Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-09 / 58. szám
1988. március 9., szerda Somogyi Néplap 3 Vélemények a városrész fórumán A SZÖVETKEZET A KÖZÖSSÉGÉRT VAN „A kereskedelemben... a vásárlási körülmények és a kiszolgálás kulturáltságának javítása a legfőbb teendő.” (Idézet a megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) Manapság sok szó esik az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek felelősségéről, a tagság és a vezetőség viszonyáról, az érdekkülönbségekről. Mert igaz az, hogy az utóbbi kettő az elmúlt évtizedben nem mindig találkozott. Kár lenne bizonygatni az ellenkezőjét, hiszen a magukra hagyott kis települések panaszai egyértelmű igazságot tükröznek. Az alapítók sorsuk, dolguk jobbra fordulását várták, de magukra maradtak romos üzletekkel, hiányos választékkal a polcokon. Barcsra és környékére is igaz ez a megállapítás. Takács László, a barcsi áfész elnöke ma mégis nyugodtan beszél a jelenről. Az elmúlt négy év döntő változásokat hozott. Lehetőség nyílt arra, hogy gyökeresen változtathassanak a helyzeten — természetesen ez csak a Szö- vosz, majd később a belkereskedelmi miniszter több milliós támogatásával sikerülhetett. Az elmúlt hónap krónikáAz áfész-bolt Somogy tarnócán ját lapozgatva érdekes adatokra figyeltünk föl. Lakó- csán a támogatásokkal négy hónap alatt fölépült egy korszerű üzlet, ahol a tőkehústól a ruháig minden kapható. Büszkék erre az áfész- nál, mert hasonlóan szép bolt messze vidéken sem található. Somogy tarnócán az előbbihez hasonló összefogással épült vegyesbolt. A településfejlesztési hozzájárulásokból, a mezőgazdasági kombinát támogatásából, a városi tanács segítségéből, az áfész saját fejlesztési alapjából olyan üzletet kapott Tarnóca, amilyet még a helybeliek sem tudtak elképzelni. Megújult a barcsi Boróka étterem, Szulokban a presszó és a kocsma. — Megpróbáltunk minden olyan lehetőséget megkeresni — mondja Takács László —, amellyel a szövetkezetnek hasznot hozhatunk. Tavaly novemberben Barcson a székesfehérvári Szövmű- vel közösen a használt gépSikeres évet zárt tavaly a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A 385 millió forintos nyereséget főként a kiemelkedően magas tőkésexportnak köszönheti. A magyar fa kelendő Nyugaton, olyannyira, hogy a somogyi erdészet az árbevételének 37 százalékát devizában érte el. Érthető volt az eredmény után, hogy a Sefag az átlagnál jobb év végi részesedést tudott osztani ötezer dolgozójának. Ezt a pénzt sokan nem ropogós bankókban vitték haza, hanem jövedelmező értékpapírba, vagyonjegybe fektették. Antal Ernőt, a Sefag gazdasági igazgatóját arról kérdeztük, miért határozták el ezt a lépést. — 1987 őszén adott lehetőséget egy minisztertanácsi rendelet a vagyonjegy kibocsátására. Vállalati tanácsunk rendkívül gyorsan, már november elején megszavazta a vagyonjegy-kibocsátást. A vagyonjegy új értékpapír: a dolgozónk — ha megvásárolta ezt az értékpapírt — a vásárolt meny- nyiségnek megfelelően vállalati tulajdonossá válik. — Mi a dolgozó kézzel fogható haszna? — A legfontosabb : olyan helyen fekteti be a pénzét, ahol jól ismeri a gazdálkodás tényeit és bizonyos afelől, hogy egy év múlva 15—16 százalékos kamatot kap érte. 150 millió forint értékű vagyonjegyet bocsátottunk ki: ebből eddig 30 millió forint értékű fogyott el. A dolgozóknak mintegy a fele rendelkezik vele: felméréseink szerint hatvan-nyolcvan UJ ERDEKELTSEGI FORMA Vagyonjegy a Sefagnál millió forint értékű fogy el az év végére. Hallottam már olyan dolgozónkról is, aki háromszázezer forintot kíván vagyonjegybe fektetni. Csak vállalati dolgozó vásárolhat vagyonjegyet ezer, ötezer és tízezer forint értékben. Ezzel a papírral nem lehet üzletelni, fizetni vagy a pénzpiacon forgatni. Sikere annak köszönhető, hogy a dolgozó tudja: a cég „jó passzban” van, s a fizetendő kamat is magas. A vagyonjegytől azonban meg lehet válni: ha valaki nem akarja ebben tartani a pénzét, eladhatja, de csak vállalati dolgozónak. Előnye még az is, hogy miután 1987- ben bocsátották ki, így adó- és illetékmentes. — Mi a Sefag haszna; miért bocsátottak ki értékpapírt? — Pénzhez jutunk. Nem kell különböző pénzintézetekhez fordulnunk tőkéért, mondjuk, egy új beruházáshoz. Ezt a pénzt forgatni is tudjuk, ha látjuk jó megtérülését. — A Sefag országosan az elsők között volt, a megyében pedig eddig az egyetlen vagyonjegykibocsátó. Mit gondol, miért nem követik más vállalatok az önök példáját? — Ez a vagyonjegy „természetéből” fakad. Azoknak éri meg a kibocsátás, akiknél egyenletes gazdasági növekedés várható és megfelelő nagyságú tőkét tudnak ebbe az új érdekeltségi formába bevonni. Másrészt rövid volt a kifutási idő, még csak négy hónap telt el. B. J. járművek eladására nyitottunk piacot. Egyetlen hónap alatt egymillió forint értékben forgalmaztunk traktort, személygépkocsit, teherautót és munkagépet. Babó- csán a Nagyatádi Konzervgyárral használtruha-kereskedést nyitottunk, majd ennek sikerén felbuzdulva elmentünk Csokonyavisontára és Vízvárra is. Szeretnénk foglalkozni gyermekruhák vételével és eladásával, bútorok bizományi értékesítésével. A napi igényekhez kell igazodnunk. Ami a tagság érdeke. &z nekünk is érdekünk. Barcs kereskedelmi ellátása kiegyensúlyozott. Sokféle cég képviseli itt magát. Néha párhuzamos a kínálat, de ez jó azért, mert ösztönzi a versenyt. A legtöbb élelmiszer a mi üzleteinkben fogy. Ennek ellenére egy 1300 négyzetméteres áruházat fogunk nyitni a bevásárlóközpontban. Nem kell majd bezárnunk az érdektelenség miatt, mert a ttöbbcsatornás beszerzés révén mindig lesz kereslet. Barcson a környékbeliek szívesen vásárolnak, hiszen olyasmihez jutnak, amit otthon nem mindig kapnak meg. Ez persze némi gondot is okoz. A határszéli városba szívesen jönnek át Jugoszláviából is. Szinte mindent visznek, így nehéz kiszámítani, hogy sajtból, margarinból, tejből, sonkából, kávéból vagy éppenséggel kenyérből mennyit rendeljenek hétvégére a boltosok. Ha beállít két külföldi busz, akkor gyorsan kiürülnek a pultok. Az idegenforgalom is kényszerítette az áfészt az átfontolt üzletpolitikára. Ott van például a csokonyavisontai fürdő, ahol a kúrához meg' vannak a feltételek, de az ottmaradáshoz már nem. Évek óta hiányzik egy tisztességes vendéglátóhely és egy bolt. Az áfész, a tanács és a DRV tárgyalóasztalhoz ült. Megállapodás azonban nem született. A szövetkezet csaknem magára maradt, de mert üzletet lát benne, hát elhatározták, hogy június közepére megépítenek egy vegyesboltot és egy sokat ígérő ételbárszerű büfét. Takács László szerint egyetlen esélyt sem szabad kiengedni a kezükből, mert kereskedni mindenképpen kell, ha önmagukat el akarják tartani. Nagy Jenő Nagyobb a kezdeményezőkészség Egyebek között a kaposvári Dimitrov és Virág utcát foglalja magába az a három tanácstagi körzet, amelynek lakói számára hétfőn este rendeztek városrészi tanácskozást a Zrínyi általános iskolában. A Fácánosig húzódó területen 6200 ember él, közülük mintegy 70-en jöttek el a fórumra. Mint a tanácstagok elmondták, nagy részt ugyanazokat az arcokat látják viszont beszámolóikon. Elhamarkodott volna azonban a borongós következtetés. A jelen levők többsége jól képviselte egész utcája vagy lakóterülete érdekeit. Kevesebb volt az egyéni sérelem és több az egész város ügyeit is érintő fölvetés, javaslat. Széles Péter két tanácstag társa véleményét is összegezve adott számot munkájukról, a város fejlődéséről és gondjairól, s külön is a területet érintő tervekről, lehetőségekről. Mint mondta, megkezdődött s idén várhatóan be is fejeződik a kis- gáti árok rendezése, s elkészültek a Hegyi utca gázvezetékének tervei. A tájékoztatót követően záporoztak a hozzászólások. Buni Frigyesné a Damjanich utcából indokolatlannak tartotta, hogy az országos 14 százalékkal szemben a helyi városgazdálkodási vállalat 95 százalékkal emelte a köz- tisztasági díjakat. Kérdésére ott azt válaszolták, hogy a városi tanács utasítására 'jártak el... Dr. Barna Lajos, a városi tanács vb-tit- kára ezzel kapcsolatban elmondta: az árszabás nem a tanács dolga, a VGV önálló vállalat... Rábai József Vöröstelek utcai lakó föltette a kérdést: mit csináljanak a kerti szeméttel? Korábban a VGV tavasszal és ősszel konténereket helyezett ki, ám idővel ez elmaradt. Dr. Barna Lajos önkritikusan elmondta: a mi dolgunk, hogy újraélesszük a korábbi módszert. Dr. Ignác Pál a Dimitrov utca kétirányúvá tételét javasolta, s mint mondta, a parkolás megtiltásával ez megoldható volna. A válaszban elhangzott: az utcának a 61-es útig terjedő szakaszán ez várhatóan megvalósul. Az illetékesek a donne- ri felüljáró megépülését követően mérik föl majd ismét a város forgalmi helyzetét. Zdrávec Endre kifogásolta, hogy a közterületfelügyelők ritkán fordulnak meg a külső kis utcákban. Náluk a Keszthely utcában helyenként a fürdőszobai szennyvíz is a járdán csordogál. Rokonszenves volt a válasz, miszerint amíg a város szennyvízhálózata nem teljes, és ámíg a szippantás költségei ilyen borsosak, a „hatóságosdi” önmagában nem jelenthet megoldást. Dr. Tóth Mátyás László azzal kezdte: „A csatorna- gondok megoldásához szívesen hozzájárulnánk pénzzel és társadalmi munkával is, és ugyancsak vállalnánk az utcák virágosítását.” Kérte a tanácstagot, szervezze a közös munkát. Ehhez kapcsolódóan többen is szóltak a terület szennyvíz- és gázellátási gondjairól. A válaszokból kitűnt: ésszerű megoldás csak a kisgáti városrész közműépítésével párhuzamosan képzelhető el. Többen is figyelmeztettek, hogy rendkívül balesetveszélyes például a Pázmány Péter utca és a 61-es kereszteződésénél levő gyalogosátjáró. Ács Sándor tanácstag mondta el, hogy a következő tanácsülésen interpellálni kíván egy időkapcsolós vagy villogó sárga jelzőlámpa felállítása érdekében. Általános volt a rosszallás a kiskocsmák elszaporodása miatt, s visszatérő panasz, hogy a Dimitrov utcai boltok egyszerre zárnak be szabadság miatt. Ésszerű javaslatok hangzottak el a helyi autóbuszközlekedés javítására. Végül is a tanácstagok és a tanács képviselői hasznos segítséget kaptak munkájukhoz, s válaszaik nagy része is megértésre talált. B. F. Nőtt az álláskeresők száma A szakképzetlenek találnak legnehezebben munkát A megye több vállalatánál, intézményében volt már eddig is létszámleépítés, s míg néhány évvel ezelőtt a munkát változtatók többféle ajánlat közül választhattak. az idén más a helyzet. A legkeresettebb szakmát művelők is két-há- rom állás közül választhatnák csupán. Nem kevés viszont azoknak a — zömében szakképzetlen — álláskeresőknek a száma, akik nehezen tudnak állást találni, így januártól többszörösére emelkedett a kaposvári munkaerő-szolgálati iroda ügyfélforgalma. — Két évvel ezelőtt néha egy hétig nem volt annyi ügyfelünk, mint most egy nap alatt. A hozzánk érkezők utolsó lehetőségnek tekintik az irodát, s mi valóban megpróbálunk mindent megmozgatni érdekükben. Ez azonban egyre nehezebb, különösen a szakképzetlenek és a segédmunrcások esetében: néha hetekig, hónapokig kell egy-egy állásra várniuk — tájékoztat dr. Kárpáti Józsefné irodavezető. A vállalatok a szakmunkások iránt érdeklődnek leginkább, ök — néhány kivételtől eltekintve — hamar találnak munkát. Különösen a villanyszerelők, a kőművesek, a forgácsolók iránt nagy az érdeklődés. A mechanikai műszerészeket, a festőket, az asztalosokat, a gépkocsivezetőket viszont egyre kevésbé keresik. Nehéz elhelyezkedni adminisztratív munkakörben is, ahová elsősorban a magasabb fizetés reményében kívánkoznak a dolgozók. A Zsalut ablakok Csurgóról A tavalyinál szerényebb célokat tűzött ki a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói üzeme. A gyár fő tevékenységét az idén is a somogyi erdőkben kitermelt fa feldolgozása jelenti. 1988-ra 42 ezer köbméternek a feldolgozását tervezték. Százezer hagyományos, csaphornyos parkettának kell kikerülni az üzemből, s 40 ezer zsaluval ellátott ablakot és 5 ezer erkélyajtót is el kell készíteni. Az ablaik- és az ajtógyártás viszonylag új tevékenységnek számít a csurgói üzemben : mindössze két éve csinálják. A szép kivitelű termékek iránt igen nagy a kereslet. Ezeket országszerte a tüzépek forgalmazzák. s két telep kivételével valamennyi régi partnerükkel már megkötötték a szerződést. A gyár faipari termékeire — a bútorlécekre, a különféle fűrészárukra, rakodólapokra — 35 millió forintos tőkésexport-megrendelésük van. legnehezebb helyzetben azonban a szakma nélküliek vannak. Számukra tavasztól várhatóan a közmunka jelent átmeneti megoldást. — A városgazdálkodási vállalattal és a gamesz-szal most tárgyalunk; ők adnának a teljesen szakképzetleneknek parképítési, csatornázási, útjavítási munkákat. Tudjuk, hogy nem ez a leg- jogg megoldás. Az viszont érthető, hogy a vállalatok egyre kevésbé kívánnak szakképzetlen munkaerőt alkalmazni. A probléma áthidalására irodánk új szolgáltatásként ez évtől az átképzést és a továbbképzést is magára vállalta. Az oktatási intézmények közreműködésével szeretnénk tanfolyamokat és különféle képzéseket indítani, hogy megkönnyítsük a legnehezebben munkába állók gondjait. Alapelv, hogy az állások betöltésekor az iskolai végzettséget, a fizetést — amely az új helyen sem csökkenhet a régi bér 10 százalékánál többel — és a lakóhelytől 'való távolságot (az utazás nem lehet több napi két óránál) is figyelembe kell venni. így gyakran előfordul, hogy valakinek többször kell bekopogtatnia, míg sikerül megfelelő állást szereznie. Irodánkba elsősorban a megyeszékhelyről és környékéről érkeznek ügyfelek. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a megye 22 hasonló intézményével. Számítógépbe programozzuk az adatokat, s a keresés megkönnyítésére videón is kivetítjük állásajánlataink egy részét. Így vannak, akik nem jönnek hozzánk, hanem rögtön a munkáltatóhoz mennek. Ezért a város és a megye munkaerőmozgását nem lehet csupán a munkaerő»szolgálati irodák forgalmán lemérni. Hozzánk csak azok jönnek, akik másba már nem kapaszkodhatnak — mondja az irodavezető. Másod- és mellékállások közvetítéséivel is foglalkoznak az irodában. Az utóbbi hónapokban azonban erre szintén nagyobb volt a kereslet, mint az igény. H. Ê.