Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! u * ir Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 90. szám Ára: 2,20 Ft 1988. április 16., szombat ÚTSZÉLI GOND Elszomorító látvány tárul a nézelődő szeme elé sok helyütt, ha kipillant utazás közben a vonat ablakán. Mintha az egész ország hátat fordítana a vasútnak cs maga mögé hajigálná a keze ügyébe kerülő szemetet. De nem sokkal különb a kép a lakótelepi kukák környékén, a bokrok alján. És se szeri, se száma a fő- és mellékutak mellett a szeméthegyek. Két kérdés horgad föl bennem. Az egyik rövid: miért? A másik sem hosszú: elkerülhetetlen-e ez? A technikai civilizáció nemcsak áldásokat hozott. Egy múlt századi háztartás — különösen a falusi — nagyjából el is fogyasztotta mindazt a hulladékot, amit megtermelt. De a végképp használhatatlan dolgok nagy- része is környezetbarát módon elenyészett, elkorhadt, elrothadt, végső soron a természetben hasznosult. Ma hihetetlen mennyiségű haszontalan dolog kerül be egy háztartásba. Azaz rengeteg holminak csak addig van haszna, amíg eljut az áru a fogyasztóhoz. A szép csomagolás örömöt okoz a vevőnek, védi az árut, de abban a pillanatban szemétté válik, amikor a portéka végső használójához kerül. Ezer és ezer dolgot eleve eldo- bandónak gyártanak manapság. Nem lehet és nem is célszerű megjavítani, ha idejét kiszolgálta el kell hajítani és helyette újat veszünk. Ráadásul tárgyaink, eszközeink jó része műanyagból készül és az idők végezetéig nem bomlik föl magától. Egy almacsutkát, de még egy csirkecsontot is az utcára hajítani kisebb bűn, mint egy tejfölöspoharat. Naponta egy-két vödör szemetet kitermel minden háztartás. És még — nem Uy rendszeresen — termel használhatatlan tévét, mosógépet, hűtőszekrényt... Nem tudunk mit kezdeni a szemetünkkel. Ehhez társul az emberi igénytelenség is. Sok településen a szemétszállítás hiányzik. A közterületeket társadalmi okok miatt nem érezzük magunkénak. A hulladékok hasznosíthatóságának szemléletét pedig évtizedekig — világszerte — nem nevelték bele az emberekbe. A hulladékhasznosítás rendkívül nagy gazdasági hasznot hozhat, ha már kialakult a rendszere. Addig azonban óriási a beruházás igénye. Meggyőződésem, hogy a távoli jövőben egyszerűen nem lesz szemét. De ez egyelőre tudományosfantasztikus regények témá- 'ja csupán. A szemétszállítás jobb megszervezése és minél több helyre való kiterjesztése közelebbi cél lehet. Hiszen a szétdobálásnál sokka! jobb, ha kijelölt helyen koncentráljuk rengeteg használhatatlan holminkat. A legfőbb eszközünk azonban még hosszú ideig a nevelés. Igen nehéz persze, ugyanis azt az ösztönt kellene beépíteni gyerekeinkbe, hogy akkor kezdjenek valamit szemetükkel, ha nem tudnak semmit sem kezdeni vele. Nem bízom benne, hogy néhány év' múlva tiszta lesz az ország. De talán egy-két évtized múlva az lehet. Miképpen ma is vannak tiszta országok, amelyekben az óriási szeméttermelés épp olyan nagy gondokat okoz. mint nálunk. Csak ott nem az út mentén okozza. L. P. Politika és nyilvánosság Lázár György fogadta a Norvég Munkáspárt küldöttségét Országos tanácskozás Debrecenben Politika és nyilvánosság címmel országos tanácskozást rendezett Debrecenben az MSZMP KB Agitácíás és Propaganda Osztálya, a Magyar Politikatudományi Társaság tájékoztatási szakosztálya, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Hajdú-Bihar Megyei Pártbizottság. A kétnapos konferencián, amely pénteken plenáris ütéssel kezdődött meg a megyei tanács székházának Árpád termében, politikusok, kutatók, a sajtóirányitás dolgozói, a tömegkommunikációs eszközök vezető munkatársai és a lapterjesztés szakemberei vesznek részt. A plenáris ülésen (képünk) Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára köszönti a megjelenteket nosság miért nem adomány vagy megengedés kérdése, miért inkább egy reális hatékonyságra törekvő politika lényegi eleme. Áttekintette, hogy a történelem során a változó társadalmakban hogyan formálódott — került előtérbe vagy szorult vissza — a nyilvánosság. A mai hazai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy a politikai nyilvánosságot nem lehet a társadalmi folyamatokból kiragadva vizsgálni, önmagában fejleszteni: a nyilvánosság a gazdaság megújulásának és a politikai intézményrendszer fejlesztésének alapvető feltétele. A plenáris ülést követően a tanácskozás három szekcióban folytatta munkáját. Ezekben a résztvevők „A társadalmi nyilvánosság értelmezése és szerepe a szocialista építés, mai szakaszában", „A politikai intézményrendszer és a társadalmi nyilvánosság", valamint „A tömegkommunikációs nyilvánosság szerepe napjainkban" témákban fejtették ki a véleményüket. Az eszmecsere résztvevői — a konferencián rendelkezésükre bocsátott „A társadalmi, a politikai nyilvánosságról” című vitaanyaghoz, illetve a vitaindítóhoz kapcsolódva kifejtették, hogy az utóbbi (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese pénteken a KB székházában fogadta a Norvég Munkáspárt küldöttségét, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szerda óta tartózkodik hazánkban Einar Fördének, a párt alelnöké- nek vezetésével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és legfontosabb feladatairól. Az MSZMP és a Norvég Munkáspárt jól fejlődő együttműködéséről szólva megelégedéssel állapították meg, hogy az kedvezően járul hozzá a két ország közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez, a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a KGST Könnyűipari Együttműködési Állandó Bizottsága 50., jubileumi ülésén résztvevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár Szűrös Mátyás Postás Sándornak, a Hajdú-Bihar Megyei Pártbizottság első titkárának köszöntő szavai után Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője nyitotta meg a vitaülést. Elmondta, hogy a társadalmi-politikai nyilvánosság témakörében rendezett debreceni fórum szervesen illeszkedik az orszá- "gos pártértekezletet előkészítő tanácskozások sorába. Utalt arra a sokrétű munkára, amely a párt kezdeményezésére a nyilvánosság, a tájékoztatás megújítása érdekében három évvel ezelőtt kezdődött, s elvezetett a mostani országos vitaülésig. A megnyitót követően Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tartott vitaindítót. Előadásában a politika hatékonysága szempontjából vizsgálta a nyilvánosság problémakörét, választ keresve arra, hogy a nyilváÜnnepélyes hqjóindítás Fonyódon Kossuth Lajos elragadtatott szavait idézte pénteken délelőtt a fonyódi kikötőben Hajmási József, a nagyközség vb-titkára. „Ha valaki elbűvölőt akar látni, meg kell ismernie a Balatont.” Az időjárás kedveskedett az ünnepség részvevőinek, a Mahart Balatoni Leányvállalata dolgozóinak. A tó ugyan zöldes, tarajos hullámokat vetett, a ragyogó napsütés azonban az igazi tavaszt idézte. Azt az évszakot, amikor a Balaton-parti településeken mindent egy cél mozgat: a vendégfogadás feltételeinek javítása. Erről beszélt Németh Lajos badacsonyi tanácselnök, erről Kapocs Ferenc, a Mahart üzemegységvezetője. À balatoni hajózás különösen nagy feladat előtt áll idén: tíz százalékkal csökken a hajópark, s szinte valamennyi kikötő felújításra szorul. Somogy, Zala és Veszprém megye tanácsa, a Balatoni . Intéző Bizottság a közeljövőben 65 millió forintot fordít ezekre a beruházásokra. A fonyódi fúvószenekar pattogó ritmusú zenéje fogadta az 1988-as hajózási évad első utasait, bár azok sem jártak rosszul, akik Fonyódról utaztak Badacsonyba. A hajón ugyanis egészen közelről ismerkedhettek meg a badacsonyi borfajtákkal.' A tó közepén néhány percre megállt a hajó: a Himnusz hangjai mellett a két1 nagyközség vezetői a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták a Balatont. Április 15-étöl menetrend szerint közlekednek a hajók. Jó szelet! hazaérkezett Prágából Hazaérkezett Prágából az MSZMP küldöttsége, amelyet Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára vezetett. A delegáció részt vett a kommunista- és munkáspártoknak a Béke és Szocializmus folyóirat tevékenységéről folytatott tanácskozásán. Bárdibükk, Boglár, Siófok Megkímélte a fagy a gazdaságokat Somogybán Az utóbbi éjszakák fagyosak voltak, de kevésbé, mint amekkora hidegtől féltünk. A somogyi gazdaságokat megkímélte a fagy, legföljebb jelentéktelen károk keletkeztek tegnapig. A Bárdibükki Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Borsos István az időszerű gondokról és teendőkről elmondta: — A fagy nálunk nem okozott kárt, talaj közelben mínusz 1—2 fok volt, ez jelentéktelen. Kétméteres magasságban pedig nem süly- lyedt a hőmérő higanyszála A Badacsonyvidéki Pincegazdaság szombathelyi gyümölcslé-palackozó üzemében új gépsort helyeztek üzembe, amellyel literes kartondobozba csomagolják a rostos ivólevet plusz három fok alá. A gyümölcsösökben az első két permetezés megtörtént, a jövő héten következik a harmadik. Az időjárás a talajmunkákat és a vetést hátráltatta némiképp, de nagyobb gondot az eső sem okozott eddig. A tavaszi árpa és a borsó vetése befejeződött, a lóbabot és a csillagfürtöt most vetjük, a napraforgóvetést hétfőn kezdjük. 2400 hektárt kell tavasszal elvetnünk, föl vagyunk készülve erre, ami az embereken és a gépeken múlik, azzal nem lesz baj. Reméljük, hogy ezekben a napokban nagyobb eső nem lesz. Szombaton és vasárnap is teljes erővel dolgozunk, hogy mielőbb befejezhessük a tavaszi munkát. A Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinát területén — mint Hegedűs Lajos kertészeti főágazatvezetőtől megtudtuk — fagyok hatása tegnap még nem látszott, esetleg az őszibarack- és a kajsziültetvényben jelentkezhet utóbb az április közepi mínuszok kisebb nyoma. A Siófoki Állami Gazdaság igazgatóhelyettese Sebestyén Sándor: — Területünkön éjszakai fagyok eddig még nem voltak. Természetesen a hétvégén szombaton és vasárnap is dolgozunk, azt tesszük, amit ilyenkor kell. A gyümölcsösökben tart a metszés, a faiskolában telepítjük a csemetéket, a szántóföldeken pedig a talajelőkészítés és a vetés van soron.
