Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-06 / 107. szám
2 Somogyi Néplap 1988. május 6., péntek Á magyar kormányfő Londonban Lengyel szakszervezetek a sztrájkokról A kormány ftlelős a történtekért — állítják (Folytatás az 1. oldalról.) terelnök-asszony különös melegséggel szólt arról, hogy ma is elevenen élnek benne 1984-es budapesti látogatásának — mint mondotta — „felejthetetlen élményei". Méltatta azt a kezdeményező és úttörő szerepet, amelyet Magyarország vállalt a gazdasági-társadalmi reform- folyamatokban. Brit tapasztalatokra utalva nagy nyu- matekkal hangsúlyozta, hogy a gazdaság korszerűsítésének hosszú távú érdekei rövid távon rendszerint igen kemény, áldozatokkal járó intézkedéseket követelnek meg. Grósz Károly átadta Thatcher asszonynak Kádár János üdvözletét. Tájékoztatta vendéglátóját Magyar- ország jelenlegi helyzetéről, gondjairól. Hangsúlyozta, hogy az egyéni érdekeltség erősítésével, a teljesítményközpontú ösztönzés intézményes rendszerének kialakításával kívánja a magyar vezetés a gazdasági kibontakozás feltételeit megteremteni. Átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet fő folyamatairól, amelynek során a brit kormányfő különös érdeklődést tanúsított a Szovjetunióban és más kelet-európai szocialista országokban végbemenő változások iránt. Grósz Károly magyarországi látogatásra hívta meg a brit kormányfőt. Felkérte Margaret Thatcher asszonyt, hogv továbbítsa II. Erzsébet királynőnek Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke meghívását. Este a brit kormányfő a miniszterelnöki rezidencián díszvacsorát adott magyar vendége tiszteletére. A vacsorán Margaret Thatcher és Grósz Károly pohárköszöntőt mondott. Margaret Thatcher köszöntője Margaret Thatcher elöljáróban szívélyesen üdvözölte Grósz Károlyt és kíséretének tagjait, majd felidézte Kádár János közel három évvel ezelőtti — mint mondotta — igen sikeres látogatását és ez alkalomból is üdvözletét küldte az MSZMP főtitkárának. Ugyancsak meleg szavakkal emlékezett az 1984-es magyarországi látogatásának élményeire. — Ezek a látogatások — folytatta — nem protokolláris események voltak csupán, ahogyan az öné sem az. Szilárd céljuk volt, hogy a Kelet és Nyugat közötti érintkezés közvetlen csatornáját nyissuk meg, s e csatornát ezután igen hatékonyan tudtuk használni. — Nemcsak a mi kapcsolatainkban elért eredményeknek köszönhetőek azok a hatalmas változások, amelyek a kelet—nyugati kapcsolatokban az elmúlt néhány évben bekövetkeztek: a reform és az átalakítás kezdete a Szovjetunióban, a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekre vonatkozó megállapodás, a szovjet döntés az Afganisztánból történő kivonulásról. De azoknak is köszönhetőék, mert mások ugyanazokat az elveket és ugyanazt az utat követték, amelyet mi tártunk fel. Remélem, hogy az ön látogatása tovább vezeti országainkat ezen az úton, mert szenvedélyesen hiszem, hogy ez a helyes út. — Beszéltünk azokról a hatalmas változásokról is, amelyek Magyarországon történnek és amelyekben — tudom — személyesen is nagy szerepet vállal. Magyarország a szocialista országok között élenjár a gazdasági és társadalmi reformok bevezetése terén, s ezért csodálattal adózunk Neil Kinock. a Munkáspárt vezére, az ellenzék vezetője, a Hyde Park Hotelben, szálláshelyén kereste fel a magyar kormányfőt. Önöknek — mondotta a brit kormányfő.majd rámutatott: — Az Önök országa az egyéni teljesítmények ragyogó történelmével rendelkezik minden téren: a művészetben. a zenében, az irodalomban és a tudományban egyaránt. Mindannak, ami az egyéni kezdeményezést és vállalkozást erősíti, sikerre kell vezetnie. Egy nagyobb piaci szabadsággal rendelkező gazdaság bizonyára a legjobb hosszú távú alapot biztosítja az Önök boldogulásához. — Egyik legkiválóbb múltbéli államférfiuk, Széchenyi gróf azt írta naplójában:,,A németek sokat írnak, a franciák sokat beszélnek, az angolok sokat tesznek”. Megígérhetem. hogy- Nagy-Britannia sokat fog tenni, hogy segítsen Önöknek. — Vállalataink, különösen a csúcstechnológia területén, a leghatékonyabbak és legGrósz Károly Grósz Károly válaszbeszédében megköszönte a meghívást, a szívélyes fogadtatást és azokat a megtisztelő szavakat, amelyekkel a miniszterelnök-asszony a magyar népet, s a magyar vezetés erőfeszítéseit méltatta. Margaret Thatcher 1984 februári magyarországi és Kádár János 1985 októberi londoni megbeszéléseire utalva kiemelte, hogy e magas szintű látogatások, a magyar és brit kormányzati szervek képviselőinek rendszeres találkozói és megbeszélései eredményeként az elmúlt években jelentős mértékben fejlődtek gazdasági-kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolataink. Számos kormányközi és intézményközi megállapodást kötöttünk. — Mai találkozónkon megelégedéssel nyugtáztam az ön és kormányának érdeklődését és megértését Magyarország helyzete és a magyar vezetés törekvései iránt, örömmel tapasztaltam azt is, hogy egybehangzóan kedvezően ítéljük meg kapcsolataink jelenét és jövőjét, hogy kormányaink részéről kölcsönös az elhatározás az együttműködés ki- szélesítésére és elmélyítésére. Ügy érzem, hogy azonos a szándékunk az intézmények, vállalatok közötti együttműködés kiszélesítésének, az emberek közötti kapcsolatok bővítésének ösztönzésében Í9. — Az elmúlt évben kulturális és tudományos-műszaki egyezményt kötöttünk, ennek keretében a British Council újra megkezdhette működését Budapesten. Nagyversenyképesebbek között vannak a világon, s alkalmasak arra, hogy részt vegyenek 'gazdaságuk korszerűsítésében. Igyekszünk segíteni, amikor az Önök programjait megvitatja a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. Szeretnénk, ha az Európai Gazdasági Közösséggel folyatott tárgyalásaik sikerrel zárulnának, s ezért megtesszük, ami tőlünk telik. Ugyancsak szeretnénk a lehető legtöbbet megvalósítani a Nagy-Britannia és Magyarország közöti cserekapcsolatok tekintetében. Nagyon jó kapcsolatok alakultak ki Royal Society — amelynek tagságát magam is büszkén viselem —, illetve a Magyar Tudományos Akadémia között. Egyre több gyakorlati együttműködés jön létre minden területen, s ezt nagy örömmel tapasztalom — mondotta Margaret Thatcher. Végezetül ismét a Magyar- ország iránti jószándékukról, békevágyukról biztosította a vendégeket, és poharát Grósz Károlyra, a magyar népre, Nagy-Britannia és Magyar- ország kapcsolataira emelte. válasza ra értékeljük a brit hozzájárulást a Magyarországon a közelmúltban bevezetett két- tannyelvű középiskolai oktatáshoz. Meggyőződésünk szerint hosszú távon kölcsönös előnyöket szolgál az is, ha brit segítséggel magasabb színvonalra tudjuk emelni az angol műszaki nyelv oktatását felsőoktatási intézményeinkben is. Köszönjük azt a megkülönböztetett érdeklődést és publicitást, amelyet brit részről tapasztalunk a Pető Intézet működése iránt. Az alkalmat felhasználva szeretném reményemet kifejezni, hogy a brit kormány és más érdekelt intézmények támogatásával megvalósíthatjuk elképzelésünket, a Nemzetközi Pető Társaság megalapítását, hogy nemzetközi ösz- szeíogással segíthessünk a Föld számos országának mozgássérült gyermekén. A magyar kormányfő ezután — vendéglátója szavaira reagálva — szintén Széchenyi Istvánra hivatkozott, aki a korabeli Angliában szerzett tapasztalatait igyekezett átültetni a magyar valóságba. — Úgy vélem, hogy Nagy- Britannia, gazdasági eredményeivel és tudományos vívmányaival, napjainkban is gazdag tapasztalatokat és tanulságokat kínál Magyar- ország számára — hangoztatta. Grósz Károly a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy Margaret Thatcher olyan időszakban látogatott Magyarországra, amikor a nemzetközi helyzetet a feszültség, a bizonytalanság jellemezte: Kádár János londoni látogatása idején pedig már elérhető közelségbe került a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek találkozója. — Megnyugtató és biztató, hogy jelen találkozónkra jóval kedvezőbb nemzetközi légkörben kerülhet sor — állapította meg. — Népünk örömmel fogadta a szovjet—amerikai viszonyban kibontakozó kedvező fejleményeket, a legfelső szintű párbeszéd új raf elvételét. A magunk részéről biztatónak tartjuk azt is, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben az európai biztonsági és együttműködési folyamat bebizonyította életképességét. Meggyőződésünk, hogy a folyamatban részes valamennyi ország közös érdeke a bécsi utótalálkozó mielőbbi, az európai biztonság megszilárdítását, az európai együttműködés elmélyítését szolgáló konkrét és tartalmas megállapodásokkal történő befejezése. A miniszterelnök-asszony- nyal és a külügyminiszter úrral ma folytatott megbeszéléseken a magyar—brit találkozókon már megszokott nyíltsággal cseréltünk véleményt a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiről. Természetes, hogy néhány kérdésben álláspontunk eltérő volt. Számos olyan érintkezési pontot találtunk azonban, amelyekről kiindulva népeink javát szolgáló közös erőfeszítéseket tehetünk a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, a béke ügyének előmozdításáért. — Magyarország számára egyaránt létfontosságú a nemzetközi politikai légkör és a nemzetközi gazdasági környezet kedvező alakulása. Kormányom képviselői ezért szorgalmazzák a korlátozásoktól mentes kereskedelmi kapcsolatok építését, a kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműködés bővítését mind a kétoldalú tárgyalásokon, mind a nemzetközi fórumon. A gazdasági-társadalmi stabilizációt és az erre épülő kibontakozást célzó programunk az eddiginél is jobban kíván építeni a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő erőforrásokra. Magyar- ország ebben a vonatkozásban is teljesen nyitott: minden külföldi partnert szívesen fogadunk, aki a kölcsönös előnyök alapján részt kíván vállalni gazdaságunk megújításában. Remélem, hogy látogatásom ráirányítja a brit kormánykörök, a brit bankok és vállalatok figyelmét a gazdasági programunkba való széles körű bekapcsolódási lehetőségekre — mondotta Grósz Károly és poharát őfelsége II. Erzsébet királynőre, Margaret Thatcherre, az Egyesült Királyság népére és arra emelte, hogy a többi nemzettel összefogva továbbra is működjünk együtt közös hazánk, Európa, s egy boldogabb világ építésén. Varsóban tegnap sajtóértekezleten ismertették a lengyel szakszervezetek országos képviseletének (OPZZ) állásfoglalását az országban kialakult helyzetről, illetőleg a reformok gyorsítását szolgáló rendkívüli kormányfölhatalmazás tervezetéről. Az OPZZ végrehajtó bizottsága állásfoglalásában egyrészt elítélte a vadsztrájkokat, másrészt szolidaritásáról biztosított minden, legális eszközzel folytatott tevékenységet, amely a reálbérek és az életszínvonal megőrzését szolgálja. A nyilatkozat szerint a kialakult helyzetért elsősorban a kormányzat a felelős, a hibás ár- és bérpolitika, amely növeli az inflációt és tovább szegényíti a belső piacot, valamint a fogyasztási cikkek termelését gátló adópolitika, a szakszervezet jelzéseit figyelmen kívül hagyó Irán válaszul Franciaország Teherán iránt tanúsított „pozitív magatartására” — elősegítette a Libanonban fogva tartott három francia férfi kiszabadítását — közölte tegnap a teheráni rádió Ali Reza Moajeri miniszterelnök-helyettest idézve. Teherán akkor vállalt szerepet a túszok kiszabadításában, amikor Jacques Chirac került a francia miniszter- elnöki székbe, és Irán azt tapasztalta, hogy Chirar pozitívan viszonyul „a Teherán által szabott feltételekhez” — közölte Maoreji egy televíziós nyilatkozatában. A három év után kiszabadult francia foglyok egy párizsi katonai repülőtéren. magatartás az igazgatás részéről. A szakszervezetek mind a gazdasági reform mellett voltak — hangoztatja a nyilatkozat, amely szerint a bürokratikusán, következetlenül végrehajtott reform nem hozta meg sem a kívánt gazdasági hatásokat, s nem eredményezte az élet- színvonal deklarált védelmét sem. A nyilatkozat egyúttal elítéli a vadsztrájkokat, és fölhívja az összes szakszervezet figyelmét, hogy a jogrendnek megfelelően járjon el. Az OPZZ egy másik nyilatkozata azt követeli a kormánytól, hogy az úgynevezett rendkívüli fölhatalmazásról szóló törvényjavaslatból, amely a reformok bevezetését akarja gyorsítani, töröljenek minden olyan részt, amely a szakszervezeti jogok korlátozását irányozza elő. Bejrúti Irán-barát fegyveres csoportokkal közeli kapcsolatban álló libanoni források szerint Párizs beleegyezett, hogy fegyvereket ad el Iránnak és visszafizeti tartozásának nagy részét, cserében a két francia diplomata és egy újságíró kiszabadításáért. Miután a kiszabadult túszok tegnap megérkeztek Párizsba, Chirac közölte: immáron nincs akadálya annak, hogy Franciaország és Irán helyreállítsa (a múlt év júliusában megszakadt) diplomáciai kapcsolatait. Moa- jeri erre azzal a kijelentéssel reagált, hogy Teherán hamarosan válaszol a francia kezdeményezésre. Osztrák intézkedés a menedékjogról Ausztriában hétfőtől kezdve gyorsított eljárással bírálják el a magyar és lengyel állampolgárok menedékjogi kérelmeit, és az esetek többségében ezeket nem fogják elfogadni — jelentette be Kari Blecha osztrák belügyminiszter. Mint sajtóértekezletén utalt rá, Magyarország és Lengyelország lakosai ma már szabadon utazhatnak külföldre, ezért indokolatlan, hogy a hazájukba visszatérni nem akarókat Ausztriában „politikai menekültekként” kezeljék. Azok, akik nem tudják bizonyítani, hogy hazájukban politikailag üldözték őket, legfeljebb „gazdasági menekülteknek” tekinthetők, de az osztrák állam nem tudja őket eltartani addig, amíg más országokba szóló bevándorlási kérelmüket intézik. Az idei év első hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest a külföldről Ausztriába érkezett és menedékjogra számot tartó személyek száma mintegy két és félszeresére nőtt. A terv szerint az Ausztriában menedékjogot kérelmező magyarokat és lengyeleket mindjárt az országba érkezésükkor anyanyelvükön írt tájékoztatóban figyelmeztetik majd, hogy igen csekély esélyük van a „politikai menekült” státusának elnyerésére. Kérésüket a jövő héttől kezdve első fokon már három nap alatt elbírálják, az esetleges fellebbezést pedig két hét alatt. A visszautasított jelentkezőket megpróbálják meggyőzni, hogy — ha más országokba való befogadásukra sincs kilátás — térjenek vissza hazájukba, végső esetben azonban kiutasításuk is szóba jöhet — közölte a miniszter. Irán járt közb« Kiszabadultak a francia túszok
