Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

6 KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET ___________Somogyi Néplap__________ 1 988. március 12., szombat Nem bankuralom — gazdasági kényszerűség SZÁMÍTÁSTECHNIKA A TENGEREN Egyre szaporodnak a baj­ba jutott vállalatokról, sőt ágazatokról szóló hírek. Mi­re a veszteséges cégek mun­kája végképp lehetetlenné válik, addigra a legtöbb eset­ben több száz millió forint­nyi adósság gyűlik össze. A pénzügyi, fizetési problémák mindennapos, a gazdálko­dást szinte teljes mértékben megakadályozó, égető gond­dá válnak. Az állami szaná­lásról és a felszámolásról szóló jogszabályok a rende, zést szervezett mederbe te­relték, a lehetőségek tehát adottak. De úgy hat, a leg­inkább érdekeltek csak az elvekkel értenek egyet, az alkalmazás már sokkal több nehézségbe ütközik. Nem véletlen, hogy főként szövet­kezetek. leányvállalatok stb. ügyeiben döntöttek a tulajdonosok vagy éppen a hitelezők a felszámolás mel­lett. Még nehezebb a döntés, ha nemcsak egy-egy válla­latról van éppen szó, hanem az egész ágazat került ne­héz helyzetbe. Nem titok, a magyar szénbányászat, illet­ve a kohászat él át nehéz hónapokat. Az ide tartozó vállalatok egymás után vál­nak veszteségessé, és a pénz­ügyi rendezés lehetséges módja emberek tízezreinek életét, a magyar ipar jövőjét is befolyásolja. Ebből már egyértelműen következik, hogy mindez ki­lép akár a bankok, akár a felszámolást elindítani akaró szállítók hatásköréből, akik érthetően . minél hamarabb hozzá' akarnak jutni a pén­zükhöz. És az is a tényék­hez tartozik, hogy nem az elmúlt egy vagy két év alatt kerültek rendkívül súlyos helyzetbe ezek az ágazatok. Hosszú idő óta halmozódnak a problémák, szaporodnak a felemás szabályok, és a fél­megoldások, s mindez testet ölt a halmozódó veszteség­ben. Az okokat tehát nem a múlt évben végbement vál­tozásokban kell keresni. Vannak, akik bankuralmat emlegetnek újabban, holott az átalakuló bankrendszer csak felszínre hozta a követ­kezményeket. A gyökerek valószínűleg a hetvenes évekre, esetleg még korább­ra nyúlnak vissza, amikor különböző kiemelt progra­mok keretében fejlesztették az ágazatokat, a feltételezett igényeknek megfelelően. Azóta a piac megváltozott itthon és külföldön egyaránt. S az is nyilvánvaló: tartós veszteséget nemhogy a ban­kok, de a költségvetés sem finanszírozhat. Újra kell tehát gondolni jó néhány alapelvet; vajon mekkora termelés mellett gazdaságos vagy legalábbis alig veszteséges a hazai szénbányászat? Milyen acél­ipari termékekre van szük­sége a hazai iparnak, és mi szállítható ebből gazdaságo­san exportra? Ha sikerül az igényeket reálisan fölmérni, már könnyebben adódik a lehetséges megoldás: a föl­számolás vagy éppen egy alapos „fogyókúra” után az áramvonalasított, gazdasá­gosabb, ám kisebb termelés. Mindannyiunk alapvető érdeke, hogy a veszteséges, alacsony hatékonysággal dol­gozó cégek ne kössék le hosszú időre a beléjük fek­tetett tőkét. S a pénzt a fejlődni tudó vállalatok vagy ágazatok kapják meg. Ezért határozott a kormány még a múlt év végén olyan új szabályok bevezetéséről, amelyék gyorsítják a fel. számolási eljárások indítá­sát, s mintegy rákényszerí­tik az érdekelteket, hogy más megoldás híján ehhez az eszközhöz nyúljanak. Az idei tervek csak akkor válhatnak valóra, ha auto­matikussá válik a felszámo­lás, és tudomásul vesszük, ez a gazdálkodás szükség- szerű velejárója; nem vélet­len, ritkán előforduló „bal­eset”. De ehhez előbb a már említett alapvető kér. désekre is választ kell adni, s nemcsak a kohászat vagy éppen a bányászat eseté­ben. Nagyon is hasonló gon­dokkal küzd ma a húsipar és jó néhány gépipari válla­lat. S az így egymásra ra­kódó milliárdok pedig éppen az ígéretes jövő elé néző vállalatoknál hiányoznak. A kényszerű fogyókúrát tehát nem lehet tovább halaszta­ni. A megoldás évről évre többe kerül, és mind távo­labb tolja az egész gazda­ság megújulását. Lakatos Mária A szakemberek egyetérte­nek abban, hogy csak meg­felelő automatizálással le­het a jövőben a hajószállí­tás teljes kapacitását kihasz­nálni, a munkabérek és a rakodási területek optimu­mát megteremteni. A me­netidők gazdaságos elosztá­sa, a hajógépek racionalizá­lása is csak ezen az úton képzelhető el. Milyen adatok érdeklik a hajó irányítóját? Ezek igen változók lehetnek, többsé­gük persze a hajógépegysé­gekre vonatkozik (olajnyo­más, üzemanyagkészlet és -felhasználás, üzemhőmér­séklet stb.). Persze a rako­dótér is igen gondos megfi­gyelést igényel, a berakott áru hőmérséklete például fontos lehet az esetleges gyúlékonyság miatt, illetve az eltarthatóság érdekében (hűtőhajóknál). Igen fontos még tudni a hajóbordák ter­helését, a hullámjárás okoz­ta pótterheléseket is. A modern szállítóhajó adatrögzítő terme zsúfolva van műszerekkel és regiszt­ráló szerkezetekkel, s az adatokat számítógépes rend­szer dolgozza föl. A radar­berendezéssel összekötött számítógép például már nemcsak hogy előre megadja a legközelebbi megközelítési utat, hanem a szándékolt kormányzási műveletek eredményét is jelzi. Erre va­ló tekintettel napjainkban a tengerésztisztek és kormá­nyosok mind tökéletesebb kiképzésére van szükség. Ez már a szárazföldön megkez­dődik. A képünkön látható — egy 300 000 tonnás tar­tályhajó vezetőállásának megfelélő — szimulálóbe­rendezést egy angliai kikép­zőbázison építették meg. E szimulátorral a hajózás so. rán előforduló legkülönfé­lébb műveletek elvégezhe­tők: navigálás, összeütközés elkerülése, s minden ami az 500—500 000 tonnás hajók kormányzása és kezelése so­rán előfordulhat. A manő­verezés folyamatát számító­gép irányítja, amelynek programját néhány perc alatt ki lehet cserélni. Nemzeti valuták a szovjet—csehszlovák elszámolásban Munkahelyi pótlék a nagyüzemi állattelepeken A nagyüzemi állattelepe­ken, ahol a nehéz munkakö­rülmények és a viszonylag alacsony bérek miatt a ko­rábbi években erős volt a munkaerő mozgása, egy év óta lehetőség van munkahe­lyi pótlék fizetésére. A MÉM szakemberei szerint ez a le­hetőség számos nagyüzem, ben növelte a munkaerő- megtartó képességet, mivel a törzsbérnek 20 százalékát fordították az ott dolgozók anyagi érdekeltségének javí­tására. A lehetőséggel tavaly a nagyüzemi állattartók mint­egy harmada élt, mindenek, előtt azok a gazdaságok, amelyek elő tudták teremte­ni a többletbért. Főként az állami gazdaságokban emel­ték ilyen módon a fizetése­ket: az áLlami nagyüzemek­PELDAUL A TUNGSRAM Vonalkód hazánkban Az idén Magyarországon tartja nemzetközi konferen­ciáját az Automatic Identi­fication Manufacturers, a termékazonosító berendezé­seket gyártók nemzetközi szervezete. Az áprilisi ta­nácskozáson szó lesz a vo­nalkód alkalmazásának kül­földi és hazai tapasztalatai­ról. Viszkei György, a Magyar Gazdasági Kamara Egységes Termékkód-irodájának ve­zetője elmondotta, hogy Ma­gyarország aktívan részt vesz a nemzetközi szervezet munkájában. Tevékenysé­günk eredményeként kerül­hetett sor a nemzetközi kon­ferencia budapesti megren­dezésére. Mint ismeretes, az úgynevezett EAN nemzetkö­zi termékazonosító rendszert beépítették a magyarországi termelőeszközökre és. fo­gyasztási cikkekre kialakí­tott rendszerbe. A fogyasz­tási cikkeknél pedig az EAN vonalkódokat alkalmazzuk. Az ilyen vonalkódokkal több mint 300 magyar gyártó lát­ja él termékeit, mintegy 1900—2000 fogyasztási cik­ket. Elsősorban olyan ter­mékekről van szó, amelyek exportja számottevő, s így külföldi értékesítésük vonal­kóddal ellátott csomagolás nélkül elképzelhetetlen. A Caola, a Budapesti Likőr­ipari Vállalat, a Győri Keksz- és Ostyagyár, a Tungsram, a Törökbálinti Állami Gazdaság termékei­nek döntő többségét már így csomagolja. A Tiszamenti Vegyi Művekben és a Hat­vani Konzervgyárban is elő­készületben van a vonalkód bevezetése. Sok esetben azonban nem könnyű feladat a megfelelő csomagolás. Előfordult, hogy jelentősebb exportszállít­mányokat azért küldött visz- sza a külföldi partner, mert a vonalkód a nem megfele­lő csomagolóanyagon elmo­sódott. Éppen ezért a Ma­gyar Gazdasági Kamara olyan műszert szerzett be az Egyesült Államokból, arnely- lyel már a csomagolás meg­tervezésekor ellenőrizni le­het: megfelelő-e a vonalkód, ölvasható-e géppel. Ezt a berendezést a vonalkód be­vezetésére vállalkozóknak rendelkezésére bocsátják. Eddig elsősorban az ex­portőr vállalatok szorgal­mazták a kódrendszer alkal­mazását. Az általános for­galmi adó bevezetésével azonban megnő a jelentősé­ge a vállalatokon belüli nyil­vántartásban. s az adóvissza­térítés elszámolásában is. ben az ilyen munkahelyeken dolgozóknak több mint két­harmada kapta meg ezt a kedvezményt. Az anyagilag erős termelőszövetkezetek szintén éltek a lehetőséggel, annál is inkább, mert az utóbbi időben élénkült a kereslet a külpiacon az ál­lattenyésztés egyes termékei iránt, és ezt a lehetőséget ki akarják használni például a húsmarhatartó ágazatban. A tsz-ek jelentős része azon­ban nem tudta előteremteni ezt a bértöbbletet, és itt to­vábbra is munkaerőhiánnyal küszködnek. Az idén a nagyüzemi állat- telepek további egyharma- dában adják ki a munkahe­lyi pótlékot, és jövőre, úgy, ahogyan azt a minisztérium, ban eredetileg tervezték, a harmadik harmad él majd e lehetőséggel. Csehszlovákiában nagy ér­deklődést keltett a Szovjet­unió és Csehszlovákia meg­állapodása arról, hogy vál­lalataik korlátlanul használ­hatják fel nemzeti valutáju­kat az egymás közötti elszá­molásokban — közölte a TASZSZ tudósítójával Jaro- mir Zák csehszlovák pénz­ügyminiszter. A megállapodás, amelyre nincs példa a KGST történe­tében — húzta alá a minisz­ter —, lényegesen hozzájárul a két ország vállalatai kö­zötti közvetlen kapcsolatok elmélyítéséhez, a kétoldalú gazdasági együttműködés szélesítéséhez. Emlékeztet arra, hogy a múlt év végé­ig 230 csehszlovák vállalat létesített közvetlen termelési vagy kooperációs, kapcsolatot szovjet partnerrel. A megállapodás módot nyújt a közvetlen kapcsola­tokat ápoló vállalatoknak, valamint a megalakítandó vegyes vállalkozásoknak, hogy elszámolásaikat nem­zeti valutában vezessék. Le­hetővé teszi a vállalatok szá­mára a szabad hozzájutást a partnercég valutájához. A korábbi gyakorlattól eltérő­en nem követelik meg a vállalatoktól, hogy eladásaik és vásárlásaik egyensúlyban legyenek, a szállítások ki­egyensúlyozását államközi szinten rendezik — taglalta a korlátozott konvertibilitás bevezetését jelentő megálla­podás előnyeit Zák pénzügy- miniszter. — A rubel—koro­na árfolyamot 1:10,4 arány­ban állapították meg. Április 1-jéig dolgozzák ki a nemzeti valuták átvált- hatóságáról szóló megálla­podás alkalmazásával kap­csolatos utasításokat, s ettől kezdődően az arra jogosult vállalatok máris élhetnek az új lehetőségekkel — mon­dotta. A miniszter közölte, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia „bátor lépése” érdeklődést keltett a KGST más tagor­szágaiban is, és várhatóan még ebben az évben hason­ló egyezményt írnak alá Bulgáriával. A nemzeti va luták bevonását a nemzet­közi fizetésekbe Csehszlová­kiában az első lépésnek te­kintik a szocialista országok valutái és a transzferábilis rubel teljes konvertibilitása felé. Új COCOM-lista A francia hivatalos köz­lönyben közzétették a NATO- országok által a szocialista országokba exportálni til­Szerszámgépek automatizálása A magas fokú automa­tizálás egyik csúcsa az úgynevezett megmunkáló­központ - olyan szám­jegyvezérlésű szerszámtár­ral és szerszámcserélővei van fölszerelve, hogy az alkatrészen több, különbö­ző támadási irányból kü­lönféle technológiai mű­veleteket - például fúrás, furatesztergálás, marás, menetesztergálás, süllyesz­tés, menetmarás stb. - ké­pes végrehajtani egyetlen befogásban. Újabban a részfolyamatok automatizá­lása mellett egyre jobban terjed a gyártási folyamat egészének automatizálása és komplex rendszerbe foglalása. Képünkön: egy automatizált esztergagép. tott árucikkek új jegyzékét. A NATO-országok és Japán képviselői nemrég Ver- saillés-bën határozták el együttműködési szervezetük, a COCOM tilalmi jegyzéké­nek időszerűsítését. A hivatalos: közlöny 96 oldalas melléklete tartal­mazza a vámszervek tájé­koztatására, a rendeltetési hely ellenőrzésének alávetett termékeket és technikai el­járásokat. A COCOM-lista felállításával a nyugati tő­kés országok kormányai ál­lítólag a katonai alkalmazás­ra is felhasználható legfej­lettebb termékeik kivitelét akarják megakadályozni, va­lójában a szocialista orszá­gok elleni gazdasági háború egyik fegyveréről van szó. A régi COCOM-listáról tö­röltek sok, ma már köny- nyen megvásárolható áru­cikket, s közben újakkal egé­szítették ki a tilalmat. Az új termékek között szerepel minden automatizált tenger- alatti rendszer, köztük me­rülő felderítő eszközök, ap­ró robotok, olyan eljárások, amelyek a lokátorok számá­ra fölismerhetetlenné teszik a fémeket, a fejlett ipari számítógépprogramok és fejlettebb félvezetők. Az ed­digi érvényes COCOM-jegy- zéket 1985. december 9-én adták ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom