Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XLIV. évfolyam, 52. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 2., szerda Kádár Dános Székesfehérváron Együttes ülést tartott a megyei tanács-vb és a népfront elnöksége Az együttműködési megállapodás alap a tartalmasabb munkához Országhatár nélkül _______ E gyik büszkesége az építőiparnak a versenytárgyalásos rendszer — nem érdemtelenül. Mert piacosuk) gazdaságunkban a mezőgazdaságon kívül nehéz még egy olyan területet találni, amelyen a kereslet-kínál at viszonyai olyan szabadon érvényesülhetnének, mint a beruházások megvalósítására kiírt versenytárgyalásokon. Jelentőségét akkor tudjuk értékelni igazán, ha hozzátesszük, hogy minden erőfeszítés ellenére egyelőre csak a kivitelezők mérik össze szakmai tudásukat, költségcsökkentő képességüket. Akik nélkül pedig semmilyen építmény nem készülhet el, taz alvállalkozók, a szállítók még nincsenek rákényszerítve, hogy szereplői legyenek ennek a tipikusan piaci helyzetnek. Hogyan lettek szinte egyik évről a másikra versenytársak az építővállalatok? Ügy, hogy a beruházások csökkenésével hirtelen kínálati többlet alakult ki, magyarul több voit a vállalkozó, mint amennyi a megrendelés. Ezekért már versenyezni kellett. Az alvállalkozók, a szállítók azonban ezt a szigorúságot még nem érzékelik. A verseny helyzet alakulását azonban olyan tényezők is befolyásolják, amelyek nem számszerűsíthetők, nem szerepelnek a statisztikában. Például az informális kapcsolatok, amelyek minden üzleti vállalkozásban (márpedig az építési megbízások is üzletté váltak) szerepet játszanak. Megfigyelhető például egy érdekes tendencia a megyei építővállalatokkal, és -szervezetekkel. Míg korábban azt lehetett tapasztalni, hogy a nagyobb szabású megyei építési feladatoknál a helyi épitővállala- tok mellett munkához juthattak a frissen alakult, mozgékony szervezetű kisebb vállalkozók, manapság a beruházók és a nagyvállalatok megerősítették informális kapcsolataikat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az épitési kapacitások nem vándorolhatnak szabadon a megyék között, mert a nagyobb szervezeteknek igyekeznek a székhelyükön munkát adni, ezzel viszont önkéntelenül háttérbe szorítják a kisebb vállalkozásokat. Hiába, hogy a kereslet csökkenése, a vállalkozók számának gyarapodása, a versenytárgyalásos rendszer szélesedése azt indokolná, hogy szabadon áramolhassanak a szabad építési kapacitások a megyék között, ennek az ellenkezőjét tapasztalták az ÉGSZI szakemberei, akik gazdasági vezetőket kérdeztek meg. Véleményükből az kristályosodott ki, hogy a megyei tanácsok korábban sorsukra hagyták a nagy megélhetési gondokkal küszködő építőipari vállalatokat, de a közelmúltban megfordult a helyzet. A kisszervezetek számára nem marad más, mint beilleszkedni ebbe a rendszerbe, vagyis azokra a munkákra pályázni, amelyek nem fizetődnek ki a nagy szervezetek számára, vagy pedig az ő megbízásaikból szerezni e&y-egy részfeladatot. Ha mégis versenybe szállnak a jelentős megyei építményekért, le kell küzdeniük a beruházót sújtó 20 százalékos különadó hátrányát, vala- mint azt a kockázatot, amit saját ismeretlenségük jelent a neves, nagy múltú cégekkel szemben. Szikora Katalin Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém megye párt- és tanácsi vezetőivel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere színhelyén Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának székházában, Barts Oszkárné, a Fejér megyei, Antalóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuri- cza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a munkahelyeken jelentősebb zökkenők nélkül kezdték a gazdasági évet, bár a gazdálkodás feltételeiben számottevő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapacitása jelentős részben rendelésekkel lekötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. A demokrácia szélesítését, a nyíltság növelését, a párt- munka mozgalmi jellegének erősítését célzó törekvések kedvező fogadtatásra találtak. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gazdasági és társadalmi megújulást szolgáló folyamatokat. A párttagság, a lakosság döntő többsége megértéssel fogadja és vállalja a kibontakozással járó nagyobb terheket — s mint a gazdálkodó egységekben elért eredmények is jelzik — aktívan vesz részt a feladatok megoldásában. Ugyanakkor aggodalom és eredményeink féltése is jellemzője a közvéleménynek. A megbeszélés résztvevői úgy ítélik meg. hogy a közhangulat helyenként rosszabb, mint a valóságos társadalmi és gazdásági helyzet. Kádár János hasznosnak, gondolatgazdagnak minősítette a — mintegy ötórás — nyílt, őszinte vélemény- cserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dinamikus társadalmi, gazdasági fejlődés megtorpant. Ebben objektív és szubjektív tényezők egyaránt szerepet játszotta k : munkánk fogyatékosságai, a feltételezettnél is kedvezőtlenebb világgazdasági helyzet, a késedelmesen felismert összefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirányítás átalakításával történelmi jelentőségű reformfolyamat élére állt. Az előttünk álló feladatok megoldásának is legfőbb garanciája — elért szocialista vívmányainkra, értékeinkre építve — eszközeink, módszereink megújítása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egységesen, határozottan cselekedjen a kibontakozási program megvalósításáért. Ezzel segíthetjük a társadalom tagjainak, a közösségeknek és egész népünknek boldogulását. Befejezésül szólt a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többségében kibontakozó megújulási folyamatok kedvezőbb feltételeket teremtenek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapestre. Együttműködésének eddigi tapasztalatait értékelte és megállapodásban rögzítette a további együttműködést a tegnapi közös ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége. A két testület Horváth Lászlónak, a Tejipari Vállalat igazgatójának beszámolóját is meghallgatta arról, hogy miképp elégítik ki a lakosság igényeit, hogyan gazdálkodik a vállalat. Dr. Gyenesei István, a megyei tanácselnök és Rostás Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke vezette a vitát. A beszámoló, — amelyet dr. Iharos Csaba, a megyéi tanács vb-tit- kára és dr. Novák Ferenc, a megyei népfronttitkár terjesztett elő — részletesen sorolta föl az együttműködés tapasztalatait a tanácsvá- lasztásoktól, a gazdaság- és településpolitika kérdésein keresztül, a társadalom- és művelődéspolitikai tevékenységig. Megállapítva: az élet minden fontos területén megtalálták azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül a saját, valamint az együttes tevékenységük hatását felerősíthették. A közös munkát kiterjesztették olyan területekre is, amelyekre a korábbi együttműködési megállapodás még nem rendelkezett. A vitában elhangzott: a politikai intézményrendszer reformja nem változtat azon a tényen, hogy a népfront a párt szövetségi politikájának megvalósítójaként dolgozik. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a népfront nem veszített vonzerejéből. A látszat ugyan azt mutatja, hogy a gazdaságpolitikai, társadalmi folyamatokat nem követte eléggé a mozgalom. A valóság viszont az, hogy a KISZ és a szakszervezet mellett a népfront is cselekvő részese a kormány stabilizációs programjának. A Tanácstörvény a népfrontot a társadalmi mozgalmak közül kiemeli azzal, hogy a tanácsokkal való kapcsolatának nagyrészét jogilag is szabályozta. A kapcsolatok egy másik részére ajánlásokat tartalmaz a törvény. Vannak az együttműködésnek olyan területei, amelyeknek szabályait a két szerv közötti megállapodás határozza meg. Megújítani a korábban megszokott megállapodást az életviszonyok változása miatt kell. Azért, mert az új együttműködési megállapodás irányelvként is szolgálhat a helyi tanácsok és a népfrontbizottságok kapcsolatot alakító megállapodásaihoz. Az együttműködési szerződésben alapelvként mondták ki, hogy a tanácsok programjaik, terveik kidolgozásában fokozottabban támaszkodnak a népfront véleményére, meghatározott döntéseik előtt kikérik azt, határozatuk végrehajtásának ellenőrzésébe pedig bevonják a népfrontot. A népfrontbizottságok — határozottabban A füstmentes falu pályázat eredményét tegnap értékelték és hirdették ki Budapesten, a Hungária szálló éttermében rendezett sajtó- tájékoztatón. A Hungária Biztosító nevéhez fűződő pályázatra — amelynek alap- követelménye volt, hogy a falu lakosai középületekben és nyilvános helyeken ne dohányozzanak — az ország 31 kis települése jelentkezett. A pályadíj vonzónak bizonyult: a Hungária Biztosító 1,5 millió forintot, az Országos Egészségnevelési Intézet pedig 100 ezer forintos különdíjat ajánlott fel azoknak a falvaknak, ahol az alapkövetelményeket betartják, s ennél többet is tesznek a dohányzás megelőzéséért. Az eredményhirdetésen elmondták, hogy a felajánlott másfélmillió forintos pályadíjat végül is megosztották négy olyan falu között, amelynek lakossága a legtöbbet tette a dohányzás elleni küzdelemben és az egészséges életmód kialakításában. A négy falu: Kuna- dacs (Bács-Kiskun megye), Kokad és Nagymajor (Haj- dú-Rihar megye) és örömmel írhatjuk Mosdós nevét. A sajtótájékoztató után Bernáth Ferencet, az 1100 lelkes település elöljáróját arról kérdeztük, mit gondol, miért rájuk esett a választás: — Az eredményt messzemenően a község és a tüdő- szanatórium összefogásának köszönhetjük. A kezdettől, tehát a nevezetes szilveszteri tévé-adás óta pártolták a szanatórium igazgatója és orvosai ezt az ügyet. Előadásokat tartottak, ötleteket adtak, segítették a falut füstmentes programjának kialakításában. A község lakóit is meggyőzte az ő kiállásuk. — Hogyan ellenőrizték a füstmentességet? Minden Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Vas megyébe látogatott. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár munkájáról Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta. A Politikai Bizottság tagja képviselve a lakosság érdekeit — kezdeményezik közérdekű témák megtárgyalását, segítik a társadalmi szervek hatékonyabb ellenőrzését, összegyűjtik és képviselik a lakosság véleményét és mozgósítják a lakosságot közérdekű célok megvalósítására. Az együttműködés módja jórészt kialakult már: az elöljáróságok megjelenésével azonban tovább bővült ez. A népfrontbizottságoknak segíteni kell, hogy a társközségek életét szervező erővé váljon az elöljáróság. dohányzót nem tarthattak szemmel ? — Előzetes felmérést végeztünk; ebből megtudhattuk, hogy a mosdósi férfiak 14, a nők 3,5 százaléka dohányzik. Ez meglehetősen alacsony szám, így jogosan gondolhattuk azt, hogy könnyű lesz a dolgunk. Mégis kezdetben egymástérték a viták. Az emberek azt mondták, az, hogy valaki dohányzik vagy sem, személyes joga. Ebben ne korlátozzuk. Nem hittek kellőképpen abban sem, hogy itt tényleg pénzt lehet nyerni. Az elöljáró a négyszázezer forintos jutalom birtokában már feledi a névtelén leveleket és a meggyőzésre szánt sok-sok estét is. — Az utcán a gyerekek fényképezőgéppel járkáltak és fotót készítettek azokról, akik rágyújtottak. A t.sz- irodán és az egyik italboltban nem volt gondunk. Később aztán a másik presszós is mellénk állt. Nemcsak a szanatórium, de a nagyberki tanács és a körzeti orvos is minden támogatást megadott. Bernáth Ferenc elmondta azok nevét is, akik ez alatt az egy év alatt szoktak le a dohányzásról. Ugyanitt említette azt is, hogy milyen jó hatással volt ez a falu fiataljaira. Megtudhattuk tőle azt is. hogy ők nemcsak a füstmsn- tességre dolgoztak ki programot, hanem már a pénz további sorsával is foglalkoztak. Így a fele a szanatóriumban épülő uszoda építését, míg a másik kétszázezer forint a szemétgyűjtötelep útjának elkészítését szolgálja. A mosdósi siker mellett dicséretet kapott a két másik somogyi falu is. Kaposfö és Somogyfajsz tevékenységét szép oklevéllel ismerték el. Grósz Károly Vas megyében ezután a rábafüzesi határállomásra látogatott.. Az átkelőhelyen tavaly már 1 millió utazó fordult meg. Grósz Károly ma a megye ipari, szociális és idegenforgalmi létesítményeivel ismerkedik, s részt vesz a megyei pártaktíva ülésén. Huszonhárom általános iskola számára állítanak elő fémből és fából a marcali általános iskolák központi műhelyében úgynevezett félkész anyagokat. Ezeket a Marcali környéki iskolák kisdiákjai a technikaórákon használják fel Mosdósi siker A füstmentes falu eredményhirdetése Kétnapos látogatás
