Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

( AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 111. szám Ara: 1,80 Ft 1988. május 11., szerda Egységes társasági törvényre várva Aki vállalataink átlagos méretéből próbált hazánk nagyságára következtetni, egészen a legutóbbi évekig hatalmas országnak képzel­heti Magyarországot. Ma már szabadabb az út a kis­vállalkozások előtt, de a mintegy télmillió kisvállal­kozó óvatosságát jelzi, hogy közülük 400 ezren mellékte­vékenységként, tőállásuk megtartásával mernek csak vállalkozni. Olaszországban és Japánban az ipari fog­lalkoztatottak több mint há­romnegyede, Angliában 36, az Amerikai Egyesült Álla­mokban 27 százaléka kis- és középvállalatok alkalma­zottja, nálunk csupán 15 százalék ez az arány. A Ma­gyar Gazdasági Kamara szer­vezésében a közelmúltban lezajlót kis- és középválla­lati konferencián elhangzott adatok önmagukban is jel­zik: távol vagyunk attól, hogy az állami nagyvállala­tok gazdasági szerepét ve­szélyeztetnék a gomba mód­ra szaporodó kisvállalkozá­sok ... Ugyanakkor a konferencia megrendezése is mutatja, ma már nem tartják károsnak, hogy erősödik ez a gazdasá­gi ágazat. Éppen ellenkező­leg. Nem egy nagyvállalat vezetője vallja — s ezt a nézetet hangoztatta a konfe­rencián a kamara alelnöke is —, hogy a mozgékony, gyors váltásra képes, rugal­mas kisvállalkozások az ő munkájukat is megkönnyí­tik. Ma már egyetértés van abban, hogy a különböző méretű és tulajdonformájú vállalatok egymás mellett élése adja a gazdaság ere­jét, segíti súrlódásmentes működését. így a konferen­cián inkább azt a kérdést vitatták: egyenlő feltételek­kel mozognak-e a pályán a különböző méretű és for­májú vállalatok, vállalkozá­sok. E kérdésre szinte minden­ki nemleges választ adott. E szerint a gazdaság vala­mennyi szereplője hátrányos helyzetben van? De hát ak­kor ki van előnyben? Az Ipari Minisztérium képviselője például a nagy- vállalatoknak arra a gond­jára Hívta tol a figyelmet, hogy —i a kisvállalkozások­kal szemben —• állami nagy­vállalataink nem tehetik meg, hogy egyik évről a másikra fölhagynak veszte­séges tevékenységükkel. Ilyenkor ugyanis nekik szá­mos „magasabb szempontot”, a várható foglalkoztatási ne­hézségeket, netán munka- nélküliséget, a hiányt pótló import nehézségeit stb. kell figyelembe venniük. Az ál­lami vállalatok egyébként mind az adózásban, mind az évről évre változó kere­setszabályozásban hátrány­ban vannak a kisvállalkozá­sokkal szemben — mondta az Ipari Minisztérium kép­viselője a vitán, Csakhogy a kisvállalkozók, a maszekok nem kapnak állami támogatást, s közben az adórendszer sem ezt, sem vállalkozói kockázatu­kat nem ismeri el. A ked­vezőtlen feltételekre utal az a tény, hogy az idén már több mint tízezren adták vissza iparengedélyüket — hangzott az ellenvélemény. Ma még senki sem tudja, hány község marad szolgál­tató kisiparos nélkül az idei keményebb adófeltételek mi­att. Az ilyen települések la­kóit nem vigasztalja, hogy eközben újabb butikok, fagy- laltozók s egyéb, könnyű hasznot ígérő vállalkozások nyílnak másutt. Az pedig országos ügy, hogy — mint egyik kisiparos panaszolta — az idén már az exportot szolgáló beruházásra sem kapja azt az adókedvez­ményt, ami tavaly még járt neki. Ha jövőre valóban egy­ségesítik a vállakozói és a vállalati adókat s minden gazdasági tevékenységet folytatónak egységesen a mai vállalati nyereségadót, azaza 50 százalékot kell fi­zetnie, ez aligha találkozik a kisvállalkozók, főképp a kisiparosok egyetértésével. Márpedig a fogadtatás egy­általán nem közömbös, hi­szen ha tömegével szűnnek meg a magánvállalkozások, ez a munkanélküliséget is növelheti. A munka nélkül maradtak számára tervezett 300 ezer forintos egyszeri vállalkozói támogatást is bírálták a konferencián. Egy gyakorló kisiparos szerint ennyiből nem lehet életképes vállal­kozást indítani, s akkor nemcsak a kudarc költsé­geit kell viselnie a kénysze­rűségből vállalkozónak, ha­nem kamatostul kell vissza­fizetnie a fölvett 300 ezer forintot is. Célszerűbb meg­oldás lenne, ha ezt az össze­get azok a kisvállalkozók kapnák, akik cserébe új munkahelyet létesítenek. Egy meglevő vállalkozás ilyen bővítése ugyanis reális ek­kora összegből — hangzott el a konferencián. A Pénzügyminisztérium el­képzelései szerint — e kon­cepció a széles körű szakmai viták után még módosulhat — az egyszemélyes magán- vállakozások, így a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok, a személyi jövedelemadó ha­tálya alá esnek az új társa­sági törvény elfogadása után is. A törvény valamennyi többszemélyes vállalkozás­ra kiterjedne, akár állami, akár magánvállalkozásról van szó. Ezt a törvényt vál- lalkozásladó-törvénynek kel­lene kísérnie, de nem vilá­gos az elhangzottakból, hogy ezek érvényesek lesznek-c a szövetkezetekre. Az „egységes" társasági törvény mellett, úgy tetszik, életben marad a szövetke­zeti törvény Is, Csorbát szen­ved tehát a* az elképzelés, hogy az egyes vállalkozási formák korlátok nélkül át' alakúinak, hogy a magántő' ke és az állami vállalat pén­ze gátak nélkül egyesülhet a szövetkezeti tőkével a vál­lalkozásokban. A TOT múlt heti elnökségi állásfoglalása szerint ugyanis maradnak a tilalomfák. Mint olvasható: az elnökség „nem tartotta helyénvalónak, hogy szövet­kezet alakulhasson át vala­milyen társasággá”. Ügy lát­szik, olyan messze nem ter­jed a tagság önállósága, hogy ha szövetkezetbe és nem más vállalkozási formába vitte vagyonát, akkor a ké­sőbbiekben szabadon ren­delkezhet róla.., Számíthatnak-e távlatilag is a kisvállalkozások a szá­mukra kedvező politikai klí­mára? E ki is mondott kér­désre válaszolva Nyers Re­zső, a konferencia elnöke, a Magyar Közgazdasági Tár­saság alelnöke úgy vélte, hogy a magyar gazdaság még igen sokáig többszek­torú lesz, amelyben — a párt állásfoglalás-tervezete szerint is — a kisvállalko­zások szerepe még növeked­ni fog. „A gazdasági kény­szerek miatt ez a politika győzelemre van ítélve” — jelentette ki Nyers Rezső, a Központi Bizottság tagja. Szabó Gábor KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. május 10-oi üléséről zottságot és a Központi El­lenőrző Bizottságot. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a felkészülés to­vábbi tennivalóit, és úgy határozott, hogy az 1988. május 20-án összeülő orszá­gos pártértekezlet napirend­jére az alábbiakat javasol­ja: 1. Állásfoglalás a párt fel­adatairól, a politikai in­tézményrendszer fejlesz­téséről. Előadó: Kádár Já­nos elvtárs. 2. Személyi javaslatok. Elő­adó: a jelölő bizottság el­nöke. II. A Központi Bizottság Né­meth Miklós elvtárs előter­jesztésében megvitatta és el­fogadta a Politikai Bizott­ság javaslatát a gazdasági társasági törvény irányel­veiről. Szocialista gazdaságunk alapja az állami és a szö­vetkezeti tulajdon. A leg­főbb cél ennek hatékonyabb működése és gyarapítása. A szocialista társadalom építé­sének hosszú történelmi sza­kaszában az alapvető ter­melőeszközök társadalmi tulajdona mellett a gazda­ság fejlesztésében létjogo­sultsága, fontos szerepe van a különféle vegyestulajdonú formáknak és a magánvál­lalkozások megfelelő kere­tek között tartott működé­sének. Társadalmunk érdeke, hogy a gazdálkodásban a vállalkozási formák változa­tos kombinációi alakulhas­sanak ki. Az új gazdasági társasági törvény megalkotásával elő kel! mozdítani a szabadabb tőkeáramlás feltételeinek megteremtését, a vegyestu­lajdonú társas, vállalkozások létrehozását, a külföldi mű­ködő tőke bevonását. Az új törvény bővítse a lakossági megtakarítások gazdáság- fejlesztési, közösségi célokat is szolgáló befektetési lehe­tőségeit. A Központi Bizottság tu­domásul vette, hogy a kor­mány a gazdasági társasági törvény javaslatát az Or­szággyűlés őszi ülésszakára beterjeszti. (MTI) Villany mozdony — Sajtótájékoztató az új vasúti menetrendről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1988. május 10-én Kádár János elvtárs elnök­letével ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a me­gyei és a megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság tit­kárai-. A Központi Bizottság ke­gyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tag­járól, Herczeg Károly elv­társról. I. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta Beregi János és Lukács János elv­társ előterjesztésében a Po­litikai Bizottság jelentését az MSZMP országos érte­kezletének előkészítő mun­kájáról. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az orszá­gos pártértekezlet előkészü­letéi az 1988. márciusi ülé­sen elfogadott határozatá­nak megfelelően, rendben haladnak. A nyilvánosságra hozott állásfoglalás-terveze­tet a párt alapszervezetei és a pártbizottságok, valamint a felkért szervezetek és in­tézmények vezető testületéi megvitatták. Észrevételei­ket, javaslataikat eljuttat­ták a Központi Bizottság­hoz. A felelősségteljes, nyílt vitában elhangzottak jól szolgálják a pártértekezlet előkészítését. A Központi Bizottság, a vita tapasztalatait hasznosít­va, jóváhagyta az országos pártértekezlet elé terjeszten­dő állásfoglalás tervezetét. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság szükségesnek tartja a párt vezető testületéinek megújítását. Ennek elősegí­tése céljából javasolja, hogy a párt országos értekezlete válassga újjá a Központi bí­Az új vasúti menetrendről sajtótájékoztatót tartott teg­nap Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyet­tese. Elmondta; hogy a sze­mélyszállítás menetrendjé­ben — amely május 29-én lép életbe — csak néhány jelentősebb változás lesz. Figyelembe vették például, hogy a tavalyihoz képest egyharmadával nőtt a vasú­ton külföldre utazók száma, s a belföldi vonatoknál a szezonális és a hétvégi for­galomingadozásnak megfe­lelően alakították a menet­rendet. Bár belső intézkedésekkel törekednek a pontosságra, továbbra is jelentős késése­ket okoznak például a köz­út—vasút szintbeni kereszte­ződésekben történő balese­tek, a szándékos rongálások, az, hogy gyakran megdobál­ják a vonatokat. (Ez utóbbi csak az elmúlt hét végén öt esetben fordult elő.) A nemzetközi forgalom­ban kedvezően érinti az utasokat, hogy a Lehár ex­pressz Budapest és Bécs kö­zölt úgynevezett Eurocity vonatként közlekedik, azaz rövidebb idő — két óra 48 perc —- alatt, s az eddiginél nagyobb kényelmet nyújtva Évente 5 ezer tonna 12 féle ízű és nyolc fajta csomagolású hab jellegű fagylalt ké­szül a törökbálinti Budatejnél. Az árut eddig különféle Budapest környéki hűtő­házakban raktározták. A gyár 30 millió forintos beruházása nyomán márciustól a 84 ezer karton befogadóképességű hűtőházában tárolják a terméket. Ezzel megoldód­tak a cég raktározási gondjai. Képünkön készül a Leó jégkrém Gorbacsov a szovjet sajtó vezetőivel találkozott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május 7-én Moszkvában találkozott a szovjet sajtó, az ideoló­giai intézmények és az al­kotói szövetségek képviselői­vel. A szovjet vezető a ta­nácskozáson megnyitó be­szédet és a széles körű vitát követően zárszót mondott. Az SZKP KB főtitkára kitért arra, hogy a pártve­zetésnek szüksége van ezek­re a konzultációkra. A, vé­leménycsere lehetőséget te­remt a sajtó vezetőinek, az ideológia irányítóinak arra, hogy egyeztessék álláspont­jaikat, felfogásukat. Erre különösen nagy szükség van az ideológia kérdéseiben, s természetes, hogy a szer­kesztőknek is hasznosak ezek a találkozók — bizo­nyosak lehetnek abban, hogy érzékeljük a vélemé­nyek teljes pluralizmusát ezeken a találkozókon. Vég­eredményben mindez alapot teremt a további gondolko­dáshoz, a jobb megértéshez, ahhoz, hogy pontosabban körvonalazzuk és fogalmaz­zuk meg elképzeléseinket, s azután valósítsuk meg őket — mondotta. Siófokig teszi meg a két főváros kö­zötti utat. Európában már csaknem 70 Eurocity vonat közlekedik. Ezek közös jel­lemzői: légkondicionált ko­csik, több nyelven beszélő személyzet, legalább 90 ki­lométeres óránkénti sebesség. A két vasút vezetői megál­lapodtak — az erről szóló szerződést a sajtótájékoztató keretében írták alá —, hogy a Lehár vonatot Budapestig osztrák villanymozdony húz­za, így a határnál nem kell mozdonycserével tölteni az időt. Mészáros András azt is el­mondta! g kút vasút már korábban megegyezett arról, hogy a Lehár és az Arra- bona expresszre 80 százalé­kos kedvezményt nyújtanak, így a két főváros között a korábban bejelentett áreme­lés ellenére is olcsóbban le­het utazni, A belföldi forgalomban újdonság; a Déli pályaud­vartól a vonatok többségét vUlanymozdony vtszí a Ba­laton partjára, ugyanis Sió­fokig befejeződik a vonal villamosítása. Kedvező hír az is, hogy az éjszaka köz­lekedő postavonatok ezentúl utasokat is szállitanak, gyorsvonati II. osztályú díj1- szabással. A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra, hogy Buda­pesten a Keleti pályaudvar átépítése miatt számottevően megváltozik a forgalom; ér­demes az utasoknak indulás előtt a menetrendet tanul­mányozniuk, Az új hivatalos menetren­det 130 ezer példányban ké­szítették el, Árusítását hét­főn kezdik meg a MÁV kö­zönségszolgálatánál, az uta­zási Irodákban és a pálya­udvarokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom