Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
4 Somogyi Néplap 1988. április 7., csütörtök Huszonötödször kivált « Fűszért Á brigádok felelőssége a kereskedelemben Nagyáruházakat nyitnak a Balatonnál Jó hírrel kezdődött tegnap délelőtt Kaposváron a Balaton Fűszért szocialistabrigád- vezetőinek hagyományos tanácskozása. Dévényi Zoltán igazgató bejelentette, hogy huszonötödszörre is elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Ezzel fennállásuk óta harminchetedszer részesültek állami elismerésiben. • Arról, hogy tavaly .milyen sikereket értek el előadásában beszélt: hatmilliárd-ket- tőszázmililió forint forgalom mellett 138 millió forint nye- . reséget mutattak föl, így egyebek között mód nyílt arra is, hogy tíz százalékkal növeljék a béreket. A siker kovácsai részben a szocialista brigádok voltak. Negyvennégy kisközösség 383 tagja, a vállalat dolgozóinak fele tett példamutatóan azért, hogy zavartalan legyen az üzletek ellátása még az olyan nehéz hónapokban is, amikor felvásárlási láz volt, leltárok követték egymást, s napokig tartott az átárazás. Dévényi Zoltán elmondta, hogy ez az év sem lesz köny- nyű. Az évezred fordulójáig kidolgozott tizenöt éves vállalatfejlesztési program alapján 1988-tól a nagykereskedelem mellett kiskereskedelemmel is foglalkoznak. Még ebben a hónapban megnyílik három nagyáruházuk a Balaton-parton, s kettőezerig további tizenötöt építenek Somogybán, illetve Zalában. Az igazgató is célzott arra, hogy egÿes kereskedők félve figyelik változtatási szándékaikat. Ígérte: olyan választékot kínálnak saját üzleteikben, mint amilyet nagykereskedőként adnak vásárlóiknak. Munkaerőt sem akarnak elcsábítani. A kereskedői tisztesség fontosságáról beszéltek a felszólalók is. Ivanovics Sándor, a kaposvári raktárház Hárnán Kató szocialista brigádjának vezetője szerint az • egyik legfontosabb teendőjük az, hogy valamennyi kis településre eljusson az, amire az ott élőknek szükség van. A nagykanizsai raktárház KlSZ-al'apszervezetének titkára, Hegedűs Edit is azt hangsúlyozta, hogy a brigádoknak elsősorban azért kell tenniük, hogy folyamatos legyen az áruellátás, mert ez — főképpen napjainkban — a közhangulat meghatározója. Nagykanizsán egyébként ma már jobb feltételek között dolgozhatnak, hiszen a közelmúltban fejeződött be itt a fiók felújítása. Badics László, a Zala megyei szak- szervezetek titkára kiemelte, hogy az ellátás javításáért, a gazdasági eredmények növeléséért sokat tehetnek a szocialista brigádok. Nem igaz az, hogy a munkaver- seny-mozgalom felett eljárt az idő. Mindenütt olyan az, amilyenné teszik. Ahol nyűgnek tartják, ott nem érhetnek el sikereket. Szerinte a Balaton Fűszért példája is bizonyítja, hogy lehet jól csinálni. A brigádvezetők beszámoltak arról is, hogy a . gazdasági munka támogatása mellett gyermekintézményeket patronálnak, részt vesznek lakóhelyük közösségi megmozdulásain. A nagykanizsaiak például csatlakoztak a Tiszta városért mozgalomhoz, csakúgy, mint a kaposváriak. Faragó Ferencné, a központ Latinca Sándor szocialista brigádjának vezetője elmondta, hogy forintokkal is segítik a kaposvári kórházban létrehozandó műve- seállomás felépítését. Kérte a többi brigádot is, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A negyvennégy brigád teljesítményét értékelve Dévényi Zoltán bejelentette, hogy két közösség kivételével valamennyi brigádjuk részesült valamilyen elismerésben. A boglárlellei raktárház és a barcsi fiók pedig kiváló címet kapott. N. J. Szorosabb együttműködés a rendőrséggel Forró nyomot várnak a lakosságtól Szorosabb, közvetlenebb együttműködésre törekszik Kaposváron a városi tanács és a rendőrkapitányság. A tennivalókról, a lehetőségekről tanácskoztak néhány megbeszélésen. — Kapcsolataink bővítése, és az eddiginél szorosabb együttműködés időszerű feladat — mondta dr. Barna Lajos, a városi tanács vb- titkára. — A közterületek tisztaságától az állampolgár rok biztonságáig sok mini denben közösek az érdekeink és a feladataink, mégis gyakran nem együtt, hanem egymás mellett dolgozunk. A párhuzamosságokat szeretnénk csökkenteni és az összhangot fejleszteni. Napjainkban a társadalmi élet számos területén vált nyilvánvalóvá, hogy „egyedül nem megy”; egyre nagyobb a társadalmi nyilvánosság és a társadalmi részvétel szerepe. A közrend és a közbiztonság érdekében is szükséges a szélesebb körű összefogás, különben csak látszateredményeket érhetünk el. Ebből következik, hogy gondolatainkban, elképzeléseinkben szüntelen ott van a lakosság is, hiszen nemcsak értük, hanem igen gyakran velük együtt dolgozunk. — Mit tehet a lakosság? — Szeretnénk, ha nagyobb részt vállalna közterületeink védelméből. Gyakoriak a rongálások; évente mintegy 10 millió forintra tehető a kár, amit a rongálok a parkokban, a buszvárókban és másutt okoznak. Nyilvánvaló, hogy minden buszmegállóban, parkban, parkolóban, utcában nem állhat éjjelnappal rendőr. A lakóktól, a járókelőktől természetesen nem azt várjuk, hogy bírókra keljenek a garázdákkal, hanem azt, hogy a rongálásról jelzést adjanak, vagy ha látták az elkövetőiket, személyleírást. A rendőrségnek fontos a „forró nyom”, s ebben’ segíthet a lakosság. Tervezik, hogy a lakossággal együtt társadalmi segítő szolgálatokat alakítanak ki, valószínű az is, hogy létrejön egy vagyonmegőrzési rendszer. Az utóbbiba nyugdíjas rendőröket, katonákat, valamint lakóhelyi közösségeket vonnának be. Szorosabb együttműködést szeretnének teremteni a közterület-felügyelők és a körzeti megbízott rendőrök, valamint a mezőőrök között. — Bízom abban, hogy megbeszéléseink eredményeként valóban javul az együttműködés — mondta dr. Király Ferenc őrnagy, városi rendőrkapitány. — Ennek a formális és intézményes kerete eddig is megvolt, csak éppen mindegyikünk sajátos feladataira összpontosította energiáit. Gyakran nem jutott időnk egymásra, noha számos kapcsolódási pontunk van és sok közös tennivalónk. Az egyik találkozási pont például utcáink, tereink védelme. Megbeszéléseink óta javult az információ- áramlás a közterület-felügyelet .és a rendőrség között. Részt veszünk egymás eligazításain, tájékoztatókat adunk ki, s időnként közösek a járőrözések is. Emellett magam is úgy vélem, hogy a közrendre és a közterületek védelmére nem elegendő az erre hivatottak munkája, hanem szélesebb összefogás szükséges. A gondozók, a szülők vegyék észre, ha gyermekük gyakran még este tíz óra után is az utcán táblából, s „játékból” esetleg díszkutat tesz tönkre, fákat rongál, kirakatot ver be. A házfelügyelő lehetőleg vegyen észre kedvezőtlen jelenségeket, tegye szóvá a rongálásokat, s persze a körzeti megbízott rendőr is rendszeresen tájékozódjon. A közös vagyon megóvása érdekében sokat tehetnek a társadalmi szervezetek és mozgalmak is, s úgy tetszik, velük ezen a területen is egymásra találunk. Az együttműködés építése, az összhang javítása időigényes, az viszont meggyőződésem, hogy a többletmunka busásan megtérül. Ha nem is azonnal, de idővel — s kitartó munkával — bizonyosan. K. Gy. ízlik már a .tojásos nokedli Kubai lány magyar otthonban A fiatal pár után megfordulnak az emberek. Nemcsak a lány szépsége, a férfi markáns arca ragadja meg a kutató tekinteteket. Van még valami, ami megkülönbözteti őket a többi kaposvári házaspártól. Az asszonyt Aracelys Concepcion Gardának hívják, s Kubából érkezett Kaposvárra, hogy örök hűséget esküdjön Bánki Csabának. — Négy évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, egy barátom mutatott be Aracelys- nek. A barátságból hamar szerelem lett, s reméltük, hogy ugyanilyen gyorsan és egyszerűen házasság lesz a kapcsolatból. Akkor azonban még nem sejtettük, milyen hosszas, bonyolult ügyintézésnek nézünk elébe — emlékszik vissza a kezdetekre a férj, aki először 1985 nyarán járt a napfényes Havannában, hogy megismerje jövendőbelije szüleit is. A népes família, az édesanya, s a tíz gyerek, örömmel fogadta az európai fiatalembert, aki ígérte, boldog, harmonikus családi életet kínál a család legkisebb gyermekének. Föltéve, ha sikerül a házassághoz szükséges valamennyi papírt mindkét nyelven beszerezni... — Nyolc hónapig rohangáltunk egyik hivatalból a másikba, egyik engedély után a másikéin. De végül is Luca p; n, december 13-án kim ’ uk a boldogító'igent. Nászúéra Kulbába utaztunk, ahol akkor már elég otthonosan mozogtam. Gyönyörű ország, csodálatos az éghajlata, mégis úgy éreztem, nem tudnék elszakadni hazámtól. Ezért döntöttünk úgy, hogy Kaposváron telepedünk le. ahol a feleségem néhány évet már dolgozott. Aracelys a kubai pamutfonós vendégmunkásokkal érkezett megyénkbe, de akkor még nem sejtette, hogy ez lesz a végleges otthonai — mondja Bánki Csaba mosolygós feleségét nézve. — Nem könnyű itt az élet, néha nagyon vágyom haza. Különösen az édesanyám és a testvéreim hiányoznak. Gyakran írunk egymásnak levelet, de hogy mikor látjuk egymást legközelebb, sajnos, még nem tudom. Sok mindent meg kellett itt tanulnom, egész más az • élet, mint nálunk. Mint háziasz- szonynak, a konyha okozta a legnagyobb gondot. Nálunk Kubában, a leves, a főzelék, a tészták szinte ismeretlenek, rizst, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk legszívesebben. Először furcsák voltak a magyar ízek, de hamar megszerettem őket. Legjobban a pulykalevest és a tojásos nokedtit szeretem, de kedvelem az őszibarackot és a szőlőt is, amely nálunk teljesen ismeretlen — mondja a feleség, bájosain, tört magyarsággal. A spanyol nyelv semköny- nyebb — mondja a férj. — Nékem azzal van a legtöbb gondom. Esténként tanítjuk egymást a saját anyanyelvűnkre. Kialakítottunk már egy sajátos félig magyar, félig spanyol társalgást, amelyen jól megértjük egymást. Azt gondolom, alapjában semmiben sem különbözik házasságunk a többi magyar családétól. Dolgozunk, most családi házat szeretnénk építeni, s gyermekre is egyre többet gondolunk már. A szábad időnkben legszívesebben tévét nézünk, azt már a feleségem is jól megérti. Gyakran találkozunk a barátainkkal, vannak közöttük hasonló vegyes házasságban élők is, akkor legalább a feleségem is kibeszélheti magát spanyolul. — A testvéreim küldenek csomagot, vannak benne könyvek, azokat szoktam olvasni, mert magyar nyelven ez a foglalatosság, sajnos még nem nagyon megy nekem, hogy az írásról ne is beszéljek. Vannak otthoni kazettáink is, azokat is szívesen hallgaltom, bár a magyar népzene is nagyon tetszik, de azért mégiscsak más, mint, ha spanyol muzsikát hallok. Az mindig az otthont juttatja eszembe, s arra gondolok akkor is, amikor a .két papagájunkat spanyolul tanítom beszélni. De ők még nálam is..lassabban haladnak a tanulással — mondja szinte hibátlan kiejtéssel Aracelys, míg a Kubában készült fényképeket mutatja. Aracelys a havannái család után Kaposváron is otthonra lelt. Horváth Éva Jó ötletek szolgálata A MINŐSÉGI KÖRÖK MUNKÁJÁRÓL A magyar termékek versenyképességének romlásában a minőség alacsony színvonala is nagy szerepet játszik. Az anyagfelhasználás csökkentése, a megbízhatóság, a minőség mindenütt előtérbe kell kerüljön. E célok elérése érdekében az Ipari Minisztérium a Nemzétkö- zi Alkalmazott Rendszerelméleti Intézet bevonásával meghirdette az átfogó minőségvezérlés programját. Az akcióhoz több ipari nagyvállalat kapcsolódott, vállalva, hogy kísérletképpen átfogó minőségjavító programot dolgoz ki, a Japánban és Ny uga!t-Európád an bevált minőségi körök mintájára. A programba Kaposváron elsőként a Tungsram Rt Elektronikai Gyára kapcsolódott be. Az eredményekről és a tervekről Balogh Béla meó- vezető beszélt: — A minőségi körök munkájának lényege az olyan „minőségvezérlés”, amely az egész munkafolyamatot végigkíséri s amelynek végén csak formális lépés a minőség ellenőrzése. Azt szeretnénk, ha minden dolgozó felelősséget érezne munkájáért; azért, hogy milyen termék került ki a keze közül. A minőségi körök tagjai önként szerveződnek. A dolgozóktól nemcsak hibátlan munkát, hanem jó ötleteket, hasznosítható javaslatokat is várunk. Olyanokat, amelyeket munkaterületükön a gyakorlatban is alkalmazni lehet. Egyelőre néhány ilyen kör működik csak a gyárban. A lassan egyéves tapasztalat birtokában azonban számukat az év végére a kétszeresére szeretnék növelni. Ennek az új munkastílusnak az eredménye csak néhány év múlva lesz látható. Néhány változásról azonban néhány hónap elteltével is beszámolhatunk. Tapasztaltuk: ha a dolgozók gondolataira, ötleteire is igényt tartunk, növekszik a felelősség- érzetük, a gyárhoz való kötődésük. Programunk célja, hogy támogassuk, biztassuk azokat az embereket, akik a munkájukon kívül is szeretnének tenni valamit a gyárért, a közösségért. Ezek a célok mindinkább előtérbe kerülnek. A gyár robotüzemében alakult meg az első minőségi kör. Ma már három is dolgozik, s eredmény elit a megyehatárokon túl is elismerték a szakemberek. A panelszerelők vezetője, Kaczor Józsefné így vall a minőségjavító program eddigi tapasztalatairól: — Tavaly nyáron 12 taggal alakult meg a minőségi kör, s azóta számos, a gyakorlatban is bevezetett ötlettel gyarapította már a munkát. Mindenki tud a saját munkaterületén egy-két jó javaslatot. S a lényeg, hogy a munkát minél magasabb színvonalon végezzük el. Emellett azonban sok másra is kell fiigyelnüri®. — Körünkből hat-nyolc, a termelésben is bevezetett javaslat került ki, s könnyebbé, hatékonyabbá, olcsóbbá tette a munkát. A javaslatok összeállításakor arról is készítünk számításokat, hogy mindez mennyi megtakarítást jelent a gyárnak, de ok- okozati összefüggésekre is feleletet keresünk. Megoldást arra, hogy kinek vagy minek a hibájából adódnak a gondok, s mit lehet tenni megoldásukra. Ahhoz ugyanis, hogy a minőségi munka előtérbe kerüljön, nem elég csak jobban dolgozni; szemléletváltozásra, egy másfajta munkakultúrára is .szükség van. H. É. A BÍRÓSÁGOK KÖZÜK ___________ I ttas vezetésért elítélték Ittas járművezetés vétsége miatt februárban és márciusban a következő jogerős ítéleteket hozták a megye bíróságai : Súlyosan ittas állapotban vezették járművüket a következők: Szakállas Zsolt ipari tanuló és Szili István fűtésszerelő, kaposvári .lakosok. Előbbit 6 ezer forint pénzbírsággal sújtották és 2 év 6 hónapra eltiltották a járművezetéstől, u'többinak 13 200 forintot kell fizetnie és 2 évig nem vezethet járművet a közutakon. Csapó János, mernyei lakos, betanított hegesztő, 14 ezer forint bírság mellett 2 év 6 hónapig nem vezethet járművet. Goldschmid Tibor, boglárlellei lakos, előadónak 16 500 forint pénzbüntetést kell fizetnie. Bozsoki Sándor nagyatádi lakos, részlegvezető, másfél évig nem vezethet „B”-ikategóriájú járművet és 12 ezer forintot kell fizetnie. Közepesen ittas állapotban vezették járművüket a következők : Javós Ferenc mernyei lakos, nyugdíjas, akit 11. ezer forint büntetéssel sújtottak és 1 év 8 hónapig nem vezethet járművet. Begonácz József Dezső esztergályos és Varjas Sándor fűtő, kaposvári lakosak 13 ezer, illetve 8 ezer forintot fizet és az utóbbit 8 hónap szabadság- vesztésre is ítélték. A közúti járművezetéstől másfél évre, illetve 2 év 3 hónapra tiltották el őket. Szabó Attila ráksi Iákos, segédmunkás, 10 800 forint pénzbüntetés mellett 1 év 4 hónapig nem vezethez járművet. Téglás József gépkocsivezető, kaposvári lakos, 9900 forint bírságot fizet és 2 évig nem vezethet járművet. Ringhoff er József siófoki lakos, hegesztő 10 500 forint büntetést fizet és 1 év 4 hónapig nem vezethez járművet. Széles Károlyné Balázs Zsuzsanna, siófoki lakos, eladó, 12 ezer forint pénzbüntetés mellett másfél évig nem vezethet járművet. Fehér László ba- latonszemesi lakos, alkalmazott, 10 ezer forintot fizet és 2 évig nem vezethet járművet. Horváth László tabi lakos, műszerész 13 500 forint pénzbüntetést fizet és 1 év 10 hónapig nem vezethet járművet a közutakon.
