Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

1988. március 7., hétfő Somogyi Néplap 3 Jobb teljesítményre ösztönzik a fiatalokat KEZDEMÉNYEZŐ KISZ-SZERVEZETEK 40 éves a Magyar Honvédelmi Szövetség A KISZ két évvel ezelőtt lezajlott XI. kongresszusa óta a szövetség erőfeszítése­ket tesz annak érdekében, hogy szervezetei a környeze­tüket alakító politikai erővé váljanak. Mihalics Veroni­kával, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárával arról beszélgettünk, hogyan teszik lehetővé a somogyi fiatalok részvételét a közéletben, ho­gyan erősítik az érdekképvi­seletet. — Milyen új formákat alakítanak ki, hogy állásfog­lalásaik a tagság széles körű és közvetlen véleménynyil­vánítására épüljenek? — Nincs kialakult rend­szere, csak kezdeményezések vannak azzal kapcsolatban, hogy egy-egy megyei, váro­si döntés vagy állásfoglalás előtt hogyan kellene kikérni az egész tagság véleményét Tudok jó . példákat monda­ni, amikor a dolgozó, az ér­telmiségi fiatalok rétegtaná­csa megvitat, véleményez KISZ-es,' sőt megyei tanácsi előterjesztést is. S ez el­mondható a városi bizottsá­gokról, a megyei bizottságról is. Ez azonban többnyire azért még alkalomszerű és a témától függő. Munkánknak ezen a részén javítanunk kell. Elég erőteljesen érződik ugyanis a tagság nyomása: miben és miért döntünk úgy, miben és mit képvise­lünk. Vannak kezdeménye­zéseink, de még nincs rend­szerbe foglalva az sem, hogy tájékoztassuk minderről a tagságot. Ez főleg a válasz­tott tisztségviselők feladata lesz. A különféle fórumok adtak lehetőséget az utóbbi időben, mégis az a vélemé­nyük, hogy többet kell ta­lálkozniuk a tagsággal. Jó néhány KlSZ-bizottság gon­dolkodik azon, hogy a tava­szi időszakban küldött-, ak­tíva- vagy KlSZ-értekezle- tet, esetleg kibővített testü­leti ülést tart várospolitikai, ifjúságot érintő kérdésekről, olyanokról, mint a lakásgaz­dálkodás, az oktatás, a fog­lalkoztatáspolitika, illetve a szervezetünkre vonatkozó el­képzelésekről. Ez azt a célt szolgálná, hogy ne csak egy tízegynéhány tagú testület döntsön, hanem szélesebb körben vitassák meg az egész térség ifjúságát foglal­koztató témát. Ebben a vá­rosi bizottságok szabad ke­zet kaptak. A hétvégén tartották meg Pécsen a Magyar Posta pé­csi igazgatóságának műsza­ki—forgalmi konferenciá­ját. Témája a postaigazga­tóság 1987. évi gazdálkodá­sának az értékelése és az 1988. évi feladatok ismerte­tése volt. Az eredményekről és a tervekről Sik Sándor, a pécsi postaigazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese számolt be. A konferencián vészt vett Boros Béla állam­titkár is. A pécsi postaigazgatóság tavaly legfontosabb felada­tának a bevételi terv telje­sítése mellett a régebb; szolgáltatások minél maga­sabb színvonalú végzését és új szolgáltatások bevezeté­sét tartotta. Az igazgatóság kerületében 1987-ben 492 postahivatal és 164 posta- fiók működött. Az év során négy postát helyeztek üzem­be, közülük az egyik a bog- lárlellei volt. Ugyanakkor ideiglenesen szünetel a pusztaberényi postahivatal működése. A hivatalok nyitva tartá­si Idejét mindenütt az igé­nyekhez igazították, így négyórásra csökkent So­mogybán az újvárfalvi és a mik’ősi postáé. Az üdülő- és a fürdőhe­lyeken üzemelő hivatalok szezonális forgalomnöveke­désére már most felkészült — Hogyan ösztönzi a KlSZ-bizottság a fiatalokat az elhelyezkedési esélyeket növelő szakmai tudás bőví­tésére? — A KISZ megyei bizott­sága áprilisban tűzi napi­rendre a somogyi fiatalok el­helyezkedésével, munkába állásával, pályakezdésével kapcsolatos gondok megvi­tatását, akkor alakítjuk ki a KISZ álláspontját is. Az az igazság, hogy okozott megrázkódtatást a KISZ-bi- zottságokon, amikor bemen­tek a fiatalok — olyanok is, akiknek jó szakmájuk van —, s azt mondták: „segítse­tek elhelyezkedni”. Kezdet­ben nem tudtunk mást mon­dani, mint azt, hogy menj le a munkaerő-szolgálati iro­dába. Ha esetleg ott sem ka­pott választ és visszajött, ak­kor már el kellett gondol­kodnunk azon: ha nem tu­dunk segíteni, akkor való­színű, hogy a KISZ hitelét veszti, csökken a tagsága, gyengül a tömegbefolyása. Az ősszel minden testületben elgondolkoztunk azon, hogy ezzel nekünk foglalkoznunk kell. Nem mondhatjuk azt, hogy ez nem a KISZ ügye. Egyre erőteljesebben szeret­nénk részt venni a pályavá­lasztási heteken. Az infor­mációadásban nekünk is közre kell működnünk. Ta­valy már sikereket értünk el ebben. Kaposvár, Marcali, Barcs KISZ-bizottsága jó példa arra, hogy igyekeznek a megyén kívüli felsőoktatá­si intézményekkel érdemibb kapcsolatot kialakítani. Ez fontos abban, hogy a fiata­lok később visszajöjjenek a megyébe. Csurgón és Bar­cson, ahol foglalkoztatási fe­szültségek vannak a térség­ben, nagy gondot fordítanak a propagandára. Határozot­tan beszéltek a fiatalokkal arról, hogy szakmát kell váltaniuk, átképzésre kell menniük. Ez pedig áldoza­tokkal jár, sőt emberi konf­liktusokkal is. E meggyőző munkához azonban nem volt elég in­formációnk, muníciónk. Sze­retnénk éppen ezért a mun­kaügyi osztályokkal, a mun­kaerő-szolgálati irodákkal szorosabb és tartalmasabb kapcsolatot kialakítani, köl­csönösen kicserélve az in­formációkat. Az is érdemibb segítség, ha elmondjuk, mi­lyen a fiatalok érdeklődése. a pécsi igazgatóság. A nyit­va tartási időt június 15-tőí szeptember 6-ig meghosz- szabbították, s ha szeptem­berben ennél tovább tart a jó idő, a bővített nyitva tartást is a forgalomhoz igazítják. A távközlés helyzetéről Sík Sándor elmondta, hogy Somogybán 1690-nel gyara-* podott az állomások száma. Megyénkben 16 ezer 954 be­kapcsolt állomás és 34 ezer 232 beszélőhely van. Ugyan­akkor a pécsi postaigazgató­ság területén nálunk a leg­alacsonyabb — 9,81 száza­lék — a 100 főre jutó tele­fonok száma. A közhasznú távírószol­gálat javítása érdekében két nagyobb forgalmú hivatal­ban külön táviratközvetítő áramkört szereltek föl, így Osztopán és Kaposvár kö­zött is. Űj telexállomások bekapcsolása érdekében több bővítésre került sor és új, többcsatornás VT be­rendezéseket is üzembe he­lyeztek. A kaposvári VWT 72 rendszert — telítettsége miatt T— szintén kicserélik. A szolgáltatások színvo­nalát javította tavaly a Ba­laton déli partján felszerelt 22 új nyilvános telefonállo­más. Somogybán Kaposvá­ron és Nagyatádon bocsátot­tak ki telefonkötvényt, ezeknek az első határidőn Jó példaként említeném Ka­posvárt, Marcalit, az utóbbi helyen kialakítottak egy KISZ-es információs bázist. Most még kézi vezérléssel működik, kellene egy számí­tógép, s akkor naprakész és gyors lenne az adatfel­dolgozás. A tanács és a KISZ jól együttműködik és összefog mindebben, s így eredményes lehet a működé­sük. — S hogyan foglalkozik a KISZ azokkal, akik most még iskolába járnak? — Szeretnénk az eddigi­nél erőteljesebben foglal­kozni a középiskolásokkal, hogy rábírjuk őket egy jobb teljesítményre. Nem igaz ugyanis, hogy csak a ter­melésben dolgozó fiatalokat kell erre ösztönözni. A pe­dagógus, a KISZ-vezető mondja meg a diákoknak: nemcsak azért kell jól ta­nulni, hogy a szülők és az iskola elégedett legyen, ha­nem azért is, mert további sorsuk függ tőle. örülünk, hogy sok helyütt az iskola vezetői kikérik az iskolai, a városi KlSZ-bizottság véle­ményét olyan kérdésekben : milyen fakultációt, szakkört indítsanak. Ez a fiataloknak később jó szakmai előkép­zettséget jelenthet. Vannak tehát jó példák, önkritiku­san azonban azt mondom, hogy még több kezdeménye­zésre, jelzésre van szükség. Nem tartható fenn sokáig például, hogy a középiskolá­ból, szakmunkásképzőből ki­kerülő fiataloknak másfél évre van szükségük, mire elérik az átlagteljesítményt. A vállalati KlSZ-bizottsá- gok ma ne a pályakezdés időszakának meghosszabbí­tásáért harcoljanak, mint korábban, hanem fordítva: a lerövidítéséért. A KISZ- nek a fiatalokat éppen ezért érdemben elő kell tudni ké­szíteni a munkáséletre. Több beszélgetésre, együtt- létre, határozott állásfogla­lásra, valamint a szövetsége­sek keresésére van szükség, hogy a mai bonyolult viszo­nyok között kialakítsuk a fiatalok politikai tisztánlátá­sát. A KISZ-nek ma ezt kell szolgálnia Somogybán is, hogy tagjaink tudják, mi a politikai kötelességük — mondta befejezésül Mihalics Veronika. L. G. túli tovább jegy zését is en­gedélyezték. Több nagy beruházásra is sor került tavaly, így Nagy­atádon a tervezettnél ne­gyedévvel korábban helyez­tek üzembe 2 konténerköz­pontot 2 ezer állomáskapa­citással. Boglárlellén elké­szült a kötvényes telefon hálózat; a kötvényt jegyzők bekapcsolása a második fél­évben már megkezdődött. Marcaliban a műszaki ás postaforgalmi épület kivite­lezését kezdték el. Csupán a múlt ősszel be­takarított kukorica 5,8 ton­nás átlaghozama alapján szerénynek mondhatjuk a csurgói tsz eredményét. Ha számításba vesszük, hogy tábláik egy része gyenge ta­lajú, sőt erősen vadkáros, már kedvezőbb lehet a meg­ítélés. Volt olyan területük, ahol a becsült 6,2 tonnás hozamnak csak a harmadát hagyták meg a vadak. Jel­lemző az is, hogy egyes táb­láik átlagtermése 2 és 10 tonna között változott. ünnepség Kaposváron 1948. • febrpár 29-én, a Ze­neakadémia dísztermében alakult meg az MHSZ jog­elődje, a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség. A tör­ténelmi esemény évforduló­járól szombaton emlékeztek meg a megyei oktatási igaz­gatóságon. Aktivisták — köz­tük egykori alapító tagok —, oktatók, sportolók és az MHSZ-szel együttműködő szervek képviselői ültek a széksorokban. Olyan embe­rek, akik feladatuknak érzik a szocialista módon élő, gon­dolkodó és cselekvő fiatalság formálását. Az elnökségben foglalt he­lyet Klenovics Imre, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, s jelen voltak a tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői, valamint a fegyve­res erők és testületek képvi­selői. A Himnusz és a meg­nyitó után Tóth János őr­nagy, az MHSZ megyei ve­zetőségének titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben áttekintette a szövetség négy évtizedes történetének fontosabb állo­másait. Szavaiból kitetszett, hogy ez idő alatt az elne­vezés és a jelmondat több­ször is módosult, változatlan maradt azonban a szövetség elkötelezettsége az ifjúság hazafias és honvédelmi ne­velése iránt. 1957-től vett új lendületet fejlődésük, s ek­kor alakult ki a szövetség máig érvényes hármas fel­adata: a nevelés, a képzés és és a sport. Fordulópontot je­lentett életükben a Politikai Bizottság 1967-es határozata, amelynek nyomán a szövet­ség már mai nevén, széles társadalmi alapokon álló fél­katonai szervezetként foly­tatta működését. Az azóta megyénkben is végbement dinamikus fejlő­dést példázza, hogy jelenleg 195 klubban, 335 szakosz­tályban, 8300 tag tevékeny­kedik, 398 igazolt és 195 mi­nősített lövész, könnyűbúvár, A gazdaság szakemberei mindezt nem itekintik ment­ségnek, s idén a jobb ered­mények reményében korsze­rűsítik az ágazatot. Eddig kölcsönbérleti szerződéssel igyekeztek szinten tartani technikai bázisukat, most saját erőből vettek egy Ciklo 800-as nagy teljesít­ményű vetőgépat. Ugyan­csak új gépek — köztük egy 18 méter szórásszélességű Kertitox Global permetező — segítik az idén a növény- védelmet és a talajerő-visz­vitorlázórepülő és rádiós sportoló szerez egyre gyak­rabban nemzetközi szintű el­ismerést klubjának. A tár­sadalmi igényekhez igazod­va folyamatosan változott az MHSZ munkastílusa, s jól érzékelik a munkájukkal szemben megnövekedett kö­vetelményeket. Tóth János ezzel kapcsolatban mondta el: „Fejleszteni kívánjuk szövetségünk politizáló, moz­galmi jellegét, növeljük szer­vezeti életünk nyitottságát és demokratizmusát, s tovább szélesítjük mozgalmi, szak­mai tevékenységünk skálá­ját.” Az ünnepi beszédet köve­tően kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát vég­zetteknek. Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát kapta Hampó Ferenc, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat honvédel­mi klubjának elnöke és Serbán László alezredes, a néphadsereg kaposvári ma­gasabb egység törzse pártbi­zottságának titkára. Ugyan­csak ketten kaptak plakettet kiváló honvédelmi propa­gandamunkáért. Huszone­gyen emlékérmet, huszon­négyen emlékplakettet vettek át. Elsősorban az alapító ta­gok közül tizenketten része­sültek bronzoklevélben, s szapótlást. Az új gépek elő­nyeit kihasználva az idén ismét alkalmazzák majd ve­téskor az „induló” műtrá­gyát, s emellett 100—100 hektáron három, az IKR termelési rendszer által ajánlott új fajtát is kipró­bálnak. Azt várják, hogy 1250 hektárnyi vetésterüle­tükön átlag 6,2—6,5 tonnás hozamot érnek el. Bíznak a kukoricában, hi­szen ez — a tavalyi gyen­gébb termés ellenére is — jól jövedelmezett. Keverő­ezt az elismerést kapták az MHSZ-szel együttműködő fegyveres erők és testületek, valamint társszervek is. Ezután Gyuricza Béla ve­zérőrnagy, a magasabb egy­ség parancsnok köszöntötte a honvédelmi szövetséget. Mihalics Veronika, a me­gyei KlSZ-bizottság első titkára a jókívánságok mel­lett átadta a „Somogyi Ifjú­ságért” kitüntető plakettet, amelyet az MHSZ nevében Tóth János vett át. Deák Ferenc megyei munkásőrpa- ranesnok méltatta ezután az MHSZ tevékenységét, s egy az erőt és bátorságot jelké­pező diszkardot adott át. Felszólalt az ünnepségen Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. Elismerően beszélt az MHSZ munkájáról, a fiatalság ed­zettségének fokozása érde­kében végzett tevékenységé­ről. Szólt a társadalom előtt álló feladatokról, s mint mondotta: -az MHSZ-nek mint politizáló szervezetnek nagy szerepe van a mai kö­vetelmények elfogadtatásá­ban, a meggyőzésben, ab­ban, hogy a hitet ás bizal­mat erősítse a fiatalokban céljaink érdekében. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival árt véget. üzemükben tavaly 930 va­gonnyi tápot állítottak elő. felerészben kukoricából, s e mennyiség 90 százalékát mázsánként 425 forintért értékesítették. Ez utóbbi még kecsegtetőbbé válhat, ha idén sikerül tovább mérsékelniük az önköltsé­get. Betakarítási technikai láncuknak gyenge pontja még a szűkös szárító- és tárolókapacitás. Felére csökkenne a betakarítási idő, s legalább ennyivel a vadkár, ha például sikerül­ne ikresíteni Bábolna szárí­tójukat. E gondok remélhe­tően megoldhatók lesznek a megyei G.MV-vel való jobb együttműködéssel. Több nagy postai beruházás Konferenciát tartott a pécsi postaigazgatóság KUKORICATERMELÉSÉT FEJLESZTI A CSURGÓI TSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom