Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
1988. május 21., szombat Somogyi Néplap 3 Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete (Folytatás a 2. oldalról) A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezete támogatja azt a javaslatot is. hogy a döntések előtt az előterjesztésekben ismertetni kell az alternatívákat, a kisebbségi véleményeket. Ezzel kapcsolatban emlékez-, tetni kell arra, hogy a véleményükkel kisebbségben maradiaknak — a többségi döntés végrehajtási kötelezettségét fenntartva — joguk van érveik, elgondolásaik újabb megvizsgálását kérni. Á gyakorlati megoldásokat az országos pártértekezlet elvi egyetértése esetén rövid időn belül ki lehet alakítani. Ugyanakkor a határozatok esetenként szükséges korrekciójának lehetősége ném jelentheti a- demokratikus centralizmus elvének feladását. Párton belüli frakciók szervezése megengedhetet- . len. Az MSZMP — hazánk újkori történelmének egy különösen súlyos szakaszában — a szektás-dogmatikus és a revizionista nézetekkel folytatott kétfrontos harcban alakította ki új irányvonalát, állította helyre a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, szerezte vissza a tömegek támogatását. Ma gyökeresen megváltozott viszonyok között élünk, mégis úgy vélem, hogy a szocialista megújuláshoz szükséges szemléleti és cselekvési egység kialakítását elősegítheti a két- frontos harc tapasztalatainak felhasználása. A párt a jövőben sem kívánja azt az utat követni, hogy bizonyos elméleti tételeket határozatikig mondjon ki, de a párttagság joggal igényli, hogy a vezető testületek állást foglaljanak a szocialista fejlődés és a reformfolyamatok fő irányát érintő legfontosabb ideológiai és politikai kérdésekben. A Központi Bizottság szilárdan elkötelezte magát a szocialista demokrácia, az önkormányzat, az állampolgári kezdeményezések felkarolása, a társadalmi nyilvánosság kiszélesítése mellett, és ennek megerősítését javasolja a pártértekezlet- nek. Számolnunk kell azzal is, hogy a - demokrácia és a nyilvánosság bővülő lehetőségeivel olyanok is élnek, sőt, visszaélnek, akik politikánk fő irányát, sőt, fennálló társadalmi rendünket sem fogadják el. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben — amennyiben a nézetek síkján jelentkeznek — a vita, a politikai harc módszereivel kell fellépni. A jövőben sem fogjuk azonban megengedni az alkotmányos rendünket, a szocialista törvényességet sértő politikai szervezkedést, ellenséges törekvéseket. Ellenségeink számát nem akarjuk címkézéssel szaporítani, de törvényeink megtartását alkotmányos rendünk védelmében joggal elvárhatjuk, megkövetelhetjük minden állampolgártól. Elvtársak ! Akadnak, akikben aggodalom él, és fölteszik a kérdést: vajon az új módon dolgozó párt képes lesz-e betölteni vezető szerepét? Meggyőződésünk, hogy igen, ha a politikai munkában is magasabbra tesszük a mércét, s a Központi Bizottság, a középfokú irányító szervek, a párt minden szervezete és tagja ennék érdekében dolgozik. Nélkülözhetetlen a tájékozottság, a műveltség, a kulturált vitaképesség. Elengedhetetlen a szoros, mindennapi kapcsolat a dolgozó emberekkel, kisebb és nagyobb közösségeikkel. Követelmény a megalapozott, átgondolt döntés, a körültekintő szervező munka. Munkánk eredményének, politikánk sikerének kulcskérdése az, hogy meggyőző érvekkel, türelemmel, példával megnyerjük céljainknak az emberek többségét. Kedves elvtársak! A társadalom életének alapja a munka, a fejlődésnek alapkérdése, hogy a szocialista társadalom humánus vonásainak megőrzésével megteremtsük a hatékony gazdasági munka feltételeit. A megoldandó feladatok ismertek. Van kibontakozási és törvényerőre emelt stabilizációs programunk. Javaslom, hogy az országos pártértekezlet erősítse meg e két programot, és a párt két év múlva esedékes következő kongresz- szusáig ezek megvalósítását állítsa a gazdasági, politikai munka előterébe. Az erőfeszítésnek már mutatkoznak a kezdeti eredményei. A múlt évben megmozdult, emelkedett az ipari termelés, a nemzeti jövedelem, az idei év első negyedében — hosszú idő óta először — kiegyenlített volt a külkereskedelmi mérleg. Ezek jó jelek, de a szükséges fordulat még nem következett be. A hatékony gazdálkodás megteremtéséért folytatott küzdelemben a vezető szerveknek, a kormánynak megvannak a maguk feladatai, de meg kell mondani, hogy a csata végül is a termelő és a termelést kiszolgáló üzemekben dől el. Bevezetőmben a gazdasági munkának csak néhány elvi kérdését kívánom érinteni. A gazdasági munkát nálunk a szocialista tervezés és a piac értékítéletének érvényesítése együttesen kell hogy meghatározza. A tervezést új módon kell felfogni. Országunk adottságai, gazdaságunk nyitottsága miatt a nemzeti jövedelem alakulása nagymértékben függ az exporttól. A világgazdaság a gyors változás állapotában van, a kereslet és a kínálat is ettől függ. Világos, hogy ilyen viszonyok között az ötéves népgazdasági terv csak irányokat programozhat és nem tervezheti meg öt évre tételesen az előállítandó és értékesítendő áru- mennyiséget. A hatékony gazdálkodás megköveteli a teljesítmény szerinti differenciálást. Biztosítani kell egyrészről a veszteséges termelés visszafejlesztését, másrészről a beruházási eszközök és az élőmunka átcsoportosítását a hatékonyan dolgozó vállalatokhoz Érvényben van a munkához való jog, s ez azt jelenti, hogy gondoskodni kell az átképzendö, illetve átmenetileg munka nélkül levő emberek gondjainak intézményes megoldásáról. Az előkészületben levő intézkedések között kiemelkedik a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényjavaslat. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a törvény irányelveit, de a törvénytervezét politikai jelentősége miatt szükségesnek tartotta, hogy a pártértekezlet állásfoglalását kérje. A készülő gazdasági törvény megőrzi az állami és a szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepét, de számol azzal a ténnyel, hogy a szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában korlátozott mértékben még fennmarad a magántulajdon is, és ezt célszerű törvényben megszabott keretek közt integrálni gazdasági életünkbe. Gazdaságunk modernizálása, a szerkezetátalakítás szükségessé teszi azt is, hogy ugyancsak törvényes keretek között megfelelő szabályozással igénybe vegyünk külföldi működő tőkét mind a szocialista, mind a kapitalista országokból. A törvény a társasági formák szabályozásával meg fogja könnyíteni a tőkeáramlást a hatékonyan gazdálkodó területekre, s ezáltal segíti kibontakozási programunk végrehajtását. Szólni kell arról is, hogy ezek a változások nemcsak a gazdasági tevékenység szervezeti formáit gazdagítják. A mennyiségi változásokon túl olyan kérdésekkel is szembe kell néznünk, hogy mit kell tekintenünk nem munkával szerzett jövedelemnek, milyen a viszonyunk a profithoz, az osztalékhoz vagy éppen a kizsákmányoláshoz. Ezeket a kérdéseket elsősorban gyakorlati, tehát politikai s nem ideológiai kérdéseknek kell tekintenünk. Szocialista rendszerünk garancia arra, hogy hazánkban a kizsákmányoló osztályok uralma soha többé nem térhet visz- sza. Kedves elvtársak! Ha több szocializmusról beszélünk, az egyben több kultúrát is jelent. Ha több demokráciát mondunk, az egyben magasabb műveltséget is igényel. Az országos pártértekezletnek nincs módja arra, hogy részleteiben foglalkozzon a művelődésügy, a kulturális élet kérdéseivel. Azt javaslom, hogy erősítsük meg azt a régi szocialista sarkigazságot, hogy társadalmunk létérdeke a kulturális fejlődés segítése, a tudás anyagi és erkölcsi megbecsülése. Megértem, hogy értelmiségi körökben kifogásolják a tudományos és kulturális célokat szolgáló anyagi eszközök szűkösségét, nem tudom viszont elfogadni, ha ebben kultúraellenes politikai tendenciát látnak. A tudományra, a kultúrára fordítható anyagi eszközök mennyisége nem politikai koncepciót fejez ki, hanem a szükség diktálta — remélhetőleg átmeneti — helyzetből adódik. Ezzel összefüggésben több feladat is van. A kormánynak az a feladata, hogy amint az ország helyzete lehetővé teszi, növelje a kutatás és a művelődés részesedését a költségvetésből. A tudományos és kulturális élet irányító szervei fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy a rendelkezésre álló ma sem csekély összegek az alkotás és a művelődés területén a legjobban hasznosuljanak. Értelmiségi barátainktól azt kérjük, hogy kibontakozási programunk végrehajtásának segítségével járuljanak hozzá a felosztható anyagi eszközök bővítéséhez. A párt régóta követi azt az elvet, hogy biztosítani kell a tudományos kutatás és a művészi alkotás szabadságát. A somogyi küldöttek a tanácskozóteremben Jogosnak tartja azt a figyelmeztetést, hogy a kulturális életben a rosszul értelmezett üzleti szellemre hivatkozva ne engedjük az ízléstelenség terjedését a valódi kulturális értékek rovására. A párt számít az alkotókra a közízlés fejlesztésében, a közerkölcsöt romboló tevékenység megfékezésében, a szocialista és humanista eszmék terjesztésében. Bízik abban, hogy kulturális életünk képviselői a maguk eszközeivel is fellépnek az áltudományosság, a látszattevékenység, az erőszak kultusza, az ízléstelenség számos formájának terjedése ellen. Politikai téren is kedvezőbb feltételeket kell teremteni az alkotó munka számára. Jobban kell bízni az alkotó értelmiség politikai felelősségtudatában, nincs szükség gyámkodásra, kicsinyes beavatkozásra, adminisztratív eszközökkel történő direkt irányításra. A szocialista haza jövőjéért érzett felelősség lehetővé teszi termékeny partneri kapcsolatok építését politikai intézményeink és a valódi alkotó munkára kész értelmiségiek között. A viták az élet természetes velejárói, és sok hasznot hozhatnak, ha félretesszük a presztízsszempontokat, s a közös célért dolgozunk. A -vita első felszólalója Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára volt. Bevezetőben kiemelte: a fővárosi pártaktívákra az aktivitás, a sokszínűség, a konstruktivi- tás és a felelősségérzet volt a jellemző. A vita kezdeti szakaszában az átfogó és radikális reformok követelése állt a középpontban, később hasonló igényként kapott hangsúlyt szocialista vívmányaink védelme és a változáshoz szükséges személyi feltételek megteremtése. A viták egy részét a tézisek váltották ki, az elementáris erő azonban az ország helyzete, a társadalom változást sürgető állapota volt. Nem tudtunk választ adni éveken keresztül olyan kérdésekre, amelyek a párttagság tömegeit, de a lakosság millióit is foglalkoztatták: a hol hibáztunk, a hogyan jutottunk ide, a felelősség és a jövő kérdései. Sokakban fogalmazódott meg a kereső gondolat, hogy néhány fontos kérdésre talán nem is szándékozunk választ adni. Pártunk mindig gondosan ügyelt arra, hogy a pártélet a lenini normáknak megfelelően alakuljon. Az érdemi tevékenységet, a kommunista szellemiséget mégis kikezdte a formalitás, a bürokratizmus. A tagság ezért eltávolodott a vezetéstől, a párt kapcsolatai lazultak a tömegekkel. Tisztelt pártértekezlet ! A pártértekezlet elsősorban belpolitikai kérdéseket tárgyal, ezért az állásfoglalás-tervezet keveset foglalkozik nemzetközi kérdésekkel, de elkerülhetetlen, hogy ezekre is kitérjünk. Erre szükség van azért, mert a világban nagy jelentőségű események mennek végbe, s munkánk eredménye nagymértékben függ a nemzetközi viszonyok alakulásától. Röviden én is utalnék arra, hogy nemzetközi megítélésünk döntően hazai dolgaink alakulásától, soros feladataink megoldásától függ. Jelenleg az ország külföldi megítélése jó. Ez eddig elért eredményeinken, a szocialista gyakorlatot megújító lépéseinken és természetesen pozitívan értékelt nemzetközi tevékenységünkön alapszik. Most, ismerve a nehéz feladatokat, amelyek megoldásával küzdünk, a figyelem ismét fokozott mértékben fordul a Magyar Népköztársaság felé. A közvetlen érdekeltségen túl azért is megfelelően kell dolgoznunk, hogy országunk, népünk becsülete növekedjék határainkon kívül. Napjainkban gyakran és sokféleképpen vitatják a szocializmus mai helyzetét a világban. A szocialista fejlődéssel járó konfliktusok láttán egyesek a szocializmus válságáról beszélnek, mások pedig nagyon is ósdi, konzervatív, kommunistaellenes nézeteket elevenítenek föl. Szerintem nem a szocializmus válságának, hanem megújulásának vagyunk tanúi. Saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy a társadalom vajúdása kínokkal jár, de ezek között a kínok között a jövő szép és egészséges társadalma születik. Bár az egyes országok fejlettségi szintje különböző, az egész szocialista világrend- szer fejlődésének új, magasabb szintjéhez érkezett. A Szovjetunióban és más szocialista országokban megindult megújulási folyamatnak óriási a jelentősége, mert mindenekelőtt a realitás, a tényleges helyzettel való szembenézés és a nyíltság a fő jellemzője, ami a feladatok megoldásának első és elengedhetetlen feltétele. Számunkra, magyar kommunisták számára ez mindenekelőtt azt jelzi, hogy a szocialista fejlődés fő áramlatáElorehaladasunk egyik kulcskérdése a politikai intézményrendszer korszerűsítése. Ma már nem az a kérdés, hogy kell-e ezt korszerűsíteni vagy sem. Ezen szerencsére túlvagyunk. Meggyőzött bennünket erről húszéves reformtörténetünk, az ugyanis, hogy nem lehet eredményesen előrehaladni a gazdasági reformokban,,ha azokat a gazdaságon túl nem terjesztjük ki a társadalmi élet többi területére. A politikai intézményrendszer korszerűsítését az egy- pártrendszer viszonyai között kell megoldanunk úgy. hogy a vezető szerepet ellátó párt politikai tevékenysége fölött is széles körű társadalmi ellenőrzés érvényesüljön. Természetesen elsősorban a pártnak kell ban haladunk, a magyarországi reformfolyamatok a szocializmus fejlődésének szerves részévé váltak. A nemzetközi helyzet a Szovjetunió és a Varsói Szerződés kezdeményezései nyomán kedvező irányban változott. Üdvözöljük a szovjet— amerikai tárgyalásokat, a Washingtonban aláírt megállapodást a közepes és rövi- debb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról és a tárgyalásokat a stratégiai atomfegyverek 50 százalékos csökkentéséről. A közeli napokban Moszkvában kerül sor egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. Népünk a világ minden békeszerető népével együtt bízik benne, hogy a világ sorsának alakulására nagy befolyással levő Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető, államférfiai tovább tudnak lépni a megkezdett úton, megvalósítható a kölcsönös és egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén, s egy eny- hültebb világban biztosítható népünk építőmunkájának legfőbb külső feltétele, a béke. Tisztelt pártértekezlet ! Kedves elvtársak! Bevezető előadásom végéhez érkeztem. Kérem, hogy a Központi Bizottság által beterjesztett állásfoglalástervezetet vitassák meg és fogadják el. Meggyőződésem, hogy a pártértekezlet eredményesen el fogja végezni feladatát. Erre annál is inkább szükség van, mert az országban az utóbbi időben, sokan és sokat vitatkoznak a helyzet megítéléséről. Amit még vizsgálni kell, azt vizsgálják meg, amit tisztázni kell, azt tisztázzák mindenütt, de a meddő filozofálást, a semmin sem segítő tétlen sopán- kodást abba kell hagyni, mert most' mór a tetteken a sor. A pártban egységre, az országban összefogásra, a politikában kiállásra, a munkában helytállásra van most szükség. A történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a párt és a nép közös akarattal a mainál sokkal súlyosabb helyzetben, a mostaninál sokkal nehezebb feladatokat is megoldott már. Van elég erőnk ahhoz, hogy feladatainkat megoldjuk és továbbhaladjunk előre a szocializmus építésének útján. rendelkeznie önkontroll-, önkorrekciós mechanizmusokkal, de ez kevés. Olyan nyilvánosságot kell teremteni az egész felépítmény rend szer számára — az érdekvédelmi szervezetektől kezdve az állami és társadalmi szervezetekig —, amelyben ha kell, perbe és vitába lehet szállni az irányító politikai párttal is, garanciákkal megerősített partneri viszony alapján. Havasi Ferenc ezután a tömegszervezetek, a társadalmi szervek és mozgalmak szerepéről szólt. Panker Mihály, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár géplakatosa, fődarusa: — Hadd kezdjem azzal, ami környezetemben is foglalkoztatja a munkásembereket, úgy is mondhatom, most már hosszabb ideje nyugtalanít bennünket. OÍyan viták zajlanak és olyan vélemények is elhangzanak, melyek megkérdőjelezik szocialista társadalmunk alapvető értékeit és eddigi eredményeit, azon tényezők szerepét igyekeznek kisebbíteni, amelyek nélkül országunk a jelenlegi szintet nem érhette volna el. Én a kérdést úgy teszem fel — munkatársaim nevében is —, hogy helyes irányba halad-e társadalmunk, milyen lesz az a szocializmus, amelyben leértékelődhetnek és bizonytalan helyzetbe kerülhetnek szorgalmasan dolgozó munkáskollektívák; (Folytatás a 4. oldalon.) Tartalmas vita a feladatokról
