma az átalakítás őszinte hívei gyakran nyúlnak visz- sza a lenini forrásokig, egye­bek között olyankor, amikor a párt szerepének, helyének újraértelmezéséről folyik a szó. Egyre erőteljesebben vetődik fel: ha a párt az egész társadalom politikai vezető ereje, akkor döntései egy egész társadalom életé­re hatnak, tehát a társada­lomnak joga van ellenőrizni a párt tevékenységét. Minderről, a pártélet át­alakításának fontos elemei­ről, a munkastílus megvál­toztatásáról, a káderpolitika elveinek megújításáról rész­letesen szó esik a konferen­cia országos vitára bocsátott téziseiben is. Az egyik gyakran olvasha­tó, hallható javaslatcsoport arra vonatkozik, hogy tekin­tettel a pártnak a társada­lomban elfoglalt meghatáro­zó helyére, jogilag is szabá­lyozni kellene a párt tevé­kenységét az államéletben. Elemi igényként merül fel a vitában az alapiszervezeti munka becsületének helyre- állítása, csakúgy, mint az egyes párttagokkal szembeni emberi, erkölcsi követelmé­nyek következetes érvényesí­tése. A tézisek természetesen nemcsak vitáik, hanem elem­zések tárgyát is képezik. Ál­talános vélemény, hogy a dokumentum reálisan vázol­ja fel az országban kialakult helyzetet, jó alapot teremt­ve a haladás útjáról folyó vitához. Hiányérzetük első­sorban a gazdasági reform kiszélesítésével összefüggés­ben van az elemzőknek. A .leglassúbb kibontako­zás éppen a gazdaságban van, s ennek objektív és szubjektív okai egyaránt megvannak. Egyértelmű, hogy az éppancsak kibonta­kozó reform első eredményei is hosszabb idő után mérhe­tők csak le, hiszen az idén lépett életbe a vállalati tör­vény, s csak az .év második felében lesz hatályos a szö­vetkezetekről szóló törvény. Emellett, s erre is Popov cikke hívta fel a figyelmet, az új feltételek között sok gazdasági vezető elbizonyta­lanodott, akaratlanul is az átalakítás apparátusi válto­zatának hívei kezére játsza­nak. (A gazdasági vezetők először szembesülve a piaci értékítélettel, meg vannak fosztva a felülről jövő direk­tívák nyújtotta „biztonság­tól”.) Többen hangoztatják hiányérzetüket a tézisterve­zetnek azon része kapcsán is, amely csak nagyon rövi­den, körvonalazatlanul fog­lalkozik a szakszervezetek­kel, más társadalmi és poli­tikai szervezetek szerepével. A most zajló viták, mégha olykor indulatosak is, azt jelzik, hogy az SZKP XIX. országos értekezletétől nem radikális fordulat várható, talán erre szükség sincsen. Ami várható, hogy sok min­dent tisztázó vitában jelöljék meg pontosan, világosan a párt és az ország előtt álló feladatokat^ amint azt a tag­ság, az ország közvéleménye elvárja. Ha ezt a célt elérik, a tanácskozás a peresztrojka három évvel ezelőtt megkez­dett útjának történelmi ál­lomásává válhat. Szántó András

Next

/
Oldalképek
Tartalom