Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 87. szám Ara: 1,80 Ft 1988. április 13., szerda Vgm­kérdőjelek * A vállalati gazdasági mun­kaközösségek megalakulá­sának négy évvel ezelőtt két oka volt: a vállalatok kapacitásgonja és a dolgo­zók jobb megélhetése, kere­seti viszonyainak javítása. A kapacitásgond összetett volt: akadt ahol létszámhi­ány, másutt az időszakos többletmunka miatt volt szükség a megoldására. Má­sutt a kézimunka-igényes feladatokhoz kellett a mun­kaerő. Az évek alatt a vál­lalatok sokasága építette egybe a főmunkaidőben es a vgm-ben végzett mun­kát. Olyan szervezettségi fokot értek el, hogy esetleg szétválasztása nagy gazda­sági és személyi feszültséget okozna. A dolgozók jól kerestek, legálisan jutottak több pénz­hez a vgm-munka révén. A gyárak munkásainak har­mada hetente hatvan-hetven órát dolgozott. Többletmun­kát vállaltak a jobb meg­élhetésért. A megélhetés vezéreszme a családban, ezért — főként a férfiak és a férjek — szemrebbenés nélkül vállal­ták a másfél műszakot. Az 1988-ban életbe lépett új adótörvény, az új szabá­lyozók újfajta gazdaságpoli­tikai megítélést is hoztak. Miként hatott ez a vgm- ekre? A Finommechanikai Vál­lalat Kaposvári Gyárában 1985-től 10—12 vgm alakult. Kezdetben egyszerűen azért, mert nem volt elég dolgozó­juk. A vgm-mel körülbelül 30 munkást.-pótoltak. Egy­szerű közgazdasági raciona­litás : kevesebben végeznek több munkát, jobb bérezé­sért. 1985—86 a gyárban a vgm-ek előtörésének idő­szaka. Ebben a két évben ötmillió forintot kerestek többletmunkával mintegy százan a vállalatnál. 1986- ban 40 ezer normaórát tel­jesítették, 1987-ben 20 ezret, az idén a tervek szerint már csak hétezer óráról le­het szó. Hogy mi az oka a vgm-ek elhalásának, arra egyszerű a felelet: pótolták a létszámhiányt. Szükség lenne a vgm- ekre a Kaposgép Vállalatnál is, hiszen az egy milliárd fo­rintos termelési értéket fel­mutató vállalatnál sok ap­rómunkára is szükség var., míg a drága gépek, rakodók, daruk elkészülnek. Ebből a vgm-ekre eső termelési ér­téknél maga a munka hasz­nossága jelentett többet. Je­lenleg azonban minden meg­keresett 100 forintból csak negyvenet kapnak kézhez 3 vgm-ék tagjai. Annyiért nem éri meg dolgozni — tartják a munkások. Hogy mi lesz ezután? Azok a vgm-ek maradnak életben, amelyek munkájára feltétlen szükség van, így a vállalat átvállal a terhe- ikből. A többiek túlóráktól remélhetnek plusz jövedel­met. A központi intézkedések hatására csökkent a vgni-ck száma és feladata. Ha ezt tekintjük a feleletnek a vgm-ek sorsára vonatkozó kérdésre, akkor nem nehéz megjósolni, mi következik. Azt azonban a vállalatok és a vgm-ek vezetői sem tud­nák megmondani, hogy mi­lyen módon lehet pótolni a kiesett keresetet, tartani az életszínvonalat. Erre legin­kább a vgm tagjai várnak választ. Békés József Nyikolaj Rizskov hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására áp­rilis 18. és 20. között hivatalos baráti látogatást tesz a Ma­gyar Népköztársaságban Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke. SZŰRÖS MÁTYÁS PRÁGÁBA UTAZOTT Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével ked­den magyar pártküldöttség utazott Prágába. A delegáció részt vesz a kommunista és munkáspártoknak a Béke és Szocializmus folyóirat tevé­kenységéről folytatott ta­nácskozásán. Marjai József és Pavel Hrivnák Marjai József, a Minisz­tertanács. elnökhelyettese, kedden szívélyes légkörű tárgyalást folytatott Pavel Hrivnákkal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökhelyettesé­vel, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökével, aki a KGST könnyűipari együtt­tárgyalása működési állandó bizottsá­gának 50. ülése alkalmából tartózkodik Budapesten. A megbeszélésen foglal­koztak a kétoldalú kapcso­latok időszerű kérdéseivel, a gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztésére és kibőví­tésére irányuló felsőszintű megállapodások megvalósí­tásának feladataival. TÚSZDRÁMA Kuvait nem enged A kuvaiti külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy or­szága még akkor sem enged a géprablóknak, ha emiatt esetleg több túsz is életét veszti. Szabah el-Ahmed el Dzsábir el-Szabah a kuvaiti fővárosban megrendezett kétnapos iszlám értekezlet befejezése után tartott saj­tóértekezleten nyilatkozott. Elmondása szerint a ku­vaiti Boeing elrablói kilen­cen lehetnek, valamennyien arabok. Hozzátette, hogy a terroristák közül négynek bahreini, háromnak iraki, egynek pedig kolumbiai útlevele van — mind ha­mis. A géprablók mindegyi­ke legalább pisztollyal és kézigránáttal van felszerel­ve. A terroristák múlt kedden térítették el a kuvaiti légi- társaság Bangkokból Kuvait felé tartó gépét, amely elő­ször egy északkeleti-iráni városban szállt le, majd háromnapi veszteglés után pénteken a ciprusi Larnacá- ra repült. Azóta a géprab­lók két túszt megöltek, mindkettő a kuvaiti fegyve­res erők tagja volt. A gép­eltérítők célja az, hogy el­érjék 17 Kuvaitban bebör­tönzött terrorista szabadon bocsátását. .1 napokban helyezték üzembe a MÁV pécsi konténer­pályaudvarán az új 40 tonnás bakdarut, amellyel gyorsabb é9 könnyebb lett a rakodás (MTI PRESS: Kálmándy Ferenc) Negyvenéves a dunai hajózási egyezmény A dunai hajózás nemzet­közi jogi alapjául szolgáló egyezményt hét Duna menti ország 40 éve írta alá Belgrádban. A jubileum al­kalmából a Duna Bizottság 46. ülésszakának keretében kedden ünnepi ülést tartot­tak a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ülésen a dunai orszá­gok delegációit közlekedési miniszterek — Romániáét az ország budapesti nagykövete — vezették, részt vettek or­szágaik Duna bizottsági kép­viselői, diplomatái és számos nemzetközi szervezet küldöt­tei. Az ünnepi rendezvény- sorozaton első ízben ott vol­tak a nagykövetei azoknak az országoknak, amelyek ví­zi úton összeköttetésbe ke­rülnek a Dunával. Így kép­viseltették magukat a Raj­nai Központi Hajózási Bi­zottság tagállamai, Belgium, Horn Gyula Prágában tárgyalt Horn Gyula, az MSZMP KB tagja, külügyminiszté- riumi államtitkár kedden Prágában megbeszélésekéi folytatott Jaromir Johanesz- szel, a csehszlovák külügy­miniszter első helyettesével és más külügyi vezetőkkel. Találkozott Michael Stefa- nakkal, a CSKP KB tagjá­val, a párt külügyi osztá­lyának Vezetőjével. A tárgyalásokon beható véleménycserét folytattak a szocialista országok által kezdeményezett átfogó nem­zetközi béke- és biztonsági rendszer megvalósításának helyzetéről, az egyes regio­nális problémákról és más időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Ezek sorában külön figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együtt­működési folyamatra, a bé­csi utótalálkozó eredményes befejezéséhez szükséges erő­feszítésekre, valamint az egyes szocialista országok­nak a hagyományos fegyve­rek leszerelése érdekében tett javaslatai megvalósítá­sára. Áttekintették a ma­gyar—csehszlovák kapcsola­tok alakulását, az annak fejlesztéséből a külügymi­nisztériumokra háruló fel­adatokat, és konkrét elkép­zeléseket fogalmaztak meg az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése érdekében. A megbeszélése­ken részt vett dr. Hankó János, a prágai magyar nagykövetség ideiglenes ügy­vivője. Franciaország, Hollandia, az NSZK, Nagy-Britannia és Svájc, a Duna—Odera—Elba víziút térségéből pedig "az NDK és Lengyelország is. Az ünnepi ülést Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete, a Duna Bizott­ság elnöke nyitotta meg. A jubileum alkalmából Franz Schmid, Ausztria budapesti nagykövete, a Duna Bizott­ság titkára méltatta a belgrá­di konvenció jelentőségét. Kiemelte, hogy a kölcsönös megegyezésen alapuló kon­venció nem tesz kivételt, a Di|nán minden ország szá­mára szabad hajózást bizto­sít. A bizottság titkára be­számolt a dunai hajózás négy évtizedes eredményeiről, fej­lődéséről. A Duna .Bizottság fennállása alatt bebizonyí­totta, hogy fontos fóruma Európában a nemzetközi együttműködésnek. A magyar küldöttséget ve­zető Urbán Lajos közlekedé­si miniszter a Magyar Nép- köztársaság kormányának megbízásából köszöntötte az ünnepi ülést, majd felolvas­ta Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének a jubileumi ülés résztvevőihez . intézett levelét. A kormány elnöke üzene­tében megerősítette, hogy a Duna Bizottság keretei kö­zött, a Duna menti államok együttműködésében az el­múlt 40 esztendőben elért eredmények igazolták a belgrádi egyezmény létreho­zásának céljait, az egyez­ményben részes államok tö­rekvéseit. Napjaink nemzet­közi politikai és gazdasági változásai, a népek és álla­mok egymásra utaltságának erősödése, az összeurópai együttműködési folyamat el­mélyülése még inkább lehe­tővé és szükségessé teszi a Dunának, mint a Duna men­ti népeket és államokat ösz- szekötő nemzetközi víziút- nak fokozottabb, sokolda­lúbb kiaknázását, amelyben a Duna Bizottságra felelős szerep hárul. A Magyar Nép- köztársaság, összhangban külpolitikájának alapelveivei mindent megtesz azért, hogy ez a szervezet betölthesse küldetését, előmozdítsa a Du- na-medence népeinek és ál­lamainak együttműködését, további közlekedését — hangsúlyozza a miniszterel­nök üzenete. Urbán Lajos beszédének további részében utalt a du­nai hajózás négy évtizedes fejlődésére, s arra, hogy a 40 év bizonyította: a külön­böző gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésű or­szágok közös célok megvaló­sítása érdekében sikeresen tudnak együttműködni. A (Folytatás a 2. oldalon) A kőbányai vásárvárosban tegnap megnyílt a négy nemzet­közi szakkiállítás: a Construma, az Auto-busservice, a Hun- gorokorr és a Protenvita. A bemutatókon több, mint 300 hazai és külföldi kiállító ismerteti terméktulajdonságait Befejeződött a Balaton téli csapolása Az elmúlt öt hónap során 378 millió köbméter víz tá­vozott a Balatonból. Az utóbbi évtized legnagyobb csapolása novemberben kez­dődött, s tíznapos megsza­kítással áprili 12-ig tartott; a Sió-csatorna zsilipjeit ked­den zárta le a Siófoki Víz­ügyi Kirendeltség. A Balaton vízháztartásá­nak megszokott rendjét az enyhe és csapadékos tél za­varta meg. Míg más évek­ben jobbára csak a tavaszi olvadás emelte meg a tó szintjét, most a vízgyűjtő területekről folyamatosan érkezett az utánpótlás. Ha nem gondoskodtak .volna a felesleges víztömeg levezeté­séről — amely összességé­ben egy méteres vízszint- csökkentéssel járt — a part menti üdülőterület jelenté­keny részét elárasztotta vol­na a Balaton. A nagyarányú vízcsere jó­tékonyan hatott a tó vízmi­nőségére. A csapolás idősza­kában nagy mennyiségű szerves anyag is eltávozottá mederből. A vízügyi szak­emberek úgy vélik, ha a környező' mezőgazdasági te­rületekről nem jut több mű­trágyaszármazék a tóba, mint a korábbi években, úgy az idén jóval kisebb mértékű algásodásra számít­hatunk. A zsilipzárás után még két centiméternyi vízszint- többlete van a Balatonnak. Így április végén, május ele­jén még egy vízleeresztésre kerül sor, amely rövid időre hajózhatóvá teszi a Sió-csa­tornát. Ugyanezen időszak­ban várható az angolnák vándorlása is, tehát az eddi­ginél jóval gazdagabb zsák­mány reményében helyezhe­tik el a zsilipeknél az an­golna-csapdákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom