Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

1988. április 7., csütörtök Somogyi Néplap 3 Munkahelyek és munkát keresők Növekszik a munkahely értéke So­mogybán |is. A szerkezetváltás és a ha­tékonyság növelése szükségessé tette azt, hogy a vállalatok ésszerűbben gaz­dálkodjanak a munkaerővel. A foglalkoztatáspolitika új eszközei­nek alkalmazásával eddig általában le lehetett vezetni a munkaerő-átcsopor­tosításból és a létszámleépítésből ere­dő feszültségeket a megyében. Orszá­gos és megyei források igénybevételé­vel új munkahelyeket is létesítettek, il­letve létesítenek az idén is, többek kö­zött - a gazdaságilag elmaradott tér­ségekben. A szakképzettség most különösen előnyt ad a /munkát keresőknek. Az év végéig az eddig átképzett somogyiak száma eléri az ezret 22 vállalatnál. A munkaerő-szolgálati irodák hálózatá­nak bővítése is segít a szervezett elhe­lyezkedésben. Gondok Siófokon is várhatók Nyaranta a Balaton-parton krónikus a munkaerőhiány, és ez — az új gazdasági sza­bályozók és a szigorodó kö­vetelmények miatt —• a kö­vetkező hónapokban Siófo­kon és kornyékén is várható. A munkaerőhelyzet most még kedvező — mond­ta Milánné Novák Györgyi, a Siófoki Városi Tanács fő­előadója. — Tavaly az ak­tív keresők száma 16 520 volt. Az előrejelzések, szerint —az idén néhány területen a munkaerőigény csökken, máshol viszont növekszik. Munkaerő-leépítés várható a környék mezőgazdasági szö­vetkezeteiben, az iparban és az építőiparban. Ma még nem tudni,, hogy mindez 50, 100 vagy több száz embert érint-e, hiszen a vállalatok igyekeznek dolgozóiknak munkát adni az egyéb ága­zatokban, mint például az idegenforgalom, a vendéglá­tás, a szolgáltatás, az okta­tás, az egészségügy, vala­mint a közlekedés hosszabb vagy rövidebb távokon fej­lődés várható. Rendkívül nagy gondunk a kereskede­lem szervezése. A pálya na­gyon elnőiesedett, s csak ke­vesen vállalják a több mű­szakot, s a kereset sem ma­gas. Emiatt sok kisebb bolt már tavaly sem nyitott ki, s lehet, hogy az idén is zár­va lesz. Kisebb feszültségek várha­tók az első ízben elhelyezke­dőknél. Különösen az érett­ségizetteknél szükséges a szemléletváltás. Még ma is azt képzelik sokan, hogy érettségivel csak „íróaszta­los’' állásban dolgozhatnak. Egyre inkább igénylik a munkahelyeken a szakképe­sítéssel rendelkezőket. A megváltozott .munkaképessé­gűek alkalmazására a kör­nyéken kevesebb lesz a mun­kahely. Szintén várhatók fe­szültségek a börtönből sza­badultak, valamint a társa­dalom „perifériáján" élők elhelyezkedésében, jólléhet a Balaton mellett nyaranta vi­szonylag több alkalmi vagy Idénymunkára nyílik lehető­ség. — A legkülönfélébb mun­kaerőigények kielégítésére szolgálhat a tanulóifjúság szervezett és szervezetlen al­kalmazása. Az idén már a magánszemélyek is jelezhe­tik igényeiket a tanácson, s ha tudunk, küldünk nekik is munkaerőt. A megváltozott helyzetben egyre nagyobb szerephez jut a tanácsi munkaerő-közvetítés, amely­nek naprakészen tudnia kell, hol milyen munkaerőt sze­retnének alkalmazni. Támogatásból r • UJ munkahelyek A lengyeltóti Somogy Né­pe Termelőszövetkezet 1970 óta folytat ipari tevékenysé­get. A szövetkezet 1984-ben átfogó programot dolgozott ki az 1982-ben és 1983-ban veszteséges melléküzemági tevékenységének fejlesztésé­re. Ettől kezdve vegyi termé­keket is gyártottak. A mű­anyag alapanyagú üreges testek — kannák, flakonok, tubusok — gyártását pedig a vegyi áruk kiszerelése miatt határozták el. Most a fejlesztésre hat­millió forintot szavazott meg a tagság, a megvalósí­táshoz azonban 22 új dolgo­zóra is szükség van. A be­ruházások harmadát — pá­lyázat' útján — az országos foglalkoztatási alapból sze­retnénk megkapni. Mint Pusztai Lajostól, a szövetkezet főkönyvelőjétől megtudtuk, a meglevő nyu­gatnémet fóliakonfekcionáló gépükhöz kiegészítő beren­dezések is kellenek. A haj­togató gép megvásárlásához kaptak árajánlatot az NSZK- ból, de ezt nem tudják meg­fizetni, ezért belföldön vásá­rolják meg a berendezést, amely így is több mint két’- millió forintba kerül. Ehhez kell még tíz darab automata henger, ennek ára szintén 500 ezer forint. A szövetkezet NDK-gyárt- mányú granuláló berendezé­séhez nyújtósorra, és csatla­kozó egységekre van szük­ség. Ez másfél millió forint. A meglevő folyadéktöltő gép mellé — a termelés haté­konysága érdekében — vásá­rolnak még egyet, amellyel hypót, műtrágyát és egyéb vegyi anyagokat töltenek majd. A vegyi anyagok tá­rolására három tartály kell. Importból használt flakonfú- vó .szerszámokat vásárolnak. A kisadagú töltőüzemben a debreceni Biogál gyógyszer­gyár és a Hótelellátó Válla­lat számára kozmetikai cik­keket csomagolnak. Terve­zik, hogy saját termékkel is megjelennék a piacon, pél­dául egyszer használatos kempingsamponnal, autó­samponnal és öblítőszerrel. Ehhez kell a meglevő Simp­lex kisadagú töltőgép méh lé még egy. Mindez új he­lyiség és raktár kialakítását kívánja meg. A kétműszakos üzemeltetéshez két betanított flakonfúvó munkásra van szükség. Ha a kiegészítő berendezé­sekkel a fól'iakonfekcionálót három műszakban üzemelte­tik, akkor még hat embert kell fölvenni. A granuláló­hoz ugyanígy 3 munkás kell. A dolgozók fele a környe­ző kisközségekből — Puszta- szentgyörgyről, Hácsról, Kis- berényből — jár az üzemek­be, ahol nem nyílik .számúik­ra foglalkoztatási lehetőség. Az ő gondjukon kíván eny­híteni a lengyeltóti téesz. Közhasznú munkán A tervezettnél több a kilépő Csurgó foglalkoztatási gondjai közismertek. Az el­maradott térségből az átla­gosnál többen járnak el dol­gozni a közeli városokba és a fővárosba is. Az elmúlt években részben központi támogatással újabb munka­helyeket teremtettek. Épült tésztaüzem a termelőszövet­kezet gesztorságával, mű­anyagfeldolgozó a költségve­tési üzemnél, saját erőből alakított ki új üzemrészeket az egyre nagyobb nevű Fak­tor szociális foglalkoztató. Ennek ellenére munkát kel­lett teremteni azok számára is, akik önhibájukon kívül nem tudtak helyben elhe­lyezkedni és harminc napon belül nincs is lehetőség az itteni foglalkoztatásukra. Tavaly december végéig a Faktor vállalta harminc em­ber foglalkoztatását. A náluk jelentkezők fél év alatt hu­szonegyezer órát dolgoztak, átlagosan 17—18 forintos órabérért. Mert a munkások túlnyomó része nem rendel­kezett semmiféle szakkép­zettséggel, kénytelenek vol­tak segédmunkási feladato­kat adni: cserjét irtottak, szemetet szállítottak, épüle­tet bontottak, járdát takarí­tottak, vagy éppenséggel a telefonkábelekhez ástak ár­kot. Ez évtől a városgazdál­kodási gamesz vállalta a köz­hasznú munkákra jelentke­zők foglalkoztatását. Az elő­zetes megállapodás szerint egy évre, de ha szükség lesz rá, akkor á szerződés meg­hosszabbítható. Várhatóan hetven embert kell -majd al­kalmazni. Mert többségük továbbra is szakképzetlen, el­sősorban olyan munkáknál veszik igénybe őkét, ahol ké­pességeik szerint tudnak helytállni. A városi jogú nagyközség tanácsának vég­rehajtó bizottsága éppen mai ülésén tárgyal erről. A testület elé kerülő előter­jesztésben olvasható, hogy a foglalkoztatásnak ez a módja szükségmegoldás és mostani formájában átmeneti álla­potnak kell tekinteni. A közmunkások alkalmazása — minden hátrányával együtt is — a megfelelő munka- szervezéssel gazdaságos a munkáltatóknak, hiszen a foglalkoztatás költségeinek hetven százalékát a közpon­ti költségvetés viseli. A közhasznú munkán résztvevők munkafegyelme ugyan nem kifogástalan, de megfelelő irányítással, anya­gi ösztönzéssel egy átlagos állapot elérhető és megtart­ható. Csurgón a közmunka megítélése csöppet sem egy­értelmű. Vannak, akik elő­ítélettel fogadták ezeket a brigádokat, de többségben — főleg azokon a területeken, áhol évek óta húzódtak a munkák — elismeréssel szól­tak róluk. Fekete Sándor osztályvezető véleménye sze­rint ezzel a foglalkoztatási formával olyan rétegeket si­került munkába állítani, amelyek egyéb lehetőségek hiányában eddig nem he­lyezkedtek el, részben alkal­mi munkából élitek, részben munkakerülők voltak. A közmunka létjogosultsága mindaddig megmarad, amíg a rászorulók foglalkoztatása más módon nem lesz bizto­sítható. Változik a munkaerőigény a Kaposvári Ruhagyárban: a sok exportmunka jól képzett embereket követel, mivel érthetően a tőkés partner is ragaszkodik a kiváló minő­ségű termékekhez. Annak ellenére, hogy tavaly mint­egy 10 százalékkal csökkent a vállalat dolgozóinak a lét­száma — ráadásul elsősor­ban a fizikai dolgozók távoz­tak —, az idén csak jól kép­zett, gyakorlott szak- és be­tanított munkásokat vesznek föl a szalagok mellé. Serbán Lászlóné személyzeti és mun­kaügyi osztályvezető véle­ménye szerint a jelenlegi kö­vetelményeknek képzetlen dolgozó nem tudna megfe­lelni. — Tavaly a vállalat 1140 fizikai dolgozója közül 896 vett részt a közvetlen ter­melésben, a többiek karban­tartók és egyéb kiszolgáló dolgozók. A létszámba az üzem vidéki telepeinek dol­gozói is beletartoznak. A gyárban most is jónak mond­ható a szakmunkások, a be­tanított munkások, valamint a képzetlen segédmunkások aránya. A foglalkozások egy­séges osztályozási rendsze­rének a kategóriái alapján a dolgozók 72 százaléka szak­munkát végez. A hosszabb gyakorlatú betanított mun­kások is ide sorolhatók, de a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők kitöltik ennek a 63,5 százalékát. Ráadásul a szakmunkásaink fele fiatal, 30 év alatti. A vidéki telepeken, Nagy­bajomban, Heresznyén és Kadarkúton már nem eny- nyire jó a helyzet. (A pécsi telep nem sorolható ide.) Többségben vannak a beta­nított dolgozók. Ráadásul ezeken a helyeken is többen máshol kerestek maguknak munkát. — A tavalyi, csaknem 10 százalékos bérfejlesztés elle­nére Kaposváron is gond a munkaerő tervezettnél erő­sebb csökkenése. Sok eset­ben az itteninél kevesebb bérért is elmennek máshová, a' magas követelmény és a két műszak miatt. Többen a gyes-ről sem jönnek vissza, arra hivatkozva, hogy gon­dot okoz a közlekedés, és a gyermekintézmények nyitva tartása sem alkalmazkodik munkaidejükhöz. Pedig lét­rehoztunk egy kismamasza­lagot, ahol egy műszakban, reggel fél nyolctól délután négy óráig tart a munkaidő. A nagyarányú létszám- csökkenéshez a nyugdíjba vonulók is hozzájárultak. Tavaly 64 régi, tapasztalt dolgozójától volt kénytelen ilyen ok miatt búcsút venni a gyár. Ugyanebben áz év­ben a nemesvidi telepet is eladták, a telep mellé a vevő a 41 dolgozót is átvette. Eny- nyi munkás pótlása nem könnyű feladat. Az utánpót­lást elsősorban a szakmun­kásképzés útján szeretnék megoldani a ruhagyárban. Jelenleg 230 ipari tanuló kapja itt a szakmai oktatást. Többségükkel tanulmányi » szerződést kötöttek. Szep­temberben pedig egy tanuló­szalagot is beindítottak, ahol a 14: életévüket betöltött fiataloknak tudnak 6 órás munkát adni. Kevesebb munkahely, több jelentkező Somogybán is megbomlott az összhang a munkaerő-ke­reslet és -kínálat között. Balogh László, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának vezetője: — A munkaerőigény-beje­lentések fokozatosan csök­kennek. 1986 januárjában még 1850 dolgozóra volt igény, az idén januárban 770-re. Hozzáteszem, hogy ez a csökkenő tendencia tartós­nak látszik. Ugyanakkor a munkaerő-szolgálati irodák forgalma dinamikusan emel­kedik. Tavaly az 1986. évi 3033-ról 4992-re emelkedett az ügyfelek száma, s tovább emelkedik a forgalom. Most, az első negyedévben a ta­valyi azonos időszakhoz ha­sonlítva mintegy 57 száza­lékos az emelkedés. A munkára jelentkezők között vannak olyanok, akik nem állnak munkaviszonyban, olyanok is, akiknek van ugyan, de szeretnének más­hol elhelyezkedni. Fölkeresik az irodát nyugdíjasok. Már olyan is előfordul, hogy az iparukat megszüntető kisipa­rosok, kiskereskedők is ke­resnek munkahelyet. A je­lentkezők többsége általános iskolát, illetve nyolc osztály­nál kevesebbet végzett. A február 376 jelentkező kö­zül mindössze 61 volt a szakmunkás. — Bármit elvállalnak-e a jelentkezők? — Nem vállalnak el min­dent, így például a három, illetve a több műszakos munkát sem. Többen szeret­nének részmunkaidős ál­lást. Negyvenöten-ötvenen kimondottan olyan állásra várnak, amely nekik — úgy­mond — szimpatikus. — Úgy gondolom, hogy később megváltozik a több műszaktól való tartózkodás. — Szerintem is, ahogy a mai lehetőségek szűkülnek. Tudomásunk van például arról, hogy további vállala­tok csökkentik a létszámot. Úgy is, hogy nem vesznek föl a kilépők, a nyugdíjba menők helyett, legföljebb csak a speciális szakmákra keresnek embereket. — Mit remélhetnek az idén a pályakezdők? — Az előzetes adatok sze­rint kevesebb lesz számuk­ra a munkahelyajánlat. Megemlítem, hogy az orszá­gos foglalkoztatáspolitikai alapra pályázatokat lehet benyújtani. Eddig négy ér­kezett, az ötödik most ké­szül. Ha ez megvalósul, 128 ember foglalkoztatása oldó­dik meg. Mi azt szeretnénk, ha még több vállalat adna be pályázatot, mert akkor több munkalehetőséget tud­nánk ajánlani a pályakez­dőknek, a vállalatoknál fel­szabaduló munkaképes korú Iakosöknak. — Hol a legnagyobb a gond? — A gazdasági szempont­ból hátrányos helyzetű tér­ségekben, Most azonban on­nan is nyújtottak, nyújta­nak be pályázatokat. Tavaly 183, az idén mintegy 340 em­bernek oldják meg a foglal­koztatását, az utóbbit a már jóváhagyott pályázatok alapján a megyei tanács tá­mogatásából. így a Medicor Iharosberényben 50, a Fővá­rosi Kézműipari Vállalat Darányban 80, a tabi költ­ségvetési üzem 40, a csur­gói tejüzem 20, a szennai tsz 30 dolgozót fogad majd. A foglalkoztatási gondokat átmenetileg enyhítheti a ba­latoni nyári idény. Újabb 250 dolgozónak ad munkát a három megnyíló bevásár­lóközpont. A tartósan elhe-. lyezkedni nem tudók részé­re közhasznú munkát adnak Nagyatádon, s most szerve­zik ezt Kaposváron és Bö- hönyén. így összesen mint­egy 240 ember foglalkozta­tása oldódik meg. Szerintem máshol is követketnék a bö- hönyei, a vései és a tapso- nyi . tanágs összefogásának példáját a közhasznú mun­ka megszervezésében — mondta Balogh László osz­tályvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom