Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

1988. március 2., szerda Somogyi Néplap 3 Vezetői követelmények Előretekintő döntések, régi mércék A vezetőkkel szemben a legfőbb követemény a hatarozottsag, a kezdeményezőkészség, a pelda- mutatas, a felelősségvállalás, a céljaink melletti kiállás, es az ereaményes munka. (A megyei párt­bizottság szeptember 2-i hatarozatabol.) Két új, számítógép által vezérelt gépet állítottak üzem­be a Kaposvári Villamossági Gyár tekercsclőüzemébcn. Az NSZK-gyártmányú, Aumann típusú sortekcrcselő- géppel nagy pontosságú és menetszámú tekercsek ké­szíthetők kiváló minőségben. A másik célgéppel a vas­magok hegesztését oldották meg. Ezzel az új technoló­giával jelentős mennyiségű anyagot takarítanak meg és igényesebb munkát tudnak végezni. (Fotó: Gyertyás László) Közös elvi alapon Az afganisztáni tízéves háború Tisztább a folyók vize Nem lehet eredményes an­nak a vállalati vezetőnek a munkája, aki a hosszú távú gondolkodás helyett csak a napi gondok megoldására törekszik. — A hosszú távú döntések sok kockázatot rejtenek — mondta Horváth Lászlót a Somogy Megyei Tejipari Vál­lalat igazgatója. — Eddiig el­sősorban az adott év ered­ményessége volt a meghatá­rozó, minden követelmény ehhez kapcsolódott és az elő­ző évi eredményhez viszo­nyítottuk. A szabályozók ér­vényessége sem tartott to­vább egy évnél. Ennek elle­nére a vezetőknek előre is kellett gondolniuk. Rendre elkészültek a távlati és öt­éves tervek, a megvalósítás föltételei azonban többnyire csak egy évre voltak meg. — Hogyan lehetne túllép­ni a bázisszemléleten, amely­nek velejárója többek között az év végi hajrá és az év eleji pangás? — Ebbe az irányba mutat az idei évtől ható vagyon- érdekeltség, amely hosszabb távú gondolkodásra késztet. Ugyanakkor az egyéb sza­bályzók zöme, sajnos, válto­zatlanul a bázison alapul. Vállalatunk tavaly a terve­zett 31 helyett 38 millió fo­rint nyereséget ért el. Az. idén azonban megkezdjük a csurgói sajtüzem rekonstruk­cióját; ennek vállalati költ­ségei, valamint az év eleji bérbruttósítás 25 millió fo­rintos többletkiadással jár. A tavalyihoz képest csökken tehát a nyereség. Nemcsak a vállalatoknál van szükség hosszú távú gondolkodásra. Széles kör­ben kell tudatosítani, hogy nem rosszabb az a vállalat, amelyik a jövője érdekében fejleszt, s ezért egy-egy év­ben kisebb a nyeresége. Ezt kell majd megértetnem sa­ját dolgozóinkkal is. Az ag­rárágazathoz tartozó válla­lat vagyunk, így a hozzá­adott értéktől függ. hogy tudjuk-e növelni a béreket. Erre az idén a többletterhek miatt nem lesz lehetőség. Legalábbis az eddigi módon, létszámnövelésben és túlórá­ban gondolkodva nem, hi­szen a létszámtól független a keresettömeg. Olyan belső vállalkozási formákat kell kialakítanunk. amelyekben a rendelkezésre álló ösz- szegért egyes munkacsopor­tok végeznek el meghatáro­zott feladatot. — Alapvető követelmény az úgynevezett, rendszer- szemlélet. — Az említett rekonstruk­ció kapcsán például nem­csak egy fejlesztésről kellett dönteni, hanem a termelő- eszközök és a szakemberek több üzemet érintő átcso­portosításáról is. A fogyasz­tó nem veheti észre, hogy a csurgói üzem leállt, s a leszerződött tejet is át kell venni. Ugyancsak több ösz- szefüggéssel kell számol­nunk a számítógépes ügyvi­tel bevezetésekor. Az admi­nisztrációs feladatok meg­szaporodtak, az új technikát kell segítségül hívni. Né­hány számítógép munkába állítása azonban önmagában csak tüneti kezelés volna. Egész ügyviteli rendszerün­ket át kell szervezni. Az or­szágos és a vállalati irányí­tás rendszerszemléletének összhangban kell lennie. — A vezetők egy része a változásokban még nem lát­ja a lehetőségeket. — A kényszer a legna­gyobb mozgatóerő. ' Amivel nincs gond, azzal a vezető kevesebbet foglalkozik. Ha viszont például bevezetnek egy új szabályozót, az a lát­szólag „jól bevált” megoldá­sok újragondolására is kész­tet. Ilyenkor kiderülhet, hogy van még jobb. Alighanem több korábbi beidegződé­sünktől meg kell szabadul­nunk. — Igaz ez a kockázat és a felelősség témakörében is? — A vezető, aki nem vál­lal kockázatot, aligha dol­gozhat eredményesen. A koc­kázatvállalás követelményé­vel együtt kell járnia a té­vedés lehetőségének. Más kérdés, ha a hiba vezetői mulasztásból vagy éppen al­kalmatlanságból fakad: szük­ség van a felelősségrevonás- ra vagy akár a személycse­rére is. Mindebben azonban az eddigieknél több követ­kezetesség és humánum kell. A kettő nem mond ellent egymásnak. Sajnos, társa­dalmunkban nem alakultak ki a tisztes visszavonulás le­hetőségei. A volt vezetőt a közvélemény akkor is bu­kott embernek tekinti, ha önmaga látta be. hogy mond­juk egy kisebb egység élén jobban helyt tudna állni. Ebben változnia kell a köz- gondolkodásnak. Sokszor a kis döntéseknek is nagy a kockázatuk, s nem föltétle­nül az a sikeres életpálya, amelynek során valaki min­dig fölfelé lép. — Érzékelhető, hogy ma kevesebben törekednek ve­zetői poszt elnyerésére ... — Része van ebben annak is, hogy a vezetők anyagi megbecsülése nincs arány­ban a követelményekkel, a kockázattal és a felelősség­gel. Meggyőződésem, hogy akik ma igazgatók, nem a pénzért vállalták ezt a be­osztást. Motívum lehet a becsvágy, az érvényesülési törekvés, a szakmaszeretet. Ezek mellett szükség van megfelelő anyagi érdekelt­ségre is. Nélküle aligha si­kerül megnyerni a legmeg­felelőbb szakembereket. Bíró Ferenc Mihalovics Zoltánná két hónap óta írja így a nevét. Király Ildikó ugyanis akkor mondott igent Mihalovics Zoltánnak. A 19 éves fiatal- asszony még a pálya elején van, ám régi patyolatos. Már a szakmunkásképző alatt megismerkedett a vállalattal és a jövendőbeli munkatár­saival. — Csornai lány voltam, onnan jártam Kaposvárra. Véletlenül kerültem ebbe a szakmába. Mindenáron fod­rász akartam lenni, de ak­kora volt a túljelentkezés, hogy nem vettek föl. Ma­radt ez a lehetőség. Akkor — öt éve — elég közömbö­sen mondtam igent. Azután egyre jobban megszerettem a kelmefestő és vegytisztító szakmát. — Mi a szépsége? — Ennek a szakmának biztos nem mindenki talál­ná meg a szépségét; én azonban szeretem a rendet, a tisztaságot. Öröm látni, amikor a leggyűröttebb. fol­tos ruhából is szépet, tisz­tát varázsolunk. Ezt a mun­kát már nem a régi ruha- dörzsölésre alapozzuk, de leg­A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um megbízásából végzett januári vízminőségi vizsgá­latok szerint most a szoká­sosnál tisztább a folyók vi­ze. Az enyhe idő hatására ugyanis hatékonyabb a fo­lyók természetes öntisztulá­sa, mint a nagy hidegben, a jeges vízben. A folyók és a tavak túlnyomó részénél a víz minősége megfelel az első és másodosztályú köve­telményeknek. A Duna Rajkánál első osz­tályú minőségű vízzel lép az országba. A Mosoni-Duna és a Vág torkolata alatti köz­vetlen szennyvízbevezetés kissé növelte ugyan a folyó szennyezettségét, de nem változtatta meg a víz minő­ségi kategóriáit. Átmeneti­leg intézkedést kívánt Süttő, Budapest, Százhalombatta térségében a váratlanul ke­letkezett kisebb olaj- és benzinszennyeződés elhárí­tása. Az ország déli határán át azonban ismét tiszta, első osztályú vizet visz tovább a Duna. A Tiszában is kifogásta­lan tisztaságú víz érkezik a magyar szakaszra, ahol csu­pán a Sajóból beáramló szennyezés okoz olyan ked­vezőtlen változást, amely vi­alább olyan hatásos. Fölve­szi a versenyt a régi mosó­nők keze közül kikerültnek a minőségével. — Maga mégsem a mun­ka frontján helyezkedett el. — így alakult. Itt a vegyi részlegben 21-en dolgozunk. Az enyém az utolsó fázis, az expediálás. — Mit jelent ez? — A beazonosítás a dol­gom, a pontos ellenőrzés a kiadás előtt. Felelek érte, szonylag rövid szakaszon, a szennyező anyagok elbomlá- sáig másodosztályúvá mér­sékli a víz minőségét. Tisza- keszitől a déli országhatárig azonban már ismét első osz­tályú vizet szállít a folyó. A nagyobb mellékfolyók és mellékágak közül elsőosztá­lyú a Mosoni-Duna, a Duna- völgyi Főcsatorna, a Rába, a Dráva, a Bodrog, a Keleti- Főcsatorna és a Körösök egy része. Első osztályú a Ba­laton és a tavat tápláló Zala folyó vize is. A vizsgálatok másodosztályúnak minősí­tették tíz nagyobb mellék­folyó és csatorna vizét, s változatlanul harmadosztá­lyú a Nádor- és Malom-csa­torna, a Sajó, valamint a Hortobágy-Berettyó és az Eger patak egy része. A télen szokásosnál összes­ségében kedvezőbb vízminő­ségi helyzet ellenére január­ban az átlagosnál több, ösz- szesen 18 váratlan szennye­ződés történt, amely a víz­ügyi igazgatóságok vízminő­ségvédelmi szolgálatának in­tézkedését igényelte. Po- máznál és Nyírbátornál pél­dául olyan olajszennyeződés elhárításáról kellett gondos­kodni, amely 2—4 évvel ez­előtt keletkezett és most el­mozdulásával, bemosódásá- val okozott gondokat. hogy az kerüljön ki a bolt­ba, amit beküldtek. Vigyáz­nom kell rá, hogy abban az állapotban, minden sérülés, gombhiány nélkül. Elmond­hatom: szinte nincsen pa­nasz a munkánkra. — Mennyit keres, mire gyűjt? — 3800 forint a fizetésem, s addig nyújtózkodom, amed­dig a takaróm ér. A pérízt be tudom osztani a követ­kező fizetésig. Most két fi­zetéssel is gazdálkodunk, a férjem "tiszthelyettes. ö két­szer annyi pénzt hoz haza mint én. Attalában lakunk, a férjem szüleinél, lehet, hogy ott telepedünk le. Mi­vel egyes gyerek, fölösleges lenne sok-sok pénzt házépí­tésre költeni. — A házasság nemcsak a boldogító igent jelenti, ha­nem a némi „készpénzt” is. Mennyivel lettek gazdagab­bak? — Majdnem ötvenezer fo­rintot kaptunk a szülőktől, és a rokonságtól. De nem ebből akarunk megélni, ha­nem a munkánk révén. B. J. A Béke és szocializmus 1-es számában Rodney Aris- m^ndy, az Uruguay-i Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára azt vizsgálja, milyen hatást gya­korolt a kubai forradalom a latin-amerikai földrészre. Rámutat: ,.A kommunista világban olykor nem látják eléggé tisztán kontinensünk problémáit. A kubai forra­dalom, amely földrészünkön az elnyomatás hosszú-hosszú évei után győzött, hatalmas társadalmi robbanásként megváltoztatta térségünk történelmét és arculatát a hatvanas években. Kuba a Szovjetunió és a latin-ame­rikai népek segítségévelnem csupán megvédte szabadsá­gát, hanem győzelmet ara­tott az Egyesült Államok fölött. Majd — némi egysze­rűsítéssel azt mondhatjuk — az észak-amerikai imperia­lizmus ellentámadásba ment át. s fegyverként a fasiz­must használta fel.. Andrzej Wasilewski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának titkára a párt kultúrpoliti­kájával foglalkozik. Hangoz­tatja: kulturális politikán­kat az összes érdekelteknek közösen kell meghatároz­niuk — az alkotóközösségek­nek, a társadalmi és politi­kai mozgalmaknak, az álla­mi szerveknek és szerveze­teknek, sokféle erőnek és eszköznek, de közös elvi ala­pon. Afganisztánban immár tíz éve folyik a hadüzenet nél­küli háború. A felgyújtott vagy felrobbantott épüle­tekben, illetve egyéb létesít­ményekben keletkezett kár értékét több. mint 50 mil­liárd afganira becsülik. Romhalmazzá vált több száz falu. leromboltak több mint kétezer iskolát, kórházat, megbénult számos ipari lé­tesítmény működése, erőtel­Vegyesvállalatot alapított veszprémi székhellyel a Pan­nonker Kereskedelmi Válla­lat, a Konzumex és az oszt­rák Ozean cég. Az induló tőke 45 százalékát a Pan- nonker adta, a többit a má­sik két partner, egyenlő arányban. A közös vállalat zöldség-gyógynövény termel­tetéssel és feldolgozással fog­lalkozik majd. A termelőket a Pannonker keresi meg, a feldolgozás technológiájáról jesen visszaesett a mezőgaz­dasági termelés. Nadzsibul- lah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság elnöke meg­világítja. milyen okok ve­zettek a nemzeti megbéké­lés politikájának meghirde­téséhez. s mit jelent Afga­nisztán sajátságos társadal­mi-politikai v’iszonyai kö­zött a megbékélés. Az utóbbi évtized számos kapitalista országban műkö­dő kommunista párt számá­ra a rendszeres szavazat­vesztések és — ennek követ­keztében — parlamenti és politikai pozíciók gyengülé­sének időszaka volt. Mi a magyarázata ennek a ten­denciának? Errőí nyilatko­zott a folyóiratnak Kenneth Kvist, a Svéd Baloldali Párt Kommunisták Vezetőségé­nek titkára. A párt sorainak bővítése a legégetőbb kérdések közé tartozik a tőkés és a fejlődő országokban működő kom­munista pártok számára. En­nek megoldása mindenek­előtt azon múlik, milyen mértékben képesek megnyer­ni a fiatalokat. A szerkesz­tőség nemzetközi kerekasz- tal-beszélgetést rendezett a tömegpárttá válás folyama­tának nehézségeiről, és ösz- szefoglalót közöl az eszme­cseréről. Abel Agojibegjan, neves szovjet közgazdász, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának tagja áttekinti, milyen eredményeket értek el a Szovjetunióbam az or­szág gazdasági és társadalmi fejlődésének gyorsításában. Hangsúlyozza: a legnagyobb előrehaladást az ideológiai szférában értük el. Nehe­zebb a helyzet a gazdaság­gal. és a gépsorokról az osztrák cég gondoskodik, a vegyes­vállalat nagyrészt külföldi piacokra szállítandó termékei — szárított, torlasztott zöld­ségek és gyógynövények — Veszprémben készülnek. A vegyesvállalat többéves együttműködésből fejlődött ki, a Pannonker és az Ozean cég között ugyanis már több mint 10 éve j árucsere-kap­csolat van. Fiatalasszony a pálya elején Szeretem a rendet, a szépet, a tisztaságot Magyar—osztrák vegyes vállalat Veszprémben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom