Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
5 1988. április 7., csütörtök Somogyi Néplap ÜLTESS FÁT... Gazdátlan parkok Néhány éve Kaposvár parkjaiban a sétálókat egy tábla fogadta a bejáratnál. A felirat azt hirdette, hogy valamelyik iskola védnökséget vállalt a park gondozása, karbantartása, szépítése fölött. Ezeket a táblákat ma hiába keressük, eltűntek. Eltűntek velük együtt a harsány gyerekcsapatok is, a söprűkkel, gereblyékkel, ásókkal szorgoskodók. Ősszel eltakarították a lehullott leveleket, tavasszal felásták a gazos virágágyásokat... — Jó kezdeményezés volt; sajnos, a kezdeti lelkesedés gyorsan megcsappant — mondta Farkas László, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója. — Az első évben sokat és jól dolgoztak a fiatalok, a következő évekre aztán egyre jobban ellaposodott, majd az iskolák sorra le is mondták a vállalásokat. Talán a legfőbb oka az volt, hogy a parkokban végezhető fontosabb munkák idején más elfoglaltságuk volt a tanulóknak. A tavaszi tennivalók idején az év végi vizsgák, az érettségi, a szakmunkásvizsga; ősszel pedig a betakarítási munkák voltak fontosabbak. Érthető, de ezt akkor is tudták, amikor elvállalták a feladatot. Teljesen azért nem maradtunk segítség nélkül: két szakmunkásképző és az Ipari Szakközépiskola diákjai ma is segítenek, ha megkérjük őket. Kerítések, hinták és más játékok készítését, javítását végzik nagy szakértelemmel. — Mi a Gábor Andor téri Park gondozását vállaltuk — emlékezett vissza Király István, az 503. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. — Egyrészt mi is hibásak vagyunk abban, hogy vége szakadt. Nem figyeltünk rá kellőképpen. A valódi ok azonban abban kereshető, hogy az új oktatási törvény után az iskolák nagyobb önállósághoz jutottak. Vállalkozhatunk, sőt rá is vagyunk kényszerítve, hogy pénzt hozó vállalkozásokba kezdjünk, ha jobb körülmények között akarunk dolgozni, tanulni. Olyan' munkákat végeznek tanulóink, amelyeknek révénszak- mai rutint szerezhetnek és nem utolsósorban pénzt is keresnek. — Ezek szerint nem is végeznek társadalmi munkát? — Természetesen végeznek. Óvodákban, iskolákban és a parkokban is megjavítják a törött hintákat, padokat; iskolájukban is ők végzik az összes javítást. A múlt évben ez meghaladta a félmillió forintot. Ezek a munkák szorosan kapcsolódnak a szakmájukhoz. S ez így is van rer ’ n. A szakértelmet nen*. íylő feladatokat oly s ko Iáknak kellene elvá . -oiuk, ahol nem szakmunkásokat képeznek. Király István véleményével egyetérteni látszik a Madár Utcai Általános Iskola vezetősége. A múlt évben felajánlást tettek a Centenáriumi park gondozására. — Iskolánkat úgy építették, hogy szinte folytatása a parknak. Ezért megpróbáltunk olyan körülményeket teremteni, hogy ne különüljön el élesen tőle — mondta Kurucz Jánosné igazgató- helyettes. — Igazgatónknak szívügye a faültetés, s ez meg is látszik az udvarunkon. Jó időben napköziseink kint játszanak a jó levegőn, tanulnak a közlekedési parkban; nem nehéz rávenni őket, hogy rendbe tegyék a környezetüket. Fákat, virágokat ültettek, ezeket óvják, gondozzák. —- Remélhetőleg a jó példa ösztönző lesz. Önök az idén is elvállalták a park védnökségét? — Igen. Ebben az évben is kint játszanak a tanulóink, s ha csak annyit tesznek, hogy rendet hagynak maguk után, szerintem már ez is nagy segítség. V. o. Megmentett értékek „A hangszert csak szeretni szabad" Leveszi à takarókat a cimbalmokról. Egyiken vörös, a másikon sárgaréz, a harmadikon — talán a legbecsesebben — ezüsthúrok feszülnék. Előkerülnek a ■oimbalomverők, aztán sorra megszólaltatja mindegyiket. Ördöngősen gyorsan jár a keze, pedig közelebb jár a hetvenkilenchez, mint a h etven nyolchoz. — Édesapám nagyon szépen muzsikált, tőle ragadt rám a zene szeretete. Rínya- újnépen, ahol születtem, akkoriban mindenki eljárt a földekre dolgozni, kisgyerekként egyedül maradtam otthon. Ott állt a cimbalom és én ... Mesélik, hatéves koromban már hegedültem. Csak úgy „cigányfülre”, nem kotta után. A nagyobbik fiamat Kaposvárra járattuk a zeneiskolába, a tanára szerint nagyon ügyes volt. Nagyapja tehetségét örökölte. A tímárai szép jövőt jósoltak neki. Tizenhatévesen meghált szegény. A kisebbik, a késői gyerek inkább autószerelő lett... Majd az unoka! — De hát Zákányi Mihály sem lett zenész — vetem közbe. A házigazda elmosolyodik. Hirtelen nem értem, hogy miért. Mert amikor „készültem Zákány! Mihályból”, azt hallottam, hogy volt földműves, postás, állatkísérő, dolgozott a Volánnál, de arról nem szólt a fáma, hagy muzsikusként kereste volna kenyerét. — Dehogynem — nevet a gazda. — Persze csak úgy ... Ma azt mondanák, másodállásban. Kellett a fizetéskiegészítés. No, de hagyjuk a múltat. Jöjjön, nézze meg a gy űj teményemet ! Lelkesen máéi hangszereiről. Arról, hogy a valószínűleg asszír-perzsa eredetű cimbalom a cigányság révén került Kelet-Európába. Hogy rangja lett, az elsősorban Rácz Aladárnak köszönhető. — Ezt itt a Schunda csinálta Pesten, amazt a Bo- lák, emezt Ratkovics István. H aitvan—h etven—nyolcvan —kilencven éves hangszerek ezek. Mindegyiknek külön története van. Csokonyavi- sontán van egy kis nyaralónk, ott járt egyszer egy pécsi vendég, tőle hoztam az egyiket darabokban. Volt amelyiket... — Bizony, volt amelyiket az utolsó nyolcszáz forintun- kon vettél meg a cigányoktól! Arról is mesélj! — szól közbe Manyi néni, a ház asszonya. Aki ma már csak mosolyog azon, amin akkor bizony mérgelődött. Nem mondják, de sejtem, mit pö- .rölhetett a ház asszonya. No, de maradjunk csak ott, hogy az egyik cimbalom, amikor ide került az atádi házba, inkább hasonlított az apró- fára, mint egy hangszerre. Most meg csodaszépen ragyog. Ugyan .kivel csináltathatta meg Zákányi Miska bácsi ? — Magam hoztam rendbe mindegyiket — hangzik kérdés nélkül is a válasz. — Honnan a tudás? — Apámtól örököltem. Új orvosi rendelőt építettek Vörsön Társadalmi munkában tervezték, és egy év alatt készült el Vörsön az új ervesi rendelő. Tavaly navember óta korszerű körülmények között fogadhatják a felnőtt és gyermek betegeket aa intézményben. A rendelőt — mely 1,6 millió ferintba került — hamarosan ünnepélyes keretek kötött avatják fel. Csokonairól Irodalomtörténet-kutatók AZ ANEKDOTÁKAT IS GYŰJTIK A Magyar Irodalomtörténeti Társaság délnyugat-dunántúli tagozatának kétnapos ülése kedden délután kezdődött és tegnap délben fejeződött be Kaposváron a tanítóképző főiskolán, Baranya, Somogy és Zala megye Irodalomtörténet-kutatóinak részvételével. A társaság regionális tagozata tavaly októberben alakult, és Zalaegerszegen volt az első ülés. A .régióhoz kapcsolódó kutatómunka serkentését vállalták a tagozat tagjai. Egy évvel ezelőtt Zrínyi munkásságáról, most Kaposváron a Csokonai-ku- tatásokról volt szó. A téma neves szakértője, a debreceni Szilágyi Ferenc tartott bevezető előadást kedden délután. A három évtizedes kutatómunka tapasztalatait összegezve rámutatott, hogy még tartogat meglepetést a Csokonai-életmű. Néhány műve az utóbbi években került elő, másokról viszont nemrégen derült ki, hogy azokat nem Csökönéi írta. Szó volt a kedd délutáni tanácskozáson Csokonai Keszthellyel, a Georgikonnal, illetve Festeticcsel való kapcsolatáról. A legtöbb újdonsággal Molnár László Sándor, a csurgói gimnázium híres könyvtárának vezetője szolgált előadásában. Sárközy István könyvtáráról legendák keringtek. így, bár jóhiszemű, de végtére is hamis adatok kerültek „forgalomba” Sárközy és Csokonai kapcsolatáról. Azt Sárközy saját maga készítette jegyzékéből tudjuk, hogy könyvtára három—.négyezer kötetre rúgott, és ebből mindössze százhetvenet ismert Fülöp Géza egyetemi tanár eddig megjelent munkájában. Molnár László Sándor kutatási eredményeként előkerült több 16—17. századi nyomtatvány, melyből kevés található az országban, vagy éppen csak Csurgón ismerkedhetnek meg vele a fölvi- lágosodás korának kutatói. Ilyen új forrás Keresztury Pál prédikációja, és Beniczky Péter 1664-ben megjelent kötete, a Magyar ritmusok. Molnár László Sándor bejelentette: a csurgói gimnázium 1992-ben ünnepli megalapításának kétszázad!k évfordulóját. Erre úgy készül a könyvtár, hogy megjelenteti a frissen fölfedezett műveket, iratokat, amelyek hasznos forrásul szolgálhatnak a kutatóknak. Szilágyi Ferencen kívül Cséby Csaba is szólt azokról a Csokonai-anekdotákról, amelyek nyomai ma is föl- lelhetök. Ezek is fontos üzenetet hordoznak, hiszen a legendák is kifejezőek, korokról vallanak. A Csokonai-művek oktatása, a tanulók Csokonai-képe volt a téma a tegnapi tanácskozáson. Varga Zoltán, a középiskolai tananyagot tekintette át kritikusan, To- mory Júlia a kaposvári tanítóképző-főiskolások között végzett fölméréséről számolt be. Arra volt kíváncsi, hogy mennyire ismerik a hallgatók Csokonai költészetét. Laczkó András a költőt Somogybán ért hatásokról tartott fölolvasást. H. B. Gatteros volt a csurgói fűrészeiben. Ügyes kezű ember hírében állt. ö javítgatta ott a környékbeli cigányok hangszereit. Nagyapám meg, pásztorember lévén, ugyancsak íarigcsálga- iott. Aztán a sok eltörött hangszerből, kisebb darabokból magam is rájöttem sok mindenre... Mennyit ér az efféle tudás! Bűfélejtő örömet a ka- tonatársaknak, csekéllyel több élelmet a hadifogságban, példát a gyerekeknek. A feleség súgja, hívták Miska bácsit Budapestre is egy szövetkezetihez, de ö nem ment. Pedig a mestervizsgát is — ígérték — könnyen le- tehefte volna, ö maradt. Huszonnyolc évvel ezelőtt beköltözött Nagyatádra, a Mező utcai házba, s innen azóta nem akaród zik elmennie. Üldögélünk a műhelyben. Cimbalomverők, vonók, kerülnek elő. Maga csinált mindent különböző fákból. Ügyes mozdulatokkal mutatja, miiként alakul a fa a borotvaéles gyaluval, finom pengékkel törékeny cimfoa- lomverővé, vonóvá. Némelyikhez elefántcsontot használt. Űgyám! S ennek apró titka van. Valamikor régen elefántcsontból készültek a biliárdgolyók. Amikor elkoptak, megtöredeztek, ő bizony nem resteilte zsebre rakni. Most ezeket használja föl. A hegedűk húrtartójához marha csontot használ. Ezért aztán gyákran kell velőscsontot venni levesnek, hogy utána míves mozdulatokkal faraghasson belőlük. — Amikor a nagyobbik fiúnk még élt és Kaposvárra járt tanulni, majd mindennap másik hegedűvel meat el. Rácsodálkozott a tanára: hogy is van ez? ö meg büszkén moadta, hogy édesapám csinálta, vagy javította föl őket — meséli Manyi néni. A történet folytatása, hogy a tanár eljött a Mező utcai portára. Meglepődött, hányféle hangszer sorakozik itt különböző tokokban. S ennek csak egyetlen oka lehet, ahogy a házigazdám mondta: „... a hangszereket csak szeretni szabad”. Pótolhatatlan értékeket mentett meg, s gyűjtött ösz- sze. Soha egyetlen kiállításra nem hívták, ő meg magától nem merte ajánlani. Megőrizte a Rinyaújnépről hozott egyszerűségét, őszinteségét. A kincseit. Nagy Jenő met emlékezések Háromnapos eseménysorozattal emlékeznek meg Balatonszárszón József Attila születésnapjáról a hét végén. Szombaton délelőtt rendezik meg a siófoki és a városkörnyéki KISZ-fiatalok szavalóversenyét, majd a versmondák megyei találkozójára kerül sor. Balatonszárszón e. napon délután kiállítás nyílik Szőke György festményeiből és grafikáiból, este ünnepi műsorban emlékeznek meg a költő születésének nyollcvanharmadiik évfordulójáról. Vasárnap a találkozó résztvevői megtekintik a balatonszárszói József Attila Emlékmúzeumot, majd koszorúval tisztelegnek a költő szobránál. Hétfőn Fodor András emlékezik meg József Attiláról, délelőtt pedig versmondóversenyeket tartanak az általános iskolásoknak; itt rendezik meg a Kazinczy- venseny siófoki és városkörnyéki döntőjét az úttörők. Délután előadás hangzik el Nagy László költészetéről, Hegedűs D. Géza színművész, a költő verseiből ösz- szeáílított műsorait mutatja be a művelődési házban. 16 órakor gálaműsorral fejeződik be a háromnapos szárszói megemlékezés. Új verseskötetek József Attila születésnapján az idén is országszerte író—olvasó találkozókat tartanak, s a hagyományokhoz híven a könyvkiadók ezúttal is több új kötetet jelentettek, illetve jelentetnek meg. A Magvető Könyvkiadó az ünnepre adja 'közre népszerű antológiáját, a Szép versek 1987 kötetét. Megjelent már a Költői jelenlét című könyv is, amely a kiadónál tavaly közreadott versekből válogat. Az ünnepi alkalomra adták ki a fiatalabb költőnemzedékhez tartozó Kántor Péter Hogy nő az ég, és az idősebb költőtárs, Tóth Bálint Nyiss kaput, angyal! című könyvét. A köznapi lét szakadékai című kötetben Parancs János űj versei és műfordításai olvashatók. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó négy elsőkötetes szerzőt avat. Fabó Kingának Anesztézia, Lázár Júliának Ujjnyomok, Faludi Áriámnak Szögletes virág, Koppány Zsoltnak pedig Költői színjáték címmel jelent meg verseskötete. A Magyar irodaiam gyöngyszemei sorozatban látott napvilágot Elefániszerélem címmel Jékely Zoltán új verses- ,kötete. A Szépirodalmi Könyvkiadó Bihari Sándor Summa, .Niklai Ádám írott kő, Mátyás Ferenc Tiszavirág életünk, Petőcz András A jelentés nélküli hangsor, Tóth Eszter A várt váratlan és Zirkuli Péter A fényes pillanat című verseskönyvét jelentette meg.
