Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XLIV. évfolyam, 52. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 2., szerda Kádár Dános Székesfehérváron Együttes ülést tartott a megyei tanács-vb és a népfront elnöksége Az együttműködési megállapodás alap a tartalmasabb munkához Országhatár nélkül _______ E gyik büszkesége az épí­tőiparnak a versenytárgya­lásos rendszer — nem ér­demtelenül. Mert piacosuk) gazdaságunkban a mezőgaz­daságon kívül nehéz még egy olyan területet találni, amelyen a kereslet-kínál at viszonyai olyan szabadon ér­vényesülhetnének, mint a be­ruházások megvalósítására kiírt versenytárgyalásokon. Jelentőségét akkor tudjuk ér­tékelni igazán, ha hozzá­tesszük, hogy minden erőfe­szítés ellenére egyelőre csak a kivitelezők mérik össze szakmai tudásukat, költség­csökkentő képességüket. Akik nélkül pedig semmi­lyen építmény nem készülhet el, taz alvállalkozók, a szál­lítók még nincsenek rá­kényszerítve, hogy szereplői legyenek ennek a tipikusan piaci helyzetnek. Hogyan lettek szinte egyik évről a másikra versenytár­sak az építővállalatok? Ügy, hogy a beruházások csökke­nésével hirtelen kínálati többlet alakult ki, magyarul több voit a vállalkozó, mint amennyi a megrendelés. Eze­kért már versenyezni kellett. Az alvállalkozók, a szállítók azonban ezt a szigorúságot még nem érzékelik. A verseny helyzet alakulá­sát azonban olyan tényezők is befolyásolják, amelyek nem számszerűsíthetők, nem szerepelnek a statisztikában. Például az informális kap­csolatok, amelyek minden üzleti vállalkozásban (már­pedig az építési megbízások is üzletté váltak) szerepet játszanak. Megfigyelhető pél­dául egy érdekes tendencia a megyei építővállalatokkal, és -szervezetekkel. Míg ko­rábban azt lehetett tapasz­talni, hogy a nagyobb sza­bású megyei építési felada­toknál a helyi épitővállala- tok mellett munkához jut­hattak a frissen alakult, mozgékony szervezetű ki­sebb vállalkozók, manapság a beruházók és a nagyválla­latok megerősítették infor­mális kapcsolataikat. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az épitési kapa­citások nem vándorolhatnak szabadon a megyék között, mert a nagyobb szervezetek­nek igyekeznek a székhelyü­kön munkát adni, ezzel vi­szont önkéntelenül háttérbe szorítják a kisebb vállalko­zásokat. Hiába, hogy a kereslet csökkenése, a vállalkozók számának gyarapodása, a versenytárgyalásos rendszer szélesedése azt indokolná, hogy szabadon áramolhas­sanak a szabad építési ka­pacitások a megyék között, ennek az ellenkezőjét tapasz­talták az ÉGSZI szakembe­rei, akik gazdasági vezető­ket kérdeztek meg. Véleményükből az kris­tályosodott ki, hogy a me­gyei tanácsok korábban sor­sukra hagyták a nagy meg­élhetési gondokkal küszködő építőipari vállalatokat, de a közelmúltban megfordult a helyzet. A kisszervezetek számára nem marad más, mint be­illeszkedni ebbe a rendszer­be, vagyis azokra a mun­kákra pályázni, amelyek nem fizetődnek ki a nagy szerve­zetek számára, vagy pedig az ő megbízásaikból szerezni e&y-egy részfeladatot. Ha mégis versenybe szállnak a jelentős megyei építménye­kért, le kell küzdeniük a be­ruházót sújtó 20 százalékos különadó hátrányát, vala- mint azt a kockázatot, amit saját ismeretlenségük jelent a neves, nagy múltú cégek­kel szemben. Szikora Katalin Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém me­gye párt- és tanácsi vezetői­vel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere szín­helyén Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának székházában, Barts Oszkárné, a Fejér me­gyei, Antalóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuri- cza László, a Veszprém me­gyei pártbizottság első titká­ra fogadta a vendégeket. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a mun­kahelyeken jelentősebb zök­kenők nélkül kezdték a gaz­dasági évet, bár a gazdálko­dás feltételeiben számottevő változások történtek. Bizta­tó, hogy az ipari üzemek ka­pacitása jelentős részben rendelésekkel lekötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. A demokrácia szélesítését, a nyíltság növelését, a párt- munka mozgalmi jellegének erősítését célzó törekvések kedvező fogadtatásra talál­tak. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gazdasági és tár­sadalmi megújulást szolgáló folyamatokat. A párttagság, a lakosság döntő többsége megértéssel fogadja és vállalja a kibon­takozással járó nagyobb ter­heket — s mint a gazdál­kodó egységekben elért ered­mények is jelzik — aktívan vesz részt a feladatok meg­oldásában. Ugyanakkor ag­godalom és eredményeink féltése is jellemzője a köz­véleménynek. A megbeszélés résztvevői úgy ítélik meg. hogy a közhangulat helyen­ként rosszabb, mint a való­ságos társadalmi és gazdá­sági helyzet. Kádár János hasznosnak, gondolatgazdagnak minősí­tette a — mintegy ötórás — nyílt, őszinte vélemény- cserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dinamikus társa­dalmi, gazdasági fejlődés megtorpant. Ebben objektív és szubjektív tényezők egy­aránt szerepet játszotta k : munkánk fogyatékosságai, a feltételezettnél is kedvezőtle­nebb világgazdasági helyzet, a késedelmesen felismert összefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirá­nyítás átalakításával törté­nelmi jelentőségű reformfo­lyamat élére állt. Az előt­tünk álló feladatok megoldá­sának is legfőbb garanciája — elért szocialista vívmá­nyainkra, értékeinkre építve — eszközeink, módszereink megújítása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egysé­gesen, határozottan cseleked­jen a kibontakozási program megvalósításáért. Ezzel se­gíthetjük a társadalom tag­jainak, a közösségeknek és egész népünknek boldogulá­sát. Befejezésül szólt a szocia­lista építőmunka nemzetkö­zi feltételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többsé­gében kibontakozó megúju­lási folyamatok kedvezőbb feltételeket teremtenek a ha­zai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapest­re. Együttműködésének eddi­gi tapasztalatait értékelte és megállapodásban rögzítette a további együttműködést a tegnapi közös ülésén a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnöksége. A két testület Horváth Lászlónak, a Tej­ipari Vállalat igazgatójának beszámolóját is meghallgatta arról, hogy miképp elégítik ki a lakosság igényeit, ho­gyan gazdálkodik a vállalat. Dr. Gyenesei István, a megyei tanácselnök és Ros­tás Károly, a népfront me­gyei bizottságának elnöke ve­zette a vitát. A beszámoló, — amelyet dr. Iharos Csa­ba, a megyéi tanács vb-tit- kára és dr. Novák Ferenc, a megyei népfronttitkár ter­jesztett elő — részletesen sorolta föl az együttműködés tapasztalatait a tanácsvá- lasztásoktól, a gazdaság- és településpolitika kérdésein keresztül, a társadalom- és művelődéspolitikai tevé­kenységig. Megállapítva: az élet minden fontos területén megtalálták azokat a kap­csolódási pontokat, amelye­ken keresztül a saját, vala­mint az együttes tevékeny­ségük hatását felerősíthet­ték. A közös munkát kiter­jesztették olyan területekre is, amelyekre a korábbi együttműködési megállapo­dás még nem rendelkezett. A vitában elhangzott: a politikai intézményrendszer reformja nem változtat azon a tényen, hogy a népfront a párt szövetségi politikájának megvalósítójaként dolgozik. A tapasztalatok azt is bizo­nyítják, hogy a népfront nem veszített vonzerejéből. A látszat ugyan azt mutat­ja, hogy a gazdaságpolitikai, társadalmi folyamatokat nem követte eléggé a mozgalom. A valóság viszont az, hogy a KISZ és a szakszervezet mellett a népfront is cselek­vő részese a kormány stabi­lizációs programjának. A Tanácstörvény a népfrontot a társadalmi mozgalmak közül kiemeli azzal, hogy a taná­csokkal való kapcsolatának nagyrészét jogilag is szabá­lyozta. A kapcsolatok egy másik részére ajánlásokat tartalmaz a törvény. Vannak az együttműködésnek olyan területei, amelyeknek szabá­lyait a két szerv közötti megállapodás határozza meg. Megújítani a korábban meg­szokott megállapodást az életviszonyok változása miatt kell. Azért, mert az új együttműködési megállapo­dás irányelvként is szolgál­hat a helyi tanácsok és a népfrontbizottságok kapcso­latot alakító megállapodásai­hoz. Az együttműködési szerző­désben alapelvként mondták ki, hogy a tanácsok prog­ramjaik, terveik kidolgozá­sában fokozottabban támasz­kodnak a népfront vélemé­nyére, meghatározott dönté­seik előtt kikérik azt, hatá­rozatuk végrehajtásának el­lenőrzésébe pedig bevonják a népfrontot. A népfrontbi­zottságok — határozottabban A füstmentes falu pályá­zat eredményét tegnap érté­kelték és hirdették ki Bu­dapesten, a Hungária szálló éttermében rendezett sajtó- tájékoztatón. A Hungária Biztosító nevéhez fűződő pá­lyázatra — amelynek alap- követelménye volt, hogy a falu lakosai középületekben és nyilvános helyeken ne dohányozzanak — az or­szág 31 kis települése je­lentkezett. A pályadíj von­zónak bizonyult: a Hungária Biztosító 1,5 millió forintot, az Országos Egészségnevelé­si Intézet pedig 100 ezer fo­rintos különdíjat ajánlott fel azoknak a falvaknak, ahol az alapkövetelményeket be­tartják, s ennél többet is tesznek a dohányzás meg­előzéséért. Az eredményhirdetésen el­mondták, hogy a felajánlott másfélmillió forintos pálya­díjat végül is megosztották négy olyan falu között, amelynek lakossága a leg­többet tette a dohányzás el­leni küzdelemben és az egészséges életmód kialakí­tásában. A négy falu: Kuna- dacs (Bács-Kiskun megye), Kokad és Nagymajor (Haj- dú-Rihar megye) és örömmel írhatjuk Mosdós nevét. A sajtótájékoztató után Bernáth Ferencet, az 1100 lelkes település elöljáróját arról kérdeztük, mit gondol, miért rájuk esett a válasz­tás: — Az eredményt messze­menően a község és a tüdő- szanatórium összefogásá­nak köszönhetjük. A kezdet­től, tehát a nevezetes szil­veszteri tévé-adás óta pár­tolták a szanatórium igaz­gatója és orvosai ezt az ügyet. Előadásokat tartottak, ötleteket adtak, segítették a falut füstmentes programjá­nak kialakításában. A köz­ség lakóit is meggyőzte az ő kiállásuk. — Hogyan ellenőrizték a füstmentességet? Minden Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden Vas megyébe láto­gatott. A Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár munkájáról Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta. A Politikai Bizottság tagja képviselve a lakosság érde­keit — kezdeményezik köz­érdekű témák megtárgyalá­sát, segítik a társadalmi szervek hatékonyabb ellen­őrzését, összegyűjtik és kép­viselik a lakosság vélemé­nyét és mozgósítják a lakos­ságot közérdekű célok meg­valósítására. Az együttműködés módja jórészt kialakult már: az elöl­járóságok megjelenésével azonban tovább bővült ez. A népfrontbizottságoknak segíteni kell, hogy a társ­községek életét szervező erő­vé váljon az elöljáróság. dohányzót nem tarthattak szemmel ? — Előzetes felmérést vé­geztünk; ebből megtudhat­tuk, hogy a mosdósi férfiak 14, a nők 3,5 százaléka do­hányzik. Ez meglehetősen alacsony szám, így jogosan gondolhattuk azt, hogy könnyű lesz a dolgunk. Mégis kezdetben egymástér­ték a viták. Az emberek azt mondták, az, hogy valaki dohányzik vagy sem, szemé­lyes joga. Ebben ne korlá­tozzuk. Nem hittek kellő­képpen abban sem, hogy itt tényleg pénzt lehet nyerni. Az elöljáró a négyszázezer forintos jutalom birtokában már feledi a névtelén levele­ket és a meggyőzésre szánt sok-sok estét is. — Az utcán a gyerekek fényképezőgéppel járkáltak és fotót készítettek azokról, akik rágyújtottak. A t.sz- irodán és az egyik italbolt­ban nem volt gondunk. Ké­sőbb aztán a másik presszós is mellénk állt. Nemcsak a szanatórium, de a nagyberki tanács és a körzeti orvos is minden támogatást meg­adott. Bernáth Ferenc elmondta azok nevét is, akik ez alatt az egy év alatt szoktak le a dohányzásról. Ugyanitt említette azt is, hogy milyen jó hatással volt ez a falu fia­taljaira. Megtudhattuk tőle azt is. hogy ők nemcsak a füstmsn- tességre dolgoztak ki prog­ramot, hanem már a pénz további sorsával is foglal­koztak. Így a fele a szanató­riumban épülő uszoda építé­sét, míg a másik kétszázezer forint a szemétgyűjtötelep útjának elkészítését szolgál­ja. A mosdósi siker mellett dicséretet kapott a két má­sik somogyi falu is. Kaposfö és Somogyfajsz tevékenysé­gét szép oklevéllel ismerték el. Grósz Károly Vas megyében ezután a rábafüzesi határál­lomásra látogatott.. Az átke­lőhelyen tavaly már 1 mil­lió utazó fordult meg. Grósz Károly ma a me­gye ipari, szociális és ide­genforgalmi létesítményeivel ismerkedik, s részt vesz a megyei pártaktíva ülésén. Huszonhárom általános iskola számára állítanak elő fémből és fából a marcali általános iskolák központi műhelyében úgynevezett félkész anyagokat. Ezeket a Marcali környé­ki iskolák kisdiákjai a technikaórákon használják fel Mosdósi siker A füstmentes falu eredményhirdetése Kétnapos látogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom