Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
2 Somogyi Néplap 1988. április 22., péntek Több lehetőséget a cselekvésre Sevardnadze—Shultz találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) létén is. Ez pedig a kibontakozás egyik feltétele, egyben garanciája is. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének főigazgatója szerint az előrelépéshez fokozottabban kell építeni azokra, akik már eddig is számos jelét adták alkotókészségüknek, ám tudásukkal, a tehetségük kibontakoztatásához szükséges feltételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajtani, amennyit lehetne. Megengedhetetlen luxusnak nevezte, hogy hazánkban jóval több olyan tudományos érték születik, mint amennyit a gyakorlatban is hasznosítunk. Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás- tervezetben a tudományos kutatások fejlesztéséről megfogalmazottakat, hozzátéve, hogy az ehhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséről szólva lehetne még határozottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott felelősség kérdésével is, azt hangoztatva, hogy a Központi Bizottság önkritikus helyzetértékelése mellé oda kellene állítani mindazokS nak a felelősségét, akik mulasztottak a racionális gazdálkodás megvalósításában, a rendteremtésben, a döntések kellő megalapozásában, dolgozzanak az irányítás vagy a végrehajtás bármely szintjén. Veress Miklós költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára konkrét példákkal támasztotta alá azt a tapasztalatát, hogy a kultúra pozíciói gyengülnek, anyagi feltételei romlanak. Mint. mondotta: a jelenleginél mélyebben és alaposabban kellene ennek okait elemezni, mert enélkül igen nehéz lesz megállítani ezt. a társadalom jövője szempontjából káros folyamatot. Tamássy István akadémikus, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem rektora üdvözölte azt, a párt vezető testületéiben a kormányzati munkában egyre inkább teret hódító törekvést, hogy a döntések a korábbinál szélesebb körből érkező véleményekre alapozva szülessenek. — Jó volna, tette hozzá, ha ez a demokratikus gyakorlat mielőbb jellemzővé válna a különböző, ágazatok irányító munkájára is. Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár azt a kérdést elemezte hozzászólásában: miként lehet a párt iránti bizalmat erősíteni. Véleménye szerint ehhez mindenekelőtt kendőzetlen igazmondásra, s a reform- programot hirdető párt állandó önmegújítására van szükség. A párt tekintélyét veszélyeztetik az extenzív irányítási módszerek Hatalmi szóval nem lehet érvényesíteni a párt vezető szerepét. Berend T. Iván, az MTA elnöke személyes hangú hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a kommunisták soraiba lépve annak idején ő elsősorban konkrét cselekvési lehetőséget keresett és talált is a pártban. — Ezt a cselekvési lehetőséget kötelességünk ma is megteremteni a fiataloknak — hangsúlyozta —, ehhez persze határozott programot kell adni, majd azt következetesen megvalósítani. Igen fontos, hogy minden szinten érvényesüljön a szavak és tettek egysége, mert ennek hiánya bizalomvesztéshez vezet, s az egyébként helyes politikai célok is visszájukra fordulhatnak. Kozma Ferenc közgazdász, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese kifejtette, hogy a párt cselekvési programjának kimunkálása során a stratégiai és a rövidtávú feladatokat egymással összehangoltan, egységben kell megjelölni, s a reformfolyamat egészét az így született célokhoz igazodva megvalósítani. Mindebben meghatározó szerepe van az emberi tényezőnek, ahogyan fogalmazott: az emberekben rejlő atomenergia felszabadítására van szükség. Fülöp József akadémikus, geológus, az ELTE rektora a feladatok rangsorolását tartotta különösen fontosnak mai helyzetünkben. — Ha a társadalom számára meghatározó elemekre koncentráljuk a szellemi és anyagi erőforrásokat, akkor ez egyszersmind jó alapot ad a társadalmi közmegegyezés újrateremtéséhez is — mondotta. Szinetár Miklós, a Magyar Televízió főrendezője annak szükségességére hívta föl a figyelmet, hogy közgondolkodásunkban teret hódítson a reális történelemszemlélet. Ennek alapvető feltétele, hogy a maga teljességében lássuk és láttassuk történelmi utunkat, mutassuk be azt a fiataloknak, akik csak e háttér ismeretében képesek felmérni a megtett út nagyságát, birtokba venni alapvető szocialista értékeinket. E gondolathoz kapcsolódott Németh G. Béla irodalomtörténész, az ELTE könyvtárának főigazgatója is; a fiatal értelmiségiek oktatásához elengedhetetlennek tartotta a történelem kellő mélységű tudományos analízisét. Daróczy Zoltán akadémikus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora az oktatómunka tapasztalataiból azt emelte ki, hogy a nevelés csak akkor lehet eredményes, ha a fiatalok által fölvetett kérdésekre hiteles válaszokat adunk. Véleménye szerint a párttagság meggyőző munkája, érvelőkészsége az utóbbi időszakban gyengült. Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nagyra értékelte azt a dokumentum- tervezetben is megnyilvánuló politikai törekvést, hogy a párt meg kívánja teremteni az önkontrolljához, önkorrekciójához szükséges feltételeket. Ehhez persze a megfelelő mechanizmust is ki kell építeni. A reform körül zajló vitákban kevés szó esik arról — mutatott rá —, hogy a reformfolyamat élén a párt állt, s áll ma is. Ezért is oly fontosak a nyilvánosság szélesítését szolgáló törekvések — tette hozzá. Szentes Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatóhelyettese a politikai vezetés és a tudomány viszonyát elemezve kiemelte: a társadalomépítés jelenlegi szakaszában felértékellődnek a társadalomtudományi kutatások; ez a szellemi műhelyekre, a tudósokra is nagyobb felelősséget ró, ugyanakkor szükség van a kutatási eredmények .következetesebb hasznosítására, megismertetésére. Kádár János megköszönte a jelen levőknek, hogy meghívását elfogadták. Mint mondotta, e beszélgetés kezdeményezésével az volt a szándéka, hogy közvetlenül is információkat kapjon arról, a magyar értelmiség képviselői miként ítélik meg helyzetünket, azt a politikai programot, amelyet a párt- értekezletre készített állásfoglalás-tervezet körvonalaz. Az itt elhangzott őszinte szavak, a társadalmunk lényegi kérdéseit érintő vélemények nagyban segítik a pártértekezletre való felkészülést — mondotta, hangsúlyozva, hogy a felszólalásokban megfogalmazott javaslatoikat, észrevételeket érdemben feldolgozzák, s az előkészítő munka hátralevő szakaszában hasznosítják. Új kormány Prágában Ismét Lubomir Strougai a csehszlovák szövetségi kormány elnöke. Az új kabinetet csütörtökön nevezte ki Gustáv Husák köztársasági elnök. A kormánynak csak egyetlen új tagja van: Marian Calfa tárca nélküli miniszter. A minisztériumok összevonása következtében több miniszter kimaradt a kormányból, s tizenegyről hatra csökkentették a miniszterelnök-helyettesek számát. A legfontosabb tárcák élén nem történt változás: a külügyminiszter továbbra is Bohuslav Chnoupek, a belügyminiszter Vratislav Vajnar, a nemzetvédelmi miniszter Milán Václavik hadseregtábornok, a pénzügyeket Jaromir Zák irányítja. Miután a kormány letette a hivatali esküt, Lubomir Strougai rövid beszédében hangsúlyozta, hogy az új szövetségi kormánynak igen bonyolult feladatokat kell megoldania, nemcsak a gazdasági és társadalmi életben, hanem a bel- és a külpolitikában, ahol aktívabbnak és kezdeményezőbbnek kell lennie. Jng> cn ételt osztanak egy pakisztáni ínségkonyhán az Iszlámábád és Ravalpindi közös határában fekvő lőszerraktár robbanása után Közös szovjet—amerikai sajtóértekezlet Alkotó, eredményeket hozó légkörbe« zajlanak -a csütörtökön Moszkvában megkezdett szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások és a kétoldalú szakértői megbeszélések — közölte Va- gyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője, aki csütörtök délután Charles Redman amerikai külügyi szóvivővel együtt számolt be a sajtó képviselőinek Eduard Sevardnadze és George Shultz újabb találkozójának eddigi kimeneteléről. Mindketten utaltak arra, hogy a május 29-én kezdődő szovjet—amerikai moszkvai csúcstalálkozó előkészítése döntő szakaszába érkezett, ennek megfelelően a mostani tárgyalások bsható- ak. A szovjet—amerikai kapcsolatokat, a leszerelési kérdéseket érintő témakörökben egyeztetik a csúcstalálkozó programját is. ' A két külügyminiszter délelőtt négyszemközti megbeszélést tartott, majd plenáris ülés következett a kát küldöttség tagjainak részvételével. Munkacsoportokat hoztak létre, amelyek a hadászati támadó fegyverek ötvenszázalékos csökkentését előirányzó szerződés kidolgozásával, a vegyi fegyverek és a nukleáris robbantási kísérletek betiltásával, a hagyományos fegyverek csökkentésével, a regionális konfliktusokkal, az emberi jogokkal és a kétoldalú kapcsolatok helyzetével foglalkoznak, hogy a csúcs- találkozóig a lehetőségek szerint mindent elő tudjanak készíteni. A munkacsoportok délután folytatják munkájukat, és — valószínűleg az esti órákban — a két szóvivő újabb tájékoztatót tart az első nap eredményeiről. A délelőtti tárgyalásokról Perfiljev és Redman elmondta, hogy mind több kérdésben tisztázódnak a nézeteltérésék, de a csúcstalálkozóig még sok murika van hátra. A legfontosabb kérdésnek ítélt HTF-szerződés- sel kapcsolatban a szovjet szóvivő közölte, hogy meg- vetétték az egyezmény alapjait. Perfiljev kiemelte: jelentős haladás tapasztalható a humanitárius kérdésekről folytatott eszmecserén. Jelezte: a Szovjetunió nagy jelentőségűnek minősíti ezt a kérdést, hiszen az országban megkezdett demokratizálási folyamatok a szovjet külpolitika előterébe helyezték ezt a problémakört. Palesztin származású chileiek tüntetnek április 20-án San- tiagóban, Abu Dzsihad temetésének napján, tiltakozásul a palesztin vezető elleni merénylet miatt Redman kifejtette: a két ország külügyi illetékesei megtesznek minden lehetőt annak érdekében, hogy a moszkvai csúcsdalálkozó eredményes legyen, és az olyan légkörben folyjon la, mint az eddigi találkozók. Kérdésekre válaszolva Redman hangsúlyozta, hogy az afganisztáni—pakisztáni szerződés aláírását követően a Szovjetunió és az Egyesült Államok tovább kívánja folytatni együttműködését a regionális konfliktusok rendezésében. Az afganisztáni helyzet rendezését illetően a két ország továbbra is kapcsolatban marad, hiszen a szerződés végrehajtásának az ellenőrzését közösen végzik. Redman hangsúlyozta az ENSZ szerepének fontosságát. A közefl-.keleti helyzet rendezését illetően ismét elhangzott- az a kérdés, hogy a szovjet külügyminiszter készül-e körutat tenni a térségben. Perfiljev közölte, hogy Eduard Sevardnadzé- nak több közel-keleti arab országba meghívása van, de konkrétan utazásról még nincs szó. Ugyanakkor jelezte, hogy Moszkva folyamatos kapcsolatot tart fenn a közel-lkeleti válságban érintett felekkel, ezt mutatja az, hogy a szovjet fővárosba gyakran látogatnak el magas rangú arab vezetők, a szovjet külügyi illetékesek ugyancsak gyakran utaznak a közel-keleti térségbe. Az iraki—iráni háború befejezésének a módjait illetően Perfiljev megerősítette: a Szovjetunió nem a fegyverembargót tartja erre megfelelő eszköznek, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598-as számú határozata végrehajtását. Kérdésre válaszolva Redman közölte: Shultz külügyminiszter mostani moszkvai programjában szerepel, hogy az amerikai nagykövetségen olyan szovjet állampolgárokkal találkozik, akik ki- vándorlási kérelemért folyamodtak, de még nem kapták meg azt. * * * Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium leszerelési főosztályának a vezetője a délelőtti megbeszéléseket értékelő, valószínűleg még a munkacsoportok konzultációjának kezdetét megelőző nyilatkozatában a TASZSZ diplomáciai tudósítójának elmondta, hogy az első találkozókon főként a humanitárius problémákkal foglalkoztak. Ámi már kiszivárgott... A moszkvai egyetemen mond húszperces beszédet május 31-én Reagan elnök. Thomas Grtiscom, a Fehér Ház propaganda-igazgatója a The Washington Times című lapnak elmondotta az amerikai elnök moszkvai tervezett programjának néhány részletét. Az egyetemen elmondandó beszédet az amerikai televíziós hálózatok egyenesben közvetítik. Reagan május 29-én érkezik az újabb csúcstalálkozóra a szovjet fővárosba. Ugyancsak tervbe vették, hogy Reagan találkozik szovjet írókkal, művészekkel, filmrendezőkikel a szovjet írószövetség székházában. A látogatás első két napján azonban a tárgyalások állnak majd a középpontban. Június elsején délelőtt kerül sor a különböző szovjet —amerikai megállapodások aláírására. Ezen a napon Reagan Mihail Gorbacsov társaságában megtekinti a moszkvai Nagyszínház balett-előadását. Több ezer újságírót várnak a május 29-én Moszkvában kezdődő szovjet- amerikai csúcstalálkozóra, s eddig már csaknem ötszázan jelezték részvételi szándékukat — jelentette be csütörtökön Moszkvában •Iúrij Gremitszkih, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályvezetőjének első helyettese. Gremitszkih közvetlenül Charles Redman és Vagyim Perfiljev szóvivőknek a külügyminiszteri tárgyalások megkezdéséről tartott sajtó- ortekezlete után tájékoztatta a Moszkvában akkreditált újságírókat. Gremitszkih utalt arra, hogy az akkreditálásokat már hétfőn megkezdik, s a tervek szerint a sajtóközpont május 27-én, hétfőn nyit Moszkvában. A sajtóeseményeknek több helyszíne lesz, elsősorban a moszkvai nemzetközi kereskedelmi központ. Az 1700 személyes konferenciateremben rendezik majd a közös, illetve szovjet vagy amerikai sajtó- értekezleteket. Az Inturiszt által biztosított szolgáltatások (szálloda- költség, közlekedés, napi háromszori étkezés stb.) megközelítőleg napi 160 dollárjába kerülnek majd a külföldi tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek. Az Aeroflol "más légitársaságokkal együttműködve szükség esetén különjáratokat is indít majd — mondta Jurij Gremitszkih.
