Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XIIV. évfolyam, 95. szám Ára; 1,80 Ft 1988. április 22., péntek Kádár János találkozója tudósokkal, művészekkel Több lehetőséget a cselekvésre A magyar szellemi élet képviselőivel találkozott csütörtökön Kádár János. Az MSZMP főtitkára a KB székházában megrendezett eszmecserén az országos pártértekezletre készülve közvetlen tájékoztatást, őszinte véleményeket kért és kapott a magyar tudomány, oktatás és művészet képviselőitől, vezető értelmiségiektől a szellemi munkásokat foglalkoztató kérdésekről, e szféra gondjairól, a pártértekezlet állásfoglalás-terve-, zetéről. A több órás beszélgetésen jelen volt Pál Lé-- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Radies Katalin, a KB osztályvezetője is. Az eszmecserén az első felszólaló Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter volt, aki — mint mondotta, tisztségéből is eredően — általánosabb képét vázolt mai kulturális közállapotainkról. Aggodalom és reményteli várakor zás egyaránt jelen van az értelmiség hangulatában — emelte ki. A véleményekben egyaránt érzékelhető elért eredményeink leértékelése és a bajok, hiányosságok felnagyítása. Ez a közelmúlt folyamatainak, a mai helyzethez vezető okoknak az alaposabb feltárását igényli. Az értelmiségiek körében hallható vélemények így összegezhetők: most mindenekelőtt egy rövid távon megvalósítható programra van szükség. Az értelmiségiek közül egyre többen szorgalmazzák, hogy e területen is határozottan jusson érvényre a valóságos teljesítmények szerinti támogatás, javadalmazás — mondotta. Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze e képet még egy hangulati elemmel egészítette ki.- Mint mondotta : mindennapos tapasztalatai mutatják, hogy többségben vannak a tenni akaró, cselekvőkész emberek mindenütt, így a kultúra terü(Folytatás a 2. oldalon.) rr M kJ*« r I w \ f Szűrös Mátyás eloadasa Balassagyarmaton Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Balassagyarmaton előadást tartott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről a városban működő pártmunkásoknak, propagandistáknak, a helyi gazdasági és társadalmi élet vezetőinek. Hazánkban, mint bevezetőjében hangsúlyozta, a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében egyetértés van, majd arra mutatott rá, hogy bármely ország külpolitikai helyzete akkor igazán erős, kezdeményezései akkor igazán eredménve- sek, ha azok szilárd és termékeny belső viszonyokra támaszkodnak. Ezt a szilárdságot és a külpolitikai tekintélyt hazánk az elmúlt évek. évtizedek gazdasági előrehaladásával, kezdemény ező refornripoli tiká jával kivívta. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei azonban arra intenek, hogy — a külpolitikai eredményesség érdekében is — meg kell újítani az országot, gazdaságát, egész társadalmát. A probléma nehézségét és bonyolultságát az is okozza, hogy a marxizmus klasszikusai nem írták — nem írhatták — le, milyen legyen a létező szocializmus. Ami viszont Lenin halála után következett. az hamar a sztálini zsákutcába jutott a Szovjetunióban és nálunk is. Szűrös Mátyás a továbbiakban arra mutatott rá. hogy Magyarországnak történelmi érdeme a szocialista megújulás kezdeményezése. Kezdetben azonban nem minden barátunk értett meg bennünket. A reformot sokan összetévesztették a reformizmussal. Most viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, s ezt ki is kell használnunk, hogy logikáját tekintve ma ugyanaz történik a Szovjetunióban és Kínában, mint ami nálunk már lezajlott és folyamatban van. A Központi Bizottság titkára arról is szólt, hogy a megújuláshoz szükség van új politikai gondolkodás térhódítására mind a bel-, mind a külpolitikában. Ma a külpolitika sarkalatos kérdése, hogy az. emberiséget meg kell menteni a pusztulástól, s ezt összhangba kell hozni az osztályharc követelményeivel. Hazánk külpolitikája megfelel ezeknek az. alapvető követelményeknek. ezért nem véletlen, hogy kitűnő kapcsolataink vannak a legjelentősebb kapitalista országokkal. de szomszédainkkal is. Ez alól — nem a mi hibánkból — csak Románia a kivétel, amellyel különösen politikai és a kulturális kapcsolataink maradnak el a kívánatostól. Ezzel összefüggésben Szűrös Mátyás leszögezte: nacionalizmus minden — akár kapitalista, akár szocialista — országban előfordulhat. Ezen javítani mindig lehet. Nagy baj akkor van, ha a nacionalizmust a hivatalos politika rangjára emelik. Hazánk a továbbiakban is mindent elkövet, hogy a Romániában élő magyarok problémái megoldódjanak, de semmiféle . magyar-ellenes intézkedést nem fogunk szó nélkül hagyni. Ebben is a realitásokat követjük. A kényes kérdéseket nem szabad a szőnyeg alá söpörni. És. ide tartoznak a nemzetiségi kérdések is. Szűrös Mátyás végül a közelgő pártértekezlettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A KISZ KB intéző bizottsága az állásfoglalás-tervezetről A KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága csütörtökön ikibövített ülést tartott, amelyen az MSZMP KB felkérésének eleget téve véleményt mondott a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalás-tervezetéről. Az intéző bizottság véleménye szerint a párt és a társadalom egészét átható politikai fordulatra van szükség. Az MSZMP által már korábban elindított folyamatok ebbe az irányba hatnak, de az állásfoglalás-tervezet még mindig adós maradt a konkrét teendők kijelölésével. E munkát segítendő: az intéző bizottság szövegszerű változtatási javaslatokat fogadott el, s ezeket továbbítja a párt Központi Bizottságának. Egyetértés alakul ki abban is, hogy ma a magyarországi reformfolyamat továbbviteléhez minden szinten a szükséges változásokhoz személyükben is kötődő, a tagság bizalmát élvező vezetőkre van szükség. Az intéző bizottság álláspontja gzerint a program sikerességét az oktatás színvonala, hatékonysága alapvetően meghatározza. Ezért az oktatás fejlesztése és korszerűsítése elengedhetetlenül szükséges. A testület támogatja a gazdaság fejlesztése érdekében az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazottakat. Konkrét lépéseket tart szükségesnek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítéséért és olyan átfogó lakásgazdálkodás koncepció kidolgozását javasolja, amely a stabilizáció és a kibontakozás hosszú távú folyamatát szolgálja. Az igényelt fordulathoz a KISZ saját tevékenységének megújításával, működésének, belső demokráciájának fejlesztésével járul hozzá. Az intéző bizottság megerősítette, hogy az állásfoglalás-tervezetben foglaltaknak megfelelően ki kell dolgozni az ifjúságpolitikai intézményrendszer reformját is. Keresik az elfogadható megoldásokat Sevardnadze—Shultz- találkozó Moszkvában Moszkvában csütörtökön délelőtt megkezdődtek a tárgyalások Eduard Sevardnadze és George Shultz között. Az amerikai külügyminiszter a nap folyamán érkezett a szovjet fővárosba, s a seremetyevói repülőtérről egyenesen a, megbeszélések megszokott színhelyére, a városközpontban, az -Aiekszej Tolsztoj utcában levő külüg.vminisztériumi vendégházba hajtatott. A szovjet—amerikai tárgyalások újabb fordulója plenáris megbeszéléssel kezdődött, a későbbiekben a két külügyminiszter többször négyszemközt tárgyal egymással, s a szakértők munkacsoportokban vizsgálják a felvetett problémákat. A nap folyamán közös sajtóértekezletet tartott a szovjet és az amerikai külügyi szóvivő. Beszámolónk a 2. oldalon. KÜLÜGYI SZÓVIVŐI ÉRTEKEZLET Esetleg Budapesten? Pletyka az ötödik csúcstalálkozóról Abu Dzsihad palesztin vezető meggyilkolása kapcsán két témával foglalkozott a Külügyminisztérium szóvivője nemzetközi sajtó- értekezletén csütörtökön, a minisztérium Duna-parti épületében. Komoróczki István a Külügyminisztérium nyilatkozatát ismertetve hangsúlyozta: elítéljük azt a brutális terrorakciót, amelynek során április 16-án tuniszi otthonában meggyilkolták Halil al-Vazirt — mozgalmi nevén Abu Dzsihadot —, a Palesztinái felszabadítási mozgalom kiemelkedő személyiségét. Bárki is követte el a gyilkosságot, az kifejezi azoknak az erőknek a szándékát, amelyek terrorral próbálják elfojtani a megszállt arab területeken zajló elégedetlenségi mozgalmat, és akadályt akarnak gördíteni a közel-keleti válság békés rendezésének útjába. A magyar Külügyminisztérium megítélése szerint a Perzsa-öböl térségében lezajlott újabb fegyveres ösz- szetűzések veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot — mutatott rá a szóvivő a közel-keleti helyzettel foglalkozva. Az elmúlt napok fejleményei megerősítik azt, hogy az idegen hadiflották tartós jelenléte az öbölben a háborús feszültség növekedéséhez vezet, a konfliktus kiterjedésének veszélyét hordozza magában, és fenyegeti e fontos vízi úton a nemzetközi hajózás szabadságát és biztonságát. Finnországba is eljutnak a Nemez- és Rostfeldolgozó Háziipari Szövetkezet somogyvári telepén készülő ágyneműk, asztalterítő- és szettgarnitúrák. A nagyrészt bedolgozókat foglalkoztató telep 110 embernek ad munkát a környező falvakban. Táskán, Buzsákon, Csömen- den és Somogyvámoson is vannak bedolgozók. A telep 15 munkása a varráshoz készíti elő a munkát. A kis üzemből már exportképes termékek kerülnek ki. Kifejezi meggyőződését, hogy az öbölben a biztonság megszilárdítása, a szabad hajózás szavatolása csak a katonai szembenállás gyökeres csökkentésével, a part menti államok és a nemzetközi közösség együttes erőfeszítéseivel teremthetők meg. A szóvivő a továbbiakban a hazai és a nemzetközi sajtó jelenlévő képviselőinek kérdéseire válaszolt. A közel-keleti nemzetközi béke- konferencia helyszínéről, annak esetleges budapesti rendezéséről érdeklődő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a helyszínről, s egyáltalán magáról a békekonferenciáról egyelőre még nem folynak konkrét, érdemi tárgyalások az érdekelt felek között. A szóvivő tudomása szerint egyik fél részéről sem hangzott el utalás arra, hogy a magyar főváros lehetne egv ilyen konferencia helyszíne. A magyar Külügyminisztérium többször kifejtette elvi álláspontját a közel-keleti rendezést illetően; amennyiben ilyen felkérést kap, azt tanulmányozni fogja és a kérdésre visszatér. Abu Dzsihad meggyilkolásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elismerte, hogy a hazai és a nemzetközi sajtó elsősorban az izraeli vezetés felelősségét igyekszik feltárni e kérdésben, a magyar Külügyminisztériumnak azonban egyelőre nincs tudomása olyan konkrét bizonyítékokról, amelyek ezt a feltevést aláhúznák. Az egyik újságíró arról tudakozódott: milyen reális alapja van annak, a japán sajtóban megjelent hírnek, amely szerint ha a május végi moszkvai csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan nem tud megállapodni a hadászati fegyverek ötven százalékos csökkentéséről, az újabb csúcstalálkozó színhelye Magyarország lenne. A szóvivő elmondta, hogy a Külügyminisztérium tudomása szerint a két nagyhatalom még nem állapodott meg arról, hogy egy ötödik, a moszkvait követő csúcstalálkozóra is sor kerülne. Amennyiben azonban erre a két féltől felkérés érkezik, hazánk ezt megtiszteltetésnek venné, és készen állna a csúcstalálkozó magyarországi megszervezésére.
