Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 107. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 6., péntek GRÓSZ KÁROLY ZSÚFOLT NAPJA LONDONBAN Kölcsönös az elhatározás az együttműködés kiszélesítésére Grósz Károly hivatalos nagy-britanniai látogatásának tegnapi munkanapja a kül­ügyminiszteri rezidencián kezdődött, ahol Sir Geoffrey Howe viillásreggelin látta vendégül a kormány elnö­két. A kötetlen eszmecserén, majd a hivatalos megbeszé­léseken Grósz Károly tájé­koztatást adott Magyaror­szág társadalmi-gazdasági helyzetéről, a stabilizációt és kibontakozást szolgáló kormányzati törekvésekről. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar vezetés új formákat, eddig még nem alkalmazott megoldásokat keres a re­formfolyamat továbbvitelére és felgyorsítására. Ebben az összefüggésben a brit külügyminiszter is­mertette kormányának ta­pasztalatait a gazdaság szer­kezeti átalakításának külön­leges nehézségeiről, és szólt azokról a módszerekről, amelyek eredményeseknek bizonyultak a brit gyakor­latban. Megerősítette kor­mányának azt a szándékát, hogy saját eszközeivel ösz­tönözze a gazdasági kapcso­latok bővítését. Hozzáfűzte, hogy ehhez magyar részről is meg kell teremteni a vonzó feltételeket, hiszen nem a kormányok, hanem a vállalatok kötnek üzletet egymással. Egyetértettek ab­ban, hogy mindenekelőtt a kooperációs megállapodások és a vegyes vállalatok gya­rapítására van szükség. Sir Geoffrey Howe beje­lentette, hogy brit részről vízumkönnyítésekkel segítik a Nagy-Britanniába történő hivatalos és üzleti célú uta­zásokat. Szólt arról is, hogy kormánya Széchenyi-ösztön- díjalapítványt létesít .ki­emelkedő tudományos mun­kát végző magyar kutatók számára. Grósz Károly kifejtette azt az álláspontot, amelyet a magyar kormány képvisel az Európai Gazdasági Kö­zösséggel (EGK) folytatott tárgyalásokon. Hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország ru­galmasságot és türelmet ta­núsít a kölcsönösen elfogad­ható megoldások keresésé­ben, de ragaszkodik Ma­gyarország GATT-tagságából adódó jogainak érvényesíté­séhez. Sir Geoffrey Howe úgy vélekedett, hogy a ma­gyar—EGK tárgyalásokon „lélektani áttörésre van szükség a holtpontról való elmozduláshoz”, annál is in­Sir Geoffrey Howe, a kül- és nemzetközösségi ügyek mi­nisztere és Grósz Károly miniszterelnök (MTI-fotó: Weber Lajos) kább, mivel mindkét rész­ről megnyilvánul a politikai szándék a gyors megoldásra, ám a szakértői megbeszélé­seken a konkrét részkérdé­sekben ez ideig nem sike­rült előbbre jutni. Mindkét részről egyetér­tettek abban, hogy a nem­zetközi kapcsolatokban ked­vező változások érzékelhe­tőek. Ennek példájaként em­lítették a közepes hatótá­volságú és a hadműveleti­harcászati nukleáris eszkö­zök felszámolásáról kötött megállapodást és a szovjet— amerikai viszony javulásá­nak más kézzelfogható ered­ményeit. Ugyancsak egybe­hangzóan szóltak arról, hogy ezen az úton kell tovább­haladni, mindenekelőtt a hadászati nukleáris fegyver­zetek, illetve az európai ha­gyományos haderők kölcsö­nös csökkentése révén. Grósz Károly méltatta Nagy-Britanniának kelet— nyugati párbeszéd előmozdí­tásában és az európai eny­hülési folyamat továbbvite­lében játszott történelmi szerepét. A magyar kormányfő és a brit külügyminiszter meg­beszélését követően Neil Kinnock, a Brit Munkáspárt vezére, a kormány hivatalos parlamenti ellenzékének ve­zetője kereste fel szálláshe­lyén Grósz Károlyt. Az esz­Együttműködés az elektronikában A tegnap Budapesten meg­kezdődött magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottsági tárgyalások alkal­mából kétoldalú, elektroni­kai együttműködési megál­lapodást köt a Mikroelektro­nikai Vállalat és a jugoszláv Eletkronska Industria cég. Erről a két vállalat vezetői — Balogh Béla vezérigazga­tó és Jovanovics Gyokica vezérigazgató-helyettes — a nemzetközi kereskedelmi központban sa jótájékoztatót tartottak. Bejelentették, hogy a meg­kötendő szerződés alapján közös kutató-fejlesztő irodát hoznak létre. Az iroda fel­adata a nagy teljesítményű mikroelektronikai eszközök kutatása és fejlesztése. Eze­ket az alkatrészeket mind­két országban felhasználják majd és harmadik piacon is értékesítik. A közös iroda intézi majd a piackutatást, a két ország ipara közötti összehangolt kutatásfejlesz­tést, gyártásszervezést és -megosztást, illetve a vevő- szolgálatot. A fejlesztés eredményeként megjelenő eszközöket az orvosi elekt­ronikában, az automatizált gyártórendszerekben, az iro­da- és háztartáselektroniká­ban, az autóeléktronikában és egyebek mellett a számí­tógépiparban használják majd fel. mecsere során Kinnock hangsúlyozta, hogy pártjá­nak álláspontja szerint is kölcsönös érdek a magyar— brit kapcsolatok fejlesztése és a kelet—nyugati enyhülés előmozdítása. Ezután a kormány elnöke és a kíséretében levő gaz­dasági szakemberek, válla­latvezetők a brit gyáriparo­sok szövetségének székházá­ba látogattak. Itt Dávid Nickson, a szövetség elnöke és a brit ipar más vezető személyiségei munkaebéden vitatták meg magyar vendé­geikkel a kétoldalú kereske­delmi-ipari kapcsolatok bő­vítésének lehetőségeit. A találkozóról távozóban Grósz Károly az újságírók­nak elmondotta: — Igen jó légkörű, konst­ruktív és nyílt eszmecserét folytattunk. Szóba kerültek együttműködésünk eddigi eredményei, de azok a gyengeségek is, amelyet partnereink a magyar vál­lalatok munkájában, illetve a gazdaságirányításban ta­pasztaltak. A jelenlevő üz­letemberek konkrét javasla­tot tettek, miként lehetne üzleti kapcsolatainkat ma­gasabb szintre emelni. Meg­győződésem, hogy a látoga­tás nyomán még dinamiku­sabb fejlődés következik be gazdasági együttműködé'- sünkbe. Ugyanez volt a központi témája annak a megbeszé­lésnek, amelyet a magyar kormányfő ezután Lord Young of Graffham keres­kedelmi és ipari miniszter­rel folytatott. A szinte percre beosztott tárgyalási menetrendet a nap folyamán egy brit és két magyar vonatkozású ne­vezetességhez kapcsolódó programpont szakította meg. A magyar kormányfő Ika- rus-buszon indult rövid vá­rosnézésre London kormány­zati központjában. Mégpedig olyan járművön utazott, amelyet magyar—brit közös válalkozásban a szigetország egykor virágzó „acélvárosá­ban”, Sheffieldben szereltek össze. Ezután tekintette meg azt a bombabiztos óvóhe­lyet, ahonnan a második vi­lágháború alatt Winston Churchill és kabinetje irá­nyította Nagy-Britannia küz­delmét a náci Németország ellen. Az esti órákban fo­gadta Grósz Károlyt a brit konduktív nevelés egyesüle­tének küldöttségét. Ez a társadalmi szervezet a bu­dapesti Pető András-lntézet egyedülálló gyógypedagógiai módszerének nagy-britan­niai meghonosítását tűzte ki céljául. A kötetlen, igen szívélyes légkörű és szerteágazó kor­mányfői megbeszélésekről adott tájékoztatás szerint Margaret Thatcher minisz­(Folytatás a 2. oldalon.) Kenyerű gépeket mutattak be Burgonya a homokháton A somogyi homokhát leg­fontosabb növénye a burgo­nya. Hogy menyire az, arról tegnap délelőtt is hallhat­tunk azon a tanácskozáson, amelyet a Dél-somogyi Me­zőgazdasági Kombinát so- mogytarnócai kerületének mariettapusztai üzemegysé­gében tartottak meg az Ag- rotek, a kaposvári Agroker és a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület, a MÉM Mű­szaki Intézetének közremű­ködésével. Steiner József vezérigaz­gató-helyettes köszöntőjében, a kombinátot bemutatva szólt arról, hogy tízezer hektár szántóföldjükből mindössze kilencszáz hektá­ron termesztenek burgonyát, de ennek olyan nagy a jö­vedelmezősége, hogy a nö­vény természtés árbevételé­nek több mint felét innen kapják. A termőhelyi adott­ságok, a gépek, a berende­zések adottak a burgonya­termesztéshez. Kötelességük, hogy foglalkozzanak vele. Tíz évvel ezelőtt elhatároz­ták, hogy nagyüzemi felté­teleket teremtenek. Megala­kították a Somogyi Burgo­nyatermesztési Rendszert, amelynek ma már tíz hazai és tizenöt szlovákiai nagy­üzem a tagja. A taggazda­ságok háromezer-hatvan hektáron termesztenek bur­gonyát, melyből 530 hektá­ron szaporítóanyagot állíta­nak elő. A burgonyatermesztés el­lentmondásai a tegnapi ta­nácskozáson is szóbakerül- tek. Ha kevés terem, akkor az a baj, ha sok, akkor ér­tékesítési nehézségek van­nak. Időnként a minőség sem számít a piacon. Pedig az árak miatt erre egyre na­gyobb figyelmet kellene for­dítani. A jobb minőség egyik feltétele a megfelelő gép­park. Természetesen min­denki tudja, hogy elsősor­ban holland berendezésekre lenne szükség, de ezeket be­szerezni ma csaknem lehe­tetlen. Be kell érni a cseh­szlovák és NDK-gépekkel. Á gazdaságunk helyzete érdekelte a vendéget Magyar—japán parlamenti tárgyalások Az Országházban tegnap délelőtt megkezdődtek a ma­gyar—japán parlamenti tár­gyalások. A magyar tár­gyalócsoportot Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ve­zeti; a japán küldöttség Abe Sintaro, a Liberális Demok­rata Párt főtitkárának veze­tésével ült a tárgyalóasztal­ihoz. Az elsősorban a két ország gazdasági együttműködésé­nek lehetőségeit elemző megbeszélésen Sarlós István áttékintést adott hazánk helyzetéről. Abe Sintaro elismeréssel szólt a gazdasági reformról, amely a kelet-európai orszá­gok közül elsőként Magyar- országon bontakozott ki. A két ország viszonyát értékel­ve különösen élénknek ítél­te a gazdasági és a kulturá­lis együttműködést. Kifejtet­te: japán részről a jövőben is törekednek a pénzügyi kapcsolatok erősítésére, s a japán tőke magyarországi befektetését oly módon is ösztönzik, hogy az a magyar gazdasági reform megoldását a legmesszebbmenőkig se­gítse. A demokratapárti főtitkár tájékoztatta a magyar tár­gyalócsoportot országa kül­politikai tevékenységéről, és elismeréssel szólt hazánk külpolitikai aktivitásáról Európában. Végezetül el­mondta : Japánban kedvező visszhangot váltott ki, hogy Magyarország a szocialista országok közül elsőként je­lentkezett a szöuli olimpiai játékokra. A tervezettnél . hosszabb ideig tartó megbeszélésen a japán kormánypárti politi­kusok elsősorban Magyaror­szág jelenlegi gazdasági helyzete, a fejlődés perspek­tívái, lehetőségei, s a világ többi országával kialakult kapcsolatrendszere iránt ér­deklődtek. Abe Sintaro a nap folya­mán találkozott a magyar politikai és gazdasági élet több vezető személyiségével. Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságá­nak elnöke a délelőtti órák­ban a Parlamentben folyta­tott megbeszélést a japán po­litikussal. Délután Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes az Országházban, Várkonyi Péter a magyar diplomácia vezetője a Külügyminisztéri­um Bem rakparti-épületében találkozott Abe Sintaroval. Maróthy—Soros találkozó Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálkodá­si miniszter tegnap fogadta Soros György amerikai üz­letembert, aki az elmúlt négy esztendőben csaknem 3 millió dollárral támogatta a magyar tudományos, ezen belül a környezetvédelmi, továbbá a kulturális tevé­kenységet, Valamint a kul­túránk nemzetközi kapcso­latainak fejlesztését segítő intézményi és egyéni pályá­zatokat. Hogy e/.ek milyenek, arról meggyőződhettek tegnap a hazai és szlovák szakembe­rek is. Gergő Sándor, a So­mogyi Burgonyatermesztési Rendszer igazgatója elmond­ta, hogy a legtöbb berende­zést már kipróbálták a gya­korlatban, s ezért meghív­ták azokat a szakembereket, akik megfelelő tapasztala­tokkal rendelkeznek. Az egyedüli újdonság az E—682 jelű kétsoros betakarítógép volt, amelyet hazánkban először láthattak az agrár­mérnökök. Ez a háromsoros E—686 javított változata. Az NDK-beli Forschritt cég gyártmánya. MTZ trakto­rokkal üzemeltethető, s a gyártók szerint jó minőségű munka végezhető vele. Az ára csak a laikusok számá­ra meglepő, több mint fél­millió forint. Ma még nem tudni, hogy mennyire ter­jed el. Az Agrotek képvise­lői mindenesetre bíznak si­kerében. 0»

Next

/
Oldalképek
Tartalom