Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

✓ 1988. május 18., szerda Somogyi Néplap Munkásküldött középvezetőként Kovács István 20 évesen a fővárosból került Nagyatád­ra. Villanyszerelőként dolgo­zott, s a munka mellett ta­nult tovább. 15 éve a cér­nagyár energetikusa. 1960 óta párttag, 1970-től alap- szervezeti párttitkár, nem­rég az üzemi pártbizottság szervezőtitkára. Fejlődé­sünk minden mozzanatáról tájékozott, élénken foglal­koztatják a politikai kérdé­sek, van véleménye, s azt nem is rejti véka alá. Első­sorban e vonásai teszik al­kalmassá arra, hogy ezer nagyatádi kommunistát kép­viseljen az országos pártér­tekezleten. — Fölkészülésem során nemcsak saját alapszerveze­teink taggyűlésein vettem részt, hanem több helyen a városban. Ott voltam a vá­rosi és a megyei pártbizott­ság tervezetet megvitató ülé­sein is. E magasabb szinte­ken viszontláttam a pártta­gok véleményét az anyagok­ban. Bízom abban, hogy így lesz ez a pártértekezleten is. A vitákból tükröződött, hogy eltérő érdekek és nézőpon­tok is vannak, s ez azt bizo­nyítja, hogy az irányító párt­szervek nem az egység for­mai demonstrálására törek­szenek, hanem arra, hogy va­lódi vitában szülessen újjá az egység. Volt idő, amikor a „pártfegyelem” és a „párt­érdek” volt a bűvös szó, s ez arra szolgált, hogy lesö­pörjék velük a kétségeket, az ellenvéleményt. Ezek a kifejezések mostanában új tartalmat nyertek. — A véleményekből az is kitetszik, hogy nem könnyű helyes arányt találni a de­mokratizmus és a centraliz­mus között... — Ahogy hiba volt a túl­zott centralizmus, hiba len­ne a demokratizmus abszo­lutizálása is. Egy párt nem épülhet fel kizárólag demok­ratikus elvek alapján. Hi­szen ez azt jelentené, hogy mindenki azt csinál, amit akar, a határozatokat min­denki másként értelmezheti. Más kérdés, hogy a demok­ratizmusnak a pártéletben is vannak tartalékai. Hogy a párt miként tölti be a sze­repét, az alapszervezetekben dől el, és nem a Központi Bizottságban. — Mit mondana el, ha szót kapna? — Azt, hogy erősíteni kell a párt tekintélyét és vonz­erejét. Ennek alapja elsősor­ban az lehet, ha a párt meg­oldást talál gazdasági gond­jainkra. De legalább ilyen fontosnak tartom a nyíltsá­got, s azt is, hogy közvetle­nebbé váljon a kapcsolat a párt vezetői és tagjai között. Elképzelhetetlen volna, hogy akár egy KB-titkár eljöjjön egy alapszervezeti taggyű­lésre? Meggyőződésem, hogy a legőszintébb információs jelentés sem pótolhatja az ilyen közvetlen vélemény- cserét. Ha például Grósz elv­társ nálunk mondja, hogy a nyugati bérhez előbb nyu­gati munka kell, én azt vá­laszoltam volna, hogy a nyu­gati munkához meg nyugati gép és technológia. S azt is, hogy ne kapaszkodjunk bele régi érvekbe, hiszen már nem arról van szó, hogy a magyar munkát kevesebbet vagy rosszabbul dolgozik, hanem arról, hogy ugyan­annyi erőfeszítéssel kisebb értéket teremt, hogy munká­ja olykor kevésbé szervezett, gépe korszerűtlenebb, az alapanyag gyengébb minősé­gű. Kovács István arról be­szélt, hogy középvezetőként is munkásnak érzi magát, majd így folytatta: — Szerintem helyenként még ma is bátorság kell az őszinte véleménymondáshoz. Van olyan vezető, aki be­csüli, sőt igényli is az ellen- véleményt, a kritikát. Ám olyanok is, akik ettől a presztízsüket féltik. Az utóbbi jelenség okát káder- politikánk korábbi hibái­ban látom. Kevésbé alkal­mas emberek is vezetővé válhattak, akik később már érezték gyengeségeiket, leg­följebb önmaguk előtt is titkolták. A székbe kapasz­kodás, a kritika elvetése ön­védelmi reflex. Más kérdés, hogy társadalmunkban ma is megoldatlan a tisztes visszavonulás. Persze nem­csak a vezetőt, hanem a pártot is minősíti a saját hibáihoz való viszonya. Biz­tosra veszem, hogy a pártér­tekezlet megfelel majd a le­nini követelményeknek. B. F. LEGFOKTOSÁBB Á SZAKEMBEREK UTÁNPÓTLÁSA Dr. Sarudi Csaba átfogó látogatása Tabon Átfogó látogatáson vett részt tegnap Tabon dr. Sa­rudi Csaba, a megyei párt- bizottság titkára. Vele tar­tott három megyei pártbi­zottsági tag is: Bogó László, a Teszöv megyei titkára, Kleiber Józsefné (Tab, Vi­deoton) és Réder László (Tö- rökkoppány, tsz). A nagyközség sikereiről, gondjairól Teleki Sándor, a tabi pártbizottság első titká­ra és Farkas István tanács­elnök tájékoztatta a vendé­geket. A körzet kis települései­nek létszáma egyre csökken, s jellemző rájuk az elörege­dés. Egyedül az aprófalvak központjában, Tabon tapasz­talható növekedés: az 1980- tól 84-ig terjedő időszakban a lakosok száma 362-vel nőtt. A terület életét öt ta­nács és ugyanennyi párt- szervezet irányítja, szerve­zi. Az utóbbi hónapok során a korábbi 1100 párttag lét­száma — elhalálozás, elköl­tözés, önkéntes, vagy a párt- szervezet kezdeményezésére történő kilépés miatt — ezer alá csökkent. A körzet párt- fegyelmi-bizottságának az elmúlt időszakban két jelen­tősebb esetben kellett vizs­gálatot indítania: a kányái termelőszövetkezetben és a BVG tabi gyáregységében történt szabálytalanságok, visszaélések miatt. Az ideológiai munkát ne­hezíti, hogy, főként a kis községekben, rendkívül ne­héz rátermett és lelkes párt­vezetőket találni, s ez meg­határozza egy-egy település politikai életét, aktivitását. A tanácsok munkájára túl­nyomórészt a kielégítő jelző illik, jóllehet Törökkoppány- ban és Nágocson hiányzik a szakképzett vb-titkár. A ta­nácsok és az elöljáróságok kapcsolata megfelelő, kivéve a Karád és Andocs közötti viszonyt: ismert, hogy An­docs szeretne önálló lenni. A térségre általánosságban jellemző a szakemberhiány. Dr. Sarudi Csaba leszögezte, hogy a szakember-utánpótlás olyan kulcskérdés, amelynek ÁRVIZSGÁLATOK Az élelmiszeriparban javulás, az építőiparban romlás A megyei és helyi ár- ellenőrzési hatáskörbe tar­tozó gazdálkodók és háló­zati egységek száma 12 409- ra emelkedett tavaly: külö­nösen a vgmk-k, szövetke­zeti szakcsoportok száma nőtt, és jelentősen emelke­dett a magángazdálkodók, kereskedők száma is. Ennél nagyobb ütemben, mintegy 9 százalékkal növeltük az ellenőrzések számát, elsősor­ban a hálózati egységeknél. Ebben a mintegy 300 egysé­get érintő kenyér, péksüte­mény, valamint fagylalt té­mavizsgálat is jelentős részt képviseli. A kenyér, a péksütemény esetében főleg csak a fo­gyasztói érdekvédelem köré­be tartozó súlyhiánnyal, s néhány sütő kisiparos eseté­ben, a maximált árformába sorolt péksüteményeknél az engedélyezett legmagasabb ár túllépésével találkoztunk. A fagylaltnál viszont gyak­ran kellett tisztességtelen ármagatartás, az arányos ár megsértése miatt büntetni. A tavalyi vizsgálatok so­rán az árfegyelem kismér­tékű javulását tapasztaltuk. Az ipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság terüle­tén volt a legnagyobb mér­tékű a javulás, az építőipar­ban viszont jelentős volt a romlás. Az ellenőrzések általáno­sítható tapasztalata, hogy nőtt a gazdálkodók ár- és piacérzékenysége. Az. ármoz­gások felgyorsultak, az anyagár-változásokat vi­szonylag gyorsan követték a termelői és fogyasztói ár­emelkedések. Sok esetben hi­ányos volt az árfeltüntetés, mint a fogyasztók tájékoz­tatásának alapvető eszköze a gyakori árváltozások mi­att. A lakosság a felgyorsult ármozgásokra, az esetenként tapasztalt tisztességtelen gazdálkodói magatartásra fokozott érzékenységgel re­agált. A Kiosz szakmai iránymutatásai ellenére a kisiparosoknál — főleg az építőiparban — továbbra is jellemző az a gyakorlat, hogy a megrendelővel szó­ban, egv összegben — ese­tenként összeg megjelölése nélkül — állapodnak meg, ás nem igényli a megrendelő sem a költségvetést. A szám­lákon pedig gyakran nincs jótállási tanúsítás. Ezek ké­sőbb sokszor adtak és adnak okot vitára és panaszra, amelyeket el lehetne kerül­ni. Az idei év első negyedévé­ben a megyei hatáskörbe tartozó nagyobb gazdálkodó szervezetek 20 százalékánál a hálózati egységek és a ma­gánvállalkozók tíz százalé­kánál volt árellenőrzés. A tanácsi szerveket az átállás időszakában nagy számban keresték fel a gazdálkodók szakmai segítségért. Szándékosan tisztességte­len magatartással, indokolat­lan áruvisszatartással a szo­cialista szektorban nem ta­lálkoztunk, de a jogszabá­lyok téves értelmezésével igen. Az átárazáshoz a gaz­dálkodók jól vették figye­lembe a bázis-árakat, de az induló árak kialakításához esetenként helytelen árin­dexeket választottak. Egy­két esetben próbálkoztak az induló árak előzetes beje­lentés nélküli emelésével ;s. Áz áremelés előzetes beje­lentési kötelezettsége alól mentes kisgazdálkodók kö­zül többen éltek a jogsza­bály adta lehetőségekkel: emelték áraikat. Egyes szol­gáltatásokban viszont a gaz­dálkodók a múlt évihez ké­pest jelentősen megemelke­dett induló áraikat mérsé­kelték, mert a kereslet ész­revehetően visszaesett. Az általános forgalmi adó fize­tése alól a mentességet vá­lasztó kisvállalkozók élnek a lehetőségeikkel: sok eset­ben az ÁFA-t fizető társa­iknál alacsonyabb áron vég­zik tevékenységüket, széle­sítve ezzel a piaci versenyt. A szabadáras termékek és szolgáltatások körének je­lentős bővüléséből és a jog­szabályi változásokból adódó lehetőségekkel általában él­nek a vállalkozók, de ese­tenként vissza is élnek ve­le. Igazolják ezt az idei el­lenőrzéseink és a lakossági panaszbejelentések növekvő száma. Szabolcs Imre a megyei tanács ipari osztály vezető-helyettese megoldása nélkül elképzel­hetetlen az előbbrelépés. Mindent el kell követni az értelmiségiek és a szakem­berek. megnyerésére, letele­pítésére. Tabon és környékén jelen­tős az ipari tevékenység. A Videoton gyáregysége mun­ka- és anyagellátási gondok­kal küszködik, s a szakem­berhelyzete sem kifogásta­lan. Nem így a Budaflax ta­bi kempingcikkgyára. A ja­nuár óta leányvállalatként üzemelő egységben Feliinger János igazgató, valamint párt-, KISZ- és szakszerve­zeti vezetők és dolgozók szól­tak helyzetükről. Szerintük ez jobb a korábban remélt­nél. A leányvállalat az első évben húszmilliós nyereséget tervezett, s ez valós célnak látszik. Előzetesen húszmil­liót érő tőkés exportra gon­doltak, valószínű azonban, hogy 30 millió forint körül teljesítenek. A 321 dolgozó helyett csak 282-en dolgoz­nak, de magukénak érzik a gyárat: ha kell túlóráznak, s vállalják a többletfeladato­kat. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévben nem volt ritka a 6-8 ezer forin­tos havi jövedelmük. Ez az átalakított ösztönzőrendszer eredményességét is igazolja. Dr. Sarudi Csaba kifejtet­te: — Öröm, hogy a dolgo­zók a kezdeti bizonytalanság után végre kiutat látnak és bizakodóak. Az ideológiai munkában azonban föltét­lenül szükség van a fejlő­désre, a nagyobb tömegbefo­lyásra, hiszen a 19 párttag és a 13 KISZ-tag kevés. Az átfogó látogatás a dél­utáni órákban Törökkop- pányban fejeződött be, ahol a vendégek megismerkedtek a közigazgatási terület álla­mi és gazdasági életével, va­lamint meglátogatták a cseszmei KISZ-tábort. 110 éve született Tóth Lajos 1945. augusztus 7-én, a kaposvári Szociáldemokrata Párt „szocialista napján" először a vértanúkra emlé­keztek. A hallgatóság állva hallgatta a mozgalom somo­gyi mártírjainak neveit, akik között elsőnek említették Tóth Lajost, aki ma 110 éve született és a somogyi mun­kásmozgalom kiemelkedő egyénisége. Rövid volt az élete, de szerepe, jelentősége 1919 eseményeiben jóval na­gyobb, mint ahogy eddig az a köztudatban élt. Csökölyben született 1878. május 18-án. Az elemi isko­la után Kaposváron nyom­dásztanuló lett. Mint akkor minden fiatal szakmunkás, ő is végigjárta a magyar nyomdavárosokat, megfor­dult Németországban és Ausztriában is, és ismerke­dett a szervezett munkások életével. Somogyba 1906-ban tért vissza és a kaposvári Gerő Nyomdában lett gép­mester. Helytállására, szer­vezőképességére felfigyeltek az egész megyében : Tóth Lajos hazatérésétől haláláig vezető egyénisége volt a so­mogyi munkásmozgalomnak. Az életútjában négy fő szakaszt lehet megkülönböz­tetni: Tóth Lajos vezető sze­repet játszott a hazai mun­kásmozgalom első világhá­ború előtti szakaszában 1914- től, felemelte szavát a há­ború és a nacionalizmus el­len, részt vett a polgári de­mokratikus forradalom győ­zelmének kivívásában, és ve­zető szerepet vállalt a Ta­nácsköztársaság idején. 1913-tól az SZDP kaposvá­ri szervezetének elnöke, majd megválasztják a kapos­vári Munkásotthon elnökévé. 1919. február 9-én a szerve­zett munkásság a Kossuth téren megtartotta első nagy­gyűlését. Az első beszédet az akkori Erzsébet szálló erké­lyéről Tóth Lajos mondta. Somogy kezdeményező tör­ténelmi szerepet játszott a Tanácsköztársaság idején: a munkásság követeléseinek eredményeként március Id­én — tizenegy nappal a Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt — háromtagú direktó­rium vette át a megye veze­tését. Tagjai: Latinca Sán­dor, Tóth Lajos és Peinhof- fer Lajos. Ezen a napon a vármegye házának erkélyé­ről több szónok intézett be­szédet a tömeghez, köztük Tóth Lajos is. A beszéd után a vármegyeház nagytermé­ben összegyűlt tisztikarral Tóth Lajos közölte, hogy a direktórium átvette a kor­mánybiztos főispán hatáskö­rét. A hatalom átvétele után azonnal kitűzték a vörös lo­bogót a megyeház erkélyére, és az utcán összegyűlt hutal- mas, elszánt hangulatú tö­meggel közölték a történte­ket. A direktórium élén em­berfeletti munkát végzett Tóth Lajos a tanácshatalom megszervezéséért és megszi­lárdításáért. Emellett a me­gyei választási bizottság el­nöke és a megyei munkás- tanács intéző bizottsága tag­ja, valamint a Tanácsok Or­szágos Gyűlése küldötte volt. Az ellenforradalom erői az elsők között tartóztatták le. és 1919. szeptember 17-én Latinca Sándorral. Szalma Istvánnal, Levin Samuval és Farkas Jánossal Kaposvár határában, a Nádasdi erdő­ben meggyilkolták. Géger László Barbára várni kall Új néven — drágábban Novemberben azzal bú­csúztunk Szabó Róberttól, a kaposvári Domus Áruház igazgatójától, hogy január elsejétől ha vásárló nem is lesz több, a választék talán bővebb lesz. Nos, az áruházban a ta­valyinál is nagyobb volt a forgalom: az első negyedév­ben a múlt évi mennyiség­nek a másfélszeresét adták el. Ennék ellenére az áruház eladóterében nincsenek üres helyek. — Mi ennek az oka? — kérdeztük Szabó Róbertét. — Az áremelés még a föl- vásárlási láz előtt megtör­tént. Január elseje után — a v.isszaárazással és a 25 százalék forgalmi adóval — átlagban mindössze három és fél százalékkal emelkedett a bútorok ára. Ezt látva, és szabadáras rendszertől félve. tovább nőt a vásárlási kedv. — Mi történt április 1-je után? — A bútorárak nem emel­kedtek; ezt az árhivatal jú­nius 31-re halasztotta. Ugyanakkor az alapanyagok ára ngvmértékben nőtt. A faipari vállalatok nagy ré­szének nincs első negyedévi nyeresége, így néhány gyár nem tudja tartani a kataló­gusban szereplő árakat, és új néven, kissé módosítva gyártja a régi bútort. Pél­dául a Budapesti Bútoripari Vállalat „Gyula" kolóniái szekrénysorán most máshol van a polc, és „Gyula Koló­niái Lux" néven 62 ezer he­lyett már 97 ezer forintba kerül. A gyár más termékei megközelítik a jugoszláv im­port bútorok árait. Ezekre a kirívó esetekre mi is fölfi­gyeltünk, s a következő idő­ben nem rendelünk tőle. Megtehetjük, mert nagyon jó árualappal zártuk az első negyedévet. — Mit hozott a Szatmár Bútorgyár bemutatója? — Á sikeres rendezvény után sok előjegyzést vettünk föl e termékeire, de nem mindet tudjuk kielégíteni. A gyár ugyanis szivacshiánnyal küzd, s nem tudja szállítani, amit megrendeltünk. A vá­sárlókat azonban megnyug­tatom: akinek előjegyzése van ezekre a termékekre, változatlan áron megkapja, amit kért. — Mi a különbség az elő­ző évi és a mostani vásár­lás jellemzői között? — Akkor válogatás nélkül mindent megvettek; most nagy erőfeszítést igényel, hogy megfeleljünk a növek­vő igényeknek. Az idén négy új munkatársat is fölvet­tünk. Ami bútort itt lát, an­nak a hatvan százaléka ki­cserélődik három nap alatt. Az. elemes bútorok közül a Barbára azonban változatla­nul várni kell 6-8 hetet. B. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom