Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

2 Somogyi Néplap 1988. április 22., péntek Több lehetőséget a cselekvésre Sevardnadze—Shultz találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) létén is. Ez pedig a kibonta­kozás egyik feltétele, egy­ben garanciája is. Márta Ferenc akadémi­kus, az MTA Központi Ké­miai Kutatóintézetének fő­igazgatója szerint az előre­lépéshez fokozottabban kell építeni azokra, akik már ed­dig is számos jelét adták al­kotókészségüknek, ám tudá­sukkal, a tehetségük ki­bontakoztatásához szükséges feltételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajta­ni, amennyit lehetne. Meg­engedhetetlen luxusnak ne­vezte, hogy hazánkban jóval több olyan tudományos ér­ték születik, mint amennyit a gyakorlatban is hasznosí­tunk. Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás- tervezetben a tudományos kutatások fejlesztéséről megfogalmazottakat, hoz­zátéve, hogy az ehhez nél­külözhetetlen feltételek megteremtéséről szólva le­hetne még határozottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott fele­lősség kérdésével is, azt hangoztatva, hogy a Köz­ponti Bizottság önkritikus helyzetértékelése mellé oda kellene állítani mindazokS nak a felelősségét, akik mu­lasztottak a racionális gaz­dálkodás megvalósításában, a rendteremtésben, a dön­tések kellő megalapozásában, dolgozzanak az irányítás vagy a végrehajtás bármely szintjén. Veress Miklós költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára konkrét példákkal támasztotta alá azt a tapasz­talatát, hogy a kultúra po­zíciói gyengülnek, anyagi feltételei romlanak. Mint. mondotta: a jelenleginél mé­lyebben és alaposabban kel­lene ennek okait elemezni, mert enélkül igen nehéz lesz megállítani ezt. a társada­lom jövője szempontjából káros folyamatot. Tamássy István akadémi­kus, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem rektora üdvözölte azt, a párt vezető testületéiben a kormányzati munkában egyre inkább te­ret hódító törekvést, hogy a döntések a korábbinál széle­sebb körből érkező vélemé­nyekre alapozva szülesse­nek. — Jó volna, tette hoz­zá, ha ez a demokratikus gyakorlat mielőbb jellemző­vé válna a különböző, ágaza­tok irányító munkájára is. Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár azt a kér­dést elemezte hozzászólásá­ban: miként lehet a párt iránti bizalmat erősíteni. Véleménye szerint ehhez mindenekelőtt kendőzetlen igazmondásra, s a reform- programot hirdető párt állan­dó önmegújítására van szükség. A párt tekintélyét veszélyeztetik az extenzív irányítási módszerek Hatal­mi szóval nem lehet érvé­nyesíteni a párt vezető sze­repét. Berend T. Iván, az MTA elnöke személyes hangú hozzászólásában arra em­lékeztetett, hogy a kom­munisták soraiba lépve annak idején ő elsősorban konkrét cselekvési lehetősé­get keresett és talált is a pártban. — Ezt a cselekvési lehetőséget kötelességünk ma is megteremteni a fia­taloknak — hangsúlyozta —, ehhez persze határozott programot kell adni, majd azt következetesen megva­lósítani. Igen fontos, hogy minden szinten érvényesül­jön a szavak és tettek egy­sége, mert ennek hiánya bi­zalomvesztéshez vezet, s az egyébként helyes politikai célok is visszájukra fordul­hatnak. Kozma Ferenc közgazdász, az MSZMP KB Politikai Fő­iskolájának rektorhelyette­se kifejtette, hogy a párt cselekvési programjának kimunkálása során a straté­giai és a rövidtávú feladato­kat egymással összehangol­tan, egységben kell megje­lölni, s a reformfolyamat egészét az így született cé­lokhoz igazodva megvalósí­tani. Mindebben meghatá­rozó szerepe van az emberi tényezőnek, ahogyan fogal­mazott: az emberekben rej­lő atomenergia felszabadí­tására van szükség. Fülöp József akadémikus, geológus, az ELTE rektora a feladatok rangsorolását tartotta különösen fontosnak mai helyzetünkben. — Ha a társadalom számára megha­tározó elemekre koncentrál­juk a szellemi és anyagi erőforrásokat, akkor ez egy­szersmind jó alapot ad a társadalmi közmegegyezés újrateremtéséhez is — mon­dotta. Szinetár Miklós, a Ma­gyar Televízió főrendező­je annak szükségességére hívta föl a figyelmet, hogy közgondolkodásunkban teret hódítson a reális történe­lemszemlélet. Ennek alapve­tő feltétele, hogy a maga tel­jességében lássuk és láttas­suk történelmi utunkat, mu­tassuk be azt a fiataloknak, akik csak e háttér ismereté­ben képesek felmérni a meg­tett út nagyságát, birtokba venni alapvető szocialista értékeinket. E gondolathoz kapcsoló­dott Németh G. Béla iroda­lomtörténész, az ELTE könyvtárának főigazgatója is; a fiatal értelmiségiek ok­tatásához elengedhetetlen­nek tartotta a történelem kellő mélységű tudományos analízisét. Daróczy Zoltán akadémi­kus, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektora az ok­tatómunka tapasztalataiból azt emelte ki, hogy a neve­lés csak akkor lehet ered­ményes, ha a fiatalok által fölvetett kérdésekre hiteles válaszokat adunk. Vélemé­nye szerint a párttagság meggyőző munkája, érvelő­készsége az utóbbi időszak­ban gyengült. Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nagyra ér­tékelte azt a dokumentum- tervezetben is megnyilvánu­ló politikai törekvést, hogy a párt meg kívánja terem­teni az önkontrolljához, ön­korrekciójához szükséges feltételeket. Ehhez persze a megfelelő mechanizmust is ki kell építeni. A reform kö­rül zajló vitákban kevés szó esik arról — mutatott rá —, hogy a reformfolyamat élén a párt állt, s áll ma is. Ezért is oly fontosak a nyil­vánosság szélesítését szolgá­ló törekvések — tette hozzá. Szentes Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatóhe­lyettese a politikai vezetés és a tudomány viszonyát ele­mezve kiemelte: a társada­lomépítés jelenlegi szakaszá­ban felértékellődnek a tár­sadalomtudományi kutatá­sok; ez a szellemi műhe­lyekre, a tudósokra is na­gyobb felelősséget ró, ugyan­akkor szükség van a kuta­tási eredmények .következe­tesebb hasznosítására, meg­ismertetésére. Kádár János megköszönte a jelen levőknek, hogy meg­hívását elfogadták. Mint mondotta, e beszélgetés kez­deményezésével az volt a szándéka, hogy közvetlenül is információkat kapjon ar­ról, a magyar értelmiség kép­viselői miként ítélik meg helyzetünket, azt a politikai programot, amelyet a párt- értekezletre készített állás­foglalás-tervezet körvona­laz. Az itt elhangzott őszin­te szavak, a társadalmunk lényegi kérdéseit érintő vé­lemények nagyban segítik a pártértekezletre való fel­készülést — mondotta, hang­súlyozva, hogy a felszólalá­sokban megfogalmazott ja­vaslatoikat, észrevételeket ér­demben feldolgozzák, s az előkészítő munka hátralevő szakaszában hasznosítják. Új kormány Prágában Ismét Lubomir Strougai a csehszlovák szövetségi kor­mány elnöke. Az új kabine­tet csütörtökön nevezte ki Gustáv Husák köztársasági elnök. A kormánynak csak egyetlen új tagja van: Ma­rian Calfa tárca nélküli mi­niszter. A minisztériumok összevonása következtében több miniszter kimaradt a kormányból, s tizenegyről hatra csökkentették a mi­niszterelnök-helyettesek szá­mát. A legfontosabb tárcák élén nem történt változás: a külügyminiszter továbbra is Bohuslav Chnoupek, a belügyminiszter Vratislav Vajnar, a nemzetvédelmi miniszter Milán Václavik hadseregtábornok, a pénz­ügyeket Jaromir Zák irá­nyítja. Miután a kormány letette a hivatali esküt, Lubomir Strougai rövid beszédében hangsúlyozta, hogy az új szövetségi kormánynak igen bonyolult feladatokat kell megoldania, nemcsak a gaz­dasági és társadalmi élet­ben, hanem a bel- és a külpolitikában, ahol aktí­vabbnak és kezdeményezőbb­nek kell lennie. Jng> cn ételt osztanak egy pakisztáni ínségkonyhán az Isz­lámábád és Ravalpindi közös határában fekvő lőszerraktár robbanása után Közös szovjet—amerikai sajtóértekezlet Alkotó, eredményeket hozó légkörbe« zajlanak -a csütör­tökön Moszkvában megkez­dett szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások és a kétoldalú szakértői meg­beszélések — közölte Va- gyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztályának helyet­tes vezetője, aki csütörtök délután Charles Redman amerikai külügyi szóvivővel együtt számolt be a sajtó képviselőinek Eduard Se­vardnadze és George Shultz újabb találkozójának eddigi kimeneteléről. Mindketten utaltak arra, hogy a május 29-én kezdő­dő szovjet—amerikai moszk­vai csúcstalálkozó előkészí­tése döntő szakaszába érke­zett, ennek megfelelően a mostani tárgyalások bsható- ak. A szovjet—amerikai kap­csolatokat, a leszerelési kér­déseket érintő témakörökben egyeztetik a csúcstalálkozó programját is. ' A két külügyminiszter dél­előtt négyszemközti megbe­szélést tartott, majd plená­ris ülés következett a kát küldöttség tagjainak részvé­telével. Munkacsoportokat hoztak létre, amelyek a ha­dászati támadó fegyverek ötvenszázalékos csökkenté­sét előirányzó szerződés ki­dolgozásával, a vegyi fegy­verek és a nukleáris rob­bantási kísérletek betiltásá­val, a hagyományos fegyve­rek csökkentésével, a regio­nális konfliktusokkal, az emberi jogokkal és a kétol­dalú kapcsolatok helyzetével foglalkoznak, hogy a csúcs- találkozóig a lehetőségek szerint mindent elő tudja­nak készíteni. A munkacso­portok délután folytatják munkájukat, és — valószí­nűleg az esti órákban — a két szóvivő újabb tájékozta­tót tart az első nap eredmé­nyeiről. A délelőtti tárgyalásokról Perfiljev és Redman el­mondta, hogy mind több kérdésben tisztázódnak a né­zeteltérésék, de a csúcstalál­kozóig még sok murika van hátra. A legfontosabb kér­désnek ítélt HTF-szerződés- sel kapcsolatban a szovjet szóvivő közölte, hogy meg- vetétték az egyezmény alap­jait. Perfiljev kiemelte: je­lentős haladás tapasztalható a humanitárius kérdésekről folytatott eszmecserén. Je­lezte: a Szovjetunió nagy je­lentőségűnek minősíti ezt a kérdést, hiszen az országban megkezdett demokratizálá­si folyamatok a szovjet kül­politika előterébe helyezték ezt a problémakört. Palesztin származású chileiek tüntetnek április 20-án San- tiagóban, Abu Dzsihad temetésének napján, tiltakozásul a palesztin vezető elleni merénylet miatt Redman kifejtette: a két ország külügyi illetékesei megtesznek minden lehetőt annak érdekében, hogy a moszkvai csúcsdalálkozó eredményes legyen, és az olyan légkörben folyjon la, mint az eddigi találkozók. Kérdésekre válaszolva Redman hangsúlyozta, hogy az afganisztáni—pakisztáni szerződés aláírását követően a Szovjetunió és az Egye­sült Államok tovább kíván­ja folytatni együttműködését a regionális konfliktusok rendezésében. Az afganisztá­ni helyzet rendezését illető­en a két ország továbbra is kapcsolatban marad, hiszen a szerződés végrehajtásának az ellenőrzését közösen vég­zik. Redman hangsúlyozta az ENSZ szerepének fontos­ságát. A közefl-.keleti helyzet ren­dezését illetően ismét el­hangzott- az a kérdés, hogy a szovjet külügyminiszter készül-e körutat tenni a tér­ségben. Perfiljev közölte, hogy Eduard Sevardnadzé- nak több közel-keleti arab országba meghívása van, de konkrétan utazásról még nincs szó. Ugyanakkor je­lezte, hogy Moszkva folya­matos kapcsolatot tart fenn a közel-lkeleti válságban érintett felekkel, ezt mutat­ja az, hogy a szovjet fővá­rosba gyakran látogatnak el magas rangú arab vezetők, a szovjet külügyi illetéke­sek ugyancsak gyakran utaz­nak a közel-keleti térségbe. Az iraki—iráni háború be­fejezésének a módjait ille­tően Perfiljev megerősítette: a Szovjetunió nem a fegy­verembargót tartja erre megfelelő eszköznek, hanem az ENSZ Biztonsági Taná­csának 598-as számú határo­zata végrehajtását. Kérdésre válaszolva Red­man közölte: Shultz külügy­miniszter mostani moszkvai programjában szerepel, hogy az amerikai nagykövetségen olyan szovjet állampolgá­rokkal találkozik, akik ki- vándorlási kérelemért folya­modtak, de még nem kapták meg azt. * * * Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium lesze­relési főosztályának a veze­tője a délelőtti megbeszélé­seket értékelő, valószínűleg még a munkacsoportok kon­zultációjának kezdetét meg­előző nyilatkozatában a TASZSZ diplomáciai tudósí­tójának elmondta, hogy az első találkozókon főként a humanitárius problémákkal foglalkoztak. Ámi már kiszivárgott... A moszkvai egyetemen mond húszperces beszédet május 31-én Reagan elnök. Thomas Grtiscom, a Fehér Ház propaganda-igazgatója a The Washington Times cí­mű lapnak elmondotta az amerikai elnök moszkvai tervezett programjának né­hány részletét. Az egyete­men elmondandó beszédet az amerikai televíziós háló­zatok egyenesben közvetítik. Reagan május 29-én érke­zik az újabb csúcstalálkozó­ra a szovjet fővárosba. Ugyancsak tervbe vették, hogy Reagan találkozik szovjet írókkal, művészek­kel, filmrendezőkikel a szov­jet írószövetség székházá­ban. A látogatás első két napján azonban a tárgyalá­sok állnak majd a közép­pontban. Június elsején délelőtt ke­rül sor a különböző szovjet —amerikai megállapodások aláírására. Ezen a napon Reagan Mihail Gorbacsov társaságában megtekinti a moszkvai Nagyszínház ba­lett-előadását. Több ezer újságírót vár­nak a május 29-én Moszk­vában kezdődő szovjet- amerikai csúcstalálkozóra, s eddig már csaknem ötszá­zan jelezték részvételi szán­dékukat — jelentette be csütörtökön Moszkvában •Iúrij Gremitszkih, a szovjet külügyminisztérium tájé­koztatási főosztályvezetőjé­nek első helyettese. Gre­mitszkih közvetlenül Charles Redman és Vagyim Perfiljev szóvivőknek a kül­ügyminiszteri tárgyalások megkezdéséről tartott sajtó- ortekezlete után tájékoztatta a Moszkvában akkreditált újságírókat. Gremitszkih utalt arra, hogy az akkreditálásokat már hétfőn megkezdik, s a tervek szerint a sajtóköz­pont május 27-én, hétfőn nyit Moszkvában. A sajtó­eseményeknek több helyszí­ne lesz, elsősorban a moszk­vai nemzetközi kereskedelmi központ. Az 1700 személyes konferenciateremben ren­dezik majd a közös, illetve szovjet vagy amerikai sajtó- értekezleteket. Az Inturiszt által biztosí­tott szolgáltatások (szálloda- költség, közlekedés, napi há­romszori étkezés stb.) meg­közelítőleg napi 160 dollár­jába kerülnek majd a kül­földi tömegtájékoztatási esz­közök képviselőinek. Az Aeroflol "más légitársaságok­kal együttműködve szükség esetén különjáratokat is in­dít majd — mondta Jurij Gremitszkih.

Next

/
Oldalképek
Tartalom