Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 8., kedd Várkonyi Péter Ausztráliában A Nemzetközi Sajtóintézet tanácskozása A szovjet szövetkezeti törvény tervezete (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködést. Küldetés ez; és Budapest — a magyar vendéglátók reményei sze­rint jó légkört biztosíthat ennek a küldetésnek a telje­sítéséhez. E gondolatot folytatva a nemzetközi sajtót a megis­merés nélkülözhetetlen esz­közeként értékelte Berecz János. Szerepe mindenek­előtt abban áll, hogy meg­akadályozza a félreértés, a félremagyarázás elterjedé­sét; törekedjék a megisme­résre, hogy torzítás és be- feketités nélkül kutassa a valóságot. Ehhez természete­sen az utazás szabadságát, a kapcsolatok szélesítését is biztosítani kell. Ez azonban önmagában nem elég; célul kell tűzni a megértésre va­ló törekvést, hiszen a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy nem egyszer éppen a meg_ nem értés az oka a szembenállásnak. A tanácskozás vitával ki- , Irán hétfőn bejelentette: légvédelmi erői vasárnap fi­gyelmeztető lövéseket adtak le a Perzsa-öbölbfn ameri­kai helikopterekre. Vasárnap és hétfőn Irak és Irán kö­zött folytatódott a „főváro­sok háborúja”: Teheránt és Bagdadot egyaránt rakétata­lálatok érték. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség szerint vasárnap az irá­ni radarok két, iráni övezet felé közeledő amerikai he­A diplomáciai életben, kü­lönösen a nagy országok ese­tében, gyakoriak a látogatá­sok. Jelentős részük éppen- hogy megemlíttetikm világsaj­tóban, néhány azonban meg­különböztetett figyelemben részesül. Washingtonba most olyan vendég érkezett, akit a Washington post szemle­írója nem véletlenül nevez „valóban fontos” látogató­nak. A minősítés két szempont­ból is igaz. Az egyik kifeje­zetten a vendég személyére és rangjára vonatkozik. Vu Szüe-csien a Kínai Népköz- társaság külügyminisztere­ként tárgyal amerikai kol­légájával, \George Shultz- cal, és Frank Carluccival, a vendéglátó hatalom hadügy­miniszterével, s fogadja öt Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke is. De a fo­gadók nyilvánvalóan tudják azt, amit a rendszerint ki­válóan értesült svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung szel­lőztetett Európában a mi­nap: a magas vendég már­cius végén feljebb lép a kí­nai hierarchia ranglétráján, a miniszterelnök-helyettes lesz. A megkülönböztetett figye­lem másik, természetesen fontosabb oka: a vendég or­szága, a világ legnépesebb ál­lama. Washington sosem tit­kolta, hogy a Pekinggel fenn­tartott kapcsolatokat, aho­gyan a látogatás előestéjén egy hivatalos szóvivő fogal­mazott, „létfontosságúnak" tartja. Ez még akkor is igaz. sért előadásokkal folytatta munkáját. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Par­lamentben fogadta a Nem­zetközi Sajtóintézet buda­pesti kerekasztal-konferen- ciájának résztvevőit. A Minisztertanács elnöke a szívélyes, kötetlen beszél­getésen tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzeté­ről, külpolitikai .törekvései­ről, az időszerű feladatokról. Grósz Károly elégedettsé­gét fejezte ki azzal kapcso­latban, hogy a kelet—nyu­gati kontaktusok és a tö­megtájékoztatás kérdéseiről rendezett nemzetközi eszme­cserének a magyar főváros adott otthont. Hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt a nemzetközi megértés és az együttműködés előmozdításá­lban. Hornt Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár este fogadást adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére a Hilton Szállóban. likoptert érzékeltek. Az ame­rikaiak a rádión leadott fi­gyelmeztető jelzéseket fi­gyelmen kívül hagyták, mi­re az irániak géppuskával tüzet nyitottak. Erre a heli­kopterek távoztak a térség­ből. Az amerikai haditenge­részet közlése szerint a he­likopterek „rutinszerű” fel­derítő repülésen voltak, és az incidens egy olajsziget közelében történt az öböl középső részén. I ha a szovjet—kínai kapcsola­tok érezhető javulása nyo­mán elmúltak azok az idők, amikor a state department, a külügy, vagy a pentagon, a hadügyminisztérium nyílt cinizmussal szólhatott a „kí­nai kártya" szovjetellenes felhasználásáról. A kínai—amerikai kapcso­latok az utóbbi időben nem éppen felhőtlenek. Peking zokon vette a tibeti (a hí­rek szerint éppen most meg­ismétlődött) zavargásokkal kapcsolatos amerikai reagá­lást, a kínai export (főleg textil) akadályozását, az úgynevezett Cocom-lista (a stratégiainak minősített ter­mékek megvételét tiltó jegy­zék) Kínára alkalmazásának mértékét és módját, azt az ameri’cai — és Kína által megcáfolt — vádat, amely szerint Irán kínai rakétákat kapott volna. Ugyanakkor az amerikai fél segítséget vár a vendég országától olyan kérdések­ben. mint Afganisztán, Kam­bodzsa és a megosztott Ko­reai-félsziget dilemmája. A mostani látogatás egyik ered­ménye Kína Los Angeles-i konzulátusának felállítása lesz. Ez a tény is tükrözi a kínai—amerikai kapcsolatok­nak azt a tényét, hogy az Egyesült Államokban jelen­tős — anyagi erőkben is je­lentős! — kínai kisebbség él, amelynek ráadásul nemcsak Pekinggel, de Tajvannal is igen jók a kapcsolatai. H. E. Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki körúton van az ázsiai és a csendes-óceáni térségben, hétfőn megkezdte hivatalos tárgyalásait Can­berrában, az Ausztrál Air lamszövetség fővárosában. A nap folyamán találkozott és megbeszélést folytatott Bili Hayden külügy- és külkeres­kedelmi miniszterrel, Bob Hawke szövetségi miniszter- elnökkel, a szövetségi par­lament külügyi, védelmi és kereskedelmi közös bizottsá­gának tagjaival. Vendéglá­tójával, Bili Haydennel alá­írta a magyar—ausztrál kon­zuli egyezményt. Fogadta a magyar külügyminisztert sir Ninian Stephen, az ausztrál államszövetség főkormány­zója is. Az ausztrál—magyar kül­ügyminiszteri tárgyalásokon elsősorban a kétoldalú kap­csolatokról volt szó. Megál­lapították, hogy a kapcsola­tok az utóbbi néhány évben valamennyi területen jól fejlődtek, problémamente­sek. Kölcsönösen méltatták a politikai és a magas szin­tű személyi kapcsolatokat, Hétfőn újrakezdődtek Genfben az ENSZ-közvetí- téssel folyó afgán—pakisz­táni tárgyalások. A Diego Cordovez ENSZ-megbízott közreműködésével zajló mos. Elkezdődött a Fire Focus hadgyakorlat Buenos Aires-i sajtóérte­sülések szerint minden hu­zavona ellenére hétfőre vir­radóra elkezdődött a Fire Focus brit hadgyakorlat a Falkland (Malvin)-szigetek térségében. A vezető argentin polgári lap, a Clarín szerint sem a brit külügy-, sem a had­ügyminisztérium nem erősí­tette meg azokat a híreszte­léseket, miszerint 7-éről 15-ére halasztották volna a gyakorlat kezdetét. Argen­tin diplomáciai források sze­rint azonban jelenleg még a „szimulált támadás” jelzésé­nek szakaszában tartanak, s a brit csapatátdobás, a 13 500 kilométeres légihíd kiépítése csak a következő napokban várható. A kormánypárti La Náci­ón szerint is elkezdődött a hadgyakorlat, Skóciából út­ba indították a Phantomo- kat, az argentin légierő pe­dig „különleges intézkedé­seket” foganatosított. Az Ambito Financiero, a pénzügyi körök lapja tudni véli, hogy a Prize Norton és a Malvin-szigeteki Puerto Argen tinó közti légideszant- művelet 5 millió 100 ezer dollárba kerül, és a II. vi­lágháború óta az egyik leg­nagyobbnak számít. amelyek elősegítik az auszt­rál—magyar viszony fejlődé­sét. Rámutattak, hogy bár a gazdasági és a kereskedel­mi kapcsolatok dinamikusan fejlődtek, ezeken a területe­ken elmaradtak a lehetősé­gektől. A magyar külügy­miniszter elmondotta: jól szolgálná a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, ha Ausztrália Magyarországnak is megad­ná a kedvezményes elbánást. Egyetértés volt abban, hogy a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése érdekében az együtt­működés új formáit kell ki­alakítani, hosszútávú meg­állapodások révén. Ebben az irányban az első lépések már megtörténtek Marjai József miniszterelnök-helyet­tes 1986 augusztusi látogatá­sa alkalmával. A hosszútávú együttműködés lehetőségé­ről szólva rámutattak, hogy megállapodást lehetne példá­ul kötni arról, hogy Auszt­rália jó minőségű vasércet és kokszolható szenet szál­lítson Magyarországnak, cserében gépipari terméke­kért. tani megbeszéléssorozat a múlt héten azért szakadt félbe, mert — miután meg­egyezés született a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásának ütemezéséről — Zain Nurani pakisztáni kül­ügyi államminiszter hazauta­zott Iszlámábádba, hogy kon­zultáljon kormányával és a különböző politikai csopor­tok vezetőivel. Hétfőn Cordovez először Nuranival tárgyalt mintegy félórát, majd Abdul Vakil agfán külügyminiszterrel ta­lálkozott. A Szovjetunióban nyilvá­nosságra hozták a szövetke­zeti törvény tervezetét, ame­lyet össznépi vitára bocsáta­nak. A vasárnapi lapokban közzétett tervezet részletesen szabályozza a szövetkezetek működésének gazdasági, jo­gi és szervezeti feltételeit, rögzíti a belépés önkéntessé­gének és a gazdálkodó egy­ségek önállóságának elveit. A szövetkezetek az állami vállalatokkal együtt a szov­jet gazdaság alapvető lánc­szemeit alkotják — állapítja meg a dokumentum, és hangsúlyozza, hogy az állam a szövetkezetekben rejlő ha­talmas lehetőségek feltárása érdekében ösztönzi és támo­gatja a szövetkezeti mozgal­mat, biztosítja az állami és szövetkezeti szektor egyen­jogú együttműködését. A törvénytervezet tág te­ret biztosít a szövetkezetek két fajtája, a termelői, illet­ve fogyasztási szövetkezetek működéséhez; bármilyen olyan tevékenységgel foglal­kozhatnak, amelyet nem tilt törvény. Emellett a szövet­kezet, mint jogi személy, tel­jesen önálló döntéseket hoz­hat — természetesen a tör­vény adta kereteken belül —, s a tervezet garanciákat ad arra az esetre is, ha az állami szervek beavatkozása következtében károsulna a szövetkezet. A szövetkezeti 'tulajdon a szocialista tulajdon formája, s az állam ugyanolyan vé­delemben részesíti, mint az állami tulajdont. E tulajdon egyébként a tagok (illetőleg alkalmazottak) hozzájárulá­sából, a szövetkezetek jöve­delméből, hitelekből, részje­gyek és más értékpapírok ki­bocsátásából, illetőleg más, a szövetkezetek és vállalatok befektetéséből áll össze. (A részjegyeket — amelyek ki­bocsátási összege általában nem haladhatja meg az éves bevételt — a tagok és az al­kalmazottak vásárolhatják, s az állam nem vállal ga­ranciát ezekre az értékpapí­rokra). A szövetkezet tulaj­donával vállal felelősséget gazdasági tevékenységéért, tagjai pedig csak az alapsza­bály, illetve a törvényes elő­írások erejéig felelősek az adósságokért. A szövetkezet az alapsza­bálynak a helyi tanácsnál történő bejegyzésétől kezdve tekintendő megalakítottnak, s legalább három fő taggal kell rendelkeznie. A szövet­kezet tagja lehet minden, 16. életévét betöltött állampol­gár, illetve lehetséges kol­lektív tagsága is, más szö­vetkezetek, vállalatok, in­tézmények és társadalmi szervezetek is részt vállal­hatnak működésében. A szö­vetkezeti tag másik szövet­kezetben is tag lehet, de az állami vállalat dolgozója csak egy szövetkezetbe lép­het be. Az állampolgárok emellett csak egy fogyasztá­si szövetkezetben lehetnek tagok. A szövetkezet működését a közgyűlés irányítja, amely elnököt, vagy elnökséget vá­laszt. A szövetkezetek egye­süléseket is alakíthatnak, amelyek szövetkezeti banko­kat is létrehozhatnak. A tervezet kimondja, hogy kizárólag a szerződés az a jogi és gazdasági dokumen­tum, amely szabályozza a szövetkezet viszonyát más vállalatokkal. Emellett a szö­vetkezet lényegében saját maga szabja meg árait, igaz, azoknak tükrözniük kell a ráfordítást, de a minőségi követelményeket és a piaci keresletet is. A nyereséget a szövetkezet önállóan osztja fel; a szövetkezet elmaradó nyereségét az állam meg­adóztatja (kedvezményként általában öt évre előre meg­szabják az adókulcsot), s a tagok jövedelmét nem kor­látozzák, viszont progresszí­van megadóztatják. A jóté­konysági és más alapok számlájára átutalt összegek adómentesek lesznek. A szövetkezeti tagoknak az állami alkalmazottakkal azo­nos szociális biztosításban lesz részük. A nagyobb szövetkezetek közvetlen export—import te­vékenységet is folytathatnak, a többi szövetkezet pedig a megfelelő külkereskedelmi szervezeteken keresztül bo­nyolíthat le ilyen forgalmat, de a határ menti kereskede­lemben minden szövetkezet közvetlenül részt vehet. Az állami levonások után meg­maradt valutabevétellel a szövetkezet rendelkezik, s lehetőség nyílik vegyes válla­latok alapítására (a KGST- országokkal pedig ezen túl­menően nemzetközi egyesü­lések és szervezetek alapítá­sára). A tervezet kitér az egyes szövetkezeti formák (mező- gazdasági, ipari, szolgáltatá­si, fogyasztási) sajátosságai­ra is. A mezőgazdasági szö­vetkezetekre vonatkozó rész­megállapításai összhangban vannak a január elején nyil­vánosságra hozott új kolhoz- alapszabálytervezettel, s a tervezet egyben intézkedik arról is, hogy a kolhoztagok országos kongresszusát leg­alább ötévente össze kell hívni (mint ismeretes, a VI. kongresszusra — csaknem húsz évvel a III. kongresz- szus után — még a hónap folyamán sor kerül). Az ipa­ri és szólgáltatási szövetke­zetekre vonatkozó fejezetek­ből kiderül, hogy semmifé­le korlátozás nem vonatkozik a belépni szándékozókra. Az állam lépéseket tesz annak megakadályozása érdekében, hogy a szövetkezeteket ma­gánvállalkozói tevékenység­re, a szövetkezeteket bér­munka leplezésére használ­ják fel. Nyugatnémet tengeralattjáró ütközött az Északi-tengeren egy norvég olajfúrótorony rögzítő pilonjának. A fúrótornyon dolgozó mintegy 200 mukást kimentették. A tenger­alattjárónak is sikerült a felszínre emelkednie (Telefoto: AP—MTI—KS) Afgán—pakisitóni tárgyalások ÚJRAKEZDÉS GENFBEN Hétfő esti kommentár Egy „valóban fontos” látogató Genfben folytatódtak az afgán—pakisztáni tárgyalások. A képen: Zein Nurani pakisztáni külügyminiszter (középen) megérkezik a tárgyalások színhelyére. Mellette jobbról: M. Ulkumens, az ENSZ protokollfőnöke IRAK—IRÁN Folytatódott a „fővárosok háborúja"

Next

/
Oldalképek
Tartalom