Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
4 Somogyi Néplap 1988. május 18., szerda A FITT ’88 harmadik napja Szabadidő, sport, testkultúra Mûvirâgesô a sétálóutcában A kirakatrendezők álma A FITT '88 címmel Siófokon rendezett tudományos konferencia harmadik napján a szabadidősport egészségmegőrző szerepéről, a testmozgás fontosságáról, a tömegsport lehetőségeiről cseréltek eszmét a szakemberek az aranyparti szabadidő-központban. Dr. Varga Sabjdn László, az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal elnöke tartott bevezető előadást az említett témáról. majd dr. Bojtár László főosztályvezető, az AISH- nak azokról a konkrét tennivalóiról, terveiről szólt, amelyek az egészségmegőrző programmal kapcsolatosak. Dr. Takács Ferenc kandidátus. a Magyar Testnevelési Főiskola tanszékvezető egyetemi docense ..Életmód és testkultúra'’ című előadásában a többi között a társadalmi mellett az egyéni felelősséget hangsúlyozta az említett témakörben; dr. Ne- messuri Mihály kandidátus, a magyar egészségvédők sportegyesületének elnöke a sportlétesítményekkel kapcsolatos úgynevezett komplex érdekeltség fontosságára figyelmeztetett korreferátumában. Szó volt továbbá a „FITT-nes” mozgalom lehetőségéről az iskolákban, illetve a közművelődési intézményekben, s ezzel kapcsolatban a pécsi Apáczai Csere János nevelési központ követendő példájára hivatkoztak. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola docense, dr. Walter Károly, az egészség- megőrző öntevékeny diákkör programjáról számolt be, ám az említetteken kívül még sokan szólaltak fel a tanácskozás harmadik napján. (A Siotour igazgatóhelyettesétől, Magyarosi Györgytől tudjuk, hogy a Siotour ezután minden második évben megrendezi a FITT-konfe- renciát, s a mostani tanácskozás anyagát könyvalakban megjelenteti.) Végül Tóth János, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának titkára értékelte a Siotour rendezvényét záróbeszédében. A többi között hangsúlyozta: a konferencia nem törekedhetett teljességre az egészségmegőrzés témaköreinek megvitatását illetően, ám felelősségteljesen, önvizsgálatot indító módon elemezte a mostani helyzetet, miközben kiutat és új lehetőségeket keresett. A tanácskozás tapasztalatai feltehetően mindenkit meggyőztek arról, hogy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos okkal meghirdetett társadalmi program ne legyen csupán egy „felülről” irányított kampánysorozat, egy olyan „nekibuzdulás”, amelytől csupán néhány látványos akcióra telik. — Itt éppen az a tét — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság titkára —, hogy társadalmi méretű magatartásmód és viszonyulásmód változzék, ne az emberek feje fölött, háta mögött dőljenek el a dolgok, hanem szándékuk, észrevételük hitelével; saját tettük eredményeként. Nem nehéz belátni, hogy mai közéletünkben, társadalmi létezésünkben nemcsak az egészségmegőrzéssel van ez így. Ugyanakkor a viszonyulásmódok megváltozása. megváltoztatása nem egyszerűen agita- tív felvilágosítás dolga, hanem olyan feltételrendszereké is, amelyek képesek új igények, értékek, önértékelések, minták kialakítására, amelyek — ha lassan is, ha fokozatosan is — felerősítenek kedvező tradíciókat, és leépítenek káros beidegződéseket. Hogy mennyi mindennel kell számot vetnünk, szembenéznünk ennek során, az igen klasszikusan, gondjai nagyságában, tennivalói horderejében rajzolódott ki már e konferencia első napján is, amikor képet kaphattunk az egészségmegőrzési program legfőbb komponenseiről, s azt követően pedig szemrevételezhettük ezt az igen sokféle szempontból kirajzolt társadalomszociológiai teret, melyben e programnak meg kell valósulnia. Tóth János méltatta a rendező idegenforgalmi hivatal ügybuzgalmát, és megköszönte a védnök szervek anyagi és szakmai segítségét. 610 ezer forint az életkezdéshez Támogatják az állami gondozottakat Jó ütemben halad az állami gondozottak felülvizsgálata a megyében. Dr. Orbán Istvántól, a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójától megtudtuk: a tavalyi, úgynevezett tanulóévvel összehasonlítva az első negyedévben időarányosan negyven százalékkal több esetben végezték el az átfogó személyiségvizsgálatot. A gyámhatóságokra az új családjogi törvény és végrehajtási rendeletéi többszörös feladatot rónak. Egyelőre nem győzik ezt a munkát, mert nincsenek meg nálunk a mai körülményekhez szükséges személyi föltételek. — Ehhez kíván a gyermek- és ifjúságvédő intézet segítséget nyújtani a helyszínen. Ebben a munkában részt vesznek dolgozóink, a nevelőszülők, a hivatásos pártfogók, a növendékügyi előadók. Meggyorsítják a felülvizsgálatot szóbeli és írott közléseikkel, aztán az iratok, igazolások, bizonyítékok mellékelésével. Az állami gondozott gyermekek kihelyezése nevelőszülőkhöz országosan mintegy harminc százalékkal növekedett. így százból negyven van nevelőszülőknél. — Azért tartom ezt fontosnak — mondta dr. Orbán István —, mert a somogyi nevelőotthonok tele vannak, ugyanakkor a gyermeklétszám tizennégy százalékkal nőtt. Éppen ezért most a gondoskodás úgynevezett korszerű változatait alkalmazzuk a gyakorlatban. A megelőzést például pártfogó kirendelésével segítjük elő. Tizenhárom hivatásos pártfogó csaknem hatszáz pártfogolt személyiség fejlődését irányítja; figyelemmel kíséii az iskoláztatását, a munkába állítását, a társadalomba való beilleszkedését. — Milyen gondjaik vannak? — Az önálló életkezdők részére 30 százalékkal kevesebb a pénz, csak 610 ezer forinttal gazdálkodhatunk. Az első döntés már megszületett: 240 ezer forintot fordítunk az állami gondozottak lakásbefizetésére, aztán tartós használati cikkek vásárlására, illetve ingatlan- vásárláshoz való hozzájárulásra. Van egy olyan javaslatunk, amelynek megvalósításában különösen a községi tanácsok, a KlSZ-szer- vezetek, a vállalatok tudnának segíteni nekünk. A munkahelyek az úgynevezett elhagyott házak értéken aluli megvásárlásával hozzájárulhatnának az állami gondozottak családi életének megkezdéséhez. Kaposváron százhatvan állami gondozott gyerek tanul szakmát szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben. Nagyatádhoz hasonlóan a megyeszékhelyen is jó volna olyan osztályokat indítani, amelyekben — a régi nevén mondva — kisegítő iskolások vannak. Most mindegyiket általános iskolásnak nevezzük, s nem teszünk különbséget; tudomásul kell azonban vennünk, hogy az indítás, az alap, a haladás nem egyforma. S azt is, hogy esetleg ezeknek a gyerekeknek nincs olyan esélyük a továbbjutásra, mint Ha különválasztva tanulnak. Hiába ugyanaz a név, ha a papírral, a rendelettel az értelmi szintet nem lehet megváltoztatni. Erre szerintem mindenképpen figyelnünk kell. L. G. Akarva-akaratlanul is megállunk a kirakatok előtt. Kíváncsiak vagyunk az árukészletre, az árakra és szeretnénk gyönyörködni a kirakat szépségében. A Somogykerhez tartozó kirakatokban március óta többnyire a művirágok jelzik; itt a tavasz ... — Szeretnénk, ha változatosabban dolgozhatránk — mondta Pásztor Lászlóné, a Somogyker dekorációs csoportjának helyettes vezetője. — Sajnos, csak azzal a dekorációs anyaggal tudunk dolgozni, amihez hozzájutunk. Nagyon kicsi hazánkban a kirakatrendezés háttéripara. A próbababákat is külföldről kell beszerezni. Ez sokba kerül, ráadásul valutaigényes. így aztán ragaszt- gatjuk, javítgatjuk a babákat, amíg csak lehet. — Ez még a kisebbik gond — kapcsolódott a beszélgetésbe Kelemen Tamás. — Olyan apróságokra kell hetekig várni, mint a gombostű vagy a horgászzsinór. Ezek nélkül pedig nem tudunk dolgozni. — A művirágból viszont, úgy tűnik, bőséges a boltok ellátása. Milyen időközönként kell átrendezniük a kirakatokat? — Általában 3-4 hetenként, de ha újdonság érkezik a boltba, akkor azt rövid időn belül kitesszük. Je- legleg nyolcán dolgozunk, a többiek szülési szabadságon vannak, illetve katonák. Kevesen vagyunk ahhoz, hogy mindig a kellő időben rendezzük át a kirakatokat, hisz vidéken is vannak üzleteink — panaszkodott Pásztor Lászlóné. — Hét üzlet tartozik hozzám, az egyik a SoAmi az Elnöki Tanács döntése mögött van Űt a bírói pulpitushoz A rendszeres hírlapolvasó az Elnöki Tanács ülései után kiadott közleményekben gyakran olvashatja az alábbi mondatot: „A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett föl és választott meg”. Azt, hogy mi rejlik e mondat mögött, a jogásztársadalom bizonyára tudja, az állampolgárok többsége azonban kevésbé ismeri a jogi pálya belső rendjét, szabályait. Ezért az Elnöki Tanács e döntésének előkészítéséről érdeklődtünk dr. Szűcs Jánostól, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől és dr. Pallósi Gizella osztályvezetőtől. — Kezdjük talán a bírósági fogalmazói kinevezésekkel! Az Elnöki Tanács elé kerülő javaslatokat a jelölt több éves kemény munkája előzi meg. A jogi diploma megszerzése után a fiatalok elhelyezkednek valamilyen bíróságon, s mint fogalmazók kezdik meg a munkát. A fogalmazók kétévi joggyakorlat után szakvizsgázhatnak. — Az egyéves joggyakorlatot elővizsga követi. Itt olyan tárgyakból kell beszámolni, mint a munkajog, a bírósági statisztika, a bírósági ügyvitel. A második év eltelte után a jogi szakvizsgabizottság előtt tesz mindenki egységes szakvizsgát. Az állampolgárok további életét sokszor meghatározóan befolyásoló bírói döntésnek rendkívüli súlya van, ezért a vizsgák igen szigorúak. — Milyen indokkal ment föl bírákat az Elnöki Tanács? — Három indok lehet — válaszol dr. Szűcs János —: nyugdíjba vonulás miatt vagy ha egy bíró más területen kíván tovább dolgozni; nagyon ritkán, de az is előfordul, hogy fegyelmi vétség miatt a bíróság fegyelmi tanácsa visszahívást indítványoz. Az elmúlt három évben 93-an kérték fölmentésüket nyugdíjba vonulás miatt. Érdemes megjegyezni, hogy ebből 10 volt rokkant- nyugdíjas. A már több éve bíráskodók egészségi állapota ugyanis az állandó idegi megterhelés, a fokozott munkatempó, a kifogásolható munkakörülmények miatt gyorsan romlik, ezért kérik fölmentésüket. Ellenkező példát is tudok azonban mondani. Jó néhány kolléga a nyugdíjaztatás után is bíróként dolgozik tovább. Többen más területén kívánnak tovább dolgozni. A múlt évben 109 ilyen esetünk volt: többségük öt évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező fiatalok. Az indokok között gyakran szerepel az alacsony fizetés, ugyanakkor a törvény minden egyéb kereseti lehetőséget kizár. — Sokakban fölmerülhet a kérdés; miért az Elnöki Tanács foglalkozik a bírók választásával és a fölmentésekkel. Nem lehetne ezt a hatáskört átruházni például a megyei tanácsokra? — Nem, mert ha a helyi szerveknek bármi közük van a bírák' választásához, akkor valamilyen formában befolyásolni lehetne a munkájukat. Ez pedig a bírói függetlenséget, a törvényességet sértené. Nagyon fontos az is, hogy az állampolgárok előtt tekintélye legyen a bírónak, rangja legyen a bíróságnak. Az Elnöki Tanács aktusa tehát ezt is szolgálja — fejezte be a beszélgetést dr. Szűcs János. L. I. mogy Áruház, amely fölér négy kisebb bolttal. A többieknek is túlzottan sok a tennivalójuk, hisz mindent magunknak kell megcsinálnunk. Hol van már az az idő, amikor volt asztalosunk, villanyszerelőnk, ablaktisztítónk! Ezek a munkák most mind a kirakatrendezőre hárulnak. — Mi az oka annak, hogy sok kirakat túlzsúfolt, esetenként szinte áttekinthetetlen? Laklia Beatrix ezt egy örök „ellentéttel” magyarázza. — A boltvezetők, érthetően, azt szeretnék, ha minél több árut láthatnának a vásárlók. Mi azonban tanultuk és tapasztaljuk, hogy a túlzsúfolt kirakat riasztó is lehet. Sokkal előnyösebb kevesebb árut több dekorációval kiemelni, s ezzel növelni az érdeklődést. Többször úgy tűnt: sikerül erről meggyőzni az eladókat; hagyták, hogy a kirakatot az elképzeléseim szerint rendezzem. Azután pedig alig várták, hogy befejezzem a munkát és elmenjek, s az üresen hagyott helyeket máris kitöltögették különféle árukkal. — ötletekben'nincs hiány. Szaklapokból is meríthetünk, ha a sajátunk elfogyott. Persze csak akkor, ha hozzájutunk — tette hozzá Kelemen Tamás. — Sokunknak azonban csak álom marad, hogy egyszer egy olyan „igazi” kirakatot, a saját ízlésünk szerint berendezhessünk. V. o. RABLÓ A BÍRÓSÁG ELŐTT Baltával támadt az idős párra Patikás Sámuel kaposvári lakos korán lépett a bűnözés útjára; fiatalkorúként már kétszer elítélték. Mind a kétszer lopásért és mind a kétszer „megúszta’’ felfüggesztett szabadságvesztéssel. Legújabb bűncselekményéért azonban 7 év 5 hónap börtönre ítélte a Marcali Városi Bíróság, és elrendelte egv korábban felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását is. Patikás Sámuel alig vált nagykorúvá, amikor a súlyos bűntettre rászánta magát. A fiatalember tavaly még Gadányban lakott, az idén januárban költözött édesanyjával együtt Kaposvárra. A lakóhelyváltozás után sem hagyta nyugodni egy gondolat: úgy tudta, hogy egy idős gadányi házaspárnak nagyobb összegű spórolt pénze van, amelyet otthonukban tartanak. Egy februári estén, amikor a faluba ment a régi házban hagyott ruhákért, véglegesen elhatározta: megszerzi a pénzt. Tervéhez társat is akart szerezni, egy korábbi barátja azonban visszautasította az ajánlatát. A vádlottat ez sem tántorította el szándékától. Fölvett egy farmernadrágot, arra két szövetnadrágot, fölülre egy pulóvert és édesanyja fekete szőrmebundáját. Ellátta magát csavarhúzóval, konyhakéssel, zseblámpával, nylon- harisnyával és így indult kiszemelt célja felé. Este 11-kor, sűrű hóesésben ért az idős házaspár házához. Több ablakot és ajtót szemügyre vett. majd betörte az előszoba ablakát. A csörömpölés után egy kis időre elbújt az istállóban, ahol egy kisbaltát talált. Magához vette a veszélyes szerszámot és visszament az előszobához. Bemászott az ablakon, fejére húzta a harisnyát és a hálószobába rontott. Az ágyban fekvő idős asszonytól egyből pénzt követelt. A kitérő válasz után kétszer homlokon ütötte az asszonyt a baltával. A koponyacsont ugyan épségben maradt, ám az áldozatot így is elöntötte a vér, rémülten kiáltott segítségért. A szomszéd szobában levő férje be is nyitott a szobába, ám Patikás a baltával hátulról tarkón ütötte. A padlózatra rogyó öregembert még hátba is vágta, mire a sérült eszméletét vesztette. A Vádlott ezután kutatni kezdett a szobában. Felforgatta a fiókokat, a szekrényeket, s közben újabb ütéssel akarta arra kényszeríteni az asszonyt, hogy árulja el a pénz rejtekhelyét. Végül az ágyban, egy retikülben találta meg a keresett 100 ezer forintot. Távoztában késsel fenyegette áldozatait, hogy ne merjenek rendőrt hívni. A vádlott Nagyszakácsiba ment egy régi ismerőséhez. Győrfi Imréhez. Itt elmondta, hogy mit követett el, és kérte az ismerőst, hogy szerezzen számára gépkocsit, amivel Kaposvárra utazhat. A kérésnek a büntetett előéletű ismerős eleget tett. Patikás az élettársával együtt néhány nap alatt elköltötte a pénzt. Dr. Frányó Zoltán büntetőtanácsa a börtönbüntetés mellett kártérítésre is kötelezte a tettest, továbbá 8 évre eltiltotta a közügyektől. Mindez a rablásért, valamint az aljas indokból elkövetett súlyos testi sértésért járt. Győrfi Imre vádlottat bűnpártolásért egy évre felfüggesztett 8 hónapi börtönre, valamint 3 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélték. A másodrendű vádlott ítélete jogerős. K. Gy.
