Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-17 / 144. szám
0 Somogyi Néplap 1988. június 17., péntek Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) eredeti célok megvalósításáról. Ehhez a kormány részéről a költségvetési juttatások kérdésében központi intézkedésekre, a lakosságtól pedig további hozzájárulásokra lesz szükség. Ha a terv maradéktalanul megvalósul, úgy 1990-ben 17 telefon jut majd száz lakosra. Ez azonban az akikori európai átlagnak vélhetően még a felét sem éri majd el. Ezért a kormány döntött a távközlés fejlesztésének további feladatairól is. Megbízta a postát, illetve az érdekelt minisztériumokat, hogy dolgozzák ki a fejlesztés 1990 és 2000 közötti, tehát tíz évre szóló központi gazdaságfejlesztési programtervezetét, amelynek keretében — a szándékok szerint — végleg felszámolható lesz lemaradásunk ezen a fontos területen. Ennek érdekében fel kell készülni a külföldi működőtöké bevonására, a legkorszerűbb technológián alapuló berendezés-gyártás meghonosítására, a háttéripar fejlesztésére. A progA KISZ KB Intéző Bizottságának állásfoglalása A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Intéző Bizottsága csütörtöki ülésén foglalkozott azzal a Romániában született döntéssel, amely falvak és községek felszámolását tervezi. E kérdésben a KISZ KB IB állás- foglalást hozott, melyről külföldi partnerszervezeteit is tájékoztatja. A dokumentum kiemeli : A magyar fiatalok aggodalommal figyelik az utóbbi években Romániában született, az országban élő nemzetiségeket hátrányosan érintő döntéseket. Ügy véljük, hogy közös történelmünk és jövőnk összeköt bennünket a szomszédos országok ifjúságával. Mi egy olyan világért, olyan szocialista jövőért harcolunk, amelyben megvalósul a valódi demokrácia, beleértve a különböző anyanyelvű és kultúrájú közösségek békés, egymást gazdagító és tisztelő együttműködését, ahol megszűnnek a hátrányos nemzetiségi megkülönböztetések. Ez nem csak közös érdekünk, de közös feladatunk is. Évek óta tapasztaljuk a Romániában élő nemzetiségek jogait korlátozó, felmorzsolódásukat gyorsító intézkedések láncolatát. A legutóbbi döntés, mely modernizációra, „településrendezésre” hivatkozva ősi falvakat akar felszámolni, ellenkezik a józan gondolkodással, a humanizmust valló emberi érzéssel. E terv végrehajtása, a múlt megsemmisítése a jelen megismerésének, a jövő felépítésének lehetőségétől foszt meg mindannyiunkat. A népek, nemzetek kultúrája az emberiség egyetemes kincse nem egy ország belügye. Megóvása mindenki kötelessége. Az Intéző Bizottság álláspontja szerint még megakadályozható e magyarokat, szászokat, szerbeket és más nemzeti kisebbségeket, de a románokat is egyaránt sorvasztó folyamat. Ebben az ifjúságnak közös történelmi felelőssége van. A KISZ Központi Bizottsága ezért levélben fordul a Román Kommunista Ifjúsági Szövetséghez: mutassunk példát; fogjunk össze mi, az új generáció tagjai — hangoztatja az állásfoglalás. BIB-iilésen a közbiztonsági helyzetről (Folytatás az 1. oldalról.) miatt nem sikerült előbbre lépni a prostitúció felszámolásában. Elszaporodtak az utazó bűnözők, nagy arányú mozgásuk megnehezíti a felderítést. A közlekedési veszélyhelyzetek számát jelentősen növeli az ittas járművezetők felelőssége. A szezon során ismertté vált, mintegy fél ezer közlekedési bűncselekmény 62 százalékát az ittas vezetés teszi ki. A közlekedési morál és az infrastruktúra fogyatékosságait a megelőző jellegű rendőri intézkedések nem képesek ellensúlyozni. A nyáron különösen nagy hangsúlyt kap a vízirendészeti feladatok ellátása. Az elmúlt szezonban a tavaly- előtti 22-ről 27-re emelkedett a vízbefulladások száma, s e tragikus események nagyobb része kijelölt fürdőhelyeken történt, összesen 258 mentés vált szükségessé, ezt 214 esetben a hivatásos és az önkéntes rendőri állomány hajtotta végre. Egy hajózási baleset is történt a siófoki kikötőben. A műszaki hiba miatt negyvenezer forint kár keletkezett. A szezon végén a rendőrség kapott egy Hamilton típusú hajót. Megítélésünk szerint a rendelkezésre álló négy mentőhajó és egy kétmotoros kishajó, öt Volvo és nyolc Wartburg motorcsónak lehetővé teszi a vízirendészeti mentési feladatok végrehajtását az idén is. Dr. Böröcz István szólt még a megelőző tevékenységről és az ifjúságvédelmi feladatokról is. Ezután a korszerű balatoni viharjelző rendszert ismertette a bizottsággal dr. Böjti Béla, az OMSZ Siófoki Obszervatóriumának vezetője. Á rendőrség közleménye Csütörtökön a délutáni órákban az 1956-os októberi események idején aktív ellenséges tevékenységet kifejtő személyek egy csoportja és mások a rendőrségi szervek előzetes figyelmeztetése ellenére Budapesten a belvárosban gyülekeztek. Rendszerellenes jelszavakkal megpróbálták az általuk mozgósított mintegy 350—400 fős tömeget befolyásuk alá vonni. A rendőrség a közrend fenntartása érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. Ennek során előállították Rácz Sándor, Demszky Gábor, Hódosán Róza, Nagy Jenő és Égető Péter budapesti lakosokat. (MTI) ramjavaslat a jövő év első felében kerül a kormány elé. A kormány módosította a Művészeti Alap tevékenységéről szóló minisztertanácsi rendeletet, amely hatással van a művészek jövedelemadó-szabályozására. Az ezzel összefüggő kérdésre (Magyar Nemzet) válaszolva Bányász Rezső elmondta: a rendelkezés szerint a képzőművészeti alkotásokért járó szerzői díjakat a Művészeti Alaphoz kell befizetni, és kifizetés setén az Alap látja el a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos, most még a művészekre háruló feladatokat. A rendelet csak az ezután megszerzendő jövedelmekre vonatkozik. A Népszava tudósítója az iránt érdeklődött: az új döntési centrumúik kialakítása a kormányzat megítélése szerint mennyiben befolyásolja a szakszervezetek szerepét, lehetőségeit. Bányász Rezső válaszában kiemelte: a kormány a politikai reform feltétlenül szükséges kibontakoztatása során első- sarban az államélet, a kormányzati munka korszerűsítésére, demokratizálására fordítja a legnagyobb figyelmet. Emellett — a szóvivő meggyőződése szerint — a politikai reform lényeges eleme lesz, hogy a szakszervezetek, mint a kormány partnerei, a jövőben játsz- szanak még nagyobb szerepet. A szóvivő állást foglalt abban a kérdésben is, hogy sokkal érdemibb módon kellene kezelni az ifjúsággal, az ifjúsági parlamenttel kapcsolatos ügyeket. Az ezzel ösz- szefüggő jogi szabályozás korszerűsítésének az igénye már évekkel ezelőtt felmerült. Értesülései szerint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal szakemberei, társadalomtudósok, alkotmányjogászok és joghallgatók bevonásával vizsgálják a jogszabály módosításának, illetve új törvény alkotásának a lehetőségeit. Valószínű, hogy a korszerűsítés elvéről szóló tervezet már a nyáron elkészül, akkor társadalmi vitára bocsátják, s talán még ebben az évben a kormány is tud foglalkozni ezzel a kérdéssel. Emlékeztetett arra is, hogy a Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottságának képviselői tavaly decemberben megállapodtak: a kormány és a KISZ vezető testületé az idén ifjúságpolitikai feladattervet készít, amely ösz- szefoglalja a stabilizációs időszak teendőit. A Minisztertanács ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — ugyan nem szerepelt a napirenden — tájékoztatást adott az úgynevezett borháború eseményeiről és a feszültségek feloldására tett és tervezett intézkedésekről. A szóvivő ezzel összefüggésben (a Magyar Hírlap érdeklődésére) egyebek között elmondta : több intézkedést hoznak a borexport élénkítésére, s az árcsökkentő bortermelőknek fogyasztási adó visszatartására lesz lehetőségük. A tárca megítélése szerint feltétlenül szükség van a termelés, a felhasználás és az értékesítés jobb összhangjának megteremtésére, a szerződéses fegyelem, a szakmai igényesség erősítésére. Ezután bejelentette: az ülésen döntést hoztak arról, hogy július 1-jétől gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a családi pótlék összege. Magyar—egyiptomi parlamenti tárgyalások Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Dr. Ali Júutfi, az Egyiptomi Parlament Sura Tanácsának elnöke június 16-án tárgyalást folytatott a Parlamentben. A megbeszéléseken a Dr. Ali Lutfi vezette küldöttségen (kívül részt vett Eouad Hamdy Abdul Fattah, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete, (Péter János, az Országgyűlés alelnöke és Péter Szigfrid országgyűlési képviselő. A LEMP KB ülése után Gyors korrekció Az április végi, május eleji lengyelországi események nyomán Varsóban senkit sem lepett meg, hogy több hónapos előkészítés után a LEMP KB kétnapos ülése az eredetileg tervezettől eltérő napirendet fogadott el. A káderpolitikának szánt ülésen a káderpolitika elméleti és politikai kérdései háttérbe szorultak; a PB beszámolóját, Messner miniszterelnök beszédét és szinte az összes felszólalást az ország gazdasági, társadalmi és politikai helyzete, a párt ezzel összefüggő feladatai uralták. Az alaphangot Wojciech Jaruzelski példásan kritikus és őszinte helyzetelemzése adta meg, amelynek lényege: a reformok politikai irányvonalának, a társadalmi párbeszéd kiszélesítésének folytatásával sőt erősítésével a reális helyzetből kiinduló változtatásra van szükség a párt és az állami vezetés gyakorlatában. Be kell ismerni a gazdasági reform éppen elkezdett 2. szakaszának megvalósítása közben elkövetett hibákat, rá kell mutatni a tétovázásra, a késlekedésre és a tanácskozásokat, a végeláthatatlan vitákat, a bizottságosdit határozott és bátor cselekvésre kell felcserélni. A 2. gazdasági reformszakasz beindításának elején bekövetkezet kudarcok, a belső egyensúly romlása, az egyre kedvezőtlenebb társadalmi légkör, a májusi sztrájkok okainak elemzésekor a LEMP KB — sokkal inkább mint bármikor korábban — saját munkájában, az irányítása alatt működő állami szervek tevékenységében kereste az okokat. A felszólalások középpontjában nem a belső és külső „objektív” nehézségek felsorolása dominált, hanem a kritikus és felelős nyugtalanságot jelző önbírálat. Fontos vonulata volt a tanácskozásinak az a gondolat, hogy az ország általános és korszakos problémáinak leküzdéséhez egy újszerűén gondolkodó és másképpen cselekvő pártra van szükség. Olyan pártra, amelyben tényleges belső demokrácia, a különböző nézetek alkotó összeütköztetése zajlik. Jaruzelski ezt így fogalmazta meg: „nem a belső nézetkülönbségek jelentik az igazi veszélyt a pártra, hanem a formális egység és még ennél is veszélyesebbek az egymást követő „helyes határozatok”, amelyek egy- től-egyig papíron maradnak”. A KB első titkára zárszavában figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a joggal türelmetlen, az eddigi eredményekkel elégedetlen társadalom a pártot a nehézkességgel és a félmegoldásokkal azonosítja. SürÉszak-írországi merénylet Hat halott, tíz sebesült Eszak-Irországban hat brit katona halt meg egy szerda éjjeli merényletben. A terrorista cselekményt az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai követték el. A katonákat a gépkocsijuk alvázára erősített pokolgép ölte meg. Az autót előzőleg őrizetlenül hagyták Belfast egyik külvárosában, Lisburnban. Mihelyt a katonák a gépjárművet elindították, a kocsi felrobbant. Négyen a helyszínen, ketten pedig kórházban haltak meg. Könnyebben megsebesült tíz járókelő. Az IRA később telefonon magára vállalta a merénylet elkövetését. Az észak-ír polgárháború utóbbi hónapjaiban több súlyos merénylet is volt, főként azóta, hogy a brit titkosszolgálat emberei Gibraltárban agyonlőtték az IRA három fegyvertelen emberét. Általános felháborodást váltott ki Londonbaz az IRA bombamerénylete. Az észak-írországi terrorcselekmények két évtizedes véres krónikájában ez volt a brit katonaság ellen végrehajtott legsúlyosabb merénylet 1979. augusztus óta, de a brit helyőrség és az észak-ír fegyveres karhatalom tagjai közül idén már húsz halálos áldozata van az IRA merényleteinek. Margaret Thatcher brit kormányfő „elborzadását” fejezte ki, amikor szerdán éjjel értesítették a merényletről. Charles Haughey, az ír Köztársaság miniszterelnöke megbélyegezte az IRA legújabb terrorcselekményét és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. gette a párt vezető szerepének újszerű értelmezését,- ami nem az aprólékos beavatkozást jelenti a társadalom életébe, de nem azonos a „kivonulással" sem. Új gondolkodásmódra és új emberekre van szükség: olyanokra, akik készeik a kompromisszumra, de hajthatatlanok ott, ahol nincs mód az alkura. Akik készek őszintén elismerni, ha hibáztak, de nem esnek pánikba és nem futamodnak meg — mondotta. Már maga a KB ülése jó példát adott a meghirdetett elvek és a politikai gyakorlat egybeeséséről, amikor jelentős személyi változtatásokat hajtott végre, új politikai bizottsági tagokat és KB-titkárokat választott. Vagyis a Lengyel Egyesült Munkáspárt példásan gyorsan reagált az alig néhány hónapja beindult reformfolyamat sikertelenségeire, nem kerülte meg a személyi felelősség problematikáját sem. Aligha értelmezhető másként Marian Wozciak lemondása PB-tagságáról és KB-titkári funkciójáról. Immár hónapok óta hallhatók voltak bíráló hangok amiatt, hogy a KB gazdaságpolitikai aktivitása, a párt részvétele a reform kidolgozásában és megvalósításában elmarad a szükségestől. A párt az események követőjévé vált: a gazdaság- politikáért felelős KB-titkár lemondása tehát szigorú, párton belüli önkritikát jelent. Határozottságot és bátorságot jelez, hogy a központi bizottság egyetlen ülésen választotta KB-taggá, majd PB-taggá és a KB titkárává Stanislaw Baka közgazdaságprofesszort, a nemzeti bank agilis, határozott elnökét, aki hosszú hónapok óta nem rejtette véka alá egyet nem értését számos gazdaságpolitikai döntéssel és akinek vezetésével a bankszakemberek alternatív reformprogramot dolgoztak ki. Baka, aki a szigorú pénzpolitika, a monetáris eszközök következetes alkalmazásának híveként ismert, évek óta a lengyel gazdasági reform élharcosának számít. 1981-tőd a kormány reformügyi megbízottja volt, 1985-ben lett a lengyel nemzeti bank elnöke. Nevéhez fűződik a bankreform előkészítése, amelyben támaszkodott magyar tapasztalatokra is. Bekerülése a párt legfelsőbb vezető testületébe visszatérésnek is minősíthető, hiszen a 70-es évek elején a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője volt. A határozott politikai programmal és jól körvonalazott politikai arculattal rendelkező politikusok előretörését jelenti Mieczyslaw Rakowski és Marian Orze- chowski KB-titkári kinevezése is. Rakowski személyében a társadalmi közmegegyezés és párbeszéd nemcsak elkötelezett, de nagy tapasztalatokkal is rendelkező képviselője jutott vezető pártfunkcióhoz. Nevéhez fűződik az 1981-es párbeszéd a vezetés és az akkori szolidaritás között, de ő ült a tárgyalóasztalnál akkor is, amikor a végső „nemet” kimondták. A szejm elnökhelyettese és a szejm mellett működő társadalmigazdasági tanács elnöke, amelyben sokan a lengyel parlament leendő második kamaráját látják. Marian Orzechowski szintén 1981-ben kezdte meg politikai pályafutását, lett a KB tagja, majd 1983 és 1986 között a KB PB póttagja. 1986 óta a politikai bizottság tagja, 1985 óta külügyminiszter és ebben a minőségben kiemelkedő érdemek fűződnek nevéhez Lengyel- ország külpolitikai elszigeteltségének felszámolásában. A történelemtudományok professzora. Zsebesi Zsolt
