Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 9., szerda A kínai Országgyűlési bizottságok tanácskozásai A Moszkovszkije Novosztyi cikke Éles viták egy törvényjavaslatról tartalmi és szöveges módo­külügyminiszter Washingtonban tárgyal George Shultz amerikai külügyminiszterrel kezdte meg washingtoni megbeszé­léseinek sorozatát Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter. Vut kedden fogadta Reagan amerikai elnök. A külügyminiszteri talál­kozón Shultz elsősorban az Iránnak szóló kínai fegyver- szállítások kérdését feszeget­te. Washington kifogásolta, hogy kínai rakéták vannak Irán kezében, s a szállítá­sok megtorlásaként felfüg­gesztette egyes — magas technológiai szintet jelentő — cikkek szállítását Peking­inek, annak ellenére, hogy az amerikai kormány koráb­ban engedélyezte az úgyne­vezett Cocom-listán — a szocialista országokba nem szállítható áruk felsorolásán — szereplő jónéhány cikk eladását. Kína korábban kö­zölte, hogy nem ad el raké­tákat Iránnak. A Parlamentben tegnap Stadinger István elnökletével — együttes ülést tartott az Országgyűlés építési és köz­lekedési, valamint jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága. A képviselők a közúti közlekedésről szóló törvény- javaslatot vitatták meg. Je­len volt az ülésen Markója Imre igazságügy-miniszter és Urbán Lajos közlekedési mi­niszter. Urbán Lajos az előterjesz­tés szóbeli kiegészítésében elmondta: több mint két éve folyik a törvény élőkészíté­se. A jogszabálytervezetet több alkalommal vélemé­nyezték országgyűlési bizott­sági üléseken, széles körű társadalmi vita folyt róla, szakmai fórumok is vélemé­nyezték. A Minisztertanács által elfogadott változatot is­mét egyeztették a társható­ságokkal. Ekkor az építési és közlekedési bizottság újabb sitasokat tett, ezeket elfo­gadták, s a változásokat a Minisztertanács is tudomá­sul vette. Ilyen előzmények után került most újra a kép­viselők elé a törvényterve­zet. A két bizottság tagjai és a meghívott képviselők kö­zül tizennégyen kértek szót, s a ‘legtöbben előre megfo­galmazott, konkrét szöveg­módosító javaslatokat ismer­tettek. Észrevételeik kiter­jedtek a stilisztikai szöveg- módosítástól a törvényjavas­lat szellemének bírálatáig. A vitában Czoma László Zala megyei képviselő a tör­vényjavaslatot illető morális kifogásait fejtette ki, néhány cikkelyt egyenesen állampol­gár-ellenesnek minősített. Az általános értékelés után 16 paragrafussal kapcsolatban tett föl kérdést, illetve fo­galmazott meg módosító in­dítványt, majd megkérdezte: érdemes-e ezt a törvényja­vaslatot parlament elé vin­ni. A vita végén ugyanezt kérdezte Stadinger István is, szavazásra bocsátva a kér­dést. Mivel a jogszabályterve­zettél kapcsolatban több tu­catnyi szövegmódosítási, tör­lési javaslat hangzott el, az elnök mind a 49 paragrafus­ról külön-külön kérte ki a két bizottság tagjainak véle­ményét, egyenként szavazás­ra bocsátva a javaslatokat. A hosszadalmas szavazási pro­cedúra végén a képviselők azokban a kérdésekben is voksoltak, amelyeket az elő­terjesztő tárcák vezetőinek figyelmébe ajánlanak. A két bizottság tagjainak javasla­tait, szövegmódosító indítvá­nyait majd szövegező bizott­ság fogalmazza meg. Az együttes ülést követő­en az építési és közlekedési bizottság tájékoztatót hall­gatott meg a postai hírlap­szolgáltatási tevékenységről. Kertész Pál, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese az írásos anyaghoz fűzött szóbeli ki­egészítésében elmondta, hogy Magyarországon naponta négymillió sajtótermék jele­nik meg, terjesztésükben 36 ezren vesznek részt. A posta és a kiadók közötti kapcso­latot egy miniszteri rende­let határozza meg, ám fe­lette már eljárt az idő. Az egy hírlapra jutó terjesztési költség 1980 óta 82 fillérről 1,68 forintra nőtt. A Magyar Posta véleménye szerint a hírlapterjesztést is üzleti vállalkozásnak kellene tekin­teni. A posta szükségesnek látja egy új, többlépcsős ta­rifarendszer kidolgozását. A szövetkezetekről szóló 1971. évi 3. törvény módosí­tását ugyancsak külön ülé­sen vitatta meg a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság Antalffy György elnökle­tével. A képviselőkhöz ko­rábban eljuttatott írásos elő­terjesztés megállapítja: nö­velni kell a szövetkezetek belső anatómiáját, elsősor­ban az önkormányzat kérdé­seiben. Ennek érdekében fel kell oldani a közérdek által nem indokolt jogi kötöttsé­geket. A vitában felszólalók több módosító indítványt tettek, s ezeknek nagy részét dr. Mar­kója Imre igazságügy-mi­niszter elfogadta. A gibraltári merényletkísérletet követően zavargások voltak Belfastban. A csoportok gyúlékony anyaggal töltött palac­kokat dobáltak és járműveket borítottak föl Kedd esti kommentár Nicaraguái tűzszüneti tárgyalások Panamai zűrzavar Bezárt bankfiókok, lehú­zott redőnyű áruházak, til­takozó menetre induló nyug­díjasok, éles hangú nyilat­kozatháború a leváltott el­nök és <a jelenlegi kormány­zat képviselői között — egy­re kuszábbnak, mind söté- tebbnek tűnik az összkép a Panamából érkező jelentések nyomán. S ugyanez vonatko­zik ,a kis közép-amerikai or­szág külső megítélésére, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal fenntartott kap­csolataira is. Szétzilálódóban a karibi állam diplomáciai gépezete: a Del Valle ex-el- nökhöz hű, illetve az új ve­zetés utasításait elfogadó külképviseleteken nemegy­szer valóságos incidensek robbantak ki — a legfris­sebb hír szerint a londoni konzulátust például egy te­repjáró gépkocsi „bevetésé­vel” foglalták el .az ellentá­bor emberei. A zűrzavar, az egyre foko­zódó gazdasági nehézségek mögött nyilvánvalóan azok az amerikai lépések állnak, amelyekkel Washington el akarja érni a kábítószer­csempészésben való bűnré­szességgel vádolt Noriega tá­bornok menesztését. A pana­mai nemzeti gárda főpa­rancsnoka ellen — évek óta ő a rendszer „erős embere” — |már vádat is emeltek egy amerikai bíróságon, s mint legutóbb Bush alelnök kije­lentette, akár kényszer al­kalmazásával is el akarják érni, ihogy a főtiszt megje­lenjen az esküdtszék előtt. Miután azonban a Fehér Ház elképzelései a tábornok hatalomból való kiszorításá­ról nem váltak be, sőt az első menetben sikertelennek bizonyult az ellene szerve­zett „vállalkozói sztrájk” vagyis az üzleti élet egy ré­szének munkabeszüntetése is), az amerikai adminiszt­ráció más eszközökhöz fo­lyamodott. A Panamának já­ró átutalások visszatartásá­val, a pénzügyi követelések elhárításával akarnak olyan helyzetet teremteni, hogy a belső nyomás mégiscsak No­riega leváltását eredményez­ze. iS mivel a karibi állam pénzneme szintén az ameri­kai dollár, nincs is nehéz dolguk. A megszorítások nyomán máris egyfajta pá­nik tört ki; az emberek megrohanták a tíankokat. amelyek képtelenek voltak a betétek visszafizetésére. A nyugdíjak kifizetését szintén nem \tudták teljesíteni a pénzintézetek — ebből fa­kadt a tiltakozó megmozdu­lás. A tét persze — legyen szó a felszínen kábítószerről vagy bankmanőverekről — leginkább a Panama-csator­na, e létfontbsságú óceánkö­zi viziút használatával, fenn­tartásával, illetve az évez­redfordulóig panamai tulaj­donba való átadásával kap­csolatos vita. Nyílt tény. hogy az amerikai jobboldal évek óta igyekszik megtor­pedózni az annak idején Carter és Torrijos között lét­rejött szerződést. Noriega vi­szont valószínűleg túl hajt­hatatlannak látszott annak teljesítésében. A kábítószer- ügyekkel kapcsolatos váda­kat és cáfolatokat megítélni bonyolult lenne, azonban igen valószínű, hogy e „nagy- politikai” vonatkozások igen­csak hozzájárultak a tábor­nok pozíciójának megingásá­hoz. A jelek szerint most minden a panamai hadsereg állásfoglalásától függ, s at­tól, meddig képes egyáltalán a kis ország recsegö-ropogó gazdasági gépezete az össz­pontosított nyomásnak ellen­állni. E. É. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára és a nicaraguai egyházfő elfogad­ta azt, hogy „tanúként” részt vegyen a nicaraguai kor­mány és a kontrák közötti tűzszüneti tárgyalások követ­kező fordulóján. Joao Baena Soares és Mi­guel Obando y Bravo igenlő döntését hétfőn hozta nyil­vánosságra a managuai el­nöki hivatal — azután, hogy korábban Dániel Ortega ni­caraguai államfő mindkettő­jüket felkérte a részvételre. A managuai kormány ezzel eleget tett a közép-amerikai országot támadó ellenforra­dalmárok egyik fő követelé­sének, ami Miguel Obando bíborosnak e tárgyalásokon való közvetlen részvételére vonatkozott. A tűzszüneti tárgyalások következő fordulójára már­cius 9—11. között kerül sor Sapoa-ban, a Costa Rica-i határ mentén fekvő nicara­guai határőrségen. Michael Dukakis demokrata elnökjelölt optimistán \ar.ja a „szuperkedd” eseményeit, mögötte: felesége (TELEFOTÓ: AP—MTI—KS) Kiütköztek a fogyatékosságok A nemzetiségi politika megvalósításában kiütköz­tek azok a hibák és. fogyaté­kosságok, amelyek a korábbi időszakra voltak jellemzőek, amikor a tetteket szavak he­lyettesítették — hívja fel a figyelmet a Moszkovszkije Novosztyi hasábjain Jegor Jakovlev. A hetilap főszer­kesztője az Alma Ata-i ese­mények, a krími tatárok kö­vetelései, a baltikumi de­monstrációk és a Karabah- hegyvidéki zavargások kap­csán vizsgálja a nemzetiségi politika gyakorlatát. — Szavakban a szovjet népek testvéri családját em­legették. A gyakorlatban akadályokat hoztak látre a kulturális csere útján, ne­hézségeket támasztottak a gyermekek anyanyelvi okta­tásában. így volt ez a Ka- rabah-hegyvidéken, ahol tönkretették a testvéri Ör­ményországgal kialakult sok­oldalú és hagyományos kap­csolatokat. Mint a szerző rámutat: Lenin tudta, hogy a Szov­jetunió létrejöttével koránt­sem oldódott meg a nemze­tiségi kérdés. A későbbiek­ben azonban nem mutatko­zott ebben a kérdésben olyan mérvű demokratikus és állami fejlődés, amilyet Lenin javasolt. A nemzeti­ségi kérdésben Sztálin vált az egyetlen törvényhozóvá. Ennek az irányvonalnak a módosítására nem került sor, az utóbbi évtizedekben egyetlen jelentős előrelépés sem történt, amely a szovjet köztársaságok államiságát vagy szövetségüket fejlesz­tette volna. Jakovlev felhívta a figyel­met arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága rendkí­vüli ülésen foglalkozik majd a nemzetiségi kérdéssel. „E fontos társadalmi szféra kérdéseinek széles körét kell megvitatni és a lenini nem­zetiségi politika legfontosabb vívmányainak bázisán ki kell jelölni a szociális, gaz- rasági, kulturális és más problémák megoldásának útjait” — idézi Gorbacsov főtitkárt a főszerkesztő. — A jövendő tanácskozás­ra várakozni nem jelenti azt, hogy megoldottuk volna a napi kérdéseket. — Jakov­lev leszögezi: bűntett csak akkor foglalkozni a nemze­tiségi gondokkal, amikor azok már, mint a kőolaj, a felszínre törnek, és a legki­sebb szikra is elegendő a robbanáshoz. Jakovlev hatá­rozottan ellentmond azok­nak, akik a kibontakozott demokratizálási folyamattal akarják összefüggésbe hozni a történteket, mondván: ha nincs ez a folyamat, nem lettek volna ilyen megmoz­dulások sem. A demokrácia utcájában kétirányú a forga­lom; nemcsak az átalakítás hívei hallatják hangjukat, hanem azok is, akik a leg­hangosabban kiabálnak a szabadságjogokról — és mindent megtesznek azok felszámolásáért. Ilyen körülmények között különösen várt esemény a XIX. országos pártértekez­let, amely a szovjet társada­lom politikai rendszerében cszközlendő változtatások­ról dönt. Mihail Gorbacsov az örmény és azerbajdzsán néphez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy eljött a gondolkodás és a józan dön­tések ideje. A Moszkovszkije Novosz­tyi másik cikkében a köz­ponti és helyi szovjet sajtó jelentései alapján rajzol ké­pet az eseményekről. Emlé­keztet arra, hogy a Karabah- hegyvidéki Autonóm Terület tanácsának üléséről február 21-én közölt beszámolót a helyi lap. Ezen az ülésen fogalmazták meg az Ör­ményországhoz való csatla­kozás kérelmét. Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB pót­tagja, a KB titkára és Ana- tolij Lukjanov KB-titkár Örményországba utazott. Dolgih az örmény televízió­ban elhangzott beszédében emlékeztetett arra a szomo­rú tényre, hogy a Karabah- hegyvidéken összecsapások voltak az örmények és az azerbajdzsánok között, s ezeknek áldozatai is voltak. A karabahi hírek hatásá­ra Örményországban nagy létszámú gyűléseket tartot­tak. Ezeken megpróbáltak rendbontást is provokálni. Sztyepanakertben (az auto­nóm terület székhelyén) a pártbizottság ülésén leváltot­ták Kevorkov első titkárt. Jerevánban rendkívüli KB- ülést tartottak. Ezen 26-an szólaltak fel, köztük De- mircsján első -titkár, Viktor Ambarcumján akadémikus, és Vartanján, az Egyházügyi Tanács elnöke. Gorbacsov főtitkár febru­ár 26-án fordult üzenetben a két köztársaság dolgozói­hoz. Mindkét köztársa­ság televíziójában tekinté­lyes személyek szólítottak fel nyugalomra. Köztük volt Vazgen Katolikosz, az ör­mény egyház feje, és Allah- sukur Pasazada sejk, a kau­kázusi muzulmánok vezető­je. . Az örmény lap beszámolt arról, hogy a kafáni járás azerbajdzsánok lakta falvai- ból megkezdődött az elköl­tözés, miután ismeretessé vált, hogy az örmény KP KB különbizottság felállítá­sát kérte az SZKP Közpon­ti Bizottságától a karabahi kérdés megvizsgálására. A helyi vezetőknek sikerült meggyőzniük az elköltözni szándékozókat. A lap felhívta a figyelmet a rémhírterjesztés igen ve­szélyes voltára. Emlékezte­tett arra, hogy bűnöző ele­mek éppen a rémhírek mi­att tudtak összecsapásokat provokálni az azerbajdzsáni Szumgajtban, amelyek során 31 ember vesztette életét. A járműbolt tavaszi ajánlata ! gyermekkerékpárok 1 110 Ft-tól kempingkerékpárok 2 760 Ft-tól női és férfikerékpárok 2 980 Ft-tól MZ 125 és 150 motorkerékpárok 24 100 Ft-tól gépkocsi-üléshuzatok. Felhívjuk kedves vásárló­ink figyelmét hogy MZ motorkerékpárok március 31-ig OTP-hi- telre is vásárolhatók! OTP-ügyintézés a helyszínen! Kaposvár, Ady Endre u. 4. (101600)

Next

/
Oldalképek
Tartalom