Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

1988. április 21., csütörtök Somogyi Néplap 5 Á társadalmi szervezetek megújulása A politikai intézményrend­szer továbbfejlesztésének egyik sarkalatos kérdése a társadalmi szervezetek, a különböző egyesületek és szö­vetségek helyzetének tisztá­zása, feladatkörük és jogaik rendezése. Ez hosszabb ide­je foglalkoztatja a közélet iránt érdeklődő embereket. Társadalmunkban az ál­lampolgárok joga és igénye, hogy részt vegyenek a kö­zösségi célok kijelölésében és megvalósításában. Ennek az időik folyamán különböző formái alakultak ki.. Vannak történelmi múltú társadalmi szervezeteink, mint például a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a népfrontmozga­lom vagy a tudományos egyesületek. Politikai intézményrend­szerünk nélkülözhetetlen al­kotóelemei ezek a régebbi és újabb közösségek. Számuk — elsősorban a 80-as években — gyorsan gyarapodott, a szervezeti formák gazdagod­tak. Különösen gyorsan nö­vekedett a különböző egye­sületek és szövetségek, a tár­saságok, a klubok, a körök és az alapítványok száma. Fejlesztik a politikai kultúrát Minden fenntartás nélkül állítható, hogy a társadalmi szervezetek, az • egyesületek és a szövetségek munkájuk­kal hozzájárulnak a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­hez, bővítik az állampolgári jogok gyakorlásának lehető­ségét. Tevékenységük gazda­gítja a különböző érdekek és nézetek feltárásának, egyez­tetésének módozatait, segítik a politikai kultúra fejleszté­sét. Teret adnak olyan kö­zösségi értékeknek, mint az öntevékenység, az önkéntes áldozatvállalás, a kezdemé­nyező cselekvés a közjó ja­vára. Ezért azt valljuk: közéle­tünkben ihelye van minden olyan szervezett közösség­nek, amely elismeri szocia­lista rendszerünket, tiszte­letben tartja népköztársasá­gunk törvényeit és nemzet­közi szövetségi kötelezettsé­geit. Ilyen szervezetek léte­sítését a párt politikai esz­közökkel maga is ösztönzi és segíti, ezért támogatja az egyesületekről szóló törvény megalkotását. A társadalmi szervezetek között persze a gyakorlatban mindig is lesz különbség a taglétszám, a befolyás, a szőkébb vagy tá- gabb érdeklődés függvényé­ben. Elvitathatatlan például a szakszervezetek kitüntetett szerepe a szervezett dolgozók érdekeinek képviselete terü­letén. Hasonlóan nagy súlyt képviselnek Olyan vállalkozói szervezetek, mint a Gazda­sági Kamara vagy a szövet­kezetek érdekképviseleti szervei. Ugyanakkor tény, hogy az állampolgárok érdekei más metszetekben is megjélen- nek ,így több szervezet válik képviselőjükké. Egyikük sem sajátíthat ki magának kizá­rólagos jogokat. Értelmes együttműködés és verseny eredményéként derül majd ki, hogy melyik mire alkal­mas és mennyire vonzó. Megalapozottabbá tehetik a döntéseket Szükségesnek tartjuk, hogy a politikai intézményrend­szer fejlesztése során növe­kedjen a társadalmi szerve­zetek szerepe a politikai és az állami döntések, a törvé­nyek és más jogszabályok előkészítésében. Eszerint kell majd kialakítani a legfonto­sabb döntéseket megelőző társadalmi viták előkészíté­sének és megszervezésének rendjét. A választási rend­szer korszerűsítése keretében célszerű bővíteni a különbö­ző társadalmi szervezetek, szövetségek képviseletét az országgyűlésben és a taná­csokban is. Azzal is számolnunk kell, hogy egy-egy társadalmi szervezeten belül is többféle érdek ütközik. Ha a belső viták a mainál sokkal de- mokratikusabbak és nyíltak, ha a folyamatok átláthatóak lesznek, akkor a kisebbségi érdek háttérbe szorulását nem valamiféle meghatáro­zatlan, felsőbb hatalom köz- beavatkozásának tulajdonít­ják majd az érdekeltek, ha­nem a többségi akarat ér­vényesülésének, s ezt bizo­nyos méltósággal lehet tudo­másul venni. Kezdeményező kommunisták A társadalmi szervezetek­ben a párt befolyása erős, a nagyobb szervezetekben meghatározó, a kommunis­ták nagy számban és kez- deményezően vesznek részt a különböző mozgalmakban. A társadalmi szervezetek ugyanakkor munkájukkal hozzájárultak a párt és a tömegek közti kapcsolatok erősítéséhez, érdemi részt vállaltak az ország, a helyi közösségek előtt álló felada­tok megoldásából. A párt és a társadalmi szervezetek vi­szonyának elvei ma is helye­sek, nemzetközi téren is fi­gyelmet keltettek, a gyakor­lati együttműködés formái azonban fejlesztést igényel­nek. A párt és a társadalmi szervezetek viszonya politi­kai természetű, kapcsolatu­kat partneri viszonynak kell jellemeznie. A párt szervei részéről ma nem egyszer hiányos a politikai orientá­ció és minősítés, viszont túl­teng a szakmai döntések be­folyásolásának igénye. Ez elkerülhetetlenül aprólékos, operatív napi beavatkozás­hoz vezet, háttérbe szorítja a testületek közti elvszerű kapcsolatokat, lehetőséget teremt a szubjektivizmus­hoz, a hatósági jellegű mun­kastílushoz. A párt abban érdekelt, hogy társadalmunkban te­kintélyes, erős, önálló társa­dalmi szervezetek munkál­kodjanak, amelyek vezető testületéi és tisztségviselői élvezik a tagság bizalmát. Ennek érdekében szükséges­nek látszik az is, hogy a társadalmi szervezetek tiszt­ségviselői a jövőben egyér­telműen választóiktól függ­jenek. A társadalmi szerve­zetekben ennek megfelelő választási szabályokra van igény. Megszüntethetőnek látszik a felsőbb szervek, il­letve a párttestületek előze­tes állásfoglalási kötelezett­sége is, ha a tagság közvet­lenül választja a tisztségvi­selőket. A rendeltetésüknek meg­felelően működő társadalmi szervezetek munkájának természetes része, hogy a döntések előkészítésének időszakában, a politikai vi­tákban álláspontjukkal a nyilvánosság elé lépnek. A tömegtájékoztatás helyi és központi intézményeinek eh­hez jobb lehetőségeket kel­lene teremtenie. Helyesnek tartanánk ki­alakítani annak politikai és tárgyi feltételeit, hogy saját kiadványaikért, sajtótermé­keikért a társadalmi szerve­zetek, egyesületek és szö­vetségek vezető testületéi maguk viselhessék a politi­kai felelősséget, önállóan irá­nyíthassák kiadói tevékeny­ségüket. Növelni kell a társadalmi jellegű szerveződések anya­gi, pénzügyi önállóságát. Kí­vánatos, hogy gazdálkodá­sukban növekedjen saját eszközeik aránya és gazdál­kodásuk nyilvánosságot kap­jon. A politikai befolyás erősítésével A párt a társadalmi szer­vezetekben és egyesületek­ben tagjai által, politikai eszközökkel kívánja biztosí­tani befolyását. A párt tes­tületéinek és a társadalmi szervezetekben dolgozó párt­tagoknak a kapcsolatát első­sorban azokra a szervezett kommunista csoportokra ér­demes építeni, amelyek a társadalmi szervezetek veze­tő testületéiben tevékeny­kednek. Velük a jövőben ér­demes rendszeresen tanács­kozni a párttestületek el­gondolásairól és a politikai döntések kialakítása előtt indokolt kikérni véleményü­ket, javaslataikat. A közeli jövőben kezdemé­nyezni fogjuk, hogy a tár­sadalmi szervezetek vizsgál­ják meg munkájukat, dol­gozzák ki tennivalóikat és azokhoz igazítsák szervezeti fölépítésüket, működési rendjüket. Azt is szorgal­mazzuk, hogy a kommunis­ták ennek során lépjenek föl a társadalmi szervezetek, érdekképviseletek, egyesüle­tek tevékenységének demok­ratizálásáért, munkájuk nyilvánosságának növelésé­ért, az érdemi érdekegyezte­tés meghonosításáért. Rövi­debben szólva: azért, hogy a tisztségviselők munkáját a tagság és a választott testü­letek rendszeresen ellenőriz­zék, s a társadalmi szerve­zetek tevékenysége teljes egyértelműséggel fejezze ki a tagság érdekeit. Kovács Jenő az MSZMP KB osztályvezető-helyettese Szenzáció a tízkötetes világtörténet Antikvár-könyvvásár a megyei könyvtárban * Tegnap kezdődött a szo­kásos tavaszi antikvár­könyvvásár Kaposváron a megyei könyvtárban. A szombathelyi 510-es antikvá­rium hozta el portékáit. Már a nyitás előtt fél órá­val hosszú sorban várakoz­tak az érdeklődők. — Sehol nem várnak ben­nünket olyan lelkesedéssel, mint itt, Kaposváron — mondta Pelikán Tiborné, a szombathelyi antikvárium munkatársa. Hatvanezer forint értékű készlettel érkeztek Kapos­várra. Ez több mint hatszáz kötet könyv. A háromnapos kínálat szenzációja alighanem az a tízkötetes világtörténet, ame­lyet a somogyi származású történetíró, Marczali Henrik írt a múlt században. Ez egyben a háború előtti leg­híresebb világtörténeti kiad­vány; a Révai testvérek gon­dozták és a Franklin nyom­dában nyomták. Az ára is borsos: kötetenként ezer fo­rint. A geológia iránt érdeklő­dőknek csemege Cholnoky Jenő Hegyek, völgyek című négykötetes műve — szintén a múlt századból. Sajnos, az 1890-es években kiadott Pal­las nagylexikonnak csak a nyolcadik kötete került Ka­posvárra. Így is nagy ér­deklődéssel forgatták az első napon. A könyvtár kézikönyvtárá­ban lapozhatjuk rövidesen a reformkorról szóló legátfo­góbb és legrészletesebb tör­téneti munkát Horváth Mi­hály tollából, az antikvári­um ugyanis a Palmiro Tog­liatti Megyei Könyvtárnak adta el. A kiegyezés után adták ki. Horváth Mihály 1823-tól 1848-ig követi nyo­mon az eseményeket, s köz­ben olyan érdekességekről szól, mint Széchenyi elfogá­sa Sopronban vagy Erdély helyzete az 1847-es ország- gyűlés idején. Dr. Sípos Csabától, a könyvtár munkatársától megtudtuk, hogy az említett könyvön kívül a lakosság ál­tal fölajánlott kötetekből is vásárolnak, elsősorban so­mogyi vonatkozású kiadvá­nyokat. B. A. Felmérés a művelődési intézményekben A társadalmi és a műve­lődési célok elérésében egy­re nagyobb szerep jpt a köz- művelődési tevékenység in­tézményi és intézményen kí­vüli formáinak. Azonban a művelődési intézmények kö­zött megyénkben is főként a kis településeken vannak olyanok, amelyek nem tud­ják ellátni feladataikat. A nem megfelelő működés megváltoztatása, javítása el­sősorban a helyi tanácsok fenntartói figyelmétől, tá­mogatásától függ. A Művelődési Minisztéri­um közművelődési főosztá­lya — a KB agitációs és propagandabizottságának ál­lásfoglalása alapján — in­tézkedési tervet készített. E terv alapján átfogó felmérés készül a megyénkben műkö­dő kulturális intézmények helyzetéről, munkájáról — a megyei tanács művelődési osztályának irányításával. A felmérést a Somogy Megyei Művelődési Központ, valamint a városokban mű­ködő központok munkatár­sai és a közművelődési fel­ügyelők végzik, adatlapok segítségével. A felmérés ki­terjed a települések adatai­ra, a művelődési intézmény anyagi-tárgyi és személyi feltételeire, valamint a köz- művelődést érintő rövid és hosszú távú tervekre. Me­gyénk valamennyi — műve­lődési intézményt működte­tő — települése szerepel a felmérésben. A munka vé­gén, az összesítések után készítik el a javaslatokat, s ezeket a fenntartó helyi ta­nácsoknak küldik. A javas­latoknak elsősorban az a céljuk, hogy az intézmények működési feltételrendszere, a települések közösségi mű­velődési lehetősége javuljon, illetve bővüljön. A felmérés eredményeként a szakmai javaslatokkal ar­ra ösztönzik a fenntartó he­lyi tanácsokat, illetve a kü­lönböző gazdálkodó szerve­ket, hogy a művelődési in­tézmények esetleges zavarait — a megfelelő színvonalú működéshez szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételek hiányát — szüntessék meg. S ha van rá lehetőség, a művelődési otthonon kívül egyéb formában .hozzanak létre olyan közösségeket — egyesületeket, amatőr mű­vészeti csoportokat, szakkö­röket —, amelyek segítik a település közművelődési éle­tét. TELEKI SÁMUEL NYOMÁBAN Expedíció Mombasába Újra látogatható a nemzeti emlékpark Ismét megnyitotta ka­puit az ópusztaszeri nemzeti emlékpark, ' amely tavaly mintegy kétszázezer hazai és kiil- : földi turistát fogadott. Az idén az első vendé­gek Budapesről és Tata- | bányáról érkeztek a Csongrád megyei em­lékhelyre. (MTI-fotó — Tóth Béla felvétele) ] Végéhez közeledik a ma­gyar tudományos Afnika-ex- pedíció útjának kenyai sza­kasza. A 'különféle tudo­mányágakat képviselő 10 magyar kutató az elmúlt négy hónap során Tanzániá­ban és Kenyában elsősorban azoikat a területeket kereste föl, ahol Teleki Sámuel is megfordult 100 évvel ezelőtt. Az expedíció február kö­zepén megkezdett eredmé­nyes kenyai kutatóútjának utolsó állomása az Indiai­óceán partján levő Momba­sa, s onnan még e hónap­ban visszatér az észak-tan­zániai Arushában levő bá­zisra. A hathónapos tudomá­nyos vállalkozás további úti célja Nyugat-Tanzánia, Bu­rundi és Ruanda, valamint Zaire vulkánosságáról ismert északkeleti határvidéke. A kutatók Kenyában a Teleki Sámuel által fölfede­zett Rudolf- és Stefánia-tó- hoz (mai nevén a Turkana- és a Shew Bahir-tóhoz) és a kontinens térképein is fel­tüntetett Teleki-vulkánhoz tett egyhónapos útjuk után az egyenlítő közelében fekvő Kenya-hegyen követték a legismertebb magyar felfe­dező nyomát. Fölkeresték a Teleki nevét őrző völgyet és a 4400 méter magasságban fekvő kis tengerszemet is, amely szintén Teleki nevét viseli. Nairobiba visszatérve a nemzeti múzeum társaságá­nak rendezésében dr. Sár­kány Mihály néprajzkutató, dr. Lerner János térképész, valamint dr. Walter Siegl, Ausztria kenyai nagykövete több mint 200 főnyi hallga­tósága előtt közös előadást tartott Teleki Sámuel egy évszázaddal korábbi expedí­ciójának tudományos ered­ményeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom