Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 7., hétfő Francia elnökválasztási hadjárat Sokasodnak a felhívások Összeigazították az órákat a NÁTO-ban Vita a korszerűsítésről Bums kinevezése A washingtoni törvényho­zás szenátusa ellenszavazat nélkül jóváhagyta Reagan elnök döntését, amelynek alapján William F. Burns tábornok tölti be.a Fegyver­zetellenőrzési és Leszerelési Hivatal vezető posztját. Burns Kenneth Adelmant követi az igazgatói székben; Adelman röviddel a tavaly decemberi csúcstalálkozó után vált meg tisztségétől. Visszanyeri szabadságát a Líbiában bebörtönzött összes külföldi állampolgár — Kad­hafi líbiai vezető erről szóló döntését szombaton ismertet­te a JANA, az ország hiva­talos hírügynöksége. Kadha­fi néhány nappal korábban 400, fővárosi börtönökben fogva tartott hazai elítélt szabadon bocsátását is el­rendelte. A JANA jelentése szerint Alig ért véget George Shultz amerikai külügymi­niszter második közel-keleti tárgyalássorozata, máris a harmadikat kezdték szervez­ni a State Department dip­lomatái. Az ingajáratban le­vő politikus céljairól azon­ban erősen megoszlanak a vélemények. Az egymást gyors egymás­utánban követő két köruta­zás során Shultz tárgyalt a válságban érintett országok vezetőivel. A PFSZ-szel szemben keményedő ame­rikai politika és a múlt hét végén nyilvánosságra jutott washingtoni rendezési el­képzelések szerint a palesz­tin önálló állam nem ke­rülhet szóba, és az összehí­vandó nemzetközi konfe­rencia csak keretet adna az Izrael és az arab országok közti kétoldalú tárgyalások­hoz. Az Egyesült Államok­ban és Izraelben Shultz bé­kemissziójáról nyilatkoz­nak a szóvivők, s Egyiptom­ban maga Mubarak elnök mondotta „bátorítónak" az új amerikai tervet. Más arab személyiségek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a külügyminiszter csak a palesztin tiltakozási kam­pány lecsillapítására, Izrael fokozódó nemzetközi elszi­geteltségének enyhítésére tö­rekszik. Az amerikai terv, amely­re Samir március közepén esedékes tengerentúli utazá­sáig, tehát alig tíz nap le­forgása alatt kell válaszol­niuk az érintettelçnek, gyá­A francia jobboldalon so­kasodnak a felhívások, hogy ha Francois Mitterrand-t új­raválasztják elnökké, a mai jobboldali többség utasítsa el vele a kormányzati együttműködést, a „társbér­let” folytatását. Az elnök pénteken a tv- híradóban kijelentette, hogy a tripoli külügyminisztérium már fel is kérte az érintet­tek hazájának külképvise­leteit, hogy haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a mi­nisztériummal a formaságok elintézése végett és még szombaton vegyék át kien­gedett állampolgáraikat. Az amnesztiában részesülő külföldiek számáról és nem­zetiségéről nem szól a JANA közleménye. korlatilag a korábbi wa­shingtoni elképzelések, fel­újítását jelenti. Az izraeli jobboldaltól és személy sze­rint Samir miniszterelnök­től „túl sokat’’ követel, míg az arab országoknak túl keveset ígér. A megszállt területek visszaadásáról folytatandó tárgyalások kö­dös ígérete nem feledtetheti a palesztin probléma megol­datlanságát, s Szíriában, Jordániában és Egyiptom­ban jól tudják, hogy ennek a kérdésnek a rendezése nélkül nem lehet szó béké­ről a Közel-Keleten. 1988 az Egyesült Államok­ban mindenekelőtt az elnök- választás éve. Az Izraellel szimpatizáló üzleti körök és szavazói réteg befolyása fel­értékelődik, muszáj tehát energikusnak látszó kezde­ményezéseket tenni — az igazi pozíciók megmásítása nélkül. Másrészt hamarosan, talán már a nyár elején parlamenti választások lesz­nek Izraelben is, s akkor ta­lán egy Samirnál rugalma­sabb politikus foglalhatja el a miniszterelnöki bár­sonyszéket. Washington lis­táján tehát nagyon hátul szerepel — ha egyáltalán szerepel — a válságenyhí­tése, netán megoldása. Bár­milyen hangzatos szavak hangozzanak is el az újság­írók és a közvélemény szá­mára, ezek nem takarhat­ják el az ingajárat igazi in­dítékait. H. G. már meghozta döntését és hamarosan közli is honfi­társaival, hogy kéri-e újra támogatásukat az ország ve­zetéséhez. Mitterrand kör­nyezetéből azt szivárogtatják ki, hogy március utolsó tíz napjában jelenti be pályá­zását. Előbb találkozik még Helmuth Kohl nyugatnémet kancellárral a Fekete-erdő­ben és valószínűleg elláto­gat Spanyolországba. A bennfentesek szerint kampá­Reagan elnök esetleg már hétfőn előterjeszti a nicara- guai ellenforradalmár erők segélyezésére vonatkozó ter­vezetét. Azt követően, hogy az amerikai képviselőház elutasította a Demokrata Párt vezetőségének nem ka­tonai jellegű segélyre vo­natkozó tervét, a kontrák hivatalos amerikai támoga­tás nélkül maradtak, s ezt a Fehér Ház szóvivője meg­engedhetetlennek nevezte. Ezzel egyidőben a Kong­resszus mindkét házában megkezdték a támogatás folyósítására vonatkozó újabb javaslatok előkészíté­sét — ezeket a kormány el­képzeléseitől függetlenül, de várhatóan azokkal egyeztet­ve kívánják benyújtani a legközelebbi jövőben. Da­vid Boren, a hírszerzési és felderítési bizottság demok­A lengyel rádió és tv cá­folta azokat a híresztelése­ket, amelyek szerint Krakkó fölött az egészségre káros, mérgező felhők lennének. A PAP lengyel hírügynökség közleményben biztosította a lakosságot arról, hogy sem­mi alapja nincs az aggodal­maknak. Pénteken Krakkóban szél­sebesen terjedtek el a hí­resztelések a mérgezett fel­hőkről. Az egyik változat szerint vegyi anyagok kerül­tek a levegőbe. Egy másik változat fertőző rádióaktív anyagokról szólt, amelyek egy csehszlovákiai atomerő­nyának fő témái az európai integráció építése, a társa­dalmi igazságosság és a szakképzés fejlesztése lenne. Az elnöki kampányt Pi­erre Beregovoy volt gazda­sági miniszter vezéti majd, a szűkebb vezérkarba tarto­zik még Roland Dumas volt külügy- és Pierre Joxe volt belügyminiszter, valamint Lionel Jospin, a Szocialista Párt első titkára. rata párti elnöke azt mon­dotta, hogy mindkét házban „jelentős többség” kívánja folytatni a kontrák nem ka­tonai segélyezését. Reagan írásos nyilatkozat­ban jelentette ki, hogy a tá­mogatás haladéktalan felújí­tását „az Egyesült Államok biztonsági érdekei” követe­lik meg. A Fehér Ház lényegében ugyanolyan összeget kér a kontrák céljaira az elkövet­kező négy hónapra, mint amennyit korábban, sőt, még bizonyos fajta katonai segély előkészítését is ki akarja vívni, „arra az eset­re, ha a fegyverszüneti tár­gyalások a sandinisták ma­gatartása miatt nem vezet- nek eredményre” — jelezte egy magas rangú kormány- tisztviselő. műben történt állítólagos szerencsétlenség következté­ben jutottak volna a leve­gőbe. A híresztelések nyomán a városban valóságos pánik tört ki. Egyes iskolákból ha- zaküldték a gyerekeket. Az óvodák viszont utasítást kap­tak, hogy a gyerekeket ne engedjék ki a szabad leve­gőre. A környezetvédelmi ható­ságok és az atomfizikai in­tézet mérései azonban egy­értelműen megállapították, hogy sem vegyi, sem pedig rádióaktív szennyeződés nincs. A vitákat, amelyek meg­előzték a brüsszeli NATO- csúcsértekezletet, inkább el­kenték, mintsem lezárták. A tanácskozás mégis elérte alapvető célját: egységet mu­tatott kifelé, összehangolta és egyeztette az atlanti szö­vetség tagországainak eltérő megközelítéseit abban az új helyzetben, amelyet a de­cemberi washingtoni lesze­relési megállapodás, és álta­lában a gorbacsovi új szov­jet külpolitikai gondolkodás- mód teremtett. Hat év óta először talál­koztak legmagasabb szinten az atlanti tábor vezetői. A helyzet hat év óta nagyot fordult; s a történelem első rakétaleszerelési megálla­podása után egyre éled a vi­ta körükben: milyen távlati stratégiát alakítsanak ki ? Fenntartható-e még az az egység, amely az 1949-es megalakulástól, a hideghá­ború évei óta, a hatvanas, majd hetvenes évek kudarc­ba fulladt enyhülési szaka­szat után máig összetartotta a szövetséget? „A NATO háború utáni történetében véget ért egy fejezet” — mondta ki Leo Tindemans belga külügymi­niszter. A francia elnök húsz év óta először szintén meg­jelent az összejövetelen, s ez is jelezte: nem szokvá­nyos ülést tartottak. Rövidesen felszámolják az európai hadszíntéren meg­vívható atomháború rakétá­it. A hadászati atomeszközö­ket valószínűleg felére csök­kentik. Ugyanolyan-e ezek után Washington elkötele­zettsége Nyugat-Európa vé­delmére, mint eddig, vagy a nyugat-európaiak egyre in­kább magukra lesznek utall va? Legyen „harmadik nul­lamegoldás”, ahogyan a Szovjetunió javasolja? Vagy ellenkezőleg, korszerűsítsék és juttassák nagyobb sze­rephez a harcászati atomra­kétákat? Az NSZK ellenzi ezt, hiszen ezek szinte kizá­rólag német földön kerülné­nek bevetésre. Egyáltalán : fennáll-e a „szovjet fenye­getés”, amely negyven éve összetartja az atlanti tábort? — A kérdést fel kell tenni, miután a gorbacsovi külpoli­tika rokonszenvet váltott ki, népszerűségre tett szert a nyugati közvéleményben. „Az orosz medve egyre kevésbé tűnik fenyegetőnek” — mondta aggodalommal Thatcher brit miniszterel­nök. Az ő felfogása szerint a Nyugatra veszélyt jelent, ha hitelt adnak a szovjet re­formirányvonalnak, amely meg is torpanhat. Megren­dülhet a szovjet fenyegetés­re épített NATO-politika egész hitele — figyelmeztet­te a többieket. Szemben állt ezzel az érveléssel Kohl nyu­gatnémet kancelláré, hogy tudniillik érdemi választ kell adni a szovjet belső válto­zásokra, s a Nyugatnak meg kell ragadnia az alkalmat, szaván kell fognia a szovjet vezetőt, amikor fegyverzet­csökkentéseket javasol. „Át­fogó elképzelést kell kialakí­tanunk a leszerelési folya­mat egészére” — hangoztat­ta Kohl. Nos, ezt kísérelték meg Brüsszelben. A nukleáris el­rettentés továbbra is a NATO-stratégia alapja, s hitele „nem bocsátható al­kuba” — szögezték le. A hagyományos fegyverzet te­rén „nyomasztó szovjet fö­lény árnyéka nehezedik Európára”, s ezt „harckocsik és tüzérségi lövegek tízezrei­nek leszerelése” egyenlítheti csak ki — hangoztatták. (A hadihajók és légierő terén kimutatható NATO-fölényről nem esett szó.) A taktikai atomfegyverekre ezek szerint még sokáig szükség lesz, s „megfelelő szinten” kell tar­tani őket, szó sem lehet har­madik nullamegoldásról. Sorrendben előbb a hagyo­mányos fegyverek egyensú­lya teremtendő meg (a ha­dászati atomfegyverek csök­kentése után), és a vegyi fegyverek ellenőrizhető be­tiltását kell elérni. A korszerűsítés körüli vi­tát azonban csak papíron ol­dották meg: a Bonn által vi­tatott szót némi nyelvi lele­ménnyel „megfelelő szin­ten tartás” helyettesíti a közleményben. Ezt tetszés szerint értelmezheti minden résztvevő. Az Egyesült Ál­lamok elkötelezettsége válto­zatlan Nyugat-Európában, az amerikai atomernyő védőn borul föléjük továbbra is — nyugtatta meg szövetségeseit Reagan. Vagyis a Gorbacsov java­solta teljes atomleszerelést a NATO nem fogadja el távlatban sem, s erre alig­hanem olyan egyenlőtlenség készteti, amelyet semmiféle asszimetrikus leszerelési megállapodás nem egyenlít­het ki: Nyugat-Európát a szovjet határtól 600 kilomé­ter választja el, míg az Egyesült Államoktól 6000 és egy óceán. A meglepetéssze­rű támadás kockázata és ké­pessége persze csökkenthető a katonai szakértők mai né­zetei szerint, és a jövendő NATO—VSZ tárgyalások­nak éppen ebbe az irányba kellene tartaniuk. Ehhez azonban a kettős rendelteté­sű fegyverek és a rövid tá­vú rakéták csökkentésén át vezet az út, a kérdés tehát nem kerülhető meg. A brüsszeli közlemény tanúsága szerint azonban a NATO-ban valahogy nem túlságosan bíznak ebben. A szovjet tank- és tüzérségi fölény leszereltetése a fő cél, amelyet kijelöltek, és a tá­volabbi jövővel nem foglal­koztak. A Kohl által sürge­tett átfogó leszerelési kon­cepciónak nincs sok nyoma; esetről esetre közelítik meg a kérdéseket, mint eddig. Thatcher asszony „ébersé­ge” és a Bonn által szorgal­mazott „kezdeményező ke­leti politika” között nem döntöttek, változatlanul bi­zalmatlan és kettős a gor­bacsovi politika NATO-beli megítélése. Nyugtázták a „biztató jeleket” és a „meg­nyíló távlatokat”, ugyanak­kor további' „kézzelfogható lépéseket” várnak (afganisz­táni kivonulás?), a Szovjet­uniót „fenyegető katonai ha­talomnak” tartják még min­dig. Óvatos kivárás ez? Vagy a régi retorika tehetetlenségi nyomatéka? Lehet mindket­tő. Reagan elnöknek min­denesetre „búcsúüzenete” volt ez a szövetségesekhez, ámbár aligha várható, hogy az új elnök — bárki lesz is — átértékelje a most lefek­tetett atlanti alapelveket. Magyar Péter Hamburg kikötőjében a Greenpeace nevű békemozgalom aktivistái tiltakozó megmoz­dulást szerveztek a brit Arc Royal hadihajó jelenléte ellen. A csónakon látható felirat szövege: Figyelem. Atomfegyverek vannak a fedélzeten! Greenpeace (Telefotó: AP—MTI— KS) Kadhafi döntése Szabadon engedik az összes külföldi állampolgárt Líbiában Kadhafi ezredes utasítására a hét végén szaba­don bocsátották az összes külföldi foglyot, s a líbiaiak közül is csak az államellenes bűncselekményekért elítélteket tar­tották benn. A képen: Kadhafi (középen) személyesen el­lenőrizte utasítása végrehajtását Tripoliban Segély a kontráknak Újabb javaslatokat készítenek elő Vasárnap esti kommentár Ingajáratban Cáfolták a híreszteléseket Pánik Krakkóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom