Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

1988. május 21., szombat Somogyi Néplap 5 Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete (Folytatás a 4. oldalról.) A továbbiakban a mindent irányítani kívánó centra­lizmust bírálva rámutatott, hogy a pártmunka jelenlegi gyakorlata szerint a felsőbb szervek akaratát továbbítják az alapszervezetek a végre­hajtás szintjéig. Ez a mód­szer nem teszi lehetővé a párttagság és az állampol­gárok aktivitásának teljes körű kibontakozását. Végül sürgette: a pártnak fel kell készítenie tagjait an­nak elfogadására, hogy nem­csak az állami tulajdon szo­cialista, hogy hárítsuk el azok bizalmatlanságát, akik ellenzik a külföldi vagy ma­gántőke termelésbe vonását, engedjünk teret a valódi vál­lalkozói közösségeknek, mely­nek természetes velejárója a jövedelemkülönbségek meg­léte is. Karvalits Ferenc, az MSZMP Zala Megyei Bi­zottságának első titkára be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazdaság tartósan alacsony teljesítménye, az életszínvonal visszaesése, egyes rétegek nehéz szociális viszonyai önvizsgálatra kell késztessenek. A végrehajtásban dolgozó vezetőkről szólva a többi között elmondta: — A felelősségünket minde­nekelőtt abban látom, hogy a gazdaság- és társadalom- politika hibái, tévedései a gyakorlatban szinte mara­dék nélkül érvényesülhettek. Nem feszegettük, hogy a re­formszemlélet leszűkült a gazdaság szférájára és a pártban, a politikai intéz­ményekben a viszonyok egyre inkább ellentétbe ke­rültek a fejlődéssel. Ezután a párt belső életé­vel kapcsolatban kifejtette: — Meggyőződésem, hogy a társadalomnak nem egysze­rűen működőképes pártra, hanem dinamikus, cselekvé­seiben mindig konzekvens, határozott és eredményeket is felmutatni képes pártra van szüksége. A társadalom progresszív- erői is várják annak bizonyítékát, hogy nemcsak reformszándékaink vannak, hanem a cselekvés garanciáit, kikényszerítő mechanizmusait is beépítjük nemcsak a gazdaság, hanem a politikai intézményrend­szer működésébe is. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke a pártértekez­letet megelőző vitákról el­mondta: hozzájárultak hely­zetünk tisztázásához, a ten­nivalók számbavételéhez és kifejezésre juttatták a cse- lekvökészsé^et és a tenni- akarást. — Ezeket a vitákat alap­jában a józanság, a felelős­ségérzet és az elkötelezett­ség jellemezte. Arról nem vi­táztak, hogy szocializmus épüljön-e hazánkban, de ar­ról igen, hogy a szocailiz- mus miként épüljön, milyen legyen. Azt nem vitatták, hogy a párt vezesse-e a szo­cialista építőmunkát, de ar­ról vitatkoztak, hogy a párt miként vezetheti azt a leg­eredményesebben. Nem vi­tatták szövetségi hovatarto­zásunkat, de vitatkoztak ar­ról, hogyan lehetne a kap­csolatainkat gyümölcsözőbbé tenni. A következőkben a párt megújulásáról szólt, arról, hogy vezető szerepének be töltéséhez szükség van esz mei, politikai, szervezeti es cselekvési egységére. — Az állásfoglalás-terve­zet megerősíti, hogy a de­mokratikus centralizmus pártunknak továbbra is ion- top működési elve. Helyesel­jük a Központi Bizottságnak azt a véleményét, hogy en­nek az elvnek korszerű ér telmezése és gyakorlati al­kalmazása még további munkát igényel. Ez azért szükséges, mert az utóbbi időben gyakran találkozunk a demokratikus centralizmus eltérő magyarázásával, sőt félremagyarázásával is. Hallani olyan véleménye­ket: „nálunk az. a baj, hogy túlságosan nagy a demokrá­cia”, s akik ezt mondják, eb­ben látják minden ' lazaság okát. Mások arról panasz­kodnak, hogy túlzott a cent­ralizmus. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a tapasztala­ta, hogy pártunk tagságának döntő többsége eleget tesz önként vállalt kötelezettségei­nek, gyakorolja jogait és ne­hezebb körülmények között is becsülettel teljesíti köte­lességét. Az egész pártra ár­nyékot vet azonban annak a kisebb hányadnak a maga­tartása, amely lazítja, sőt megsérti a párt fegyelmét Sajnos, róluk sokkal többet beszélnek, mint azokról, akik fegyelmezetten élnek és dol­goznak. Az erkölcsi lazulás a párt­tagok egy részét is érinti. Körükben is előfordul mun­ka nélküli jövedelemszerzés, spekuláció, ügyeskedés, meg­vesztegethetőség, a közös va­gyon tékozlása, jogtalan elő­nyök igénylése és elfogadá­sa. A párttagság és a közvé­lemény különösen elítéli, ha ezekben vezető beosztású személyek a vétkesek. Akik ilyen cselekményeket követ­nek el, azok az anyagi kár mellett súlyos politikai kárt is okoznak. A párt vezető erejét úgy őrizhetjük és erősíthetjük, s a párt iránti bizalmat újból és újból úgv nyerhetjük meg, ha a párttagok példamutató- ak a fegyelem, a rend be­tartásában, ha becsülettel eleget tesznek a párt és a társadalom szabta követel­ményeknek. A kommunisták személyes példája, tisztessé­ge, elkötelezettsége pártunk­nak mindig erőssége volt és az marad a jövőben is — mondotta befejezésül. . Fejesné Jenei Csilla, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem hallga­tója elöljáróban kiemelte: — Azt hiszem, mindannyian el­fogadjuk, hogy az ifjúság jelenti a jövőt, viszont a mai ifjúságpolitika tovább­folytatása az ország jövőjét teheti tönkre. Nehezen le­het olyan politika mellett érvelni, amelynek nem is­merjük sem a szándékát, sem az indítékait, és amely nem ad meggyőző választ napi problémáinkra. Külö­nösen nehéz dolog ez ak­kor, ha sok kérdésben a párthatározatok és KB-állás- íoglalások nem is jutnak el az egyes párttagokhoz, meg­hozatalukban személyes be­leszólási lehetőségünk nincs, így sokszor mi magunk sem vagyunk igazán megyőződve helyességükről. Ha elfogad­juk — és kérem, hogy fo­gadjuk el—, hogy a párt ve­zető szerepét nem admi­nisztratív eszközökkel, ha­nem tagjain keresztül, meg­győzés útján kívánja a jö­vőben gyakorolni, akkor en­nek a feltételeit is meg kell teremteni. Aktívan politizál­ni helyi szinten is csak in­formációk birtokában lehet. Addig, amíg titkos párthatá­rozatok léteznek, illúzió bár­miféle demokratikus dön­téshozó mechanizmusról be­szélni. Szomorú dolognak tartom, hogy pártértekezleti küldöttnek kell lennem ah­hoz. hogy megtudjam, létezik a Politikai Bizottságnak egy. a felsőoktatásról szóló hatá­rozat:!. Hasonló a helyzet a Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke küldöttekkel beszélget a pártértekezlet szünetében nemrégiben alakult politikai célú ifjúsági szervezettel kapcsolatban is. Annyit tu­dunk, hogy szerveződését törvénytelennek titulálták, de azt nem tudjuk, hogy mi ezzel kapcsolatban a hivata­los állásfoglalás. Egy azon­ban biztos: programjuk van, amivel nekünk vitatkoznunk kellene, és ehhez a csöppet sem könnyű feladathoz ed­dig nem kaptunk segítséget. A továbbiakban azt a vé­leményét hangsúlyozta, hogy a KISZ a párt ifjúsági szer­vezete, de nem kellene, hogy az. egyedüli ifjúsági tömeg- szervezet legyen. Az állásfoglalás-tervezet­ben előtérbe került a párt­egység védelme. Én is úgy gondolom, hogy egységesebb pártra lenne szükségünk, de nem feltétlenül abban az irányban, amerre a mai po­litika halad. Nem valószínű, hogy az a legjobb megoldás, ha a nem teljesen egyetértő, de egyébként jó szándékú párttagokat kirekesztjük, mert akkor a velük koráb­ban szimpatizálók egy részé­nek megrendülhet a bizal­ma, ami csak tovább gyen­gíti az egységet. Kázsmér János, a Video­ton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója a gyár kom­munistáinak véleményét tol­mácsolva elmondta: — Jónak tartjuk azt a ter­vezetben megfogalmazott célt, hogy a gazdasági szer­vezeteket motiválják a piac törvényei — mondotta. — Csakhogy számolnunk kell azzal is, hogy ebben az át­meneti időszakban a gazda­sági szervek mozgástere igen szűkre szabott. Előfordul, hogy több ezres kollektívák eredményes munkáját az" irányító szervek egyetlen, nem körültekintő intézke­dése szinte a nullával teszi egyenlővé. Az ilyen helyze­teket nem lehet össztársadal­mi érdekre való hivatkozás­sal megmagyarázni. E hely­zeteket elkerülendő legyen lehetőség az igazi gazdaság­politikai prularizmus kiala­kítására. — Illúziókat nem kelthe­tünk akkor sem, ha például egyértelmű a tudományos kutatás, az oktatás, a mű­velődés szerepének igénye, amikor egyértelmű az igaz­ságosabb és egységesebb szo­ciálpolitika kialakításának igénye, és amikor az is egy­értelmű. hogy kell a bér­reform. De az is egyértel­mű. hogy itt folyamatokról. nem pedig rövid tavon meg­oldható voluntarista elhatá­rozásokról van szó. Nagy politikai veszteség lenne, ha a pártértekezlet nyomán társadalmunk e cé­lokat napi feladatként értel­mezné. Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára felszólalá­sában hangoztatta: az új gondolkodásmód nélkülöz­hetetlen a szocializmus von­zó, humanista céljainak megvalósításához, nem jöhet létre parancsra, nem lehet csupán néhány ember alko­tása, nem alakulhat ki má­ról holnapra. Az új gondol­kodásmódot a társadalom valamennyi rétegében meg­lévő szellemi erő alkotó ki­bontakoztatása alakítja ki és teheti hatékonnyá. Az értelmiségpolitika meg­újításának szolgálnia kell a „humám erőforrás” sokolda­lú hasznosítását, mivel nél­küle a társadalmi, gazdasági kibontakozás nem valósítha­tó meg. Az oktatást — a népgaz­daság szelektív fejlesztése szempontjából — „húzó ága­zatnak” kell tekinteni, és minél hamarabb ennek meg­felelően kell biztosítani el­látottságát is. A továbbiakban hangsú­lyozta: a kultúrpolitika re­formja elképzelhetetlen a kultúra decentralizálása nélkül, amelynek alapvető célja, hogy a művelődési le­hetőségek, a kulturális érté­kek legszélesebb körben jus­sanak el a társadalom min­den csoportjához, rétegéhez, valamennyi állampolgárhoz. Szakítani kell azzal a szem­lélettel és gyakorlattal, Pénteken este a nemzet­közi sajtóközpontban Bara­bás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese kö­szöntötte a pártértekezletről tudósító újságírókat — 30 országból 221-en érkeztek —. majd Berecz János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást a pártértekezlet első napjáról. Bevezetőben kiemelte: az értekezlet fő feladata, hogy egy állásfoglalásban kife­jezett programot fogadjon el, s a párt élére olyan vezető szerveket válasszon, amelyek alkalmasak arra, hogy ennek az állásfoglalásnak a megva­lósítását vezessék, irányít­sák. — Ha röviden jellemezni akarnám Kádár János beve­zető , beszédét, akkor három szót használnék: fordulat, reform, megújulás. Fordulat •i társadalom teljesítményé­ben, a társadalom aktivitá­sában, fordulat társadalmi «■létünk minden területén. Reform, amely biztosítja ezt a fordulatot, tehát program­szerűen megfogalmazza a fordulat követelményeit min- den területre; nemcsak a gazdasági, hanem a politikai intézményrendszer — a tár­sadalmi szervezetek, a tör­vényhozás. a kormányzati munka — területére. A har­madik szó a megújulás. A megújulás számunkra most azt jelenti: ahhoz, hogy ilyen nagy követelményeknek egy nehéz helyzetben, összetett, bonyolult kérdésekkel fog­lalkozó társadalomban meg tudjunk felelni, a párt teljes megújítására van szükség. Arra, hogy a párt adminiszt­amely szerint az államigaz­gatás önmagában elég bölcs ahhoz, hogy képviselje a társadalom és valamennyi közössége érdekeit. Ki kell alakítani az oktatási és mű­velődési intézmények de­mokratikus irányításának új formáit és testületi kereteit, Antalóczy Albert, a Ko­márom Megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította: a párttagság, az egész nép által várt és óhajtott átfogó változások, a több területen nélkülözhetet­len fordulat nem követke­zett be, és ez — párosulva a lakosság életkörülményei­nek nehezedésével — romló és feszültségekkel terhes közhangulatot okozott. A taggyűléseken, testületi ülé­seken többségében kritikai, nem egyszer élesen bíráló vélemények, megjegyzések és javaslatok hangzottak el. Mindenütt egyértelmű volt azonban, hogy a kibontako­zást a párt vezetésével, szo­cialista módszerekkel tartják megvalósíthatónak. — A vitákban egyértelmű­en megfogalmazódott, hogy a demokratikus centraliz­musban a hangsúly most a demokratizmus szélesítésé­re, az önállóság továbbfej­lesztésére kerüljön — mon­dotta. Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára hangsú­lyozta, hogy a pártértekez­letre való felkészülés idősza­kában a mozgalom — éppen jellegénél fogva — újra szé­les tömegekhez jutott el. Fe­lelősen, öntevékenyen, a cse­lekvés jegyében törekedett rá, hogy a párt, a politikai intézményrendszer működé­séről, továbbfejlesztéséről ja­vaslatokat tegyen. Szerinte nem véletlen, hogy e tömeg­szervezet napjainkban nyi­tottabbá válik a gazdaság kérdései iránt, s nem vélet­len az sem, hogy újra felér­tékelődött a lakóhelyi politi­kai munka szerepe. A koráb­bi illúziót, amely szerint a munkahely mindent megold, napjainkra az élet megcá­folta. Végezetül arra hívta föl a figyelmet, hogy a társada­lom minden rétege fordula­tot, pozitív változást akar és ehhez politikai útmutatást, nagyobb bizalmat vár a párttól. Ebben a bizalom­építésben, bizalomteremtés­ben a népfrontnak nemcsak látszatfunkciója van, szere­pét önálló politikai feladat­nak tekinti. Pataki Attila, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat párt- bizottságának titkára el­mondta: korábbi tapasztala­tai szerint a tagság vélemé­nyére, észrevételeire rendre elmaradtak a világos, egyér­telmű válaszok. Pedig fon­tos, hogy a véleménynyilvá­nításnak hatása is legyen, mégpedig oly módon, • hogy azt vagy elfogadják, vagy megfelelő indokolással el­utasítják. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak első titkára rámutatott: a párt egységével, akcióké­pességével elméleti és gya­korlati szempontból különö­sen időszerű foglalkozni. A tagság ugyanis a tagkönvv- csere időszakában elindított eszmecsere, majd az azt követő viták során úgy ítél­te meg, hogy a párt mint vezető erő meggyengült, a gazdaság kritikus, nehéz helyzetbe került. Ennek kö­vetkeztében — sok egyéb gond mellett — megélheté­si, foglalkoztatási bajokkal kell szembenézni, együtt élni. Társadalmi méretekben el­sősorban ezért erősödött meg a kritika, alakult ki sokak részéről a bizalmat­lanság, a kétkedés, vett erőt az elbizonytalanodás. Ez a párton belül is hatott, lefé­kezte az ütemes, egységes cselekvés kibontakozását. Végezetül kifejtette, hogy szükség van az együttmű­ködő szervek őszinte véle­ménynyilvánítására a páft munkájáról. Biztosítani kell, hogy a kisebbségben mara­dottak pártszerű keretek között kifejthessék állás­pontjukat. Joguk van azt ugyancsak pártszerű kere­tek között fenntartani, mivel a kisebbségi vélemény is válhat a többség vélemé­nyévé. Az országos pártértekez­let Szabó István felszólalá­sával befejezte első munka­napját. A vita ma reggel 9 órakor folytatódik. Berecz János sajtóértekezlete ' i ratív és kormányzati jellegű tevékenység helyett elvi, po­litikai és mozgalmi eszkö­zökkel befolyásolja a tár­sadalmat, hasson a különbö­ző intézményekre annak ér­dekében, hogy tovább tud­juk folytatni a szocialista társadalom építését. A sajtóértekezleten jelen levő tudósítókat Berecz Já­nos tájékoztatta a tanácsko­zás pénteki vitájáról. A töb­bi között elmondotta, hogy eeves felszólalók nemcsak a Központi Bizottság, vagy annak végrehajtó szervei, tehát a Politikai Bizottság1 felelősségét hangsúlyozták, hanem elemezték saját mun­kájukat is. Az eszmecserét jellemezve kiemelte, hogy az eddigi vita széles körű és megalapozott volt. A Központi Bizottság tit­kára kérdésekre válaszolva elmondta: már megkezdte munkáját az a 34 tagú je­lölőbizottság. amely Lukács Jánosnak, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel készíti elő a második napirendi pont megtárgya­lását. A testületben vala­mennyi küldöttcsoport kép­viselője jelen van. Ezzel kapcsolatban több újságíró érdeklődött a párt­értekezlet várható személyi döntéseiről. Berecz János hangsúlyozta, hogy e felelős döntéseket csak maguk a küldöttek hozhatják meg: erre a vasárnapi zárt ülésen kerül sor, amelynek ered­ményét már az esti órákban a televízió és a rádió egve- . nes adásban közvetíti. Berecz János, úgy is, mint a pártértekezlet szerkesztő- bizottságának vezetője, kije­lentette: javasolni fogják az értekezletnek, hogy a szo­cialista pluralizmus termi­nológiája kapjon helyet az állásfoglalásban. Az erről érdeklődő kérdésre maga is megerősítette, hogy bár a tervezetben ez nem szere­pelt, a pénteki vitában töb­ben is használták ezt az új meghatározást. Hozzátette: mi a szocialista pluralizmust a hatalom gyakorlásának le­hetséges új formájaként ke­zeljük. A Központi Bizottság tit­kárának véleményét kérdez­ték: válság van-e ma Ma­gyarországon? Berecz János válaszában kifejtette, hogy azzal a küldöttel ért egyet, aki a válság kérdéséről foly­tatott vitánál jóval fonto­sabbnak ítélte a megoldási lehetőségek felkutatását, és a cselekvést. Berecz János kifejtette a párt álláspontját — egy külföldi, tudósító érdeklődé­sére — a szakszervezet és az ifjúsági mozgalom egy­ségét illetően. Hangsúlyozta, hogy a párt nem támogatja új országos politikai szerve­zet létrejöttét, s fellép a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalom egységének meg­bontására irányuló törekvé­sekkel szemben. „ Végezetül kitért arra is. hogy a párt cselekvési prog­ramjának tervezete széles körű társadalmi vita ered­ményeként alakult ki. Ennek során a dokumentum szer­kesztői nem arra figyeltek, hogy a javaslatok honnan érkeznek. Csupán abból a szempontból vizsgálták, hasznosították a javaslato­kat, észrevételeket, hogy a szocialista reformfolyamat továbbvitelét szolgálják-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom