Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

/ Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A HHHHH "XLIV. évfolyam, 144. szám Ara: 1,80 Ft 1988. június 17., péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány szóvivőjének tájékoztatója A tsz-ssövetség megyei küldöttközgyűlésének véleménye: Következetesebb érdekképviseletet várnak A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvi­vője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Radzsiv Gandhival, az Indiai Köztársaság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány jelentést hallgatott meg a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Álla­mi Tárcaközi Bizottság tevékénységéről, és letelepedési ala­pot hozott létre. A Minisztertanács meghatározta a KGST 44'. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. A kormány döntött a központi államigazgatási szervek háttérintézményeinek korszerűsítéséről. A Minisztertanács elfogadta a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott jelentést. A nehéz helyzetben levő mezőgazdasági üzemek gazda­sági stabilizálásához elengedhetetlen egy sor belső és külső teltétel megteremtése r- állapította meg tegnap a tsz-szövet- ség megyei küldöttközgyűlése. A testület a nyugdíjba vonulása miatt felmentette Bogó László titkárt és új titkárt választott: Herner Endrét, a megyei pártbizottság munkatársát. Bányász Rezső, a Minisz­tertanács ülését követő szó­vivői értekezleten (a Ma­gyar Hírlap kérésére) kom­mentálta Grósz Károly' mi­niszterelnöknek a kormány­ülésen elhangzott beszámo­lóját Radzsiv Gandhival folytatott tárgyalásairól. A kormányülésen — Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, hazánk állandó KGST-képviselőjének elő­terjesztésében — meghatá­rozták, a KGST soron kö­vetkező, 44. ülésszakán részt­vevő magyar küldöttség tár­gyalási irányelveit. Az MTI érdeklődésére a szóvivő el­mondta, hogy a júliusban Prágában megrendezendő ülés napirendjén több fon­tos kérdés szerepel. Megvi­tatják a sokoldalú együtt­működési mechanizmus át­alakításának szakaszaira ki­dolgozott javaslatokat, a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás kollektív kon­cepciójának tervezetét, az 1991—1995. évi tervkoordi­náció programját. Nagy politikai jelentősé­get tulajdonítunk a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között kialakuló hivatalos kapcsolatoknak, a konkrét gazdasági együtt- ködés kaliakításához azon­ban még mindkét félnek jelentős erőfeszítéseket kell tennie. A szóvivő tájékoztatást adott (ugyancsak az MTI kérdésére) a központi ál­lamigazgatási szervek úgy­nevezett háttérintézményei­nek korszerűsítésével kap­csolatos eddigi munka mi­nisztertanácsi megítélésé­ről. Eszerint a kormány elé­gedetlen voit a végrehajtás eddigi menetével. Ugyanak­kor megállapította, hogy az egyes tárcák által már vég­rehajtott, illetve tervezett intézkedések a korábbinál határozottabb szándékot je­lentenek a' szervezetek kor­szerűsítésére. A korszerűsí­tés következtében e szerve­zetek egy része — így a fel­sőoktatás keretein kívül ma­radó vezetőképző, illetve to­vábbképző intézetek többsé­ge — legkésőbb 1989. január 1-jén vállalattá alakul át. Néhány helyen már csök­kentették a létszámot, és ennek következtében mér­séklődött a meglehetősen magas költségvetési támoga­tás is. Az intézkedések álta­lában feladatátcsoportosí­tással, belső szervezeti vál­tozásokkal kapcsolódnak össze, vagyis a munka tar­talmi korszerűsítését is szolgálják. Az ülésen meg­fogalmazódott: a háttérin­tézményekben és az egész állami apparátusban is ki­sebb létszámú, de jobban megfizetett szakértői gárdá­ra van szükség. A távközlés továbbfejlesz­tésével összefüggő kérdésre (Népszabadság) felelve a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a VII. ötéves terv 400—420 ezer távbeszélő ál­lomás létesítésével számol. A körülmények azonban az utóbbi időben kedvezőtlenül befolyásolták a program tel­jesítését. Ezért a tervgazda­sági bizottság áttekintette e helyzetet, és határozott az (Folytatás a 2. oldalon.) „Történelmi sorsforduló időszakát éljük. Sok vitával, új módszerek keresésével jár ez együtt, az eddigiektől el­térő gondolkodásmódot igé­nyel.” — ez a megállapítása vitában hangzott el, de jól jelemezte a megye termelő­szövetkezeteinek tegnap tartott küldöttközgyűlését. A kibontakozást szolgáló fel­adatok megvitatásáért össze­hívott rendezvényen jelen volt Klenovics Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese, dr. Györ- fi József, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a Hazafias Népfront, a társszö­vetségek vezetői. Horváth László, a szövet­ség elnöke mondott szóbeli kiegészítőt az írásban ki­adott munkaprogramhoz. Hangsúlyozta, hogy a fejlő­dés ellentmondásai, a nö­vekvő feszültségek, vala­mint az országos pártérte­kezlet állásfoglalása halaszt­hatatlanul szükségessé te­szik .a múlt évben készült program kiegészítését, he­lyenként a módosítását. So­mogy szövetkezeti dolgozói­nak óhaja, hogy a gazdasági bizonytalanság minél előbb szűnjön meg, ennek érdeké­ben tevőlegesen, következe­tesen részt vállalnak a vál­tozások végrehajtásában. A kialakult helyzet okai­nak elemzése mellett a fő figyelem a tennivalókra, a ma még jelenlevő fejlődést fékező körülményekre irá­nyult. A gazdaságosság, a jövedelmezőség növelése a szövetkezetek gazdálkodásá­nak alapvető követelménye. Egyetlen tsz sem maradhat fenn tartósan, ha veszteséges lesz. A legfontosabb a piaci igényekhez való folyamatos, és rugalmas alkalmazkodás, a nagy értékű növényi kul­túrák, a szaporítóanyag ter­melése, a tenyészállattartás. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy változzanak a jelenlegi ár- és költségvi­szonyok, hogy megteremtőd­jenek a jó munka anyagi és műszaki ellátási feltételei. Ennek érdekében — mint hangsúlyozta Horváth Lász­ló —, a szövetségnek vállal­ni kell a szövetkezetért a nyílt harcot, korszerűsítenie kell kapcsolatrendszerét, nö­velni és tartalmasabbá tenni szolgáltatásait. Sárái Lajos kaposfői tsz- elnök saját üzemi példával bizonyította, hogy a mai köz- gazdasági környezet szorítá­sait egyre kevésbé tudja el­viselni a szövetkezeti mozga­lom. Hiába nő a termelés, korszerűsödik a technika, az alkalmazott módszerek, a jövedelmezőség egyre inkább csökken. Egy sor olyan el­lentmondás van jelen a gaz­daságban, amely a segítés helyett fékezi a továbblé­pést. Sári Gyula kaposfüredi, Horváth László jákói elnök is utalt arra, hogy például az új adórendszer olyan ad­minisztratív terheket rótt a gazdálkodókra, hogy nem hogy csökkenteni, inkább nö­velni kellett az improduktív létszámot. Az érvényben le­vő bérszabályozás nem teszi lehetővé a nagyobb teljesít­mény elismerését, sőt né­mely esetben az üzemre néz­ve gazdaságilag is hátrányos megoldásokra kényszerít. A feltételeket olyanokká kell tenni, hogy azok a kibonta­kozást segítsék — hangsú­lyozta dr. Poden Gyula —, ezért az érdekképviseletnek is szakítani kell konzervatív módszereivel. Boda János siófoki elnök a vagyonérde­kel tség, a tulajdonosi érde­keltség fokozásának fontos­ságára hívta fel a figyelmet. / Emberölés nem történt BSB-ülésen a közbiztonsági helyzetről Sereez János az újságíró-szövetségben A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének Elnök­sége csütörtökön a Magyar Sajtó Házában — több szer­kesztőség és szakosztály kép­viselőjének részvételével — kibővített ülést tartott, USIA­tanácskozás Washingtonban Csaknem negyven ország több mint száz vezető gazda­sági szakértője, üzletembere, politikusa vesz részt azon a tanácskozáson, amely az Egyesült Államok Tájékozta­tási Hivatala, az USIA ren­dezésében csütörtökön nyílt meg Washingtonban, a ke­let-nyugati gazdasági együttműködés, a világgaz­daság helyzetének időszerű kérdései megvitatására. A meghívottak között van Né­meth Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanácskozás résztvevőit fogadja Reagan amerikai el­nök. Felszólal a megbeszélé­sen többek között George Shultz külügyminiszter, James Baker pénzügyminisz­ter, Clayton Yeutter, az Egyesült Államok kereske­delmi képviselője, továbbá a két nagy amerikai párt egy- egy vezetője. A konferenciát idén má­sodízben rendezik meg. amelyen megvitatta a szö­vetség politikai, szakmai, ér­dekképviseleti munkája kor­szerűsítésének időszerű kér­déseit, a nyitott, demokrati­kus mozgalmi élet kialakí­tásának további feladatait. Az elnökség elhatározta, hogy kidolgozza és az új­ságíró-társadalomban vitára bocsátja a szövetség tevé­kenységének megújítására vonatkozó téziseit. Az elnökség ülésén részt vett és felszólalt Berecz Já­nos. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Tá­jékoztatást adott a pártér- tekeálet utáni belpolitikai helyzet fő vonásairól, a tár­sadalmi és gazdasági re­formfolyamat összehangolt folytatásának és meggyorsí­tásának soron lévő felada­tairól. A pártértekezlet ál­lásfoglalásának soron lévő Székesfehérvárott fel­épült a Videoton új már­kaszervize. Az 1700 négy­zetméter hasznos alapte­rületű létesítmény júni­usban már fogadja az ügyfeleket. A Videoton Elektronikai Leányválla­lat — amely 25 márka- szerviz munkáját koor­dinálja — számos új szolgáltatással bővíti ha­gyományos és garanciá­lis tevékenységét. Töb­bek között megkezdik a híradástechnikai beren­dezések, alkatrészek ér­tékesítését. feladatairól. A pártértekez­let állásfoglalásával össz­hangban rámutatott arra, hogy az MSZMP a társadal­mi nyilvánosság kiterjeszté­sét szorgalmazza, ezen be­lül konkrét intézkedéseket tervez a párt vezető testüle­téi, szervei munkájának szé­les körű nyilvánossága ér­dekében. Aláhúzta, hogy a párt vezető testületéi, szer­vei munkájának széles kö­rű nyilvánossága érdekében. Aláhúzta, hogy a párt a jö­vőben az elvi irányítás, a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták révén kívánja növelni befolyását a sajtó­ban. Egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek a MUOSZ társadalmi súlyá­nak, befolyásának, az új­ságírók anyagi-erkölcsi megbecsülésének növelésére az elnökségi ülésen el­hangzottak. Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban tartotta tegnap ülését a Balatoni Intéző Bi­zottság, dr. Ábrahám Kál­mán környezetvédelmi ál­lamtitkár elnökletével. Dr. Böröcz István rendőr vezér­őrnagy, Somogy megye fő­kapitánya a balatoni idegen- forgalom közbiztonsági hely­zetéről tartott tájékoztatót a múlt év tapasztalatai alap­ján, Veszprém és Zala me­gye főkapitányai nevében is. A többi között megállapítot­ta, hogy az intézkedések el­lenére a térségben nőtt a bűnözés, s e növekedés üte­mét jelzi, hogy a hat Bala- ton-parti rendőrkapitánysá­gon az értékelt öt hónap so­rán 7,2 százalékkal több — összesen háromezer-kétszáz esetben rendeltek el nyomo­zást, mint tavalyelőtt. A nyomozás elrendelések mennyisége szerinti sorrend­jében első helyen áll Siófok mintegy ezer bűnüggyel, majd nagyság szerint követ­kezik Keszthely, Marcali, Tapolca és végül Balatonfü- red. A bűnözés, szerkezete alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények túlsúlyá­val jellemezhető, ezek rész­aránya az elmúlt évben to­vább emelkedett és megha­ladta a 70 százalékot. E ka­tegórián belül is a személyi vagyontárgyak úgynevezett veszélyeztetettsége nőtt in­tenzívebben. A társadalmi tulajdont közel fél ezren ká­rosították meg. Ezek közül kiemelkedik a boglárlellei benzinkút sérelmére, 1987. május 28-án, ismeretlen tet­tes által elkövetett rablás. Az elkövetési formák között változatlanul a lopások sze­repelnek az első helyen. Ezek zöme . kifejezetten szezoná­lis jellegű elszaporodtak a gépkocsiból, illetve a gép­kocsiról történő eltulajdoní­tások, a strandokon, kempin­gekben elkövetett alkalmi lopások, valamint a nagyobb létszámot befogadni képes zenés szórakozó helyeken a táskatolvajlások. Szintén szoros összefüggést mutat az idegenforgalommal az áru­házi eltulajdonítások zöme. Ugyancsak gyakrabban él­tek a zsúfoltság adta lehető­ségekkel a zsebtolvajlásra specializálódott bűnözők is. E szempontból különösen „veszélyes helynek” tekint­hető a fonyódi és a siófoki piac, valamint a Sió Aruház. A telefonperselyek sorozatos fosztogatása az utóbbi idő­ben inkább az északi partra jellemző. Ugyanakkor itt csökkent, a déli parton vi­szont nőtt a betörések száma. E bűncselekmények cél­pontjai a nyaralók, a hétvé­gi házak, a butikok, a pavi­lonok, a vendéglátó üzletek, az ABC áruházak és az In- tertouristok. Az idegenforgalommal kapcsolatos jogsértések te­szik ki a gazdasági bűncse­lekmények zömét is. Ezeket főként külföldi műszaki cik­kek és fizetőeszközök illegá­lis adás-vételével valósítot­ták meg. E cselekmények Balaton-parti gócpontjainak (az úgynevezett lengyelpia­cok) felszámolásával érez­hető, hogy sikerült némi eredményt elérni, ám e gó­cok újjáéledése most sem ki­zárt. Az eddigi értékesítési helyekről a gyakori rendőri ellenőrzés következtében ki­szorult külföldi állampolgá­rok most már a Balatontól távolabbi községekben, al­kalomszerűen folytatják ille­gális üzleti tevékenységüket. Az idegenforgalommal ösz- szefüggésben a területen em­berölés nem történt. A szán­dékos testi sértések mennyi­sége meghaladja a százat, gyakoriságuk nem változott. Bár a garázdaságok előfor­dulása 74-ről 55-re csökkent, az elkövetők között egyre több a külföldi állampolgár. ’A deviáns magatartás oka­ként szinte kivétel nélkül az alkoholos befolyásoltság je- löléhdő meg. A nemi sza­badság elleni súlyosabb tá­madások száma . csökkent, így pl. az erőszakos közösü­léseké 18-ról 11-re. Elsősor­ban bizonyítási nehézségek (Folytatás a 2. oldalon.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom