Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
1988. május 31., kedd Somogyi Néplap 3 KUTATÁS — MŰSZAKI FEJLESZTÉS r Á vevő igénye meghatározza a termék színvonalát A Somogyi Műszaki és Közgazdasági Hetek zárórendezvényén dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára a megye vállalatainál folyó fejlesztési és kutatási tevékenységről beszélt. Az 1970-es évek közepén a nyersanyag- és energiaárak jelentősen megdrágultak. Ezzel egyidőben csökkent a hazai, többségében átlagos színvonalú termékek ára. A világpiacon felértékelődtek a magas szinten, nagy szellemi befektetéssel készült végtermékek. Magyarország egyiknek sincs bővében. A vállalatok a megváltozott helyzetre különböző módon reagáltak. Egy részük csökkentette a termelését, a nehéz időszak „túlélésére" törekedett. A visszafogottsággal azonban mozgásterük is szűkült, a mérsékelt termelés pedig az oktatásra, a szociálpolitikára és egészségügyre is kihat, megnehezítve a kibontakozást. Ez pedig nem lehet cél. Megoldásnak a hosszú távon történő többlábonál- lás, a fejlesztési lehetőségek mindenkori kihasználása látszik. A szakemberek folyamatos képzésével, átképzésével gyorsítható a fellendülés. Megyénkben átfogó kutatással összekapcsolt termelésfejlesztést csak az Agrár- tudományi Egyetem Állattenyésztési Karán végeznek. Az iskola termelésfejlesztési intézetének a kezdeményezésére és irányításával alakultak ki a kaposvári termelési rendszerek: a Ka- Hyb, a Ka-tej, a Ka-hús, a Várjuh éa a Columba. Az országban elsőként alakították ki az agrárfejlesztő vállalatot. A termékfejlesztés elősegítésére tervezik az innovációs eszközpark létrehozását, ahol az állattenyésztés céljait szolgáló novum jellegű eszközöket, technológiákat, műszereket szemléltetnek. A műszaki fejlesztő munkában jelentős eltérés van a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. Élénk és eredményes műszaki fejlesztés azoknál a gazdálkodó szerveknél van, amelyek igényes vevővel állnak kapcsolatban, amelyeknék erős versenyben kell értékesíteniük. • A megye élelmiszeripari vállalatai nem végeznek kutatást. Az elmúlt ötéves tervben viszont jelentős műszaki fejlesztésre került sor. Ennek eredménye, hogy a gyártmányszerkezet minősége, korszerűsége lényegesen javult. A termékek egy része a KGST-n belül az élmezőnyben van, s a fejlett tőkés országokban is megállja a helyét. Ilyenek a hús- és konzervipari készítmények. Az élelmiszeripari gyártmányfejlesztésben döntő szerepük van a kooperációs kapcsolatoknak. Elsősorban szakági kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények erdményeire, kisebb mértékben külföldi adaptációkra támaszkodnak. A gyártmányfejlesztést a külföldi és a hazai vevők igényei egyaránt befolyásolják. A vásárlók nem mindig a zsír- és szénhidrátszegény, korszerű élelmiszereket keresik; ez lassítja a gyártmányszerkezet változását. A megye gépipari egységeinek a gyártmány- és gyártásfejlesztései igen differenciáltak. Kutatómunkát sehol sem végeznek, önálló vállalataink közül saját gyártmányfejlesztő bázissal, jól felkészült szakembergárdával dolgoznak a Kapós- gépnél és a Kaposvári Villamossági (Gyárnál. A gyártmányfejlesztésben széles körű kooperációs kapcsolatra is támaszkodnak. A fejlesztést licencvásárlások egészítik ki. Kedvező, hogy e munkák részben a központi fejlesztési programhoz kapcsolódnak. A szövetkezeti iparban csupán az.Unitech Szövetkezetnél folyik gyártmányfejlesztés. Ebben - a szektorban főként a fejlesztési kooperációs kapcsolatok a jellemzőek. A könnyűipar technikai színvonala nem javult számottevően az utóbbi időszakban. Elsősorban máshol már leszerelt, lízing útján beszerzett gépeket helyeztek üzembe. Az építőiparban viszont jelentős gyártmányfejlesztési eredmények születtek. A mély- és közműépítésben folytatódott a szakszerű eljárások elterjesztése. A legújabb falazóanyagok például önmagukban is megfelelnek a hőszigetelési követelményeknek. A mezőgazdasági üzemek elsősorban az egyetem kutatási eredményeit valósítják meg. A kiegészítő tevékenységek műszaki fejlesztésére csupán megbízás, vagy vásárolt technológia útján kerül sor. L. R. Több a háromgyermekes család HÁROM ÉS FÉL MILLIÁRD FORINT NYUGDÍJRA Általában azt nézzük, hogy mi van a borítékban, s ritkán gondolunk arra, hogy azon kívül milyen társadalombiztosítási ellátásban részesülünk. Pedig érdemes figyelembe venni, hogy az egy dolgozóra jutó kiadás összege a tíz év előttinek 2,7-sze- resére emelkedett, s tavaly már elérte a 29 368 forintot. Sok érdekes adatot tartalmazó füzetet adott ki a Magyar Társadalombiztosítási Igazgatóság múlt évi munkájáról. Sokat mondó adat, hogy több mint 4 milliárd 741 millió forintot fordítottak társadalombiztosítási kiadásokra a megyében. A legtöbb pénzt most is a nyugdíjakra adták; ez meghaladta a 3 milliárd 497 millió forintot. Ez 348 és fél millió forinttal több, mint 1986-ban. Régóta tudjuk, hogy Somogy az elöregedő megyék közé tartozik. Ezt mutatja az a tény, hogy 82 800-ról 83 900-ra emelkedett tavaly a somogyi nyugdíjasok száma. Ennek a rétegnek a népességen belüli aránya 23,5-ről 23,9 százalékra növekedett. Érdemes megemlíteni : miközben a nyugdíjas-járadékos állomány 1,3, addig a nyugdíjaskiadás 11,1 százalékos növekedést mutat. Az eltérés oka az alacsony összegű nyugdíjak kiválása, valamint a nagyobb átlagkeresetek alapján megállapított nyugdíjak következménye. Ezenkívül az is közrejátszik, hogy a nyugdíjak összege 2 és 7 százalék között emelkedett. Aki a legkevesebbel kapott többet a különböző kategóriákban, annak is 120, illetve 180 forinttal vitt többet a postás. A társadalombiztosítási kiadásokban továbbra is a családi pótlék áll a második helyen. Tavaly több mint 659 millió forintot fizettek ki ilyen címen, s ez csaknem 52 millióval több, mint 1986ban. 'Ez elsősorban a tavalyi kétszeri emelésnek köszönhető. összesen 38 645 család részesült családi pótlékban. Sajnálatos, hogy évről évre nő a beteg gyerekek száma, s tavaly már 1279-et tartott nyilván az igazgatóság. Kedvező viszont, hogy növekszik a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyerekek száma. Jövedelempótlékban 5900 gyermek részesült, az erre fordított összeg meghaladta a 21 millió forintot. Nőtt a három és a több gyerekesek száma. Több mint háromezer- négyszázán kapták havonta a gyermekgondozási segélyt. Számuk 334-gyel több, mint az előző évben. A gyes-en levők többsége egy gyermekkel van otthon, a kétgyermekesek száma ötvenöt, a háromgyermekeseké pedig mindössze .Jiárom (!) Az 1985. március 1-jétől bevezetett gyermekgondozási díj tavaly már a gyermek másfél éves •’koráig járt, s így addig teremtett kedvezőbb föltételeket. Érdekes, hogy az-1986 évi 3369-ről tavaly 3232-re csökkent a gyed-et igénybe vevők száma. A kifizetett összeg viszont több az anyák nagyobb átlagkeresete miatt. Az élvészületések számának csökkenése miatt kevé- sebb anyasági segélyt fizettek ki, s kevesebben vették igénybe a terhességi-gyermekágyi segélyt is. Az anyák átlagkeresetének növekedése miatt viszont több az egy segélyezési napra jutó kiadás. Továbbra is harmadik helyen áll a táppénz a társadalombiztosítási kiadásokban. Erre a célra tavaly 289 millió forintot fordítottak. Ez több mint 25 millióval 'kevesebb, mint az előző évben. Ennek többek között az az oka, hogy 1987. január 1-je óta a gazdálkodó szervezetek nagyobb mértékben vállalnak részt a táp- pénzkiadásból. Az igazgatóság az állam- polgári jogon járó gyógyászati ellátásra és segélyezésre többet, utazási költségre pedig kevesebbet fordított tavaly, mint 1986-ban. Az ügyintézés gyorsaságát növeli az, hogy 258 ipari munkáltatónál, ipari és mezőgazdasági szövetkezetben működik társadalombiztosítási kifizetőhely. Tizenhetedszer kiváló a Vörös Csillag tsz A közösség ereje az egyén biztonsága Két dátum: 1948—1988, középen a szövetkezet új emblémája. Ez a dekoráció jelezte tegnap a barcsi művelődési házba érkezőknek a tényt: negyven évvel ezelőtt alakult meg a Vörös Csillag. A több mint ezer szövetkezeti dolgozót képviselő küldöttek és meghívottak azonban nem a születésnapi ünnepre gyülekeztek, hanem múlt évi munkájuk, kimagasló teljesítményük elismerésének átvételére. Francz Rezső , elnökhelyettes köszöntötte a megjelenteket, az elnökségben helyet foglalókat, köztük Lo- sonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugdíjas elnökét, a szövetkezet első vezetőjét, dr. Gyenesei Istvánt, a megyei tanács elnökét, dr. Fenyő Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Horváth Lászlót, a tsz-szövetség elnökét, a város párt-, és állami vezetőit, országgyűlési képviselőjét. Az ország több mint ezerkétszáz termelőszövetkezete közül mindössze negyvenegy kapott az idén kiváló szövetkezet címet, Somogybán pedig egyedül a barcsi Vörös Csillagot részesítette a MÉM és a TOT ebben az elismerésben. Méltán mondta ünnepi beszédében dr. Pallér Endre, a szövetkezet elnöke, hogy a jubiláló szövetkezet életében ünnep ez a nap, kifejezi azt, hogy a nehezedő körülmények ellenére, ez a közösség nemcsak megtartotta, hanem fokozta is összefogását. Emlékeztette az elnök a résztvevőket a zárszámadásból már jól ismert tényekre: egy év alatt csaknem huszonkilenc százalékkal nőtt az árbevételük, több mint ötvenhat százalékkal a nyereségük. Elismeréssel szólt a növénytermelési főágazat nyereséget növelő változásairól. Bár nem volt gondmentes, országos díjat kapott mind a sertés-, mind a szarvasmarha-ágazat az eredményeiért. Az erdészeti főágazat, a műanyagüzem, a csokonyavisontai fémipari üzem eddigi legjobb évét zárta. Eredményesen teljesítette feladatát a műszaki főágazat, a kereskedelem, a háztáji főágazat. Foglalkozott az elnök azzal a sokrétű szolgáltató, szociális, kulturális tevékenységgel, mellyel a Vörös Csillag hagyományosan segíti a hozzá tartozó hét település fejlődését, az ott élők életkörülményeinek javítását. Befejezésül hangoztatta: — Meggyőződésem, hogy a mi közösségünknek még sok tekintetben ki nem használt erő van a kezében, melyekkel élnünk kell, ha tovább akarunk lépni. Az ünnepi beszéd után dr. Gyenesei István, a MÉM, a TOT és a megye vezető testületéi nevében köszöntötte a közösséget. Mint mondta, a kiváló címet tizenhetedik alkalommal nyerte el a Vörös Csillag, de talán mégis ez a mostani az egyik legértékesebb, hiszen olyan időszakban váltak méltóvá rá, amikor minden korábbinál nehezebbek a körülmények. Utalt a megyei tanács elnöke a közelmúltban tartott pártértekezletre, ahol a párt fontos döntéseket hozott a gazdasági, társadalmi gondok megoldása érdekében, és többek között azt is leszögezte, hogy a jól, a hatékonyan gazdálkodóknak teret, lehetőséget kell adni, hogy még inkább növelhessék teljesítményeiket. A veszteség határán álló, kedvezőtlen adottságú gazdaságokról szólva hangsúlyozta: igaz, hogy ezek eredményét lényegesen befolyásolják a termelés körülményei, de igaz az is, hogy az eredményben — vagy eredménytelenségben — legalább ekkora szerepe van magának az embernek. A Vörös Csillag az átlagos adottságai mellett bizonyítja ennek az igazságát. Az itteni haté-^ konysági mutatók háromszor jobbak a megyei átlagnál, — sok egyéb mellett — köszönhető ez a barcsi tradícióknak, a magas szakmai színvonalnak. Dr. Gyenesei István elismerését fejezve ki, átadta dr. Pallér Endrének a kiváló cím elnyerését igazoló oklevelet. Miniszteri Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Hajdú István, a barcsi kerület vezetője, Pál Ernő traktoros pedig a TOT kiváló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetést kapta. Ti- zenketten kaptak kiváló dolgozó kitnütetést, huszonnégyen pedig pénzjutalmat. Az ünnep után a vezetőség és a vendégek közösen tekintették meg a szövetkezet határát, néhány létesítményét. V. M. Tűzoltási bemutató a kikötőben A lólogatos fecskendőtől a korszerű technikáig Sűrű, fekete felhő gomolyog a bogiári kikötő felett. Egy partra vontatott hajóroncs és mellette egy „műhely” ég. Szirénázó gépjárműfecskendők érkeznek; elsőként a boglárlellei önkéntesek Skodája, majd a siófokiak Csepelje, utóbb a marcaliak korszerű Rábája. Vízsugarak csapnak a lángokra, majd hab lepi el a romokat. Szerencsére csak egy bemutató gyakorlaton vagyunk május utolsó szombatján, amikor a boglárlellei önkéntes tűzoltó-egyesület megalakulásának századik születésnapját ünnepli. Nem akármilyen egyesületről van szó. Erről a délelőtti szertáravatáson hallottunk dr. Halász Ferenctől, a városi tanács vb-titkárá- tól. Április elsejétől itt működik a megye első korszerűsített önkéntes szervezete. Állandó ügyeleti rendszert szerveztek. Azonnal indulhatnak a készenléti szolgálatot teljesítő kollégákért a munkahelyükre, a lakásukra, hogy rövid időn belül leküzdhessék a lángokat. Szabó László főhadnagy, siófoki parancsnokhelyettes nyitotta meg a művelődési házban azt a kiállítást, amely önkéntes segítőik történetét mutatja be. Itt láttuk a lófogatú fecskendőt, amelyet az elődök használtak, s utódaik felújítottak. A boglárlellei önkéntesek és az állami tűzoltók múltat és jelent idézve vonultak föl a városban. Korhű ruhába öltözött tűzoltók ültek a lófogatú fecskendőn, de ott volt a- legkorszerűbb technika is. Gombár István önkéntes tűzoltó százados, az egyesület parancsnoka kiadványt állított össze. Ebben olvashatjuk: „önmagunk tisztességének tartozunk azzal, hogy megismerjük, emlékezetünkben megőrizzük azokat, akik értékteremtő önzetlen munkával a közösség gondjait vállukra vették”. Dr. Bleszity János alezredes, az országos parancsnok helyettese jubileumi oklevelet és dísztárgyat adott át az egyesületnek. Gombor István a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát vehette- át. Horváth György őrnagyot, Boglárlelle polgárivédelmi törzsparancsnokát és Horváth Iván önkéntes tűzoltó alhadnagyot a Tűzbiztonsági érem arany fokozatával tüntették ki. Kalász József és Meiszterics Lajos az ezüst, Török Lajos, illetve Gutyina József a bronz fokozatot kapta meg. Többen különböző elismeréseket kaptak, illetve soronkívüli előléptetésben részesültek. Szabó József, Boglárlelle tanácselnöke mondta az ünnepi közgyűlésen: „A telepür lés fejlesztésében élenjártak az önkéntes tűzoltók, ezért is kaphatták meg a népfront elismerését.” Néhány perc múlva eltűnt a füstfelhő a kikötő felett. A tűzoltók, ha kell, minden percben készek- megóvni értékeinket. Hogy an is szól jelmondatuk? „Ha dúl a bősz elem, e hármat ne feledd: - erős kar, bátor szív, testvéri szeretet! Jutalmad ez legyen, ha betöltőd tisztedet!” Nagy Jenő
