Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
2 Somogyi Néplap 1988. március 2., szerda Külpolitikai összefoglaló HORN GYULA SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Csapatkivonás Afganisztánból Világpolitikai döntés Az ENSZ-fötitkár megbízottjának közvetítésével 1982 óta folyó afganisztáni-pakisztáni tárgyalások újabb fordulója kezdődik ma Cenfben. A találkozó kapcsán felerősödött reményt taglalja a február 8-i szovjet bejelentés a csapatok kivonására. A Külügyminisztérium szóvivőinek egy korábban tett ígéretét beváltva Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár tegnap nemzetközi sajtókonferencián találkozott a magyar, illetve a külföldi sajtóorgánumokat képviselő újságírókkal. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában megtartott kötetlen eszmecserén Horn Gyula rövid tájékoztatást adott hazánk külpolitikai törekvéseinek főbb irányairól, a magyar külügvek pioritásai- ról, a nemzetközi kérdésekben vallott magyar álláspontról. Kiemelte, hogy hazánk külkapcsolatainak alakítását kiegyensúlyozottság, következetesség jellemzi, aminek különösen a 70-es évek fordulója, a 80-as évek eleje táján, a fagyossá vált kelet—nyugati kapcsolatok időszakában volt pótolhatatlan jelentősége. Hazánkban ma egyfajta társadalmi konszenzus jött létre a külpolitikai tevékenység körül, ami az elvi alapokon álló törekvések mellett jórészt annak köszönhető, hogy a helsinki konferencia záródokumentumának minden eleme szerves része lett hazánk belső életének. A nemzetközi helyzet aktualitásait elemezve Horn Gyula mindenekelőtt annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban kibontakozó új gondolkodás nyomán kedvező folyamatok indultak meg a külpolitikai életben, s ez hazánk nemzetközi aktivitására számára is előnyös feltételeket teremtett. A jelenlegi helyzetben a magyar megítélés szerint növekszik a multilaterális, több felet kölcsönösen érintő nemzetközi politikai tényezők szerepe. Ennek egyik örvendetes fejleménye a Kelet és a Nyugat között különböző szinteken mindinkább kibontakozó párbeszéd. A bécsi utótalálkozóról szólva az államtitkár leszögezte: hazánk elégedetlen a tárgyalások ütemével. Főként az első két kosárba tartozó katonai, illetőleg humanitárius kérdések körüli huzavona lassítja a záródokumentum kidolgozását. Ugyancsak az osztrák főváros ad otthont egy másik nemzetközi jelentőségű megbeszélésnek; az európai leszerelési konferencia mandátumának kidolgozásáról folyó párbeszéd kimozdult a holtpontról, s az elmúlt napok fejleményei arról tanúskodnak, hogy a konferencia hatáskörét sikerült kiterjeszteni az úgynevezett kettős rendeltetésű eszközökre is. A Varsói Szerződés fegyverzetcsökkentéssel kapcsolatos álláspontja világszerte ismert. A leszerelési problémák mellett az európai kapcsolatok egy másik kulcsfontosságú területe: a humanitárius kérdések. E problémakör és a helsinki folyamat más elemeinek szoros összefüggését hangsúlyozva Horn Gyula nyomatékkai szólt a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulásáról. A magyar álláspont szerint kiemelt figyelmet kell szentelni a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására. Az államtitkár végezetül bejelentette, hogy március 1-jétől jelentős könnyítések lépnek életbe magyar és az NSZK utasforgalomban. A kelet—nyugati együttműködésben példaértékű megállapodásnak megfelelően a szolgálati útlevéllel az NSZK- ba tartó magyar állampolgárok részére egy évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot állít ki az NSZK budapesti nagkövet- sége. Fontos szabály, hogy a beutazások időtartama évente nem haladhatja meg a három hónapot. Ha az utazó ezt a kedvezményt már kimerítette, a beutazáshoz ismét vízumot kell kérnie. Kedvezményben részesülnek a magánútlevéllel hivatalos célból az NSZK-ba utazók is; mindazok, akik gazdasági, kulturális vagy tudományos-technikai együttműködés keretében, illetve magyar—NSZK vegyesvállalatok tagjaiként, vagy hivatásos gépjárművezetőként, ezek kísérőiként, illetve hivatásos idegenvezetőként rendszeresen utaznak az NSZK-ba. Számukra az egyéves többszöri vízumra való jogosultságot az érintett vállalat vagy intézmény által kiállított igazolás tanúsítja. A vízumkérelmek benyújtásához szükséges igazolások formanyomtatványa az NSZK budapesti nagykövetségének konzuli osztályán szerezhető be. További fontos tudnivaló, hogy a vízumkedvezmények nem mentesítenek az NSZK-ban kötelező munkavállalási engedélyek beszerzése alól. A ve. gyesvállalati, vagy kooperációs körhöz tartozók eseté ben lehetőség van hosszabb, legfeljebb egyéves NSZK-be- li tartózkodásra jogosító vízum beszerzésére. Megállapodás született arról is. hogy — ugyancsak a kölcsönösség alapján — a két ország a lehetőségekhez mérten gyorsítja a vízumügyek intézését a turistaforgalomban is. A tájékoztatót kérdések követték. Az AP tudósítója Magyarország és az EGK tárgyalásairól kért bővebb tájékoztatást. Horn Gyula elmondta, hogy hazánk tervezetet juttatott el Brüsszelbe, ennek alapján várható. hogy június végéig létrejön az egyezmény. Magyarország a megállapodástól Gatt-tag- ságából fakadó jogainak érvényesítését, s a széles körű együttműködés alapjainak megteremtését várja. Az egyezmény megkötésével egyidőben hazánk felveszi a diplomáciai kapcsolatokat az EGK-val. Magyar részről ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európa Parlamenttel kialakítandó kapcsolatoknak. Az eddigi, nem hivatalos jellegű kapcsolatokat rendszeres együttműködés váltja fel. Ennek megfelelően az idén két nagyobb találkozóra kerül sor Több kérdező érdeklődött Magyarország nemzetiségiekkel kapcsolatos álláspontjáról. Az államtitkár a többi között emlékeztetett arra, hogy hazánk a nemzeti kisebbségeknek országokat összekapcsoló híd szerepet tulajdonít, s a kölcsönösség alapján ennek szellemében alakítja kapcsolatait szomszédaival. Ehhez kapcsolódva a BBC tudósítója azt kérdezte, vannak-e tárgyalások Magyarország és a Nemzetközi Vörös- kereszt között a Magyarországon letelepülő román állampolgárságú magyarok segélyezéséről. A válasz: ilyen tárgyalások nem folynak, de a nemzetközi szervezet kezdeményezése esetén a magyar válasz minden bizonynyal nem lenne elutasító. Az európai atomfegyver- mentes övezetek létrehozásával kapcsolatos magyar álláspont felől érdeklődő kérdésre válaszolva Horn Gyula elmondta: hazánk támogatja ilyen zónák kialakítását kontinensünkön, de azt szorgalmazza, hogy, úgymond, ne legyenek „lyukak" ezeken az övezeteken; a nukleáris fegyverektől megtisztított területek kapcsolódjanak össze teljes egésszé. Ugyancsak fontos, hogy ezek az elképzelések a hagyományos fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén valósuljanak meg. Az NDK ez irányú javaslatát támogatva hazánk résztvevője lesz júniusban a nukleárisfegyver-mentes övezetekről és a hagyományos fegyverek kérdéseiről tartandó tanácskozásnak. Az utazási könnyítésekkel összefüggésben elhangzott, hogy Magyarország minden európai államnak javasolta a vízumkényszer kölcsönös eltörlését, s szorgalmazza az utasforgalom kölcsönös növelését. Ennek megfelelően a többi között utazási könnyítésekről születtek megállapodások az elmúlt hetekben a Szovjetunióval, s a Varsói Szerződés külügyminisztériumai képviselőinek mostani budapesti tanácskozásán is napirendre kerül ez a kérdés. Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásain abban állapodtak meg, hogy gyorsított ütemben folytatják az előkészületeket Reagan amerikai elnök május végén, június elején tartandó látogatására. Ezért nagyjából egy hónap múlva, március 22—23-án e két világhatalom külügyminisztere újra találkozik — ezúttal Washingtonban. A tárgyalásokon persze a stratégiai rakéták csökkentéséről létrehozandó egyezmény volt a legfontosabb téma. Ezzel azonban csaknem egyenrangú jelentőségűvé vált az afganisztáni kérdés megoldásának ügye. Emlékezetes, hogy ezt a problémát az új szovjet vezetés már hivatalba lépése óta a korábbitól lényegesen eltérő módon közelítette meg. Felismerte, hogy ez a brezsnyevi korszak külpolitikájának egyik legsúlyosabb öröksége, amely rendkívüli mértékben megterhelte nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatokat, hanem az egész nemzetközi légkört is. A gorbacsoví vezetés a korábbi szovjet külpolitikai magatartás és külpolitikai stílus felülvizsgálata során fokozatosan jutott el a felismeréshez, amely végül Gorbacsov ama megjegyzésében öltött testet, hogy az afgán belső helyzet alakulására való tekintet nélkül kivonják a szovjet csapatokat Az egyetlen feltétel —, ha ezt egyáltalában feltételnek lehet nevezni — az. hogy március derekára megegyezés jöjjön létre a Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgyalásokon. Erre a megegyezésre azért van elengedhetetlenül szükség, mert Pakisztán vált a jelenlegi afgán kormány ellen küzdő felkelők fő támaszpontjává. Egyben az amerikai és más forrásokból származó fegyverek is Pakisztánon keresztül áramlanak Afganisztánba. Az afgán—pakisztáni megegyezés lényeges tartalma tehát az lenne, hogy megteremtené a minimális külpolitikai feltételeket aj5zov- jet csapatok kivonására. Belpolitikái feltétel szóvjét részről ma már nincs. A Szovjetunió álláspontja ugyanis az, hogy az afgánoknak maguknak kell dönteniük saját ügyeikről, mindenfajta külső beavatkozás nélkül. Világpolitikai méretekben óriási lenne a nemzetközi jelentősége annak, ha Se- vardnadze washingtoni látogatása előtt létre jönne Genfben a megegyezés az afgán—pakisztáni tárgyalásokon. A nyári, moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozó légkörét pedig alapvetően meghatározná, ha a Szovjetunió (Gorbacsov eredeti, február 8-i, fordulatot jelentő nyilatkozatának megfelelően) május közepén — tehát közvetlenül a csúcs- találkozó előtt — megkezdhetné csapatainak kivonását Afganisztánból. A józan realizmus azt követelné, hogy a korábbi szovjet vezetés lépését korrigáló, és szovjet belpolitikai szempontból is nagy bátorságot, sőt nem kevés kockázatot igénylő lépés elé az Egyesült Államok ne gördítsen akadályokat, ne nehezítse meg a döntés végrehajtását. Bizonyos jelek mégis azt mutatják, hogy vannak ilyen törekvések. Vagy legalábbis: vannak az amerikai politikában olyan erők, amelyek úgy vélik, hogy a szovjet politika számára egyáltalán nem könnyű döntést politikai nyomásra lehet felhasználni. Ezeknek az erőknek a hatása tükröződik abban a pakisztáni követelésben, hogy csak akkor írják alá a genfi megegyezést, ha előbb Afganisztánban megszületik egy koalíciós kormány. Magyarán: a jelenlegi kormánnyal ilyen megegyezést nem írnának alá. Ennek a következménye az elhatározott szovjet csapatkivonás kényszerű elhalasztása lenne; a követelést ezért nem lehet másként értelmezni, mint kísérletet annak megEllenforradalmárok egy csoportja — azonnali koalíciós kormányt követelnek Szovjet katonák valahol Afganisztánban — Moszkva immár elment a lehetőségek határáig akadályozására, hogy a szovjet politika megszabaduljon ettől a súlyos, és a korábbi vezetéstől örökbe kapott tehertételtől. Némi bizakodásra ad okot, hogy az amerikai hivatalos vezetés ennél hajlékonyabb. Shultz magatartásából Moszkvában az tűnt ki; mindkét fél elhatározott kívánsága, hogy a genfi afgán— pakisztáni tárgyalások március közepéig sikerrel befejeződjenek. Sőt, a „kemény" politikai magatartás olyan ismert képviselője, mint Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, síkra- szállt amellett, hogy Washington ne támogassa az afgán ideiglenes kormány megalakulását, mint a rendezés és a szovjet csapatkivonás előzetes feltételét. Jellegzetes ebbő! a szempontból a Lityeraturnaja Ga- zeta fogalmazása: „Az afgán állami fórumok ma már a mullahok imáitól visszhangoznak. A zászló színe a vörös mellett felvette az iszlám zöldjét. Eltűnt a csillag az ország címeréből. A pórt nem beszélt a szocializmus építéséről, feladta a hatalom monopóliumának elvét is. Deklarálta a pluralizmust. Meghívta az emigráns ellenzéket a kormányba, előkészíti a király visszatértét az országba.” Mindez még a szovjet csapatok jelenlétének feltétele között történt meg! Egy olyan lépés, mint az ideiglenes kormány gyakorlatilag azonnali létrehozása óriási feszültséget teremtene, és új frontokat nyitna Afganisztánon belül, és az afgán felkelők egymással szemben álló csoportjai között is. Mindez olyan helyzethez vezetne, ami megnehezítené. vagy esetleg lehetetlenné tenné a csapatkivonásra vonatkozó február 8-i szovjet döntés rendezett végrehajtását. A Brezsnyev-korszak afgán politikájának felülvizsgálata során a Szovjetunió immár elment a lehetőségek határáig. A felelősség ma már Washington vállainvan. És Pakisztán vállain, amelynek magatartását csak Washington befolyásolhatja. RENDKÍVÜLI ENSZ-KÖZGYŰLÉS Az Egyesült Államok be akarja tiltani a PFSZ New York-i ENSZ-képviseletét. Errol tágyal az ENSZ rendkívüli tanácskozása. A képen: Labib Zehdi Terazi, ia PFSZ képviselője beszél Fehérneműk széles választékban! Kaposvár, Május 1. u. i Egyedi alkalmi és délutáni ruhák, különleges bőrövek érkeztek a NŐI DIVATÁRUBOLTBA!
