Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

4

Somogyi Néplap

1988. május 21., szombat

Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete

(Folytatás a 3. oldalról.)

amelyben a későbbi időkre egyre kisebb biztonsággal kiszámítható az egyének szerepe és helye.

— Olyan vállalat dolgozója vagyok, ahol egyikünkben sem merül fel, hogy meg- oldhatók-e a vállalat VII ötéves tervi célkitűzései. Az viszont már igen, hogy mire van szükség ehhez, hogyan, milyen részfeladatok megoldásával juthatunk el a tervezett célokhoz.

Ne haragudjanak, de én nem tudom elfogadni, hogy az elkövetett hibákért mindenki egyformán felelős, a munkások is. Az ország nagy gondjainak megoldását mi elsősorban fegyelmezett munkával tudjuk segíteni, de nem mi döntöttünk és nem is dönthetjük el dollár- milliók felhasználását, nem mi változtathatjuk meg az. ipar szerkezetét, de azt viszont követeljük, hogy ezekben a kérdésekben azok döntsenek, akik értenek hozzá.

Szabó Tamásné, az Országos Kereskedelmi es Hitelbank kiskunhalasi fiókjának vezetője kifejtette: én magam a változás iránti igényt elemi erejűnek érzem, a felülről vezérelt reformokat hétköznapi hatásaikban kevésnek tartom.

A továbbiakban a gazdaság helyzetéről, a piaci törvények önszabályozó szerepének érvényesítéséről szólt. Kiemelte, hogy az érdekeltségtől sarkallt erőfeszítések hatása semmi mással sem helyettesíthető. Fontos, hogy ne csak mondjuk, de tegyük is meg; a nagyobb teljesítmény a vállalatnál és a dolgozónál egyaránt nagyobb helyben maradó hasznot eredményezzen. És ha ehhez ma az kell, hogy a költség- vetés fogja vissza fogyasztását, akkor ezt tegye meg jövőnk érdekében.

A bérreformról szólva hangoztatta: senkinek nem lenne jó egy inflációt gerjesztő ár—bér spirál. De a jelenlegi bér elosztásában gondolkodva is lehetne jobb az ösztönzés. Ki tudja kiszámolni az elmaradt hasznot, amely a ki nem használt teljesítőképességből, a munkaerkölcs folyamatos romlásából származik? A meg nem hozott döntésekért ki a felelős? — tette föl a kérdést.

Végül az állásfoglalás-tervezet problémaköreihez szólva azt a kívánságát fejezte ki, hogy a megoldások közül a pártértekezlet a radikálisabb lépéseket válassza.

— Kivel tart ma s milyen a magyar ifjúság? — tette föl a kérdést Hámori Csaba. a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, majd az. if júság számára meghatározó területek helyzetét ecsetelte. 1980 óta csaknem 90 ezerrel csökkent hazánk népessége, ugyanakkor ennek négyszeresével a harminc éven aluliak száma. Az oktatásügy neki-nekilen- dülő, majd alábbhagyó reformhullámai és az. anyagi feltételek fájdalmas hiánya oda vezetett, hogy ma is minden huszadik pedagógus képesítés nélküli; ho'gy miközben évente csak 24 ezren szereznek felsőfokú diplomát, csaknem 10 ezren az. általános iskolát sem fejezik be. Gond az. elhelyezkedés is. Napjainkban összességében kevesebb munkahelyet kínálnak a gazdálkodó szervezetek, mint ahányan tanulmányaikat befejezik. A lakáshoz jutás gondjairól szólva kifejtette: a családok 20 százalékának házasságkötése után öt évvel még nincs önálló otthona. Az. áremelkedés olyan mértékű, hogy egy kisméretű lakótelepi lakás árának éves növekedése nagyobb, mint egy pályakezdő teljes évi jövedelme. E réteg reálbére a hetvenes évek eleje óta lényegében nem változott, ugyanakkor az. ötven —hatvan éveseké megkétszereződött. Nehezebbé vált a gyermeknevelés is. A fiatalok közéleti szerepének és

vezetővé válási esélyeinek gyengülését vázolva felhívta a figyelmet arra, hogy a nép- képviseleti és politikai testületekben a vezetők között ma alig találni harminc év alattit.

— A KISZ az. utóbbi években markánsabban, harcosabban politizál, aminek a párt, a társadalom és az ifjúság nagyobb részében jó a visszhangja, másoknál vi- szon megütközést kelt —állapította meg Hámori Csaba, javasolva az állásfoglalástervezet azon tételének megerősítését, amely e politikai gyakorlat folytatására biztatja az ifjúsági szövetséget, A KISZ-munka gyengeségeiről szólva kiemelte: tömegmunkánk, gyakorlati szervezőmunkánk több ifjúsági rétegben gyenge, az elmúlt években teret vesztettünk a nagy egyetemeken, a húszévesek körében gyengébbek pozícióink, mint a harmincasok között. A KISZ-ben megvan a szándék a belülről induló bátor átalakulásra, az ifjúság tagoltságának jobban megfelelő mozgalmi keretek megteremtésére.

— A párt és a társadalom

egészét átható politikai fordulatra van szükség. A KISZ az elmúlt időszakban arra törekedett, hogy a fiatalok reális viszonyt alakítsanak ki a helyzethez és a mostani tanácskozáshoz. Ennek jegyében zajlottak le a tömegeket megmozgató vitáik. Az ifjúságnak és az egész társadalomnak ma mindennél inkább perspektívára, belátható, vonzó szocialista perspektívára van szüksége. Amikor nagyobb társadalmi teljesítményt, munkafegyelmet, szigorúságot igénylünk, ezzel egyidejűleg és ezt szolgálva több demokráciát is sürgetünk. Teljesítéséhez a magyar szocializmus nagy horderejű átalakítására van szükség. Most egyszerre adott ehhez a kényszer és a lehetőség. Ne szalasszuk el ! — mondotta befejezésül Hámori Csaba.

fínjki Sándorné. a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve rámutatott: a párt a szükségesnél kevesebb figyelmet fordított működésének megújítására, elhatalmasodott a formalizmus, a bürokrácia, fölerősödött a tekintélyelv.

Mindezek kifejezetten a pártra tartozó, csak általunk megoldható és helyrehozható problémák. A tagság erre vár. Ez nem egy feladat a sok közül, hanem a döntő feladat. Olyan pártnak kell lennünk, amely elsőként és pontosan érzékeli az élet változásait, nem tér ki a problémák elől, megalkuvás nélkül levonja a tanulságokat és halogatás nélkül cselekszik. Olyan pártnak kel! lennünk, amely a dolgokat folyamatában, történetiségében vizsgálja. Elodázhatatlan, hogy a pártdemokrácia fejlesztésével adjuk vissza a tagságnak, önmagunknak a mozgalmi közösséghez tartozás élményét, a politikaformálás lehetőségét és a végrehajtás eredményességének örömét. Ezzel összefüggésben szorgalmazta: a pártértekezlet alkosson olyan állásfoglalást. amely konkrét feladatok sorát jelöli ki a párt tagjai és vezető szervei számára. Teremtsen lehetőséget helyzetünk valósághű, tudományos elemzésére, új politikai program és új szerAczél György és Grosz Karoly az értekezlet elnökségében

vezeti szabályzat megalkotására a XIV. kongresszuson. Kérje fel az újjáválasztott Központi Bizottságot. hogy legközelebbi ülésén készítsen feladattervet, s abban rögzítse mostani állásfoglalásunk alapján a kongresszusig elvégzendő teendőket téma és időpont megjelölésével. Ezt a párton belül hozza nyilvánosságra. Emellett az értekezlet hajtsa végre a párt legfelső irányító testületéiben azokat a személycseréket, amelyek egyértelművé teszik az elhatározások komolyságát, garantálják és ki is kényszerítik minden szinten a párt politikai és morális megújulását — mondotta befejezésül.

Harta György, a Budapesti Műszaki Egyetem párt- bizottságának titkára így kezdte felszólalását:

— Ha egv mondatba sűrítve kellene elmondanom hozzászólásom lényegét, így fogalmaznék: új szavakat, új arcokat és új, a meghirdetett politikai szándékokat hitelesítő tetteket várunk. Támogatjuk és sürgetjük a kibontakozásra, a párt megújulására tett erőfeszítéseket. Lépéskényszerben vagyunk. A késlekedés nagyon sok jogos bírálatot kapott. Élesen vetődött fel, hogy a párt felső vezetése csupán a politikai légkör szorításában, a párttagság követelésére, vonakodva és az okokban nem eléggé mélyre ásva kezdte meg gyötrelme* önvizsgálatát.

— Bár nem kevés, ami történt az elmúlt években, mégsem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a történelem keményen fog ítélni az elmúlt évekről. Számon fogja kérni a halogatott, elmulasztott lépéseket. Nagyon nagy a várakozás a tekintetben. hogy most az országos pártértekezlet olyan kérdésekre is adjon választ, amelyeket a létező szocializmus eddig még nem tudott megoldani.

A felszólaló hangsúlyozta, hogy a történelmi távlatvesztés, az értékzavar a napi politikai munkában állandóan jelen van. mégpedig azért, mert elkéstek vagy elmaradtak az alkotó viták a párt ideológiai munkájából. Hiányoznak azok az eredmények. amelyeket a pártnak már korábban be kellett

volna fogadnia a társadalomkutatás műhelyeiből. Lét- fontosságúnak ítélte, hogy a párt szót értsen az ifjúsággal. amely a szavak és a tettek megbomlott egységére súlyosan reagál, érthetően és szükségképpen elfordul a hivatalos politikától. Ebbe nem lehet belenyugodni — hangsúlyozta —, kell. hogy találjunk új szavakat, új utakat az ifjúság számára.

Barta György aláhúzta, hogy a pártnak végre túl kell jutnia a rá váró súlyos személyi döntéseken. Meggyőző és minél szélesebb kádermozgás szolgáljon bizonyságául annak, hogy a változások élén a párt áll. Ezért helyes a KB és a Politikai Bizottság megújulása, hiszen tudjuk, új megközelítési módokat. új cselekvéseket csak új emberektől várhatunk. Ez nem puszta óhaj kérdése. ezt a pártban a szervezeti szabályzatnak is garantálnia kell. Olyan szabályok kellenek, amelyek biztosítják, hogy a ma megválasztott vezetők holnapután nem fogják dinamizmusokat, hitelüket veszteni. Alapvető kérdés. hogy képes-e a párt hatalmi pozíciójában szavatolni a társadalom egészének érdekében álló folyamatok érvényesülését. Ezért értékelődött fel olyannyira a pártdemokrácia kérdése. Ezért kapott a vitában sok és jogos bírálatot a jelenlegi vá lasztási rendszer, az, hogy a két ciklusnak nem mostantól fogva kell kezdődnie, hanem már az egykori megválasztástól.

Ezután az információ és az informálás fontosságáról beszélt. Utalt arra: sokan elgondolkodtatónak tartják, hogy a párttagság, a hazai közvélemény egészét foglalkoztató egyik-másik kérdésről. újszerű megfogalmazásokról és érvekről egy londoni sajtóértekezletről vagy a minap egy amerikai tévé- társaság riporterének rámenős kérdései nyomán értesülhetett. Kérdezni a hazai újságírók is tudnának. Azonkívül ezekhez a dolgokhoz nekünk, az MSZMP tagságának kissé több közünk van, mint nekik odakint.

— A bizalom helyreállítására, az ifjúság visszaszerzésére csak olyan párt képes, amely megőrzi tartását, komolyan veszi saját követelményrendszerét és nem adja fel az eszményeit. Egy olyan párt, amely nem bonyolódik bele kicsinyes, párhuzamos igazgatásba, formális helv- benjárásba. egy szürke, unalmas pártélet adminiszt- rálgatásába. A párt csak akkor fogja történelmi küldetésébe vetett hitét, önbizalmát visszanyerni, ha megújítja önmagát — mondotta végezetül.

Kcresztury Dezső akadémikus. író kötelességének tartotta, hogy pártonkívüli- ként néhány fontos kérdésben kifejtse véleményét. Mint mondta: — Emlékszem rá, amit embertelen századunkban átéltem. Ismerem a világerők hatalmasodását, a hazai indulatok örvényeit, a nemzedékváltások földrengéseit.. Ezért is nézem aggódva. hogy mostanában

minden rossz lett az önök pártjában, hogy 45 ezren adták vissza tagkönyvüket. Elfelejtették talán azt is, aminek sikere a maga idejében közörömet, megkönnyebbülést okozott és a jobb idők reményével töltötte be a szíveket? Hiszen egy jól vezetett szövetségi politika jegyében a nép visszanyerte életkedvét; bár még mindig kevés a lakás, de mégis a házak serege épült, megszűnt a folyamatos osztályharc embertelen mániája, s századok óta először történt meg, hogy hírünket a világban nem levert szabadság- harcaink. hanem kellő arányérzékkel megkezdett reformkísérleteink tették érdekessé.

A továbbiakban az állásfoglalás-tervezettel foglalkozva kiemelte: azt a féligazságok fél árnyéka teszi bizonytalanná. A valóságnak a felét sem jellemzi, ha csak a bajt állapítja meg — sa jobbnak vélt utat aligha jelöli meg jól, ha a bajokhoz vezető rosszat nem jellemzi.

— Amennyire nagyra értékelem tehát az MSZMP határozott szándékát a válsághelyzet feltárására, a szükséges változtatások végrehajtására, annyi aggodalommal is töltenek el a tervezet hiányosságai, aránytalanságai.

Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke kifejtette: helyes és természetes, hogy pártértekezletünk vitájának középpontjában a párt munkájának, vezető szerepének tökéletesítése áll. — Ha ebben előrelépünk, az a politikai intézményrendszer egészének korszerűsítésével jár, es érdemi hatással lesz az ország gazdasági, politikai és ideológiai arculatára.

Mindenekelőtt a párt belső demokratizmusát kell továbbfejlesztenünk. Fontos, hogy a párt — tagjainak közreműködésével a legszélesebb demokratizmussal — elvi, stratégiai értékű politikát folytasson, fejlessze munkájának, munkastílusának mozgalmi jellegét. Az operatív feladatokat bízza az intézményrendszer más szervezeteire és szerveire, az arra hivatottakra. Ezzel a politika irányításához erőt szabadíthat fel önmaga számára.

A SZOT elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a

dolgozók többsége kész vállalni az átmenet nehézségeit, ám százezrekre tehető azoknak a száma, akik a meg- növekedett terheket nehezen tudják elviselni. Nem halasztható tovább az alacsony nyugdíjból élők helyzetének javítása, akár a nyugdíj- rendszeren. akár a szociálpolitika keretein belül.

A szakszervezetek egyik kezdeményezői voltak a bérreform kidolgozásának. Ennek azt kell eredményeznie — mondotta —, hogy a törvényes munkaidőben elérhető keresetekből a dolgozók rendesen megéljenek.

Bleier Katalin, a Kontakta Alkatrészgyár Szentesi Gyárának szakmunkása : — Az a vita, amely az országban folyik. nagyon sokszínű, nagyon változatos. Jót is, rosz- szat is mondanak. Túlságosan sokat beszélünk a gazdaságban föllelhető problémákról, és néha elhallgatjuk politikai természetű gondjainkat, pedig a gazdasági problémáknak egy része politikai tévedéseinknek egyenes következménye. Felmerült a kérdés, hogy miért nem tárta fel a KB élesebben, időben az ország gazdasági nehézségeit. A párttagságot és pártonkívülieket 1986 végétől jó néhány sokkhatás érte. Ennek következményeként mind a párton- kívüliek, mind a párttagok között sok esetben tapasztalható, hogy megrendült a bizalom a párt és a kormám vezetőivel szemben.

— Az állásfoglalás-tervezet alaphangvétele, beállítottsága, önkritikus okfejtése találkozott a párttagság ro- konszenvével, ugyanakkor mindez többek véleménye szerint sem elegendő a lényegi változáshoz — mondotta a felszólaló, hozzátéve, hogy a végrehajtás garanciáit várják a párttagok.

— A párt politikája mellett nehéz úgy érvelni, hogy az ideológiai megalapozottság hiányos, az alapelvek tisztázásra, finomításra szorulnak.

Bleier Katalin a továbbiakban javasolta, hogy az állásfoglalás sokkal határozottabban fogalmazza meg a bürokrácia, a megvesztegetés, a korrupció elleni föllépést, majd javasolta, hogy a megválasztandó Központi Bizottságban több munkás kapjon helyet.

Menyhárt Lajos, az MSZMP Debrecen Városi Bizottságának első titkára annak a véleményének adott hangot, hogy ha a Magyar Szocialista Munkáspárt az ország társadalmi, politikai életében betöltött vezető szerepének megfelelően vezényelni akarja a jelenlegi helyzet megoldását, akkor számba kell vennie a hangulati tényezőket, meg kell tanulnia a társadalmi atmoszféra kezelését, mert az emberek megnyerése nélkül nem lehet megoldást találni.

A politikai és munkastílusváltásnál arra kell törekednünk, hogy ez a párt ne csak a munkásosztályért politizáljon, hanem a munkásosztálv- lyal együtt. Be kell vonni ezt az alapvető osztályt és a társadalom minden dolgozó rétegét a politika alakításába, és akkor ez a kérdés, ami egy negyedszázaddal ezelőtti osztály kategória alapján fogalmazódik meg, más akusztikát nyer politikai szövegeinkben.

I)udla .lózsej. a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Párt- bizottság első titkára az elmúlt időszak meghatározó élményt adó politikai vitáiról szólt, arról a féltő felelősségről és tenniakarásról, amellyel a párt tagsága múltunkat, helyzetünket, feladatainkat elemezte. — A hibát ott követtük el — mondta —, amikor hagytunk eluralkodni egy furcsa kettősséget. Míg egyfelől számos friss. új. jó felismerés született az elméletben, másrészről ragaszkodtunk a változatlan értékrendhez és az azt közvetítő mechanizmusokhoz. Vagyis egyszerre voltunk reformerek és konzervatívak.

— Üj típusú munka- és feladatmegosztásra van szükség nemcsak a párt és a társadalom kapcsolatában, hanem a pártmozgalom különböző szervezeti szintjeinek belső rendszerében is — jelentette ki. — Az élet minden területén olyan viszonyok kialakulását kell támogatnunk és olyan gyakorlatot kell folytatnunk, amely nemcsak megengedi, hanem igényli és elismeri a szervezetek és a személyek . ön- tevékenységét.

Kovács Géza, a szabolcs- bákaj tsz elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy Sza- bolcs-Szytmár megyében a korábbi negatív tendenciák mára • elviselhetetlen mértékben fokozódtak.

(Folytatás az 5. oldalon.)