Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
2 Somogyi Néplap 1988. március 7., hétfő Francia elnökválasztási hadjárat Sokasodnak a felhívások Összeigazították az órákat a NÁTO-ban Vita a korszerűsítésről Bums kinevezése A washingtoni törvényhozás szenátusa ellenszavazat nélkül jóváhagyta Reagan elnök döntését, amelynek alapján William F. Burns tábornok tölti be.a Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal vezető posztját. Burns Kenneth Adelmant követi az igazgatói székben; Adelman röviddel a tavaly decemberi csúcstalálkozó után vált meg tisztségétől. Visszanyeri szabadságát a Líbiában bebörtönzött összes külföldi állampolgár — Kadhafi líbiai vezető erről szóló döntését szombaton ismertette a JANA, az ország hivatalos hírügynöksége. Kadhafi néhány nappal korábban 400, fővárosi börtönökben fogva tartott hazai elítélt szabadon bocsátását is elrendelte. A JANA jelentése szerint Alig ért véget George Shultz amerikai külügyminiszter második közel-keleti tárgyalássorozata, máris a harmadikat kezdték szervezni a State Department diplomatái. Az ingajáratban levő politikus céljairól azonban erősen megoszlanak a vélemények. Az egymást gyors egymásutánban követő két körutazás során Shultz tárgyalt a válságban érintett országok vezetőivel. A PFSZ-szel szemben keményedő amerikai politika és a múlt hét végén nyilvánosságra jutott washingtoni rendezési elképzelések szerint a palesztin önálló állam nem kerülhet szóba, és az összehívandó nemzetközi konferencia csak keretet adna az Izrael és az arab országok közti kétoldalú tárgyalásokhoz. Az Egyesült Államokban és Izraelben Shultz békemissziójáról nyilatkoznak a szóvivők, s Egyiptomban maga Mubarak elnök mondotta „bátorítónak" az új amerikai tervet. Más arab személyiségek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a külügyminiszter csak a palesztin tiltakozási kampány lecsillapítására, Izrael fokozódó nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére törekszik. Az amerikai terv, amelyre Samir március közepén esedékes tengerentúli utazásáig, tehát alig tíz nap leforgása alatt kell válaszolniuk az érintettelçnek, gyáA francia jobboldalon sokasodnak a felhívások, hogy ha Francois Mitterrand-t újraválasztják elnökké, a mai jobboldali többség utasítsa el vele a kormányzati együttműködést, a „társbérlet” folytatását. Az elnök pénteken a tv- híradóban kijelentette, hogy a tripoli külügyminisztérium már fel is kérte az érintettek hazájának külképviseleteit, hogy haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a minisztériummal a formaságok elintézése végett és még szombaton vegyék át kiengedett állampolgáraikat. Az amnesztiában részesülő külföldiek számáról és nemzetiségéről nem szól a JANA közleménye. korlatilag a korábbi washingtoni elképzelések, felújítását jelenti. Az izraeli jobboldaltól és személy szerint Samir miniszterelnöktől „túl sokat’’ követel, míg az arab országoknak túl keveset ígér. A megszállt területek visszaadásáról folytatandó tárgyalások ködös ígérete nem feledtetheti a palesztin probléma megoldatlanságát, s Szíriában, Jordániában és Egyiptomban jól tudják, hogy ennek a kérdésnek a rendezése nélkül nem lehet szó békéről a Közel-Keleten. 1988 az Egyesült Államokban mindenekelőtt az elnök- választás éve. Az Izraellel szimpatizáló üzleti körök és szavazói réteg befolyása felértékelődik, muszáj tehát energikusnak látszó kezdeményezéseket tenni — az igazi pozíciók megmásítása nélkül. Másrészt hamarosan, talán már a nyár elején parlamenti választások lesznek Izraelben is, s akkor talán egy Samirnál rugalmasabb politikus foglalhatja el a miniszterelnöki bársonyszéket. Washington listáján tehát nagyon hátul szerepel — ha egyáltalán szerepel — a válságenyhítése, netán megoldása. Bármilyen hangzatos szavak hangozzanak is el az újságírók és a közvélemény számára, ezek nem takarhatják el az ingajárat igazi indítékait. H. G. már meghozta döntését és hamarosan közli is honfitársaival, hogy kéri-e újra támogatásukat az ország vezetéséhez. Mitterrand környezetéből azt szivárogtatják ki, hogy március utolsó tíz napjában jelenti be pályázását. Előbb találkozik még Helmuth Kohl nyugatnémet kancellárral a Fekete-erdőben és valószínűleg ellátogat Spanyolországba. A bennfentesek szerint kampáReagan elnök esetleg már hétfőn előterjeszti a nicara- guai ellenforradalmár erők segélyezésére vonatkozó tervezetét. Azt követően, hogy az amerikai képviselőház elutasította a Demokrata Párt vezetőségének nem katonai jellegű segélyre vonatkozó tervét, a kontrák hivatalos amerikai támogatás nélkül maradtak, s ezt a Fehér Ház szóvivője megengedhetetlennek nevezte. Ezzel egyidőben a Kongresszus mindkét házában megkezdték a támogatás folyósítására vonatkozó újabb javaslatok előkészítését — ezeket a kormány elképzeléseitől függetlenül, de várhatóan azokkal egyeztetve kívánják benyújtani a legközelebbi jövőben. David Boren, a hírszerzési és felderítési bizottság demokA lengyel rádió és tv cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Krakkó fölött az egészségre káros, mérgező felhők lennének. A PAP lengyel hírügynökség közleményben biztosította a lakosságot arról, hogy semmi alapja nincs az aggodalmaknak. Pénteken Krakkóban szélsebesen terjedtek el a híresztelések a mérgezett felhőkről. Az egyik változat szerint vegyi anyagok kerültek a levegőbe. Egy másik változat fertőző rádióaktív anyagokról szólt, amelyek egy csehszlovákiai atomerőnyának fő témái az európai integráció építése, a társadalmi igazságosság és a szakképzés fejlesztése lenne. Az elnöki kampányt Pierre Beregovoy volt gazdasági miniszter vezéti majd, a szűkebb vezérkarba tartozik még Roland Dumas volt külügy- és Pierre Joxe volt belügyminiszter, valamint Lionel Jospin, a Szocialista Párt első titkára. rata párti elnöke azt mondotta, hogy mindkét házban „jelentős többség” kívánja folytatni a kontrák nem katonai segélyezését. Reagan írásos nyilatkozatban jelentette ki, hogy a támogatás haladéktalan felújítását „az Egyesült Államok biztonsági érdekei” követelik meg. A Fehér Ház lényegében ugyanolyan összeget kér a kontrák céljaira az elkövetkező négy hónapra, mint amennyit korábban, sőt, még bizonyos fajta katonai segély előkészítését is ki akarja vívni, „arra az esetre, ha a fegyverszüneti tárgyalások a sandinisták magatartása miatt nem vezet- nek eredményre” — jelezte egy magas rangú kormány- tisztviselő. műben történt állítólagos szerencsétlenség következtében jutottak volna a levegőbe. A híresztelések nyomán a városban valóságos pánik tört ki. Egyes iskolákból ha- zaküldték a gyerekeket. Az óvodák viszont utasítást kaptak, hogy a gyerekeket ne engedjék ki a szabad levegőre. A környezetvédelmi hatóságok és az atomfizikai intézet mérései azonban egyértelműen megállapították, hogy sem vegyi, sem pedig rádióaktív szennyeződés nincs. A vitákat, amelyek megelőzték a brüsszeli NATO- csúcsértekezletet, inkább elkenték, mintsem lezárták. A tanácskozás mégis elérte alapvető célját: egységet mutatott kifelé, összehangolta és egyeztette az atlanti szövetség tagországainak eltérő megközelítéseit abban az új helyzetben, amelyet a decemberi washingtoni leszerelési megállapodás, és általában a gorbacsovi új szovjet külpolitikai gondolkodás- mód teremtett. Hat év óta először találkoztak legmagasabb szinten az atlanti tábor vezetői. A helyzet hat év óta nagyot fordult; s a történelem első rakétaleszerelési megállapodása után egyre éled a vita körükben: milyen távlati stratégiát alakítsanak ki ? Fenntartható-e még az az egység, amely az 1949-es megalakulástól, a hidegháború évei óta, a hatvanas, majd hetvenes évek kudarcba fulladt enyhülési szakaszat után máig összetartotta a szövetséget? „A NATO háború utáni történetében véget ért egy fejezet” — mondta ki Leo Tindemans belga külügyminiszter. A francia elnök húsz év óta először szintén megjelent az összejövetelen, s ez is jelezte: nem szokványos ülést tartottak. Rövidesen felszámolják az európai hadszíntéren megvívható atomháború rakétáit. A hadászati atomeszközöket valószínűleg felére csökkentik. Ugyanolyan-e ezek után Washington elkötelezettsége Nyugat-Európa védelmére, mint eddig, vagy a nyugat-európaiak egyre inkább magukra lesznek utall va? Legyen „harmadik nullamegoldás”, ahogyan a Szovjetunió javasolja? Vagy ellenkezőleg, korszerűsítsék és juttassák nagyobb szerephez a harcászati atomrakétákat? Az NSZK ellenzi ezt, hiszen ezek szinte kizárólag német földön kerülnének bevetésre. Egyáltalán : fennáll-e a „szovjet fenyegetés”, amely negyven éve összetartja az atlanti tábort? — A kérdést fel kell tenni, miután a gorbacsovi külpolitika rokonszenvet váltott ki, népszerűségre tett szert a nyugati közvéleményben. „Az orosz medve egyre kevésbé tűnik fenyegetőnek” — mondta aggodalommal Thatcher brit miniszterelnök. Az ő felfogása szerint a Nyugatra veszélyt jelent, ha hitelt adnak a szovjet reformirányvonalnak, amely meg is torpanhat. Megrendülhet a szovjet fenyegetésre épített NATO-politika egész hitele — figyelmeztette a többieket. Szemben állt ezzel az érveléssel Kohl nyugatnémet kancelláré, hogy tudniillik érdemi választ kell adni a szovjet belső változásokra, s a Nyugatnak meg kell ragadnia az alkalmat, szaván kell fognia a szovjet vezetőt, amikor fegyverzetcsökkentéseket javasol. „Átfogó elképzelést kell kialakítanunk a leszerelési folyamat egészére” — hangoztatta Kohl. Nos, ezt kísérelték meg Brüsszelben. A nukleáris elrettentés továbbra is a NATO-stratégia alapja, s hitele „nem bocsátható alkuba” — szögezték le. A hagyományos fegyverzet terén „nyomasztó szovjet fölény árnyéka nehezedik Európára”, s ezt „harckocsik és tüzérségi lövegek tízezreinek leszerelése” egyenlítheti csak ki — hangoztatták. (A hadihajók és légierő terén kimutatható NATO-fölényről nem esett szó.) A taktikai atomfegyverekre ezek szerint még sokáig szükség lesz, s „megfelelő szinten” kell tartani őket, szó sem lehet harmadik nullamegoldásról. Sorrendben előbb a hagyományos fegyverek egyensúlya teremtendő meg (a hadászati atomfegyverek csökkentése után), és a vegyi fegyverek ellenőrizhető betiltását kell elérni. A korszerűsítés körüli vitát azonban csak papíron oldották meg: a Bonn által vitatott szót némi nyelvi leleménnyel „megfelelő szinten tartás” helyettesíti a közleményben. Ezt tetszés szerint értelmezheti minden résztvevő. Az Egyesült Államok elkötelezettsége változatlan Nyugat-Európában, az amerikai atomernyő védőn borul föléjük továbbra is — nyugtatta meg szövetségeseit Reagan. Vagyis a Gorbacsov javasolta teljes atomleszerelést a NATO nem fogadja el távlatban sem, s erre alighanem olyan egyenlőtlenség készteti, amelyet semmiféle asszimetrikus leszerelési megállapodás nem egyenlíthet ki: Nyugat-Európát a szovjet határtól 600 kilométer választja el, míg az Egyesült Államoktól 6000 és egy óceán. A meglepetésszerű támadás kockázata és képessége persze csökkenthető a katonai szakértők mai nézetei szerint, és a jövendő NATO—VSZ tárgyalásoknak éppen ebbe az irányba kellene tartaniuk. Ehhez azonban a kettős rendeltetésű fegyverek és a rövid távú rakéták csökkentésén át vezet az út, a kérdés tehát nem kerülhető meg. A brüsszeli közlemény tanúsága szerint azonban a NATO-ban valahogy nem túlságosan bíznak ebben. A szovjet tank- és tüzérségi fölény leszereltetése a fő cél, amelyet kijelöltek, és a távolabbi jövővel nem foglalkoztak. A Kohl által sürgetett átfogó leszerelési koncepciónak nincs sok nyoma; esetről esetre közelítik meg a kérdéseket, mint eddig. Thatcher asszony „ébersége” és a Bonn által szorgalmazott „kezdeményező keleti politika” között nem döntöttek, változatlanul bizalmatlan és kettős a gorbacsovi politika NATO-beli megítélése. Nyugtázták a „biztató jeleket” és a „megnyíló távlatokat”, ugyanakkor további' „kézzelfogható lépéseket” várnak (afganisztáni kivonulás?), a Szovjetuniót „fenyegető katonai hatalomnak” tartják még mindig. Óvatos kivárás ez? Vagy a régi retorika tehetetlenségi nyomatéka? Lehet mindkettő. Reagan elnöknek mindenesetre „búcsúüzenete” volt ez a szövetségesekhez, ámbár aligha várható, hogy az új elnök — bárki lesz is — átértékelje a most lefektetett atlanti alapelveket. Magyar Péter Hamburg kikötőjében a Greenpeace nevű békemozgalom aktivistái tiltakozó megmozdulást szerveztek a brit Arc Royal hadihajó jelenléte ellen. A csónakon látható felirat szövege: Figyelem. Atomfegyverek vannak a fedélzeten! Greenpeace (Telefotó: AP—MTI— KS) Kadhafi döntése Szabadon engedik az összes külföldi állampolgárt Líbiában Kadhafi ezredes utasítására a hét végén szabadon bocsátották az összes külföldi foglyot, s a líbiaiak közül is csak az államellenes bűncselekményekért elítélteket tartották benn. A képen: Kadhafi (középen) személyesen ellenőrizte utasítása végrehajtását Tripoliban Segély a kontráknak Újabb javaslatokat készítenek elő Vasárnap esti kommentár Ingajáratban Cáfolták a híreszteléseket Pánik Krakkóban