Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
✓ 1988. május 18., szerda Somogyi Néplap Munkásküldött középvezetőként Kovács István 20 évesen a fővárosból került Nagyatádra. Villanyszerelőként dolgozott, s a munka mellett tanult tovább. 15 éve a cérnagyár energetikusa. 1960 óta párttag, 1970-től alap- szervezeti párttitkár, nemrég az üzemi pártbizottság szervezőtitkára. Fejlődésünk minden mozzanatáról tájékozott, élénken foglalkoztatják a politikai kérdések, van véleménye, s azt nem is rejti véka alá. Elsősorban e vonásai teszik alkalmassá arra, hogy ezer nagyatádi kommunistát képviseljen az országos pártértekezleten. — Fölkészülésem során nemcsak saját alapszervezeteink taggyűlésein vettem részt, hanem több helyen a városban. Ott voltam a városi és a megyei pártbizottság tervezetet megvitató ülésein is. E magasabb szinteken viszontláttam a párttagok véleményét az anyagokban. Bízom abban, hogy így lesz ez a pártértekezleten is. A vitákból tükröződött, hogy eltérő érdekek és nézőpontok is vannak, s ez azt bizonyítja, hogy az irányító pártszervek nem az egység formai demonstrálására törekszenek, hanem arra, hogy valódi vitában szülessen újjá az egység. Volt idő, amikor a „pártfegyelem” és a „pártérdek” volt a bűvös szó, s ez arra szolgált, hogy lesöpörjék velük a kétségeket, az ellenvéleményt. Ezek a kifejezések mostanában új tartalmat nyertek. — A véleményekből az is kitetszik, hogy nem könnyű helyes arányt találni a demokratizmus és a centralizmus között... — Ahogy hiba volt a túlzott centralizmus, hiba lenne a demokratizmus abszolutizálása is. Egy párt nem épülhet fel kizárólag demokratikus elvek alapján. Hiszen ez azt jelentené, hogy mindenki azt csinál, amit akar, a határozatokat mindenki másként értelmezheti. Más kérdés, hogy a demokratizmusnak a pártéletben is vannak tartalékai. Hogy a párt miként tölti be a szerepét, az alapszervezetekben dől el, és nem a Központi Bizottságban. — Mit mondana el, ha szót kapna? — Azt, hogy erősíteni kell a párt tekintélyét és vonzerejét. Ennek alapja elsősorban az lehet, ha a párt megoldást talál gazdasági gondjainkra. De legalább ilyen fontosnak tartom a nyíltságot, s azt is, hogy közvetlenebbé váljon a kapcsolat a párt vezetői és tagjai között. Elképzelhetetlen volna, hogy akár egy KB-titkár eljöjjön egy alapszervezeti taggyűlésre? Meggyőződésem, hogy a legőszintébb információs jelentés sem pótolhatja az ilyen közvetlen vélemény- cserét. Ha például Grósz elvtárs nálunk mondja, hogy a nyugati bérhez előbb nyugati munka kell, én azt válaszoltam volna, hogy a nyugati munkához meg nyugati gép és technológia. S azt is, hogy ne kapaszkodjunk bele régi érvekbe, hiszen már nem arról van szó, hogy a magyar munkát kevesebbet vagy rosszabbul dolgozik, hanem arról, hogy ugyanannyi erőfeszítéssel kisebb értéket teremt, hogy munkája olykor kevésbé szervezett, gépe korszerűtlenebb, az alapanyag gyengébb minőségű. Kovács István arról beszélt, hogy középvezetőként is munkásnak érzi magát, majd így folytatta: — Szerintem helyenként még ma is bátorság kell az őszinte véleménymondáshoz. Van olyan vezető, aki becsüli, sőt igényli is az ellen- véleményt, a kritikát. Ám olyanok is, akik ettől a presztízsüket féltik. Az utóbbi jelenség okát káder- politikánk korábbi hibáiban látom. Kevésbé alkalmas emberek is vezetővé válhattak, akik később már érezték gyengeségeiket, legföljebb önmaguk előtt is titkolták. A székbe kapaszkodás, a kritika elvetése önvédelmi reflex. Más kérdés, hogy társadalmunkban ma is megoldatlan a tisztes visszavonulás. Persze nemcsak a vezetőt, hanem a pártot is minősíti a saját hibáihoz való viszonya. Biztosra veszem, hogy a pártértekezlet megfelel majd a lenini követelményeknek. B. F. LEGFOKTOSÁBB Á SZAKEMBEREK UTÁNPÓTLÁSA Dr. Sarudi Csaba átfogó látogatása Tabon Átfogó látogatáson vett részt tegnap Tabon dr. Sarudi Csaba, a megyei párt- bizottság titkára. Vele tartott három megyei pártbizottsági tag is: Bogó László, a Teszöv megyei titkára, Kleiber Józsefné (Tab, Videoton) és Réder László (Tö- rökkoppány, tsz). A nagyközség sikereiről, gondjairól Teleki Sándor, a tabi pártbizottság első titkára és Farkas István tanácselnök tájékoztatta a vendégeket. A körzet kis településeinek létszáma egyre csökken, s jellemző rájuk az elöregedés. Egyedül az aprófalvak központjában, Tabon tapasztalható növekedés: az 1980- tól 84-ig terjedő időszakban a lakosok száma 362-vel nőtt. A terület életét öt tanács és ugyanennyi párt- szervezet irányítja, szervezi. Az utóbbi hónapok során a korábbi 1100 párttag létszáma — elhalálozás, elköltözés, önkéntes, vagy a párt- szervezet kezdeményezésére történő kilépés miatt — ezer alá csökkent. A körzet párt- fegyelmi-bizottságának az elmúlt időszakban két jelentősebb esetben kellett vizsgálatot indítania: a kányái termelőszövetkezetben és a BVG tabi gyáregységében történt szabálytalanságok, visszaélések miatt. Az ideológiai munkát nehezíti, hogy, főként a kis községekben, rendkívül nehéz rátermett és lelkes pártvezetőket találni, s ez meghatározza egy-egy település politikai életét, aktivitását. A tanácsok munkájára túlnyomórészt a kielégítő jelző illik, jóllehet Törökkoppány- ban és Nágocson hiányzik a szakképzett vb-titkár. A tanácsok és az elöljáróságok kapcsolata megfelelő, kivéve a Karád és Andocs közötti viszonyt: ismert, hogy Andocs szeretne önálló lenni. A térségre általánosságban jellemző a szakemberhiány. Dr. Sarudi Csaba leszögezte, hogy a szakember-utánpótlás olyan kulcskérdés, amelynek ÁRVIZSGÁLATOK Az élelmiszeriparban javulás, az építőiparban romlás A megyei és helyi ár- ellenőrzési hatáskörbe tartozó gazdálkodók és hálózati egységek száma 12 409- ra emelkedett tavaly: különösen a vgmk-k, szövetkezeti szakcsoportok száma nőtt, és jelentősen emelkedett a magángazdálkodók, kereskedők száma is. Ennél nagyobb ütemben, mintegy 9 százalékkal növeltük az ellenőrzések számát, elsősorban a hálózati egységeknél. Ebben a mintegy 300 egységet érintő kenyér, péksütemény, valamint fagylalt témavizsgálat is jelentős részt képviseli. A kenyér, a péksütemény esetében főleg csak a fogyasztói érdekvédelem körébe tartozó súlyhiánnyal, s néhány sütő kisiparos esetében, a maximált árformába sorolt péksüteményeknél az engedélyezett legmagasabb ár túllépésével találkoztunk. A fagylaltnál viszont gyakran kellett tisztességtelen ármagatartás, az arányos ár megsértése miatt büntetni. A tavalyi vizsgálatok során az árfegyelem kismértékű javulását tapasztaltuk. Az ipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén volt a legnagyobb mértékű a javulás, az építőiparban viszont jelentős volt a romlás. Az ellenőrzések általánosítható tapasztalata, hogy nőtt a gazdálkodók ár- és piacérzékenysége. Az. ármozgások felgyorsultak, az anyagár-változásokat viszonylag gyorsan követték a termelői és fogyasztói áremelkedések. Sok esetben hiányos volt az árfeltüntetés, mint a fogyasztók tájékoztatásának alapvető eszköze a gyakori árváltozások miatt. A lakosság a felgyorsult ármozgásokra, az esetenként tapasztalt tisztességtelen gazdálkodói magatartásra fokozott érzékenységgel reagált. A Kiosz szakmai iránymutatásai ellenére a kisiparosoknál — főleg az építőiparban — továbbra is jellemző az a gyakorlat, hogy a megrendelővel szóban, egv összegben — esetenként összeg megjelölése nélkül — állapodnak meg, ás nem igényli a megrendelő sem a költségvetést. A számlákon pedig gyakran nincs jótállási tanúsítás. Ezek később sokszor adtak és adnak okot vitára és panaszra, amelyeket el lehetne kerülni. Az idei év első negyedévében a megyei hatáskörbe tartozó nagyobb gazdálkodó szervezetek 20 százalékánál a hálózati egységek és a magánvállalkozók tíz százalékánál volt árellenőrzés. A tanácsi szerveket az átállás időszakában nagy számban keresték fel a gazdálkodók szakmai segítségért. Szándékosan tisztességtelen magatartással, indokolatlan áruvisszatartással a szocialista szektorban nem találkoztunk, de a jogszabályok téves értelmezésével igen. Az átárazáshoz a gazdálkodók jól vették figyelembe a bázis-árakat, de az induló árak kialakításához esetenként helytelen árindexeket választottak. Egykét esetben próbálkoztak az induló árak előzetes bejelentés nélküli emelésével ;s. Áz áremelés előzetes bejelentési kötelezettsége alól mentes kisgazdálkodók közül többen éltek a jogszabály adta lehetőségekkel: emelték áraikat. Egyes szolgáltatásokban viszont a gazdálkodók a múlt évihez képest jelentősen megemelkedett induló áraikat mérsékelték, mert a kereslet észrevehetően visszaesett. Az általános forgalmi adó fizetése alól a mentességet választó kisvállalkozók élnek a lehetőségeikkel: sok esetben az ÁFA-t fizető társaiknál alacsonyabb áron végzik tevékenységüket, szélesítve ezzel a piaci versenyt. A szabadáras termékek és szolgáltatások körének jelentős bővüléséből és a jogszabályi változásokból adódó lehetőségekkel általában élnek a vállalkozók, de esetenként vissza is élnek vele. Igazolják ezt az idei ellenőrzéseink és a lakossági panaszbejelentések növekvő száma. Szabolcs Imre a megyei tanács ipari osztály vezető-helyettese megoldása nélkül elképzelhetetlen az előbbrelépés. Mindent el kell követni az értelmiségiek és a szakemberek. megnyerésére, letelepítésére. Tabon és környékén jelentős az ipari tevékenység. A Videoton gyáregysége munka- és anyagellátási gondokkal küszködik, s a szakemberhelyzete sem kifogástalan. Nem így a Budaflax tabi kempingcikkgyára. A január óta leányvállalatként üzemelő egységben Feliinger János igazgató, valamint párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetők és dolgozók szóltak helyzetükről. Szerintük ez jobb a korábban reméltnél. A leányvállalat az első évben húszmilliós nyereséget tervezett, s ez valós célnak látszik. Előzetesen húszmilliót érő tőkés exportra gondoltak, valószínű azonban, hogy 30 millió forint körül teljesítenek. A 321 dolgozó helyett csak 282-en dolgoznak, de magukénak érzik a gyárat: ha kell túlóráznak, s vállalják a többletfeladatokat. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévben nem volt ritka a 6-8 ezer forintos havi jövedelmük. Ez az átalakított ösztönzőrendszer eredményességét is igazolja. Dr. Sarudi Csaba kifejtette: — Öröm, hogy a dolgozók a kezdeti bizonytalanság után végre kiutat látnak és bizakodóak. Az ideológiai munkában azonban föltétlenül szükség van a fejlődésre, a nagyobb tömegbefolyásra, hiszen a 19 párttag és a 13 KISZ-tag kevés. Az átfogó látogatás a délutáni órákban Törökkop- pányban fejeződött be, ahol a vendégek megismerkedtek a közigazgatási terület állami és gazdasági életével, valamint meglátogatták a cseszmei KISZ-tábort. 110 éve született Tóth Lajos 1945. augusztus 7-én, a kaposvári Szociáldemokrata Párt „szocialista napján" először a vértanúkra emlékeztek. A hallgatóság állva hallgatta a mozgalom somogyi mártírjainak neveit, akik között elsőnek említették Tóth Lajost, aki ma 110 éve született és a somogyi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége. Rövid volt az élete, de szerepe, jelentősége 1919 eseményeiben jóval nagyobb, mint ahogy eddig az a köztudatban élt. Csökölyben született 1878. május 18-án. Az elemi iskola után Kaposváron nyomdásztanuló lett. Mint akkor minden fiatal szakmunkás, ő is végigjárta a magyar nyomdavárosokat, megfordult Németországban és Ausztriában is, és ismerkedett a szervezett munkások életével. Somogyba 1906-ban tért vissza és a kaposvári Gerő Nyomdában lett gépmester. Helytállására, szervezőképességére felfigyeltek az egész megyében : Tóth Lajos hazatérésétől haláláig vezető egyénisége volt a somogyi munkásmozgalomnak. Az életútjában négy fő szakaszt lehet megkülönböztetni: Tóth Lajos vezető szerepet játszott a hazai munkásmozgalom első világháború előtti szakaszában 1914- től, felemelte szavát a háború és a nacionalizmus ellen, részt vett a polgári demokratikus forradalom győzelmének kivívásában, és vezető szerepet vállalt a Tanácsköztársaság idején. 1913-tól az SZDP kaposvári szervezetének elnöke, majd megválasztják a kaposvári Munkásotthon elnökévé. 1919. február 9-én a szervezett munkásság a Kossuth téren megtartotta első nagygyűlését. Az első beszédet az akkori Erzsébet szálló erkélyéről Tóth Lajos mondta. Somogy kezdeményező történelmi szerepet játszott a Tanácsköztársaság idején: a munkásság követeléseinek eredményeként március Idén — tizenegy nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt — háromtagú direktórium vette át a megye vezetését. Tagjai: Latinca Sándor, Tóth Lajos és Peinhof- fer Lajos. Ezen a napon a vármegye házának erkélyéről több szónok intézett beszédet a tömeghez, köztük Tóth Lajos is. A beszéd után a vármegyeház nagytermében összegyűlt tisztikarral Tóth Lajos közölte, hogy a direktórium átvette a kormánybiztos főispán hatáskörét. A hatalom átvétele után azonnal kitűzték a vörös lobogót a megyeház erkélyére, és az utcán összegyűlt hutal- mas, elszánt hangulatú tömeggel közölték a történteket. A direktórium élén emberfeletti munkát végzett Tóth Lajos a tanácshatalom megszervezéséért és megszilárdításáért. Emellett a megyei választási bizottság elnöke és a megyei munkás- tanács intéző bizottsága tagja, valamint a Tanácsok Országos Gyűlése küldötte volt. Az ellenforradalom erői az elsők között tartóztatták le. és 1919. szeptember 17-én Latinca Sándorral. Szalma Istvánnal, Levin Samuval és Farkas Jánossal Kaposvár határában, a Nádasdi erdőben meggyilkolták. Géger László Barbára várni kall Új néven — drágábban Novemberben azzal búcsúztunk Szabó Róberttól, a kaposvári Domus Áruház igazgatójától, hogy január elsejétől ha vásárló nem is lesz több, a választék talán bővebb lesz. Nos, az áruházban a tavalyinál is nagyobb volt a forgalom: az első negyedévben a múlt évi mennyiségnek a másfélszeresét adták el. Ennék ellenére az áruház eladóterében nincsenek üres helyek. — Mi ennek az oka? — kérdeztük Szabó Róbertét. — Az áremelés még a föl- vásárlási láz előtt megtörtént. Január elseje után — a v.isszaárazással és a 25 százalék forgalmi adóval — átlagban mindössze három és fél százalékkal emelkedett a bútorok ára. Ezt látva, és szabadáras rendszertől félve. tovább nőt a vásárlási kedv. — Mi történt április 1-je után? — A bútorárak nem emelkedtek; ezt az árhivatal június 31-re halasztotta. Ugyanakkor az alapanyagok ára ngvmértékben nőtt. A faipari vállalatok nagy részének nincs első negyedévi nyeresége, így néhány gyár nem tudja tartani a katalógusban szereplő árakat, és új néven, kissé módosítva gyártja a régi bútort. Például a Budapesti Bútoripari Vállalat „Gyula" kolóniái szekrénysorán most máshol van a polc, és „Gyula Kolóniái Lux" néven 62 ezer helyett már 97 ezer forintba kerül. A gyár más termékei megközelítik a jugoszláv import bútorok árait. Ezekre a kirívó esetekre mi is fölfigyeltünk, s a következő időben nem rendelünk tőle. Megtehetjük, mert nagyon jó árualappal zártuk az első negyedévet. — Mit hozott a Szatmár Bútorgyár bemutatója? — Á sikeres rendezvény után sok előjegyzést vettünk föl e termékeire, de nem mindet tudjuk kielégíteni. A gyár ugyanis szivacshiánnyal küzd, s nem tudja szállítani, amit megrendeltünk. A vásárlókat azonban megnyugtatom: akinek előjegyzése van ezekre a termékekre, változatlan áron megkapja, amit kért. — Mi a különbség az előző évi és a mostani vásárlás jellemzői között? — Akkor válogatás nélkül mindent megvettek; most nagy erőfeszítést igényel, hogy megfeleljünk a növekvő igényeknek. Az idén négy új munkatársat is fölvettünk. Ami bútort itt lát, annak a hatvan százaléka kicserélődik három nap alatt. Az. elemes bútorok közül a Barbára azonban változatlanul várni kell 6-8 hetet. B. A
