Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-31 / 129. szám

2 Somogyi Néplap 1988. május 31., kedd Nyílt, őszinte eszmecsere A szovjet—amerikai csúcstalálkozó második napján a Kremlben: Andrej Gromiko, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan LESZERELÉS — FILOZÓFIA ÉS SZERKEZET (Folytatás az 1. oldalról.) egyebek között 'kiemelte: a mi programunk — több de­mokratizmus és glasznoszty, nagyobb társadalmi igazsá­gosság a teljes ellátás és a magas szellemiség feltételei között. A mi célunk — a szabadság maximuma az ember, a személyiség, a tár­sadalom számára. Nemzetközi kérdésekről szólva aláhúzta: a béke és a haladás kérdéseiben mi az összemberi értékek prioritá­sából indulunk ki, és a bé­ke megőrzésének adunk el­sőbbséget. Korábban még sohasem semmisítettek meg nukleáris rakétákat. Mi most példa nélküli megállapodással ren­delkezünk. E megállapodást maradéktalanul végre kell hajtani — szögezte le Gor­bacsov. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok is garanciát vállalt az afganisztáni politi­kai rendezésre. Ez szintén hatalmas jelentőségű példa — mondotta a szovjet ve­zető. Gorbacsov leszögezte, hogy folytatni kell a hadá­szati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés kidolgozását, a rakétaelhárító rendsze­rekről kötött szerződés fi­gyelembe vételével. azonban még mindig túlsá­gosan nagyok — folytatta az amerikai elnök. A világ kü­lönböző térségeiben tovább­ra is esztelen és tragikus fegyveres konfliktusok foly­tatódnak. Reagan á további­akban azt hangoztatta, hogy még nem valósult meg a szabadságnak és az együtt­működésnek a helsinki záró­okmányban megfogalmazott eszményképe. Az amerikai és a szovjet nép kezd ugyan barátkozni egymással, a kap­csolataik mértéke azonban még korántsem elegendő. Három éven belül immár negyedszer találkozunk ugyan önökkel, sokkal gyak­rabban, mint elődeink — mondotta Reagan Mihail Gorbacsovhoz fordulva. E ta­lálkozókon nyíltan meg­mondtuk egymásnak mind­azt, amiben eltért a véle­ményünk, ugyanakkor azon­ban őszintén és szilárdan tö­rekedtünk arra is, hogy kö­zelebb jussunk közös célja­inkhoz. Különböző vélemé­nyeket hangoztatni könnyű, sokkal nehezebb viszont megtalálni azokat a kérdése­ket, amelyekben megegye­zésre juthatunk. A rni kor­mányaink már megtanulták, mi módon kell keresni e megoldásokat — mondotta Reagan. Az amerikai elnök ezt kö­vetően kijelentette, hogy hi­vatali idejének még hátra­lévő hónapjai alatt tovább kívánja keresni a megegye­zés lehetőségét kínáló közös pontokat. Hozzáfűzte : utód­jának javasolja majd, hogy az elmúlt években kijelölt utat kövesse, mert az ked­vező eredményekhez vezet. Az új-belgrádi „Száva” pa­lotában hétfőn délelőtt mun­kabizottságokban folytatta munkáját a JKSZ országos értekezlete. A gazdasági reformról, a politikai intézményrendszer megváltoztatásáról, valamint a kommunista szövetség megújításáról tárgyaló, va­sárnap a késő esti órákig tartó üléseken több mint 50 hozzászólás hangzott el. A küldöttek élesen bírálták az elmúlt két év gazdaságpoliti­kai és egyéb hibáit, hiányos­ságait és egyöntetűen állást foglaltak a politikai, társa­dalmi, gazdasági és pártélet­ben várt gyökeres fordulat Mérlegkészítés és program­adás — ez a két fő feladata az ENSZ-közgyűlés kedden összeülő III. rendkívüli le­szerelési ülésszakának, amely a biztonság, a bizalom, a le­szerelés és a fejlődés rop­pant összefüggés-rendszerét vizsgálja meg. Amikor ma fegyverzetkor­látozásról és leszerelésről be­szélünk, az államoknak a külső és a belső biztonsághoz való vitathatatlan jogából in­dulunk ki. Feltételezzük, hogy a maximális biztonság­ról az elégséges biztonságra való áttérés katonai erőket és eszközöket tesz felesleges­sé, s hogy a fegyverzetkor­látozás biztonságnövelő té­nyező, amely egyszerre elő­feltételezi és növeli^ az ál­lamok, a katonai-politikai csoportosulások közötti bi­zalmat. A politikai és katonai bi­zalomerősítő intézkedések ma elsősorban informatív és ellenőrző jellegűek és ázt a célt követik, hogy az álla­mok meggyőzzék egymást: nagyobb katonai tevékeny­ségeik. nem szolgálnak há­borús célokat, csupán az egyéni és kollektív önvéde­lemhez való jog érvényesíté­sét, a fegyveres konfliktus­hoz vezető gyanakvás leépí­tését, megelőzését célozzák. Előbb bizalom, vagy előbb leszerelés, inkább biztonsá­gos, vagy inkább leszerelés — ezek ma már szónoki kér­dések: a leszerelési tárgyalá­sok és intézkedések együttes és egyidejű, egymást katali­záló biztonság- és bizalom- növelő rendszabályokra épülnek és az emberiség túl­élésén túlmenően a sűrűsödő világproblémákkal való meg­birkózást is segíteni hiva­tottak. A leszerelés a bizton­sággal és az együttműködés­sel karöltve feltétele és ösz- szetevője a fejlődésnek, amely csökkentheti és eny­hítheti a sokszor háborúhoz vezető és fegyverkezést in­dukáló konfliktusokat, t Ma mindezt tekintetbe vé­ve a leszerelési diplomácia óriási kérdéskomplexummal foglalkozik, amelyet érthető módon befolyásol a fegyver­kezés jelenlegi és várható ál­lapottá, a katonai dokrínák társadalmi-poli-tikai és kato­nai-technikai oldalának ala­kulása, a hatalmi, különösen az erőviszonyok módosulása. Évszázadunk második fele mozgalmasabb képet mutat végrehajtása mellett. Rámu­tattak, hogy a válság mi­előbbi leküzdésének és a szo­cialista önigazgatás fejlesz­tésének alapvető feltétele a radikális gazdasági reform, a politikai intézményrendszer átalakítása, a szocialista de­mokrácia széles kibontakoz­tatása és a JKSZ káder­megújítása. Figyelmet keltett: a JKSZ- ben a felszabadulás óta ez­úttal először történt meg, hogy a kongresszusi vagy or­szágos értekezleti választott küldöttek között egyetlen második világháború előtti párttag sincs. Drago Szubotics szarajevói az atomleszerelés, általában a tömegpusztító fegyverek korlátozása, mint a hagyo­mányos leszerelés vonalán. Viszonylag korán kezdtek foglalkozni a nagyhatalmak az atomkísérletek korlátozá­sával: sokoldalú megálla­podás született a kísérleti robbantások három közeg­ben (víz, levegő, világűr) való betiltásáról, szovjet— amerikai szerződés-kettős a föld alatti atomrobbantások hatóerejének korlátozásáról. Egy időben egyezkedési té­ma volt annak megakadályo­zása, hogy hasadóanyagokat atomfegyverek előállításá­ra használjanak fel. Ezzel rokon törekvés tes­tesül meg az atomsorompó- szerződésben, amely tiltotta nukleáris harceszközök és ezekkel kapcsolatos ipari el­járások továbbadását. Az atomfegyverek földraj­zi értelemben vett korláto­zását célozta ezek egyezmé­nyes kitiltása a tengerek és óceánok fenéktérségéből, va­lamint a világűrből és az égitestekről. Horizontális korlátozás irányában hatott az atomfegyvermentes öve­zetek és folyosók létrehozá­sának gondolata, amely min­dig feltételezte, hogy az atomhatalmak lemondanak nukleáris fegyvereik alkal­mazásáról, e térségek álla­maival szemben. Minden tömegpusztító fegyver vonatkozásában tár­gyalási téma a kifejlesztés, a kikísérletezés, az előállítás, a felhalmozás, a rendszerbe ál­lítás, a háborús alkalmazás tilalma, nemkülönben a fel­halmozott készletek ellenőr­zött megsemmisítése. Az atomfegyverekkel kapcso­latban külön jelentőséget ka­pott egy olyan erkölcsi kö­telezettségvállalás, mint az elsőként való alkalmazás el­utasítása. A SALT—folyamat a cél- bajuttató eszközök oldaláról közelítette meg az atomle­szerelést és egyrészt elveze­tett a hadászati rakéták és hadászati bombázók kétolda­lú, szovjet—amerikai korlá­tozásához, másrészt a hadá­szati védelmi fegyverrend­szerek kétlépcsős redukálá­sát eredményezte. Ma gya­korlati síkban van a szov­jet és az amerikai közepes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakétaeszkö­zök (rakéták és földi indítá­sú manőverező robotrepülő­küldött nyomatákosan hang­súlyozta: a következő rendes vagy rendkívüli kongresszus­nak ki kell hagynia a szer­vezeti szabályzatból mind­azt, ami a JKSZ-t nyolc párt koalíciójává teszi. Az 1974- es alkotmány módosításával a JKSZ-nek arra kell töre­kednie, hogy az országban ne a tagköztársaságok és autonóm tartományok csúcs­vezetőségeinek akarata érvé­nyesüljön, hanem a népé. gépek) világméretű felszá­molása. Amennyire eredményes volt a biológiai és toxin- fegyverek általános betiltása érdekében végzett munka, annyira nehéznek bizonyult a vegyi fegyverek betiltása. Sikereket könyvelhetett el a leszerelési diplomácia a me­teorológiai és geofizikai fegyverek kiiktatásában, míg más „újtípusú” tömegpusztí­tó fegyverek, például a ra­diológiai fegyver betiltásá­ért még ezután kell megküz­deni. A fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentése a 70-es években és elsősorban Európa vonatko­zásában került terítékre. Re­gionális és kontinentális megközelítés párhuzamosan tapasztalható, összekapcsol­va a katonai szembenállás olyan átalakításával, amely elvezetne a nem-provokatív védelem kizárólagosságához, a „strukturális támadás-kép­telenség” feltételeinek kiala­kításához. Érthetően elsősor­ban a drága hagyományos erő­ket és eszközöket érintik a katonai költségvetések befa­gyasztására, illetve csökken­tésére irányul javaslatok, va­lamint az a szándék, hogy a leszerelés eredményeként je­lentkező megtakarítások meghatározott hányada a fejlődést, illetve a környe­zeti biztonságot szolgálja. . Tágabb értelemben lesze­relési vonzata van az olyan lehetséges megegyezéseknek, amelyek a váratlan támadás megelőzésére, a véletlenből kirobbanó háború megaka­dályozására irányulnak. A gondolkodás itt a „forró vo­nalakon” és „kockázatcsök­kentő központokon” keresz­tül ugyanúgy célbaveszi a katonai erő utasítás nélküli alkalmazását, mint a száraz­földi, tengeri és légiinciden­seket. A nemzetközi fegyverzet­korlátozási erőfeszítéseknek számottevő tömbközi tarto­mánya van. Kiindulva a VSZ és a NATO egyidejű feloszlatásának, vagy első lépcsőben katonai szerveze­teik megszüntetésének szor­galmazásából, átmeneti in­tézkedésként szóba jön, hogy a két csoportosulás kössön megnemtámadási szerződést, mondjon le tagságának és „érdekszférájának” bővíté­séről, létesítse közvetlen kapcsolatokat egymással, egyebek között a katonai doktrínák összevetése céljá­ból. Ha mindehhez hozzávesz- szük a nemzetközi erőszak­tétel elvetésének szerteága­zó kérdéskörét, vagy olyan most „feltörő” leszerelési té­mákat, mint a világűr mili- tarizálásának megakadá­lyozása, vagy a haditenge­részeti tevékenység és fegy­verkezés korlátozása, nyil­vánvaló, hogy a leszerelés itt korántsem a teljesség igé­nyével vázolt tematikája nem csekély feladat elé ál­lítja a New Yorkban május 31-én összeülő monumentá­lis tanácskozást. Reagan pohárköszöntője Az amerikai és a szovjet népnek vannak közös voná­sai, s épp ezért a két kor­mány között is meg kell ta­lálnunk a közös hangot — jelentette ki pohárköszöntő­jében Ronald Reagan. A két ország második vi­lágháborús szövetségére utalva az amerikai elnök el­mondotta: az amerikai nép, csakúgy, mint a világ min­den népe nagy tisztelettel viseltetik a Szovjetunió né­peinek hősi történelme iránt. Már leraktuk a biztató alapokat, megtettük az első lépést a nukleáris fegyver­Eqy óra negyven percig tartott Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan, második, hétfői találkozója — jelen- _ tette be a moszkvai csúcsta- * lálkozó második napját ösz- szefoglaló közös szovjet— amerikai szóvivői sajtóérte­kezleten Mariin Fitzwater el­nöki szóvivő. Gennagyij Ge- raszimov hozzáfűzte: a má­sodik találkozó — amelyen ezúttal a teljes küldöttségek vettek részt — nagyon jó légkörű volt, legalább annyi­ra jó szellemben folyt, mint az első. Fitzwater a hétfői témá- ( kát ismertetve megemlítette, hogy a találkozó elején visz- szautaltak az emberi jogok témakörére, de a fő figyel­met a leszerelési kérdések­nek és a kétoldalú kapcsola­toknak szentelték. Reagan elnök síkraszállt a kapcs.ola- tök kiszélesítéséért, — így a két ország ifjúsága között is. Mihail Gorbacsov egyetértett az emberi kapcsolatok bő­vítésének szükségességével. Fitzwater kitért arra, hogy megkezdték munkájukat a Az emberi jogok kérdését az Egyesült Államok a Szov­jetunióhoz és más államok­hoz fűződő kapcsolatában abszolút meghatározónak tartja — jelentette ki Ro­nald 'Reagan. Az amerikai elnök a moszkvai szálláshe­lyéül szolgáló nagyköveti re­zidencián hétfőn magánjel­legű találkozót tartott mint­egy száz meghívott szovjet ellenzéki személyiséggel. A találkozón elsősorban olyan szovjet állampolgáro­kat láttak vendégül, akik vagy szovjetellenes tevé­kenységük miatt voltak hosszabb-rövidebb időre el­ítélve, vagy pedig nem kap­tak kivándorlási engedélyt. Ez a találkozó nem a csúcs- találkozó hivatalos program­jának része, de a szovjet tö­megtájékoztatás — ha nem is részletekbe menően — beszámol erről is. A csúcs előtt egy sajtóértekezleten- Vlagyimir Petrovszkij kül­készletek jelentős csökken­tése felé — mondotta Rea­gan. Megtettük az első lépést afelé is, hogy megértsük: az országaink közötti nagyfokú feszültség, illetve bizalmat­lanság oka az, hogy külön­böző nézeteket vallunk az ember jogairól és szerepéről a társadalomban. Leraktuk a társadalmi rendszereink és népeink közötti kölcsönös megértés és személyes kap­csolatrendszer alapjait is, amely olyannyira fontos a veszélyesen hamis elképzelé­sek és sztereotípiák felszá­molása szempontjából. A nukleáris fegyvertárak munkacsoportok. Vasárnap három és fél órán át tár­gyaltak, egészen éjfélig, s kedden folytatják a tanács­kozásokat. Délután számolnak be a külügyminisztereknek az elvégzett munkáról. Szó­ba került az SDI is, s e té­ma kapcsán megértés alakult ki az előzetes értesítés kér­désében, Shultz külügymi­niszter pedig haladásról tett említést a nukleáris kísérle­tek ellenőrzésének területén. Ennek megfelelő utasításo­kat adnak a munkacsopor­toknak, illetve a genfi tár­gyalóküldöttségeknek. Rea­gan elnök elégedett volt a hétfői fordulóval — hangsú­lyozta Fitzwater, s nyíltnak, őszintének minősítette az eszmecserét. Geraszimov — egyetértve Fitzwater legutóbbi megálla­pításával — tárgyszerűnek mondta a hétfői találkozó légkörét. A leszerelés kér­dései álltak az eszmecsere középpontjában, de kitértek a kétoldalú kapcsolatok egyes elemeire is, egyebek között az ifjúsági csere bő­vítésére. ügyminiszter-helyettes ki­jelentette, hogy senki sem kívánta megakadályozni az elnököt ennek a találkozó­nak a megszervezésében. Moszkvában emlékeztetnek arra, hogy a kapcsolatok fej­lesztését csak megnehezíthe­ti, ha az amerikai fél ki akarja oktatni a Szovjetuni­ót az emberi jogok kérdésé­ben. Rámutatnak, hogy vol­na mit felróniuk az ameri­kai félnek is. A szovjet ál­láspont azonban az, hogy az ■emberi jogok problematiká­ját nem a konfrontáció, ha­nem az együttműködés tere­pévé kell változtatni. E cél elérését segítheti az a most létrejött megállapo­dás, amelynek értelmében az emberi jogokkal összefüggő kérdések megvitatására ál­landó szervet hoznak létre, s ebben mind a szovjet, mind az amerikai törvény- hozás képviselői részt vesz­nek. Folytatta munkáját a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek országos értekezlete az új-belgrádi Száva palotában Pirityi Sándor AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGA pályázatot hirdet revizori (külszolgálatos) munkakör betöltésére (35 éves korig). A PÁLYÁZAT FELTÉTELE: szakirányú felsőfokú iskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettség, pénzügyekben való jártasság, részletes önéletrajz. JELENTKEZÉS: az Országos Takarékpénztár Somogy Megyei Igazgatóságának személyzeti főelőadójánál, Kaposvár, Május 1. u. 33 b. Fizetés: megegyezés szerint. A jelentkezés határideje: 1988. június 10. A jelentkezéseket bizalmasan kezeljük. (102321)----------------------------------------------------------------------------------------------------------------­T anácskozik a JKSZ konferenciája

Next

/
Oldalképek
Tartalom