Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

4 Somogyi Néplap 1988. április 30., szombat Elismerés a jó munkáért Új viharjelző rendszer a Balatonon A fényjelző elhelyezése: O = oszlopon É = épületen 1. Balatonaliga MSZMP-üdüIő O, 2. Bala­tonkenese HM-iidülő O, 3. Balatonalmádi- Budatava Volán SC vitorlás-szakosztály O, 4. Alsóörs, hajóállomás O, 5. Balatonfüred SZOT Oktatási Intézet É, 6. Zamárdi Fin- coop-üdülő É, 7. Siófok I. viharjelző ob­szervatórium Ë, 8. Siófok II. BM-iidülő É, 9. Balatonudvari strand O, 10. Balaton- akali kemping (tanácsi) O, 11. Zánka, ba­latoni úttörőváros mólója O, 12. Révfülöp, OT-vízitelep O, 13. Ábrahámhegy, strand O, 14. Badacsony, strand O, 15. Szigliget, strand O, 16. Balatongyörök, Tatabányai Szénbányák üdülője Ê, 17. Keszthely, He­likon Szálló É, 18. Balatonmáriafürdő, strand O, 19. Balatonfenyves, postásüdülő O, 20. Fonyód, strand O, 21. Boglárlelle I. SZOT-postásüdülő É, 22. Boglárlelle II. SZOT-kemping O, 23. Balatonőszöd, Mi­nisztertanács üdülője É, 24. Tihany, Club Tihany Rt. Ê. Tegnap ismét több vállalat, szövetkezet vette át múlt évi kiemelkedő munkájáért az elismerést. 1987. szeptember 30-án — szinte észrevétlenül — nagy változás állt be a Balaton biztonságát vigyázó viharjel­zés történetében : megszűnt az 1934 júliusa óta működő rakétás viharjelzés. A tó mentén eddig összesen 34 helyről lőttek fel a vihar kö­zeledtét jelző sárga, illetve piros rakétákat a BM Vízi Rendészet megbízottai. -A ra­kétás viharjelzés a bevezeté­se óta 53 év telt el, a töme­ges idegenforgalom igényeit már nem tudta teljesíte­ni. A tó keleti medencé­jében 1983-ban megkezdte működését egy „kísérleti jel­zőrendszer”, s a kedvező ta­pasztalatok alapján sikerült megszerezni a beruházás folytatásához a pénzt. 1987 nyarán már a teljes rendszer próbaüzeme folyt. Az utolsó jelzőrakéták 1987. szeptem­ber 28-án durrantak a Bala­ton fölött. ■. Az idei szezon kezdetétől a fényjelző már hatósági jel­zésnek számít: a belügymi­niszter kiadta 4/1987. (XII. 27.) BM sz. rendeletét, amely a folyókban, tavakban és egyéb szabad vizekben való fürdés, továbbá a balatoni, Velencei-tavi viharjelzés sza­bályairól szól. (Magyar Köz­löny 63. szám.) A rendelet 1988. március 1-jén lépett hatályba. E rendeletet szak­mailag is kiegészítette a két szerv együttműködési megál­lapodása. A Balatonon és a Velencei-tavon az Országos Meteorológiai Szolgálat min­den év május 1-jétől szep­tember 30-ig viharjelző szol­gálatot lát el. Az első fokú viharjelzés — percenként 30- szor felvillanó fényjelzés — esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos für­deni. A másodfokú viharjel­zés — percenként 60-szor felvillanó fény — esetén a parttól legföljebb 100 méter távolságra szabad fürdeni. Első fokú a viharjelzés, ha a várható szélsebesség értéke eléri a 6—7-es Beaufort-fo- kot, a széllökések sebessége pedig 40—60 kilométer óra között van. Másodfokú, ha a várható szélsebesség megha­ladja a 7-es fokozatot, s a széllökések sebessége na­gyobb 60 km, óránál. A tó partján hat távszél- mérő és két meteorológiai főállomás (Keszthely, Siófok) üzemel. A teljes jelzőrendszer 24 állomásból áll. A fényjelzők ■*- ahol lehetett — a maga­sabb épületek tetejére, má­sutt 10—20 m magas öntar­tó oszlopokra kerültek. A távvezérlő egység, a rádióte­lefon és az akkumulátor ket­tős falú, höszigetelt, rozsda- mentes lemezszekrényben kapott helyet. A 25 helyszínt érintő és 35 millió forintos beruházás nem lett volna megvalósítható az Országos Rendőr-főkapitányság és a Somogy Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezető munka­társainak segítsége nélkül. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Barát Jó­zsef hosszú évek óta lelkes szorgalmazója volt e rend­szer megvalósításának. 'A fényjelző, az Egyesült Izzó Rt Elektronikai Gyárá­nak terméke. A 20 db, egyenként 400 Wattos, sárga fényű nátriumlámpa fény­mennyisége 50 db 100 Wattos izzóénak felel meg. A fény­hatást még fokozza a lám­pák körül forgó, paraboloid alakú fémtükör. A villogás gyakorisága fontos informá­ciót hordoz: a percenkénti 30 villanás a régi terminoló­gia szerinti „sárga” jelzésnek felel meg (ezt a jogszabály első fokú viharjelzésnek mi­nősiti), míg a percenkénti 60-as villogás a „piros”, vagyis a második fokú vi­harjelzésre figyelmeztet. A fényjelző hatótávolsága a nappali órákban is megha­ladja a 6 kilométert, Hajós­nyelven szólva „félvízről” mindenképpen látni lehet a jelzéseket. A kísérleteket 30, illetve 90 impulzus/perc sebességű fénnyel kezdtük. Hamarosan kiderült: az utóbbinál —ami éppen a veszélyesebb (piros) fokozatot jelzi — olyan rö­vid a fénypászta időtartama, hogy az emberi szem sok­kal gyengébbnek érzékeli a fényt, vagyis csökken a jel­zés hatósugara. A 60-as frek­venciájú fény viszont jó kompromisszumnak bizo­nyult. Hogyan lehet óra nél­kül különbséget tenni a két­féle jelzés között? Igen egy­szerűen : a pulzusunk segít­ségével ! Nyugalmi, lázmen­tes állapotban az ember pulzusa 60—70-et ver per­cenként. Ha a fényjelek frek­venciája ehhez közeli, akkor az csak piros jelzés lehet! A fényjelzőket URH-sáv- ban működő rádió-távvezér­léssel üzemeltetjük; ehhez komplett rádióhálót kellett kiépíteni a Balaton tér­ségében. A teljes viharjelző rend­szer kulcsfontosságú eleme a távvezérlő: a rádión érkező parancsokat a fényjelzővel közli, illetve a jelzőberen­dezés állapottá jelzi a köz­pont felé. A mikroszámító- gépes távvezérlő berendezés kapcsolja be, illetve ki a nátriumlámpákat, indítja a tükröt forgató motort, még­pedig az utasításnak megfe­lelően lassú vagy gyors for­dulattal, figyeli és méri a tükör fordulatszámát, jelenti a bekapcsolás tényét, az esetleges áramszünetet vagy az URH-összeköttetés hiá­nyát. Este 19.30-kor kikap­csolja (reggel 7.30-ig) az egyik lámpát, mivel éjszaka egyetlen lámpa is elegendő. A siófoki központnak hibát Piaci körkép A nagy forgalmú kapos­vári hetipiac tegnapi kelle­mes meglepetését a tojók ja­vuló termelékenységének kö­szönhettük. Már 1,50—1,60- ért is kaptunk rántottának valót. Amit ezen a réven nyertünk, elveszítettük az anyáknapi virág vámján. A gálánsabb bukéták ára egy hét alatt a kétszeresére drá­gult. Gerberát csak 30-ért, szegfűt 25-ért, tulipánt 7— 8-ért kaptunk szálanként. Megjelent néhány pénztár­cakímélő újdonság is: szá­lanként 3-ért az orgona, 6- ért a pünkösdi rózsa. Eny- nyiért egy csokornyi nár­ciszt is vehettünk. A 25 fo­rintos gyöngyvirág illatával is csábított. jelez, ha a kiadott parancs nem egyezik azzal, amit a fényjelző végrehajtott. Egy­szóval: a távvezérlő egység teljesíti azt, ami egy életvé­delmi célokat szolgáló tech­nikától elvárható. A siófoki obszervatórium­ban két személyi számítógép végzi a teljes riasztórendszer irányítását. (A két gép közül az egyik biztonsági tartalék arra az esetre, ha a másik meghibásodna. Ekkor ugyan­is a teljes jelzőrendszer üzemképtelenné válna! (Ha­sonló óikból van két átjátszó is Fonyódon,) A számítógép nyugalmi állapotban félórán­ként, riasztás idején pedig negyedóránként ellenőrzi a jelzőállomásokat. A gép min­den kezelői beavatkozást (== parancskiadást) kinyomtat, emellett óránként regisztrál­ja az állomások üzemi ada­tait is, Az ily módon készí­tett bizonylat a vízi balese­teket követő hatósági vizsgá­lathoz éppúgy szükséges, mint az üzemzavarok elhá­rításához. A számítógép kép­ernyőjén az ügyeletes mete­orológus egy áttekintő- és egy részletes Balaton-térké- pen, sőt táblázatos formában is tájékozódhat a jelzőrend­szer működéséről. Az eredeti elképzelés sze­rint a nappali órákban, a ri­asztás első percében külön hangjelzés is figyelmeztetett volna a közelgő veszélyekre. A kísérletek során kiderült: a parton felállított hangágyú szinte elviselhetetlen zajt keltett, a strandolok hiszté­rikusan követelték a hang­jelző kikapcsolását. S a part­ból 200 méterre a hullámzás miatt már alig lehetett ész­lelni. Ezért lemondtunk a hangjelzésről, helyette a rá­dió hírszolgálatát ajánljuk a tavon vitorlázóknak. A rá­dió óránként mond híreket s minden alkalommal közli a jelzőrendszer állapotát is. Persze a fényjelzőket is le­het keresni. Az 1988-as esztendő új kor­szakot jelent a balatoni vi­harjelzésben. A továbbiak­ban is szívesen adunk felvi­lágosítást éjjel-nappal a vár­ható időjárásról, a viharjel­ző rendszer helyzetéről má­jus 1. és szeptember 30. kö­zött, az Országos Meteoroló­giai Szolgálat, Viharjelző Ob­szervatórium címén: 8601 Siófok. Pf. : 80. Telefon: 84-10466. Dúskálhattunk volna a primőrökben, ha az eladók ismerik a kínálat ármérsék­lő hatását. Nyilván e tájé­kozatlanság miatt kértek to­vábbra is 70 forintot a kí­gyóuborka kilójáért. 200— 250 forint volt a paradicsom, 130-ért gyönyörködhettünk a karfiolban. Azzal vigasz­taltuk magunkat, hogy rríre megfonnyad, olcsóbb lesz. A kínai kelt a múlt heti 60 után most 40 forintért is ad­ták. Hegyespaprikát már 1 fo­rintért is árultak, a tölteni való 18-at kóstált. 6—10 fo­rint a fejes saláta, 10—12 a hónapos retek. 10 forintot kértek egy pici újzöldség­• • Összeforrott közösség Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium el­ismerő oklevelét kapta meg a marcali építőszövetkezet. Kálmán László elnök mond­ta: — Egységes a közösség: az emberek arra törekszenek, hogy minél nagyobb legyen a teljesítményünk, és termé­szetesen arra is, hogy min­denki mind jobban keressen. Elértük, hogy a munka el­végzése után kevés időt és pénzt kell fordítanunk ga­ranciális javításokra, tehát jó minőségű épületeket és gépeket adunk át megren­delőinknek. Keszthelyen kempinget. Balatonmárián partőrházat, sok helyütt műemlék épüle­teket újított föl a szövetke­zet. Referenciamunkáikat NSZK-beli, svájci és osztrák szakemberek nézték meg. Az igényes külföldiek jónak találták a marcaliak tevé­kenységét, és ennek alapjáft tárgyalnak velük egy fonyó- di munkáról: a Club Tihany- hoz hasonló üdülőtelep épí­tésére próbálja elnyerni a megbízást a most kitüntetett szövetkezet. Tavaly 74 millió forint volt a bevétele és tízmillió forint a nyeresége. Mindkét adat a vártnál — és az 1986-osnál — jóval nagyobb. Az építőipar 39 millió forin­tot hozott a szövetkezetnek, az egyéb ipari tevékenység 35 milliót. Sikert aratott út­átfúró berendezésük, ame­lyet tavalyelőtt mutattak be a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. A szövetkezetben ter­vezett és nagy sorozatban gyártott aszfalt- és betonvá­gó gép meghódította a hazai piacot. Energiatakarékos ka­zánjaiból is sokat eladott. Az oklevelet tegnap vet­ték át a marcali építőszövet­kezet dolgozói. Kiváló a cérnagyár A zakatoló gépek a jeles ünnepen sem álltak le. A munka ugyanúgy folyt to­vább, mint más napokon, hiszen az idei terv feszítet­tebb minden eddiginél. A Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat Nagyatádi Cérna­gyárában még soha sem ké­szítettek annyi fonalat, mint amennyit erre az évre ter­veztek. Pedig tavaly is ke­mény évet zártak. Ennek el­ismerése volt, hogy tegnap este Krauth Pálné vezérigaz­csomóért. A karalábé darab­ja most is 11,50 volt. Drágábbak lettek a télről maradt zöldségfélék. Fajes káposztát vagy főzőhagymát már csak 18 forintért mér­tek. 15-ért adták a burgo­nyát. Ez alkalommal nem volt friss gomba, így csak a múlt hetinek a maradvá­nyaiból vehettünk 80-ért. A baromfipiacon a vásár­lókat akarták megkopaszta- ni. örülhetett, aki 260-ért kapott egy pár tyúkot vagy egy kakast. 66 forint volt az élő, 100 a konyhakész csir­ke kilója. Versenytárs nél­kül kínált 100 forintos élő tükörpontyot a magánhal­gató átnyújtotta a kiváló gyárnak járó oklevelet. összeszámolni is nehéz lenne, hogy eddig hány és milyen elismerést kaptak. Tény, hogy a legtöbbször a kiválók között végeztek. A mostani kitüntetésre azon­ban azért is büszkék, mert mióta önálló gyárként dol­goznak, először nyerték el ezt a címet. Az ünnepnap délelőttjén a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat hét gyárának veze­tői, igazgatói értekezletet tartottak. Tájékoztatót hall­gattak meg a beruházások­ról, a hitelezéssel járó gon­dokról. ismertették az expói t fonalak és cérnák minőségé­ről szerzett tapasztalatokat, majd elemezték a tavalyi tő­késexport-tervek teljesíté­sét, s az első negyedév mun­káját. Este a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tár­sulata műsorral köszöntötte a gyáriakat, majd Krauth Pálné üdvözölte a nagyatá­di munkásközösséget. Az ünnepségen részt vett és fel­szólalt Szabó István, a nagy­atádi városi pártbizottság el­ső titkára is. Gregor István igazgató be­szédében elmondta, hogy sikerüket az export növelé­sének köszönhetik. Ebben szerepet játszott a tavaly át­adott új cérnázó-üzemcsar- nok is, ahol külföldön kere­sett kötőfonalakat gyárthat­nak. Az idén szerényebb fejlesztési lehetőségekkel számolnak. Mindössze egy, NSZK-gyártmányú Ober- mayer festőgépet állítanak üzembe; ezzel meggyorsít­hatják a festést, többet ter­melhetnek. Fő céljuk az idén, hogy kevesebb meny- nyiségből nagyobb bevételre tegyenek szert. Finomabb, jobban megmunkált, maga­sabb feldolgozású cérnákat, fonalakat akarnak készíteni, amelyeket jobban keresnek s amelyekért természetesen többet is kaphatnak a világ­piacon. Takarékos mérőiek Vándorzászlóval ismerték el a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet tavalyi munká­ját. A kitüntetés átadására tegnap ünnepi küldöttgyű­lésen került sor. Stier Tibor elnököt arról kérdeztük: elsősorban minek tulajdonítja a sikert? — Két tényezőt emelek ki. Az első, hogy minden erőn­ket latba vetve takarékosan gazdálkodtunk. Nagyon fi­gyeltünk a költségekre, és ez meg is hozta a gyümöl­csét. A második, hogy ta­valy próbáltuk ki az egy összegű munkadíj-utalvá- nyozást. Embereink megkap­ták a munkát, aláírtuk a:t áruda. Ugyanitt 90-ért ikra is volt. Az ínyencek 230-ért vásárolhattak süllőt. B. F. az időt, amely alatt el kell végezniük, s előre tudták, hogy mennyi forint jár majd érte. Ha esetleg hamarabb végeztek, akkor jelentkeztek új munkáért, és így többet kerestek. Magyarán: megta­láltuk a legjobb ösztönző­rendszert. A mérői szövetkezet ta­valy nagyon jó évet zárt. Egy veszteséges részlege sem volt, a kétszáz tag és a negy­ven alkalmazott hatékonyan dolgozott. Több mint száz­millió forint bevételt ért el a cég, és a nyeresége is je­lentős volt, 68 százalékkal nőtt az 1986-oshoz képest. A szövetkezet részt vett többek között a Csiky Ger­gely Színház újjáépítésében alvállalkozóként, és sok la­kásfelújítási munkát is vál­lalt. Azért érdemes ezt meg­említeni, mert a mérőiek bi­zonyították: a renoválást is lehet gyorsan, hatékonyan csinálni, csak meg kell hoz­zá találni a megfelelő mód­szereket. Az elnök az idei tervekről elmondta: — Jó eredményt várha­tunk 1988-tól is. Nem ter­melő létszámunktól tavaly megszabadultunk, teljessé tesszük az új bérezési rend­szert. Megrendelésünk van elég; csak tőlünk függ az újabb siker... Példamutató fejlesztés Május elseje hagyományo­san a dolgozó nép ünnepe — mondta Simkó Antal igaz­gató azon az ünnepségen, amelyet tegnap rendeztek a jeles nap tiszteletére a Tungsram kaposvári gyárá­ban. Szólt az igazgató e nap nemzetközi jelentőségéről, és fölelevenítette a történel­mi május elsejék emlékét. Munkásokról, munkáról volt szó, és a megemlékezés jó alkalmat kínált arra is, hogy elismeréseket adjanak át azoknak, akik jól dolgoztak. Az elismerés a gyár egész dolgozóközösségét megille ti. Tavalyi munkája alapján a Tungsram kaposvári gyá­ra zászlós kiváló gyár ki­tüntetést kapott. A vállalaton belüli mun­kaversenyben részt vevő gyárak az okleveles és a zászlós fokozatot érhetik el, ha kiemelkedően jó munkát végeznek. Arról, hogy a ka­posváriak mivel érdemelték ki e magas elismerést, Nagy Lajos, a vállalat termelési igazgatója szólt, A gyár az utóbbi években dinamiku­san növelte mind a belföld', mind pedig konvertibilis be­vételét. Bátran belefogtak egy olyan mértékű termék­szerkezet-váltásba, amely­ről sokan azt gondolták, hogy egy időre visszaveti a ter­melést. Nem ez történt. A javuló eredmények, a szüntelen fejlesztési törekvé­sek mutatják, hogy a gyár folyamatosan képes a meg­újulásra. Példamutató a mű­szaki fejlesztése, a legújabb technikát alkalmazó készsé­gük. A kaposvári gyár a vál­lalat 14 üzemegysége közül a második helyezést érte el a minőségi versenyben, és ugyancsak második lett a munkavédelmi versenyben. A gyár részegységei is szép elismeréseket érdemeltek ki: zászlós kiváló üzem lett az elektronikai üzem és a szer­számüzem, okleveles kiváló műhely a kevertfényűlámpa- gyártó üzemrész- és a szol­gáltató üzemrész. Kiváló gazdasági és társa­dalmi munkájáért több munkahelyi közösség és egyén kapott kitüntetést, ju­talmat. A jutalmazottaknak feltűnően közös vonásuk, hogy a napi munkájuk mel­lett szinte mindegyikük részt vállal — társadalmi megbí­zatások teljesítésével is — a közösségi feladatokból. Itt az olcsó tojás

Next

/
Oldalképek
Tartalom