Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

2 Somogyi Néplap 1988. április 13., szerda Negyvenéves a dunai hajózási egyezmény (Folytatás az 1. oldalról) Duna Bizottság képes volt az alapvető rendszabályok fo­lyamatos és európai szintű egységesítésére, korszerűsí­tésére. A fontosabb európai víziutak összekötése szüksé- gessé teszi a már — elsősor­ban az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottsága keretében — folyó egységesítési mun­kák meggyorsítását. Erre a z Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet Záróok­mánya is kötelez bennünket. Bízunk abban — hangsúlyoz­ta a miniszter —, hogy az egységes európai víziút-rend- szer előbb-utóbb megvalósul, s talán nincs messze az a nap, amikor megindulhat a rendszeres hajóközlekedés az eddig egymástól elzárt euró­pai víziutak között. Mély meggyőződésünk, hogy a Du­na Bizottság az elmúlt 40 év gazdag tapasztalatait hasz­nosítva a jövőben is eredmé­nyesen segíti a dunai, s ez­zel az európai hajózás fejlő­dését. Az ünnepi ülésen a tagál­lamok kormányküldöttségei­nek vezetői felszólalásukban ugyancsak köszöntötték a résztvevőket, méltatták az egyezményt, s a Duna Bi­zottság sikeres tevékenysé­gét. Délután számos nemzet­közi szervezet képviselője szólalt fel. A Duna Bizottság szerdán folytatja 46. ülésszakát, ame­lyen április 20-áig a bizott­ság tevékenységi körébe tar­tozó, s a dunai hajózás to­vábbi javítását szolgáló nau­tikái, hidrotechnikai és hid- rometeorológiai, valamint statisztikai, jogi és pénzügyi témákat vitatják meg. A jubileum alkalmából a Duna Bizottság 46. ülésszaka áp­rilis 12-én ünnepi ülést tartott a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében LENIN-RENDDEL TÜNTETTÉK KI GUSTÁV HUSÁKOT A Kremlben kedden dél­előtt megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák megbeszélései. A CSKP KB Elnökségének tagja, csehszlovák köztársa­sági elnök hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Moszkvába, s látogatásának első napján Andrej Gromi- kóval folytatott tárgyalást. Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben átadta Gustáv Husáknak, a CSKP KB El­nöksége tagjának, államel­nöknek a Lenin-rendet. A magas szovjet kitüntetésben a két ország közötti barát­ság és együttműködés fej­lesztésében, a béke és a szo­cializmus megszilárdításában szerzett személyes érdemei­ért részesítették a csehszlo­vák vezetőt. Magyar—szovjet kapcsolatok Hazánk és a Szovjetunió kapcsolatait az élet minden területén dinamikus fejlődés jellemzi. A kontaktusok élén­kítéséhez, elmélyítéséhez kü­lönösen kedvező feltételeket teremt, hogy a magyar re­formtörekvések, illetve a harmadik évébe lépő szovjet átalakítás, a peresztrojka főbb irányait, legfontosabb tennivalóit Budapesten, il­letve Moszkvában azonosan ítélik meg. A társadalom, ezen belül a politikai élet és a gazdaság megújításának igénye egybehangzóan meg­fogalmazódik mindkét szo­cialista országban. Ez a kap­csolatok minden vonalán to­vábbi távlati lehetőségeket kínál a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakoz­tatásához. Fontos szerepet töltenek be a kapcsolatok alakításában a két ország legfelsőbb szintű politikai vezetőinek találko­zói, amelyek sorából ki­emelkednek Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszé­lései. A két testvérpárt fő­titkára 1985 szeptemberében Moszkvában, 1986 nyarán Budapesten, majd a rákövet­kező év novemberében is­mét a szovjet fővárosban ta­lálkozott. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tavaly novemberben párt- és álla­mi küldöttség tagjaként járt ÚJ KORMÁNY KÍNÁBAN Li Peng miniszterelnök előterjesztésére a Kínai Or­szágos Népi Gyűlés keddi plenáris ülésén jóváhagyták a kínai államtanács, azaz az új központi kormány név­sorát. A kormányban három miniszterelnök-helyettes, ki­lenc államtanácsos és negy­venegy miniszter — a mi­nisztériumok és az állami bi­zottságok vezetője — foglal helyet. A három miniszterelnök­helyettes: Jao Ji-lin, Tien Csi-jün és Vu Hszüe-csien, aki államtanácsosként és külügyminiszterként dolgo­zott az előző kormányban. A most kinevezett állam­tanácsosok: Li Tie-jing, Csin Csi-vej, Vang Ping-csien, Szung Csien, Vang Fang, Cou Csia-hua, Li Kuj-hszien, Csen Hszi-tung és Csen Csün- seng. Vang Ping-csien és Szung Csien kivételével az államtanácsosok újak. Az új kormányban eggyel kevesebb a miniszterelnökök és kettővel az államtanácso­sok száma, mint korábban. A kínai államtanács 13 vezető tagjának — azaz a miniszter­Hogyan látja a nemzetközi sajtó? Román helységnevek A nemzetközi sajtóban is hullámokat kavart a romá­niai rendelkezés, hogy a helységneveket csak románul lehet ezentúl használni a magyar és német nyelven megjelenő nemzetiségi sajtó­ban. A Romániában élő szá­szok és svábok révén köz­vetlenül is érintett NSZK sajtóban pedig különösen ag­godalommal vegyes rosszal­lással fogadták a hírt. A liberális müncheni Süd­deutsche Zeitung egyetért azzal, hogy a „rendelkezés újabb megnyilvánulása ama törekvésnek, hogy elrománo- sítsák az Erdélyben élő ma­gyarságot”. A konzervatív Die Welt így fogalmazott: „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nemzeti ki­sebbségekre”, majd megálla­pította: „Ez mindenekelőtt az erdélyi magyarokat sújtja, de érinti a kivándorlás miatt egyre csökkenő lélekszámú erdélyi szászokat és bánáti svábokat is”. A lap „durva kihívásnak” nevezi a rende­letet, amely annál különö­sebb — írja —, mert Romá­nia szívesen venné, ha az NSZK pénzügyileg segítené „A legtöbb romániai német már amúgy is el akarja hagy­ni az országot. Ugyancsak kihívással ér fel az Észak- Erdélyben összefüggő népes­séget alkotó magyarok száz­ezreitől azt követelni, hogy mondjanak le hagyományos helyneveikről” — mutatott rá a Die Welt. A befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung magya­rázatul közli a román indo­kolást: „egységes nemzetál­lamban a nevek egységesíté­se felel meg a fejlődésnek”. Ám aki ért a szóból, ebből kiolvashatja, hogy Romániá­ban közvetve tagadják a nemzetiségek létét. Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Romániában a nem­zetiségi jogokat sértő újabb intézkedés született. Mivel Romániában a magyar nem­zetiség a legnépesebb, s Er­délyt a magyar történelem­ben és a magyar kultúra fej­lődésében különleges hely il­leti meg, a magyarországi lapok, érthető módon élesen, de mértéktartóan, a tiltako­zás és az aggodalom hang­ján reagáltak erre az intéz­kedésre.” Az újvidéki magyar újság mellett más jugoszláv lapok is, így a Borba, a Po­litika és a Dnevnik is rész­letesen és tárgyilagosan be­számoltak a helynevek írás­módjára vonatkozó román intézkedésről és a magyar sajtó tiltakozó cikkeiről. Felfigyeltek persze a nyu­gati lapok is a Magyar Hír­lap és a Magyar Nemzet szerdai cikkeire. Tárgyszerű jelentésekben számoltak be a történtekről, a két oldal ál­láspontjáról, ám az minden­esetre megállapítható volt, hogy a kibontakozott magyar —román vita inkább csak ér­dekességszámba ment körük­ben. A magyar nemzetiség széles körű hátrányos meg­különböztetését szóvá tevő kifogásokra válaszul „Romá­nia azzal vádolja Magyaror­szágot, hogy panaszai csupán az Erdély visszaszerzésére tett erőfeszítések leplezései” — állította szembe a véle­ményeket például az ameri­kai AP hírügynökség. A nyugati polgári sajtó azért számos bizonyítékkal illusztrálta a romániai nem­zetiségek helyzetének romlá­sát. A tekintélyes londoni The Financial Times tömö­ren megállapította: „A Ro­mániában élő magyar és né­met kisebbségre az ötvenes évek közepe óta nyomás ne­hezedik annak érdekében, hogy vegyék fel a román nyelvet és kultúrát.” A lap felsorolta egyebek közt azt, hogy Kolozsvárott megszűnt a magyar nyelvű egyetem, s a fiatalabb korosztályoknak csak töredéke tanulhat anya­nyelvén, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven kiadott könyvek, újságok és kiadványok száma, egymás után zárják be a nemzetisé­gi kulturális intézményeket. Szélesebb körben váltót'; ki megdöbbenést és elma­rasztaló visszhangot a román településrendezési program is, amelynek értelmében — mint az amerikai AP hír- ügynökség jelentette — „hét­ezer falut fenyeget felszámo­lás veszélye, s vidékiek száz­ezrei, köztük magyar nem­zetiségiek kényszerülnek a családi házakból átköltözni emeletes lakótömbökbe, ahol csak több családra jut egy- egy közös konyha és fürdő­szoba. Elvesztik háztáji föld­jeiket is, holott azok eddig fontos szerepet töltöttek be az amúgy is hiányos élelmi­szerellátásban.” Az, hogy emberek töme­geit szülőföldjük, házuk és megművelt parcelláik elha­gyására kényszerítenek, per­sze nemcsak a nemzetisége­ket sújtja, bár sejthető, hogy őket érinti majd szigorúb­ban, hanem ellentétes az egyetemes emberi jogok írott és íratlan szabályaival — ér­zékeltetik ezek a beszámo­lók. A nemzeti és nemzetisé­gi népművészeti és építésze­ti emlékek pusztítása az em­beriség közös kultúrkincse ellen intézett merénylet. Fé­lő, hogy ezt a kárt éppúgy nem sikerül megakadályoz­ni, mint ahogy Bukarest tör­ténelmi városközpontját nem lehetett megmenteni a föld­gyaluktól, amelyek ott csi­náltak helyet a megalomá­niás tervek jegyében fogant kormányzati negyednek. „Helsinki óta az emberi jo­gok, és azokon belül a nem zetiségi jogok, nem tekinthe­tők többé pusztán egy ország belügyének” — ez az általá­nos alapállás, amit kellően tükröz a washingtoni kor­mánynak az a lépése, hogy a közelmúltban felfüggesztet­te a legnagyobb kedvezmé­nyes kereskedelmi elbánást Románia esetében. Felfigyeltek továbbá a nemzetközi sajtóban a Ro­mániát mind nagyobb szám­ban elhagyó menekültekre is, mint a nemzetiségi prob­léma másik megnyilvánulá­sára. „Először fordul elő — írta a madridi El Pais —, hogy egy szocialista ország állampolgárai nem a nyuga­ti demokráciát választják, hanem egy másik szocialista országot, mert a politikai vi­szonyok számukra ott elfo- gadhatóbbak.” Szűcs D. Gábor elnöknek, a miniszterelnök­helyetteseknek és az állam­tanácsosoknak — az átlagos életkora 61 év. Kilencüknek van főiskolai végzettsége, s többen közülük magas szin­tű műszaki képzettséggel rendelkeznek. Megfigyelők •szerint az új központi kor­mány vezetői nemcsak ál­lamirányítási ügyekben jára­tosak, hanem gyakorlati gon­dolkodásúak és egytől-egyig elkötelezett hívei a Kínában folyó gazdasági és politikai reformnak, a nyitási politi­kának és a korszerűsítésnek. Az államtanács főtitkári tisztét és kilenc minisztérium és állami bizottság irányítá­sát a miniszterelnök, egy miniszterelnök-helyettes és hét államtanácsos látja el. A miniszterek átlagos élet­kora 58 év. Egy kivételével valamennyien egyetemet vagy főiskolát végeztek. Tí­zen közülük első ízben töl­tenek be miniszteri tisztsé­get. Az új miniszterek kö­zött van Csien Csi-csen kül­ügyminiszter, aki korábban külügyminiszter-helyettes volt. A parlament által jóvá­hagyott reformprogram alap­ján az eddigi 45-ről 41-re csökkent Kínában a közpon­ti kormány hatáskörébe tar­tozó minisztériumok és álla­mi bizottságok száma. a Szovjetunióban. A magas szintű eszmecserék legutób­bi eseménye volt Andre j Gromikónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének februári bu­dapesti útja. A magas ran­gú szovjet vezető e tisztében első alkalommal tett látoga­tást hazánkban. Míg a Szovjetunió leg­főbb állami vezető testületé­nek elnöke elsősorban a po­litikai kapcsolatok elmélyí­tésének, a törvényhozó tes­tületek együttműködésének kérdéseit vitatta meg ma­gyar tárgyalópartnereivel, Nyikolaj Rizskov kormányfő közelgő budapesti megbeszé­lésein mindenekelőtt a gaz­dasági, műszaki-tudomá­nyos kontaktusok fejleszté­sének lehetőségeit értékelik. A látogatással egyben újabb állomásához érkezik az a kormányfői párbeszéd, amely tavaly júliusban kez­dődött meg, majd október­ben foytatódott Grósz Károly miniszterelnök és szovjet partnere Nyikolaj Rizskov között. A két ország kapcsolat- rendszerének alakulásában különösen fontos szerepet játszik a gazdasági együtt­működés fejlesztése, aminek különö hangsúlyt ad, hogy a Szovjetunió hagyományosan hazánk legnagyobb külkeres­kedelmi partnere. Az áru­csereforgalom értéke 1986- ban 9,7 milliárd rubel volt, tavaly pedig elérte a 10 mil­liárd rubelt. Kölcsönös szál­lításaink 1986—1990-re ter­vezett értéke meghaladja az 51 milliárd rubelt. Az együttműködés további lehe­tőségeit értékelve mind ma­gyar, mind szovjet részről kölcsönösen hangsúlyozzák, hogy a két népgazdaság fej­lődésének jelenlegi szaka­szában megkülönböztetett jelentősége van a gazdasági, a műszaki-tudományos kap­csolatok megújításának. Az együttműködés olyan új mechanizmusainak és esz­közeinek kialakítása szüksé­ges, amelyek a felek érdeke­it hatékonyan képesek ösz- szehangolni, mindenekelőtt gazdasági ösztönzők alkalma­zásával. Ennek megfelelően szovjet és magyar részről egyaránt növekvő szerepet szánnak az együttműködés korszerű formáinak, így pél­dául a vállalatok közvetlen termelési kontaktusainak.. A minőségileg magasabb szintet jelentő integráció megte­remtésének ez az egyik fő iránya, ami hozzájárulhat a két ország árucsereforgal­mának bővüléséhez, illetve a műszaki-tudományos kap­csolatok erősítéséhez, a mi­nőség és a hatékonyság kö­vetelményének fokozottabb kielégítéséhez. Jelenleg több mint 100 magyar vállalat és szovjet partnere létesített közvetlen kapcsolatot, emel­lett több vegyes vállalat is megkezdte működését. Kisvállalkozók, figyelem! Barcs Városi Tanács V. B. hatósági osztálya PÁLYÁZATOT hirdet a város központjában levő „SZOLGÁLTATÓHÁZ”- ban kialakítandó, állami tulajdonban álló 15—30—50 m-' alapterületű ÜZLETHELYISÉGEK HASZNOSÍTÁSÁRA A helyiségekben elsősorban az alábbi tevékenységek folytatását javasoljuk: — villamosipari gépek, készülékek, híradástechnikai termékek javítása, férfiszabó, egyéb szolgáltató kisipari szakmák. A villamosipari szakmákban olyan kisvállalkozók pályázatát várjuk, akik a garanciális javítás feltéte­leinek megfelelnek. A pályázatokat a megjelenéstől számított két héten belül a Barcs Városi Tanács V. B. hatósági osztályá­hoz lehet benyújtani. 7571 Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u. 46. Telefon: 111. (101849)

Next

/
Oldalképek
Tartalom