Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-21 / 94. szám
4 Somogyi Néplap 1988. április 21., csütörtök Meggyőző érvekkel a falugyűléseken \M r I f rr r ■■ I >■% r r Vízlépcső epul a Dráván AZ ÉPÍTKEZÉS MUNKALEHETŐSÉGET IS KÍNÁL Érvek és kétkedések hangzottak el kedd este a záká- nyi falugyűlésen. Benkö Miklós tanácselnök már bevezető mondataiban is megfogalmazta, hogy az itteni embereket rendkívül érdekli, hogy a tervezett djurdje- vaci vízlépcső miként érinti holnapjaikat. A gyékényesi, zákányi, őrtilosi falugyűlés után ma Csurgón összegezik a tapasztalatokat. A fórumokon a legilletékesebb szakemberek igyekeztek eloszlatni a kételyeket, s meggyőző érveket sorakoztattak fel a vízlépcső megépítése mellett. Zákányban ott volt Rásonyi Győző, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vállalkozási főmérnöke, Tóth Lajos, a létesítmény főtervezője, valamint Lányi Gábor, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főmunkatársa is. Kérdések tucatjaira kellett választ adniuk. Cserép Ferenc például elmondta, hogy az emlékezetes 1970-es áradás után három évnek kellett eltelnie, míg sikerüli helyreállítani a portájukat. Jogos félelemmel vetette föl, hogy mi történhet velük, ha megnő a talajvízszint. Szabó Tibor, a termelőszövetkezet nyugdíjas főkönyvelője hasonlók miatt aggódik. A falugyűlés helyszínének, a pártbizottság épületének pincéjébe tavaszonként most sem lehet lemenni, mert tele van vízzel. Hegyi Tivadar a kis patakok sorsa miatt kért szót. A legtöbben arról érdeklődtek, hogy mi lesz a szennyvízzel. Ez a legsarkalatosabb pont. Molnár István, a megyei tanács építési osztályának helyettes vezetője sem nyugtatta meg a kedélyeket. Az elkerülhetetlen csatornázás költségei hatvan százalékban az ittenieket terhelik majd. Az Olaszországban eredő, Ausztriát, Jugoszláviát és Magyarországot érintő, s hétszáz kilométer hosszú Dráva ma sincs megzabolázva. Pedig már eddig is sokat tettek útjának egyenge- téséért. A videofelvételen Joszip Gyuranovics arról beszélt, hogy villamos energiájuk döntő részét a Drávától nyerik, emellett — védve a környezetet — új üdülőkörzeteket tudtak kialakítani, akár csak Ausztriában. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a tervezett djurdjevaci erőműről külön kiadványt jelentetett meg. Ebben olvasható: a Mura torkolata feletti jugoszláv szakaszon most építik a dubravai vízlépcsőt. Üzembe helyezését ebben az évben tervezik. A Dráva jugoszláv szakaszának kiépítése ezzel befejeződik, a folyó további szakaszán magyar—jugoszláv érdekeltséggel kell dolgozni. Rásonyi Győző elmondta, hogy két éve folyik a munkák előkészítése. A kormány elfogadta a fejlesztési elképzeléseket, s az év második felében terjesztik elő a beruházás programjavaslatát. A számítások szerint jövőre már magyar oldalon is dolgozni fognak. Ez a nagyberuházás munkalehetőséget teremt majd az itt élő embereknek is. A Murakeresztúrtól Gota- lovo térségéig terjedő 21,5 négyzetkilométeres víztározó munkálatai csak részben érintik megyénket. Tóth Lajos főtervező azonban elmondta, hogy ennek különböző hatásai vannak. Jelentősen megnő a talajvízszint, a tározó vízmagassága három—három és fél méterrel magasabban lesz a terepszintnél, de a töltéseit úgy tervezték meg, hogy a hetes erősségű földrengést is kibírja. Meglehetősen bonyolult eljárásokkal, műszaki megoldásokkal törekednek a környezet védelmére. A jugoszláv oldalon megépülő erőmű évi 828 millió kilowattóra energiát fog termelni; ez körülbelül megfelel Csurgó, illetve Nagyatád fogyasztásának. Az igen alacsony üzemeltetési költséggel dolgozó erőmű évente 25 ezer tonna fűtőolaj vagy 133 ezer tonna szén megtakarítását teszi lehetővé. Hazánknak kétmilliárd forintba kerül ez a beruházás, s várhatóan 8-10 év alatt térül meg. A járulékos munkák folytán azonban a környéken javulhat a távközlés, egy üzemi út felújítása után például Murakeresztúr és Zákány között a mostani 50 helyett 15 kilométerre csökkenhet a távolság. Érvek és tények bizonyítják, hogy érdemes hozzáfogni a nagy munkához. A tervezők és a beruházók szóltak a további elképzelésekről is. A közös határfolyónkon további vízlépcsők épülnek majd, például Barcs fölött egy tározó. N. J. Még a száraz kenyerei is megveszik Kis bolt — nagy választékkal ■* A fonói vegyesboltról azt tartják a helybeliek: ez a környék egyik legszebb és legjobban ellátott üzlete. Farkas József né boltvezető: — Az ősszel kezdtük és nemrég fejeztük be a bolt teljes felújítását. Bqséges az áruválaszték, bár a beszerzés során figyelembe kell vennem, hogy a legtöbb családban majdnem minden megterem, ami a sütéshez- főzéshez szükséges, így a vevők általában csak az alapvető élelmiszerekért — kenyérért, tejért, cukorért, lisztért — térnek be a boltba. A vásárlók többsége nyugdíjas, hiszen ők maradnak otthon napközben is. Sokan a városba járnak dolgozni, és ott vásárolnak. — Reggel fél héttől nyolcig nagy a forgalom, délután azonban akár be is zárhatnám a boltot: legföljebb egy-két gyerek jön be csokit venni. Egy ilyen egyszemélyes üzletben, ahol én vagyok a főnök, a beosztott, az eladó, az árumegrendelő, sőt még a takarító is, mindig van mit tenni. Két éve dolgozom itt: volt időm megismerni a vásárlási szokásokat. Előre tudom, ki mit fog kérni, s ha meglátom, amint nyitja az ajtót, már készítem is az árut. A rendelésekkor igyekszem az igényekhez igazodni, számolva azzal is, hogy újfajta árucikkre nehéz rábeszélni a fonóiakat. Falun az idős emberek különösen ragaszkodnak a régi, megszokott, bevált termékekhez. A napi élelmiszerek mellett nem hiányzik a polcokról az ananászbefőtt, a kukoricapehely, a tengernyi édesség sem. A különféle poharak, edények, háztartási fölszerelések mellett ruhaneműk is kaphatók a boltban. Â törülközők, a térítők. az olcsó ágyneműk a legkelendőbbek. Havonta érkezik áru a szekcsői Skálától, és arra is van lehetőség, hogy ' megrendelésre háztartási gépeket vásároljanak az üzletben. — Gépeket vásárlásra nem tarthatok, a megrendeléseket azonban mindig ki tudom elégíteni. Az ősszel sok kályhát kértek; sok fogyott a hűtő- és mosógépekből is Ruhából az olcsót keresik a vásárlók. Vannak hiánycikkek is: ilyen a mazsola, ilyenek a különféle aromák, a gyümölcskocsonya, és érthetetlen módon a fekete cipőkrém. Naponta 50—60 vásárló télbe az üzletbe. — Számukra 80 liter tejet, 100 kiló kenyeret rendelek. Általában elfogy a 200 zsemle, s a 10—15 db szójás kenyér is. Persze nem mindig lehet kiszámítani, mennyi árura van szükség. Gyakran előfordul, hogy a nyakamon marad valami, különösen a kenyér. Vissza azonban semmit nem küldök: délután vagy másnap féláron a maradékot még tudom értékesíteni. Gyakran több fogy a száraz kenyérből, mint a frissből; az állatoknak- vásárolják meg. Felvágottból télen többet vásárolnak. A párizsi és a virsli a legkelendőbb. Szeszes ital nem sok fogy, azt inkább az italboltból veszik. A zöldség, a gyümölcs megterem a kertben; boltból- nemigen vásárolják. Havi 300 ezer forintos a forgalom, Ülést tartott a Kiosz megyei választmánya A kisiparosokat élénken foglalkoztató, az adóreformmal kapcsolatos témát tárgyalt tegnapi választmányi ülésén a Kiosz Somogy Megyei Szervezete. Banelli Árpádnak, a Kiosz megyei elnökének a bevezetője után Sárközi Dezsőné titkárhe- helyettes tartotta meg beszámolóját. Elmondta: a személyi jövedelemadó, a vállalkozási és az általános forgalmi adó bevezetése előtt már jóelőre felkészültek a kisiparosok kellő tájékoztatására. A Kiosz megyei és alapszervezeti munkatársai részt vettek a központi eligazításokon, s ezektől a Kiosz is sokat várt. Később kiderült: jó néhány kérdésre azonban ott sem tudtak megnyugtató, pontos választ. A PM-állás- íoglalások is később, az elhangzottaktól eltérően jelentek meg; ilyen volt például az eseti megbízásból származó jövedelmek adóztatása. Ezeknek az előzményeknek is jelentős szerepük volt abban, hogy a kisiparosok körében már a rendeletek megjelenése előtt feszült volt a hangulat. Igen sokan keresték föl a Kiosz-t adózással kapcsolatos különféle gondokkal, különösen amikor az általáos forgalmi adóhoz szükséges nyilatkozatokat meg kellett tenni. Az előzőekből az is kiderült: nem a Kiosz hibája volt, hogy nem minden kérdésben tudtak tanácsot adni. Nagyon sok kisiparos idegenkedett a vállalkozói és az általános forgalmi adótól. Kifogásolták, hogy a tanulók foglalkoztatásakor csak látszólag részesülnek kedvezményben, a lakossági szolgáltatások után járó kedvezmény pedig nem érvényesül. A számlák készítésénél az ipari és a szolgáltaMegalakult az ország 13. szakosított pénzintézete, a Merkantil Váltó- és Vagyonbefektető Leánybank — erről tájékoztatták az újságírókat szerdán a pénzintézet képviselői Budapesten a Hotel Flamencóban. Kolossvárv Ádám igazgató elmondotta: az új pénzintézetet az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 500 millió forintos alaptőkével hozta létre. A kisbank állóeszközök vásárlásával és bérbeadásával, nemzetközi lízingüzletek ennek nagy része az élelmiszerek árusításából ered — mondja Farkasné, míg egy idős nénit kiszolgál. Kenyér, tej, cukor kerül a szatyorba, s közben a vevő, Bodó Istvánné elmondja: — Itt lakunk a szomszédban, de csak ritkán jövünk át a boltba. Nincs nekünk már sok mindenre szükségünk a párommal. Hetente kétszer, kedden és pénteken bevásárolok: megveszek tói termék jegyzékszámának a feltüntetése fölösleges, s féltek, hogy esetleg későbbi szankciók alapja lesz. Zavaró volt az is, hogy az adózásról egyre-másra eltérő nyilatkozatok jelentek meg az újságokban. Sok egyedi esetre pedig nemcsak a Kiosz, hanem az APEH Somogy Megyei Igazgatósága sem tudott választ adni, Az adóbevallási időszakban a Kiosz megyei szervezetének szinte egyenként kellett foglalkoznia a kisiparosokkal, tanácsot adva a nyomtatványok kitöltéséhez, a leltár készítéséhez. Az év elején a naplófőkönyv vezetésének az oktatása adott munkát a szervezetnek. Ez időszakban volt gond a nyomtatványellátással is. A nyilvántartások vezetése így lehetetlenné vált. A hiány miatt az APEH április elsejéig haladékot adott a naplófőkönyv megnyitására. A könyveléssel kapcsolatos adminisztráció is meglehetősen nagy zavart okozott. A hozzászólásokból kiderült: többen most is azt vallják, hogy a szakmát gyakorolni kívánják és nem könyvelni akarnak. Véleményük szerint ezt a munkát több évig kellene tanulni, vagy pedig szakképzett könyvelőre van szükség. Az APEH a könyveléssel kapcsolatban annyi engedményt tett, hogy az idős, nyugdíjas kisiparosokat mentesíti e kötelezettség alól. A többieknek a szervezet igyekszik segíteni — számítógépek üzembe állításával. Az adórendelkezések előrevetítették annak az árnyékát, hogy sokan megszüntetik kisipari tevékenységüket. Országszerte 13 ezren adták vissza iparengedélyüket. Somogybán csupán decemberszervezésével, értékpapírok, valamint ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik. A Merkantil Bank szorosan együttműködik az Országos Kereskedelmi és Hitelbankkal, annak fiókhálózatával. A szakosított pénzintézet szakemberei az OKHB információs bázisa alapján ítélik meg például egv-egy ügyfél fizetőképességét, megbízhatóságát. A kisbank kölcsönöket nem nyújthat. mindent, ami kell. A tejet nem szeretjük; teát, kávét, néha egy kis sört vásárolunk az élelmiszerek mellett. Mindent megkapok itt, amire szükségem van, s ezzel nem vagyok egyedül. A fiatalok, akik még többet és többfélét vásárolnak, szintén elégedettek az üzlettel. Fontos dolgokért nem kell bemenni a városba. S ez a lényeg . . . Horváth Éva ben és januárban csökkent a korábbinál nagyobb mértékben a kisiparosok száma. Márciusban viszont már, nyolcvanhárommal többet tartottak nyilván, mint egy hónappal korábban. Szabó Tibor, a Kiosz országos vezetőségének a tagja cáfolta az országos adatokat. A 13 ezerből — véleménye szerint — mintegy 6 ezren csak szüneteltetik tevékenységüket, ugyanakkor . sok új tag is került a szervezetbe, a csökkenés ezért az egy százalékot sem éri el. Az adózással kapcsolatban kiemelte: még most is tisztázatlanok a bevitt vagyonnal kapcsolatos kérdések. Végsösox-on jó néhány gond rendeződött az elmúlt hónapokban, ám van megoldásra váró gond is, jó ideig tanulni kell még az adóreform gyakorlatát. — Beszédes környezet A rádióban hallottam ezt a reklámszakmában sikert aratott szlogent: „Értünk a szóhoz, hogy szót értsünk!” Felnöttéletünkben is hányszor tapasztaljuk, hogy mennyi kiejtett szó lett később félreértések forrása. Beszélgetések közben többször elhangzik: „Ugye, érted, mire gondolok?" Az újszülöttnek, míg megtanul beszélni, és óvodás korúvá cseperedik, nagyon sok változáson kell keresztülmennie. Az emberi fejlődés legintenzívebb szakasza ez, és mire eljut az iskolaérettségig, a családi környezet hatása meghatározó a gyerek személyiségének alakulásában. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet szakértöcsoportjá- 'val komplex vizsgálatokat végzett Somogy csecsemőotthonaiban. Megdöbbentő, hogy a családon kívül élő gyerekek beszédfejlettsége mennyire, elmarad a családban neveltekétől. Érdemes elgondolkozni azon, hogy még az óvodás korú gyerek is érzelmi síkon közelít meg mindent, hiszen kevés tapasztalattal .rendelkezik, kevés fogalmat ismer. Ezért sokkal inkább a szavakat kísérő jelzések lehetőségeit figyelik. s ezek révén tartanak kapcsolatot környezetükkel. Tehát tévedés azt gondolni, hogy a gyerek elölt bármit lehet mondani, úgysem érti meg. Az igaz. hogy a szavak jó részét nem ismeri, de mindent érzékel, ami a szavakon innen és túl van: érzelmeket, gesztusokat, mimikát stb. Érzékeny kis műszerként ezer antennájával felfog minden rezdülést, hangsúlyt. Ugyanakkor, • ha azt mondjuk egy három év körüli gyereknek, hogy itt a tavasz, benéz az ágy alá és megkérdezi: „hol van"? Régebben több alkalom volt hangulatos beszélgetésekre, amikor a család ap- raja-nagyja az asztal körül hallgatta, jóllakotton hátradőlve, az adomázgatásokat. Akkor még Nfóricz Zsigmond csodálatos nyelve élő valóság volt. Hová lett az élőbeszédből az a sajátos íz, a bölcsességet hordó képi jelrendszer, amit elődeink olyan természetesen használtak, s ha arra volt szükség, mesterien* csűrték, csavarták? Gyorsuló világunkban beszédünk is gyorsan építhető, silány panelekből áll. Meg- teszünk-e mindent, hogy az a szükebb vagy tágabb környezet, amelyben gyermekeink nevelkednek, követésre méltóan szép beszédű legyen, hogy gyönyörű nyelvi örökségünk ne vesszen él? A beszéd árulkodik rólunk. Gondolkodásmódunkról. emberségünkről, társadalmi valóságunkról. Megteszünk-e mindent, hogy a felnövő nemzedék értsen a szóhoz, s hogy szót értsen velünk és egymással? Pekkerné íSovák Margit Megalakult a Merkantil Bank Napirenden az iparosok adózása
