Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

4 Somogyi Néplap 1988. április 14., csütörtök Négy szakkiállítás a vásárvárosban Dijakat nem osaiottak ki a Construmán Négy szakkiállítás nyílt meg kedden a budapesti vá­sárvárosban. A kilencedik Construma nemzetközi épí­tőipari kiállításon 173 ma­gyar és hét országból 17 kül­földi kiállító vesz részt. A hetedik Hurgarokorr nem­zetközi korrózióvédelmi be­mutatón 49 magyar és — hat országból — 25 külföldi vál­lalkozás kiállítása látható. Meglehetősen gyér volt az érdeklődés a másik két szak­vásár iránt: a tizedik Autó- busservice gépjárműfenntar­tó és -javítóipari kiállításon összesen 19 cég mutatkozik be, s külföldiek alig akad­nak. A hatodik Protentvitán, amely vízgazdálkodás és a környezetvédelem szakkiál. lítása, a résztvevők száma 29. Somogyiakkal a Constru­mán és a Hungarokorron le­het találkozni. Az előbbin két cég, az utóbbin egy sze­repel megyénkből. Két újdonsággal A Kaposgépnél hagyo­mány, hogy elviszik gyárt­mányaikat a Construmára, s a korábbi években díjak és nagydíjak is jutottak a vállalatnak. A mostani be­mutatkozásról Tapazdi Jenő, a vállalat marketing osztály, vezetője beszélt: — Mindenütt ott vagyunk, ahol föl tudjuk magunkra hívni a figyelmet, hiszen termékeinket el akarjuk ad­ni. Az építőipar eddig is so­kat vásárolt tőlünk, s re­méljük, hogy a most ide ér­kező s nézelődő építőipari szakemberek is figyelmesen megnézik bemutatónkat. Két újdonságot hoztunk. Az egyik a KCR 8007-es daru, amely több új műszaki meg­oldással remélhetőleg jól el­adható lesz. Fejlesztésekor a piaci igényeket igyekeztünk figyelembe venni és így szü­letett meg ez a gyártmány. A másik újdonság az Unirak 800-as, amelyet az idén kez­dünk gyártani. A már jól bevált 600-as változatnál na­gyobb, erősebb gép ez. A Construmát végigjárva feltűnt: sehol sem láthatók díjak. Mint kiderült: azért, mert egyet sem osztottak ki. A következő vásárokon — így a BNV-n is — már kül­földi kiállítók is pályázhat­nak díjakra, ennek megfele­lően módosították a követel­ményeket a rendezők: egyet­len mérce maradt meg, ez pedig a világszínvonal. A mostani építőipari kiállítá­son bemutatkozó vállalatok közül néhány benyújtott ugyan pályázatot, de a bírá­lók úgy találták, hogy egy ,sem üti meg a fent említett szintet. Többféle konténer A barcsi Unitech Ipari Kisszövetkezet a konténereit és Uniroll illetve Unikon konténerszállító autóit mu­tatja be a kiállításon. Porro- gi Árpád elmondta: — A box-blokk konténe­rek fölvonulási és szociális létesítményként, de akár al­kalmi munkásszállóként is használhatók. Szállítunk ilye­neket osztrák exportra is. de a hazai megrendelők igé­nyeire hasonlóképpen szá­mítunk. Az Unikon illetve az Uniroll hasonló célokra használható, az előbbi ki­sebb, az utóbbi nagyobb tel­jesítményű. Építőipari elő- és utómunkálatoknál a tö­meges, ömlesztett anyag szál­lítására és egyéb szállítási célokra. Magyarországon ilyen gépek gyártásával csak mi foglalkozunk, negyedéves átfutási időre tudjuk vállal, ni a szállítást. Korszerű „földbelátó” A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat csővezetéki korrózióvédelmi szolgálata az idén tíz éves. A Hungaro- korr kiállításon Csizinszky László tájékoztatott a bemu­tatójukról: — Itt kell lennünk, hiszen Magyarországon három- évenként van egy ilyen kiál­lítás és a korrózióvédelem­mel foglalkozó szakemberek mind ide sereglenek. De nemzetközi szinten is jelen­tékeny bemutató ez. Mi min. den reklámlehetőséget meg­ragadunk. Több olyan mun­kánk van — külföldön is —, amely éppen egy korábbi Hungarokorron való bemu­tatkozásnak • köszönhető. — Most egy egész oklevél­sereget láthat a nézelődő a kiállításunkon. Minek kö­szönhető ez a siker? — Az országos korrózióvé­delmi pályázaton összesen hét díjat nyertünk. Elsősor­ban azért, mert amivel pá­lyáztunk, az a nemzetközi összehasonlításban is megáll­ja a helyét. Ilyen például az a mérőrendszer, amely a földben levő vezetékek álla­potát és veszélyeztetettségét méri, valamint ha alkalmaz­ták a mi katódos korrózió- védelmi rendszerünket, ak­kor azt is megmutatja ez a készülék, hogy a védelem hatásosan működik-e. A diplomatatáska nagysá­gú „földbelátó” szerkezet az ipari és a környezetvédelmi minisztérium különdíját is elnyerte. A KW korrózió- védelmi szolgálata tíz éve elsősorban a tröszt saját ve­zetékeinek védelme érdeké­ben jött létre. Ma már sike­res üzleti vállalkozás ez, itt­hon és külföldön postai, víz­ügyi, vasúti és egyéb meg­rendeléseket teljesítve dol­goznak. A négy szakkiállítás hol­nap még megtekinthető. Ér­demes végignézni mindegyi­ket még akkor is, ha a szín­vonal meglehetősen egye­netlen, s a kiállítói érdeklő­dés a kívánatosnál és a várt­nál kisebb volt. Sok ma a gazdasági bizonytalanság, valószínűleg ezt tükrözik e bemutatók is. Viszont a dol­gok érdekesek abból a szem­pontból is: ki mit tud, illetve mit akar mutatni a nehéz időkben. Luthár Péter A Tokio pályaudvaron mutatták be annak az MLU—001-es lineáris motorvonatnak az életnagyságú modelljét, amely az előző évi próbaútján 400,8 km óra sebességet ért el. A Központi Japán Vasúttársaság egy új lineáris pálya meg­építését tervezi Tokio és Osaka között, amelyen egy órára rövidül a városok közti menetidő Kommunista műszakokat szerveznek Javítják a tégla minőségét Festőüzemet építenek a Mezőgép lengyeltóti gyárában. Egy régi épületet újítanak fel és bővítenék ki korszerű mühely- lyé. Ha az új létesítmény elkészül, a gyár a termékeit jobb minőségben tudja előállítani. A könnyebb és gyorsabb munkát konvejorpálya segíti, és az egészségügyi követelmé­nyeknek is megfelel. A tervek szerint a második félévben fogják üzembe helyezni Fiatalos szókimondással Az álIásfoglalás-terVeiet vitája a megyei KlSZ-bizottságon A szocialista brigádoknak is nagy szerepük volt ab­ban, hogy javult a tégla mi­nősége, csökkent a selejt és sikerült takarékoskodni az anyaggal és az energiával a Somogy—Zala Megyei Tég­laipari Vállalat gyáraiban. — A szocialista munka­versenynek és brigádmozga­lomnak szoros összefüggés­ben kell lennie a termelés­sel és a termékek iránti igénnyel, soha sem szabad elszakítani tőle — mondta Kozma Sándorné szb-titkár. — Úgy vélem, a verseny fontos része kell legyen a termelésnek ... legalábbis nálunk ez a jellemző. Köz­ismert, milyen nagy volt a tégla iránti igény tavaly, s ez most, az év első három hónapjában is megmaradt. A gyárak megfeszített ütem­ben termeltek tavaly, s mégsem tudtuk maradékta­lanul kielégíteni az igénye­ket. A szocialista brigádok elen jártak a hétvégi rend­kívüli műszakok vállalásá­ban is. Pontosan kialakult rendje van annak, mit és hogyan vállalnak az ötvennégy szo­cialista brigád tagjai. Ök csaknem hétszáznyolcvanan, a legtapasztaltabb téglagyá­ri munkások. Általában az első termelési értekezletek után ülnek össze a szocia- listabrigád-vezetők, s a vál­lalat tervének ismeretében, a helyi igények és lehetősé­gek figyelembevételével vál­lalják a minőség , javítását, az anyag- és energiatakaré­kosságot. Más persze a ten­nivaló a teskándi, a balaton­szentgyörgyi vagy éppen a kaposmérői téglagyárban. — Tavaly is, az idén is a minőség a vállalások egyik legfontosabb tényezője. Csak a jó minőségű termékekkel tudunk versenyképesek ma­radni, mert a mi téglánkat Kecskeméten, Budapesten, Szombathelyen is megvásá­rolják. A vevő megnézi, — s nézze is meg —, hogy mire adja ki a pénzt, amikor a fuvar még meg is drágítja a termékünket! Az szb-titkár adatokat so­rol. Tavaly négymillió-hét­százezer forinttal több volt a vállalat árbevétele. Ez el­sősorban annak köszönhető, hogy javult a minőségi mu­tató; a tavaly gyártott 212 millió tégla 88 és fél száza­léka volt első osztályú. A brigádok ügyelnek arra is, hogy csökkenjen a selejt, ötmillió forint értékű anya­got és energiát takarítottak meg a gyárakban. Ezzel csök­kentették a termelési költ­ségeket is. — Sokszor megüti a füle­met, hogy a szocialista mun­kaverseny elvesztette azt a tartalmát, amelyet régebben betöltött — füstölgött Koz­ma Sándorné. — Ezzel én nem értek egyet. Én azt tar­tom, hogy a körülmények lettek mások. Nálunk pél­dául régebben munkásdi­nasztiák dolgoztak. Sajnos, a munka nehézségi foka miatt nagyon kevés a fiatal, s így még mindig a negyvenesek jelentik nálunk a húzóerőt. Nehéz fizikai munka ez, a lányok-asszonyok is naponta több tonna nyers vagy szá­raz téglát mozgatnak meg. Ez pedig igénybeveszi a szervezetet. Így még értékesebb az, hogy a szocialista brigádok tavaly több mint huszonhat- ezer óra társadalmi munkát végeztek. Ezenkívül a két kommunista műszakban résztvevők 319 ezer forintot ajánlottak fel a lakásépítési alap növelésére és a bala- tonszárszói oktatási és üdü­lési központ csónakházának építésére. — Az idei két kommunis­ta műszak bevételét teljesen a lakásépítési alap növelé­sére kívánjuk fordítani, mert a rendelkezésre álló félmil­lió forint nagyon kevés. Hatvanezer forint a legtöbb, amelyet egy-egy dolgozónak adunk, s megpróbálunk sok igényt kielégíteni. Az a cé­lunk, hogy a fiatalokat ezzel is a vállalathoz kössük. A munkaversenyben jó eredményt elért közösségek tagjainak jutalmazására hét­százezer forintot fordítanak az idén. Négy brigád kapja meg a Vállalat kiváló brigád­ja kitüntető címet, huszon­négy közösség pedig arany- koszorús lett. — A munkaverseny közép­pontjában az idén is a mi­nőség javítása áll. Szeret­nénk, ha a tervezett 198 mil­lió téglából minél több len­ne első osztályú. A brigádok a seit csökkentését is vál­lalják, s azt is, hogy min­denképpen elégítsük ki a tégla iránt továbbra sem csökkenő igényt — mondta az szb-titkár. Lajos Géza Egy idő múltán a mostani KISZ-fiatalok alkotják majd a párttagság jelentős részét. Meghatározó módon függ tő­lük egyebek közt a kibonta­kozási program majdani ki­teljesedése, a pártértekezleti állásfoglalás-tervezetben megfogalmazott szándékok és célok megvalósítása. A KISZ megyei bizottsá­gának rendkívüli kibővített ülésén a testület tagjai mel­lett az egyes ifjúsági rétegek képviselői is véleményt mondtak a tervezetről, s több figyelemre méltó kiegé­szítő javaslat hangzott el. Valamennyi hozzászóló érintette a tervezetnek a KISZ-re vonatkozó gondola­tait. Általános vélemény volt, hogy ez a rész nem elég hangsúlyos. Nem mond újat, s nem mutat kellően utat a KISZ számára. Töb­ben megfoghatatlannak ítél­ték a „szorgalmazzuk”, vagy a „kezdeményezzük” típusú feladatmeghatározásokat. Úgy mondták, mintha a párt nem tudna igazán alapozni az ifjúsági szövetségre. A KISZ megfelelő jogosítvá­nyok híján csak jelzőszerep­re képes, érdekképviseleti tevékenysége nem válhat ér­demivé. Vita volt arról, hogy a tervezet megfogalmazása helyenként túl általános és hiányérzetet hagy, vagy ép­pen konkrét, sőt sokat mar­koló. Az utóbbi álláspont képviselői egyebek között azzal érveltek, hogy a párt­értekezlet aligha lehet képes érdemben megtárgyalni a a tervezetben szereplő té­mák mindegyikét, s hogy el­sősorban a társadalom fejlő­désének egészére kiható párt­élet megújulásának kérdé­seire kellene összpontosítani. Ennek kapcsán voltak, akik nem kellően kidolgozottnak vélték à párt vezető szere­pére, a pártegységre és a pártdemokráciára, valamint a döntési mechanizmusokra vonatkozó részeket. Hiányol­ták például a frakciózás fo­galmának pontosabb behatá­rolását, vagy a kisebbségi vélemény tiszteletben tartá­sának garanciáit. Ez utóbbi­val kapcsolatban hangzott el, hogy az új gondolatok és javaslatok először rendsze­rint kisebbségi véleményként jelennek meg. „öt éve is vol­tak vezető politikusok vagy tudósok, akik felhívták a fi­gyelmet olyan hibákra, ame­lyek kijavítására csak mos­tanában született döntés." A nagyobb konkrétság szükségessége mellett érve­lők a „mikor, miből és ho­gyan” kérdéseket fűzték a tervezetnek a műveltség szé­lesítését vagy a kis települé­sek népességmegtartó képes­ségének fejlesztését szorgal-. mazó bekezdéseihez. Mások jól látták, hogy nem egy ilyen dokumentum feladata minden eszköz és módszer konkrét meghatározása, hi­szen ez épp az öntevékeny­ség, a kezdeményezőkészség elvének és a döntések na­gyobb demokratizmusának mondana ellent. Egy hozzászóló helyesnek tartotta, hogy a párt elsősor­ban a különféle területeken dolgozó kommunistákon ke­resztül kívánja érvényesíteni befolyását. Úgy vélte azon­ban : ellentmond ennek, hogy a tervezet kezdeményezi az alkotmány módosítását. Mint mondta, erre valóban szük­ség van, ezt viszont a kom­munista országgyűlési kép­viselőknek, s nem a pártér­tekezletnek kellene kezde­ményeznie. Többen érintették a sze­mélyes felelősség kérdését. Az egyik vélemény szerint nem fejek vételére, még ke­vésbé bűnbakkeresésre van szükség. Mégis indokoltnak látná az általános kritikán és önkritikán túlmutató, pél­daerejű felelősségrevonást. Ma úgy látszik, mintha csak testületek hibáztak volna és egyének nem. Valamennyien egyetértet­tek abban, hogy indokolat­lan a pártértekezlet eredmé­nyeivel kapcsolatos túlzó vá­rakozás, így az, hogy e fó­rumot követően egycsapásra érzékelhető változás történik például a gazdasági életben. Joggal várhatja el azonban az egész párttagság, hogy az értekezlet irányt mutat, erő­síti a párttal szembeni bizal­mat, s a jövőnkkel kapcso­latos bizakodást. B. F. Megyei fásítási ankét Kezdjük az esemény befe­jezésével. Tegnap délben Csurgón a Farkas János Szakközépiskolában az elő­adó, a tanárok, a meghívott vendégek és a diákok közö­sen lapátot és ásót fogtak, majd szép vöröstölgyeket, juhar- és nyírfákat ültettek az intézmény udvarán. A jelképes esemény mutatja az összefogást, a szó és a cse­lekvés összhangját. Ezzel végződött a megyei fásítási ankét — amely egyúttal ün­nepi megnyitója volt az 1988. évi fásításoknak. Tóth Tihamér igazgató megnyitójában elmondta, hogy számukra sokat jelent a környezet és az intézmény harmóniája. Korunknak se- matikusabb építkezését jól lehet ellensúlyozni a zöld környezettel, virágokkal és fákkal. Merkel Gábor, a MÉM Er­dészeti és Faipari Hivatalá­nak főelőadója a megnyitó után tartott előadásában rá­mutatott: a szocialista erdő­sítést érdemes úgy tekinteni, mint az elmúlt 43 év legna­gyobb környezetvédelmi be­ruházását. Ez idő alatt 12 százalékról 18 százalékra nö­vekedett az országban az erdők aránya, s kormányha­tározatok foglaltak állást a fásítások népgazdasági, nép­egészségügyi és esztétikai jelentősége mellett. A fásítás tömegmozgalom­má terebélyesedett, amit a társadalmi munkával elülte­tett több millió facsemete is igazol. Somogynak nincs mit szé­gyenkeznie. Hazánk erdőte­rületének egytized része, élőfakészletének több mint tíz százaléka itt található. Az elmúlt két évtized alatt együttesen 46 ezer hektáron végeztek új erdősítést a so­mogyiak: 34 ezer hektáron erdőfelújítást, 12 ezer hektá­ron erdőtelepítést. Az erdősí­téseknek kiemelkedő jelen­tősége van a Balaton víz­gyűjtő területén és az üdü­lőkörzetekben, ahol az utol­só 35 évben 16 ezer hektár­ral gyarapodott az erdők te­rülete. Fa, erdő, munkahely. Így is összefüggnek ezek a fogal­mak. A megyében több mint nyolcezren élnek fafeldolgo­zásból: munkájuk eredmé­nye 1987-ben 3 milliárd fo­rint értékű áru értékesítése, amely igen jelentős tényező­je a megye gazdasági életé­nek. Csurgón Merkel Gábor a felsorolt jó példák mellett hangsú­lyozta azt is, hogy az iparo­sodás első szakaszában nem jutott elegendő figyelerif a környezetvédelemre. A nagy összefüggő ipartelepek létre­jöttét, a gyors motorizációt, az újfajta, „agresszív” ve­gyi anyagok elterjedését megszenvedte a környezet. Az aktív környezetvéde­lem nemcsak a fáink védel­mét jelenti, hanem a levegő- szennyezés csökkentését, a környező vizek és a termőta­lajok védelmét is. Beszélt a főelőadó az idei akcióprogramról is. Ezek sze­rint ebben az évben a MÉM, a Hazafias Népfront és a ta­nácsok kezdeményezésével és támogatásával nyolcmillió fácskát ültetnek majd el a lakókörnyezetüket szebbé, kulturáltabbá változtatni akaró állampolgárok. Az er­dészetek pedig azt tervezik, hogy az idén 220 millió cse- .metét ültetnek ki. Az előadás után tízen kap­tak plakettet és oklevelet kiváló munkájukért, míg az intézmények közül többek közt a házigazda szakközép- iskola kapott elismerést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom