Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

1988. június 21., kedd Somogyi Néplap 3 Számottevőik a tartalékok'a gazdaság fejlesztésére Együtt gondolkodva a városért — A Danuvia a nehéz időszak ellenére eredményes első negyedévet zárt. Meg­bíztuk a Produktor Szerve­zési Vállalatot, hogy elemző vizsgálattal keressék a to­vábbi jobbítás lehetőségét. Ránkcsodálkoztak : miért kérjük ezt az eredmények is­meretében ? Mondtuk, mert úgy gondoljuk, hogy ha ak­kor fordulunk hozzájuk, amikor újabb termékekre kell váltani, akkor már késő lesz. — A gazdaság és a politi­ka viszonyáról miként véle­kedtek a körzet párt-, álla­mi és gazdasági vezetői? — Közvetlen termelési té­nyező az is, hogy a gazdasá­gokban működő politikai szervezetek Szerepét miként értékelik az érintettek. A termelés oldaláról is kárté­kony, ha a társadalmi-politi­kai tevékenységet lebecsülik. Ha akadnak olyan gazdasági egységek, ahol a politikai szervezetek vezetői együtt­működésre képtelennek tart­ják, az nem a pártdemokrá- eia helyzetén múlik, hanem az előbb említett-gondolko­dásmódon. — A véleménycserére ösz- szegyűlt vezetők fontos té­nyezői a településfejlesztés­nek is. — Egy település arculatá­nak alakulása, kereskedelmi ellátottságának helyzete, kul­turális lehetőségei visszahat­nak a gazdasági munkára is. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy jelentősebb összeggel támogassuk a tele­pülésfejlesztést, de úgy gon­dolom, nemcsak forintokra van szükség. Az üzemek sok mindent vállalhatnak. Hiszek abban is, hogy az emberek megnyerhetők az értelmes célok eléréséhez. Vegyük pél­dául a strandépítést vagy a sport támogatását! Ez utóbbi­val kapcsolatban el kell dön­teni, hogy sportegyesülete­inktől mit akarunk elvárni, s a legjobbakat kell támogat- ‘ nunk. Üzemeinknek tehát a térség érdekeit is figyelembe kell venniük. Remélem, eh­hez is segítséget adott talál­kozásunk, mint ahogy segít­hetnek a további beszélgeté­sek is, amelyeket a külön­böző társadalmi rétegekkel terveznek a város vezetői. N. J. jönnek az érdeklődő vendé­gek, többejt között a térség két országgyűlési képviselő­je, Pál Lászlóné és Pásztohy András is. Nemcsak a közös szemle, hanem a kemény kritika is hagyomány ebben a körzet­ben. — Ez az egyik nagy hasz­na — mondja egyikük —, mert az a hiba, ami miatt egyszer pironkodni kellett a többiek előtt, biztosan nem ismétlődik meg. Elindul a konvoj. Az au­tókba épített CB-rádión Sze­rényt Zoltán osztopáni’ elnök köszönti a résztvevőket, s a szó máris Lipták László fő- agronómusé. Hektáronként hat és fél millió kalászt ringató búza­tábla, azután a KITE-vel közösen szervezett búzafaj- ta-kísérletek mellett vezet az út. Itt is, mint minden egyes don lassan másfél hónapja nem esett, a gyenge homok­talajokban sínylődik a gabo­na, egyedül a napraforgó bírja még. Hetesen május­ban mindössze 19 .millimé­ter csapadékot mértek, a szennai határban június 8-ig az idén összesen 240 milli­méter eső esett. De ez is aránytalan elosztásban: amíg Szennában 15 millimétert mértek, a szilvásszentmárto- ni 17 százalékos lejtőkre fel­hőszakadás zúdult, kimosva 40 centi magasra nőtt kuko­ricasorokat, tovább pusztít­va a néhol alig-alig levő ter­mőrétegét. Pedig hát a látot­tak csak megerősítették Ta­kács Ernő termelési elnökhe­lyettes tájékoztatóját: a zse­lici dombokon minden te­kintetben az átlagosnál több erőfeszítésre van szükség, de lehet — itt is lehet — nagy eredményeket tartogató, tisz­Van-e anyag reggel Nincs üresjárat Egyenletes, folyamatos munka Gyakran tapasztalható a különböző munkahelyeken, hogy hétfőn reggel nincs minden kéznél. Néhol a szál­lító nem érkezik meg idejé­ben, másutt a hétvégi túl­órában vagy géemkámunká- ban élték föl az anyagot. S más okai is lehetnek annak, hogy hétíkezdetkor a munka újraindítása nem zökkenő- mentes. Tegnap a Finommechani­kai Vállalat kaposvári gyá­rában azt néztük meg, mi­lyen az anyagellátás a hét első napjának reggelén: — Nálunk fontos követel­mény, hogy mindig időben itt legyen az anyag, a folya­matos munka feltételei biz­tosítva legyenek — mondta Molnár László igazgató. — Egyenletes munka- és anyag- ellátásra késztet az is, hogy a piacokon nagy igény van termékeinkre. A megrende­lések évek óta maximálisan lekötik a kapacitásunkat, rendszeresen használunk föl túlórákat is. Sajátos felada­tainknak és a piaci kény­szernek egyaránt szerepe van abban, hogy belső szervezés­sel, jövőbe tekintő tervezés­sel igyekszünk kiegyensúlyo­zottá, gördülékennyé tenni a munkát. Feladataink nem te­szik lehetővé az üresjárato­kat, a teljesítmény- és anyagkieséseket. Mórocz Zoltán anyagellá­tási osztályvezetőt már a jö­vő évi feladatok foglalkoz­tatják. Munkájának amúgyis része a negyedéves, féléves előregondolkodás, mivel ál­talában ennyi idővel előbb kell leadnia az anyagrende­lést, hogy a szükséges alap­anyag, alkatrész megérkez­zen a feldolgozás kezdetére. Elkerülhetetlen, hogy a helyi gazdasági vezetők is szót váltsanak időnként egy­mással, keressék az együtt­működés lehetőségeit. A nagyatádi városi pártbizott­ság beszélgetésre hívta a munkavállalók nyolcvan szá­zalékát foglalkoztató nyolc legnagyobb vállalat, illetve szövetkezet vezetőjét. A ta­nácskozás vendégei között volt Magyar Vince, a Da­nuvia 4. számú gyárának igazgatója is. — Ha nem tévedek, ha­sonló tanácskozást még nem tartottak a városban. — A legtöbb gazdasági ve­zetővel rendszeres a kapcso­latunk, de volt közöttük olyan, akivel magam is elő­ször találkoztam. Fontos dol­gokban alakítottunk ki kö­zös állásfoglalást. A pártbi­zottság első titkárával és a tanács elnökével együtt az a véleményünk, hogy a gazda­sági vezetők szerepe meg­nőtt. Ezzel egyidőben a köz­véleményben bizonyos veze­tőellenesség alakult ki. Ez részben érthető is, hiszen foglalkoztatási gondok van­megfelelő.en készül. A vevői igények,. a határidők, a ter­melési programok határoz­zák meg, hogy mikor milyen munka kerül előtérbe. Üres­járat soha nincs, kieső mun­kaidő nem bosszantja az itt dolgozókat. Érvényes volt ez erre a hétfőre is. Hétfő vagy pén­tek, egyremegy a Finom- mechanikában; az anyagellá­tás folyamatos, egyenletes. K. Gy. nak, csökkent a bérek reál­értéke. A feszültség miatt az emberek a vezetők ellen fordultak. Ebben a helyzet­ben nekünk is változtatni kell. — A stabilizációs törekvé­sek időszakában milyen a város pozíciója? — Nagyatád és környéke jobb helyzetben van, mintáz ország, de bennnüket is érintenek a kedvezőtlen je­lenségek. Szabó István, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra elmondta, hogy a nagy­üzemeknek eddig várakozá­son felüli teljesítményeket sikerült felmutatniuk. Nin­csenek foglalkoztatási gon­dok; a felszámolásra kerülő Komfort Ipari Szövetkezet dolgozóinak is sikerült mun­kahelyet találniuk. Rövide­sen megkezdi munkáját a szociális foglalkoztató: új munkahelyeket kínálhat az Öra- és Ékszeripari Vállalat és a Hunor kesztyűüzeme. Számottevő tartalékok van­nak a térség gazdaságának fejlesztésére. A konzervgyár például a mezőgazdaság hú­zóágazata lehetne. Itt ter­meltethetnék meg azokat a zöldség- és gyümölcsféléket, amelyeket feldolgozásra az Alföldről hoznak. Van me­legvíz; furcsa, hogy senki sem hasznosítja, pedig üveg­házakat, fóliasátrakat fűthet- nének vele. A nagyatádi tsz például megszüntette a ker­tészet fűtését is. Szó volt a kooperációs lehetőségekről. Bár ennek bizonyos akadá­lyát is látom, hiszen min­denki túlságosan szakoso­dott. De nem kizárható az együttműködés. A termelő- szövetkezetnek például van egy műanyagüzemé, nekünk fóliák kellenek. Ha tőlük vá­sárolunk, nem kell nagy tá­volságról szállítani. Példa­ként említhettük a Volán üzemegységét, amely kinőtta telephelyét. A városrendezés miatt új helyen kell épít­kezniük, de ehhez fejlesztési eszközök kellenek. Ha van elegendő nyeresé­gük, akkor gondolhatnak az építkezésre. Miért ne segít­hetnénk őket azzal, hogy ki­zárólag velük szállíttatunk? Az sem elképzelhetetlen, hogy a térség üzemei a pénz­tartalékaikat közös vállalko­zásokba fektessék. — A nagyatádi üzemek ve­zetői milyen elképzelésekkel, ötletekkel találkoztak ezen a beszélgetésen? lyástalan területe. A szem­lén látottak ezért egy kicsit jellemzői lehetnek — leg­alábbis lehetnének — az egész megyének. Hogy vélekedtek erről a résztvevők? . Pásztohy András szentgá- loskéri- elnök, országgyűlési képviselő: — Hallatlan nagy szorgalomról, szakértelem­ről, szakmai igényességről beszél a határ. De szívszo­rító a csapadékhiány; ismét félő, hogy a remények nem válnak be. Keresztes Jenő nyugdíjas elnök: — Mindenütt biztató a kép; méltán bizakodók az emberek, van alapjuk a re­ményre. — Szabó Gábor kaposmé- rői elnök: — Szemmel látha­tóan javult egy év alatt a növényvédelem, jó termés ígérkezik gabonából. De ha nem lesz eső ... Bognár Zoltánné műsze­rész úgy látja a munkaasz­talnál: gyakran kell félre­tennie egy-egy anyagot, hogy a másikkal kezdjen foglal­kozni. A választ is tudja, hogy miért. Közben bekap­csolódik a beszélgetésbe Tóth László, a szerelőüzem veze­tője, s a termelési menet­rend ismertetésével is érzé- letessé teszi: minden egyes eszköz, berendezés az előre megállapított időpontnak / Aggasztó a csapadékhiány HATÁRSZEMLÉN A íöldet művelő ember évszázados szokása, hogy a nyári betakarítás előtt megszemléli földjeit. Nyolc termelőszövetke­zet, a XI. számú gazdasági kiskörzet újraélesztette ezt a hasz­nos, ,szép hagyományt. Fél hét. A rádióban a hí­rek előtt a meteorológus na­pos meleg időt, délutánra né­hol kevés csapadékot ígér. — Kivételesen nem bán­tam volna, ha a mai határ­szemlét elmossa az eső — jegyezte meg Sárdi Lajos kaposfői tsz-elnök. Az osztopáni téesz udvarán tizenhét terepjáró Niva sora­kozik; bent az irodában né­pes csapat, a kiskörzethez tartozó nyolc szövetkezet — Hetes, Kaposfő, Kaposmérő, Nagybajom, Osztopán, So- mogyjád, Somogysárd, Szen­na — elnöke, termelésirá­nyítója. főkönyvelője.. Sorra növényi kultúránál, részletes technológiai tájékoztatót kap­nak a résztvevők. Nem tit­kolva el az olyan gondokat sem, mint amilyen a banics- kai kukoricatáblánál jelent­kezett: kétszer is gyomirtóz­ták, de még azután is elő' kellett venni a kultivátort, mert a vegyi védekezés nem járt kellő eredménnyel. Nem itt és nemcsak az osztopáni határban, a nap folyamán a többi gazdaságban is ismét­lődött ez a tapasztalat. Mint ahogy ezzel összefüggésben újra és újra szóba került: hovatovább aggasztóvá válik a csapadékhiány. Somogysár. teletre méltó látnivalókat produkálni. Perge István, a KITE rendszer megyei egységve­zetője mondta az egyik zöld­borsó-tömb mellett: — Ha itt lehet 4 tonna búzát termelni, akkor Göllé- ben hétnek kell lennie. Iga­zán ígéretes, " amit itt mutat a határ, az itteni viszonyok között. Persze láttunk Somogyjá- don rekordot ígérő repcét és búzát, Hetesen gyönyörű cu­korrépát — és sorolhatnám tovább. Ez a harminckétezer hektárnyi kiskörzet a megye nagyüzemi területének mint­egy egytizede, magában hor­dozza a megyére jellemző minden fő sajátosságot; Van kitűnő földje, gyenge homok­ja, meredek lejtője és lefo­Takacs Ernő szennai el­nökhelyettes: —> Az egész térségben látnivaló, hogy amit emberileg, szakmailag ellensúlyozni lehetett, azt mindenütt megtették. A kép ma lényegesen jobb, mint tavaly volt. De hogy holnap is az lesz-e? Erdélyi Lajos somogysár- di elnök: — Sokat léptek előre a körzetünk szövetke­zetei. A kritikák nyomán ja­vultak az útviszonyok, min­denütt gondozottabb, rende­zettebb a határ. A jó össz­kép mögött igen sok fárad­ság van. S hogy ez mennyi­re lesz eredményes, az dön­ti el, mikor jön meg az eső. Az egész napos szemle után, feledve a hőséget, a dűlő- utak portengerét, ’ hosszan, részletesen értékelték a ta­pasztalatokat.. Vörös Márta BÍRÓ ZOLTÁN 1946—1988 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Bíró Zoltán, a Mészöv elnöke, a Siófok és Vidéke Áfész elnöke 42 éves korában váratlanul elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. A Somogy Megyei Mészöv elnöksége A somogyi fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom egyik meghatározó egyénisége tá­vozott közülünk. Bíró Zoltán 1946-ban szü­letett Nagyszekeresen. A fe­hérgyarmati közgazdasági technikumban szerzett érett­ségi után a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalatnál he­lyezkedett el. 1967 júliusában került Siófokra, a Kőolajve­zeték-építő Vállalathoz. Két esztendővel később lett tag­ja az MSZMP-nek és újabb két évre rá fölvették a mun­kásőrség soraiba is. 1971 feb­ruárjában került a siófoki városi pártbizottságra politi­kai munkatársnak. 1979-ben nappali tagozaton fejezte be az MSZMP Politikai Főisko­láját. A logikusan érvelő és kri­tikus észrevételeket is gyak­ran hangoztató fiatalember munkahelyén újabb jelentős feladatokat kapott: tagja lett a pártbizottság gazdaságpo­litikai munkabizottságának is. A siófoki áfész-nál 1980 novembere óta dolgozott, kezdetben ügyvezető igazga­tóként, majd 1981-től a szö­vetkezet elnökeként. Az ál­tala irányított áfész a megye egyik legnagyobb és legdina­mikusabban fejlődő szövet­kezete ma is. 1987-ben vá­lasztották meg a Mészöv tár­sadalmi elnökének. Szomorú és megdöbbentő, hogy nagyon rövid ideig tel­jesíthette, amit vállalt. Mun­kásságát több kitüntetéssel ismerték el, tavaly megkap­ta a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát is. Emlékét nemcsak ismerősei, barátai és munkatársai őr­zik, hanem a fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom széles tábora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom