Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

1988. március 5., szombat Somogyi Néplap Ültessünk fát! KÖZELKÉPEK tos a nevelő hatása is: fej­leszti a szépérzéket, az íz­lést, erősíti a népművészet iránti szeretetet. — Mindig szerettem vol­na szép térítőkét készíteni, de varrni nem nagyon sze­retek — vallja meg Berna­dett. — Pedig sok ötletem van, s úgy gondoltam, eze­ket itt a szakkörben megva­lósíthatom. Legjobban a sokszínű és a csíkos mintá­kat kedvelem, talán mert az utóbbit a legkönnyebb készíteni. Kéthetente járunk ide, így bővén van idő ott­hon a gyakorlásra. Egyelőre csak térítőkét készítünk. Ezeket sokféleképpen föl­használhatjuk, ajándéknak is. Anyák napjára, születés- napi meglepetésnek is. Anyukámnak is nagyon tet­szik, amit csinálok, s a nap­köziben is mindig megcso­dálják. Hát még ha a ta­risznya is elkészül! Azt ter­vezzük, hogy tavaszra min­den szakkörös készít magá­gának egy tarisznyát, olyat, amilyen senki másnak nem lesz az iskolában. Így az ut­cán is könnyű lesz megis­merni, ki az, aki már szőni tud. Horváth Éva — Mivel ösztönzik a mun­kában résztvevőket? — Nem 'kell őket biztatni. Egyszer adtuk meg a kez­dősebességet. Tavaly min­denkinek megmondtuk, hogy az idén mennyi prémiumot kap — ötezertől harminc­ezer forintig —, ha időben végez a munkájával. Az ilyen célprémium a MÁV- nál nem mindennapi dolog. Azt is mindenki tudja, hogy a késésnek mi lesz a követ­kezménye. így tiszta az ügy, egyenleget mutat a „tartozik-’ és a „követel-1 oldal. S ha tiszták a viszo­nyok, akkor dolgoznak az emberek. A siófoki állomáson ott van a rajz, hogy milyen lesz a komplexum a munka végén. Odaírtuk azt is: tü­relmet. elnézést kérünk az utazóközönségtől. Őket szol­gáljuk. Tavaly 120 millió forint értékű munkát vé­geztünk el Siófokon, az idén 350 millió forint fölhaszná­lása a cél. 1989-re marad a többi, azaz elvileg 230 mil­lió. Ezt végül is mind az utasokért költjük el. — Elvileg kétszázharminc? — Elvileg. Ki meri ma megjósolni az 1989-es ára­kat? Persze azért remény­kedünk, hogy nem szabadul­nak el a költségek. L. P. volt, az évi fatermés 1,1 millió, a fakitermelés pedig I millió köbméter, összes­ségében tehát az erdőva- gyonnal való gazdálkodás egyensúlyban áll, ám ez mégsem gondtalan állapot. Szántó Gábor, a Kaposvá­ri Erdőfelügyelőség vezető­je. 1959 óta él a megyeszék­helyen a Sopronban végzett erdőmérnök, itt kezdte pá­lyafutását. Számára az er­dő: jó barát, titkokat őrző romantika, felelősségteljes munka. — Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem iker­testvérek — mondja Szántó Gábor. — A „főfoglalkozá­som-- természetesen a gaz­dálkodás, az erdővagyon okos felhasználása, emellett azonban mindennek az őr­zése is. Az elmúlt évtized­ben Somogy megye kiemel­kedő teljesítményt ért el a gazdálkodási és fakiterme­lési feladatainak teljesítésé­Az élő fa nemcsak a munka tárgya, hanem eszköze is. Az első erdőtörvény 1879- ben született, amely az er­dők kétharmad részére terv­szerű gazdálkodást írt elő. 1935-ben ezt az ország vala­mennyi erdejére kiterjesz­tették, majd 1961-ben meg­erősítették. Somogybán 1966- tól, húsz év alatt 38 ezer hektárnyi erdőt, 16 millió köbméter fát termeltek ki. Ez az adat van tehát a mérleg egyik serpenyőjében. Harminchatezer hektár er­dőfelújítás. és 12 ezer hek­tárnyi erdőtelepítés terem­tette meg az egyensúlyt, s elmondhatjuk, hogy növeke­dett az erdővagyon. (To­vábbra is kérdés: vajon a telepítés minősége egyen­súlyban van-e a kitermelt íavagvon minőségével? — A sZerk.) Az erdőknek azonban a gazdálkodáson kívül nagyon fontos társadalmi szerepük is van, amelyet a piac, az üzlet nem érinthet meg: s ez a természetvédelem Szántó Gábor életében a ra­cionális gondolkodás mellett meghatározó az erdőkhöz való hűség, az őrzés szelle­me. Csöndes szeretettel jár­ja az erdőségeket, idős em­bereket kutat fel, pásztoro­kat, gulyásokat, akikben él még egy-egy érdekesebb, ős­öreg fa köré szőtt legenda. Hosszú évek alatt összeállí­totta a somogyi erdők szü­letési anyakönyvét, száz év­re visszamenően megbízha­tó következtetésekkel. Élnek olyan ősi fapéldányok, ame­lyek növekedésükkel mérik az időt, legendákat őriznek, nevezetes emberek emléke fűződik hozzájuk. Ilyen pél­dául Niklán az a gesztenye­fa, melyet Berzsenyi és Wesselényi ültetett, vagy Csurgón a mammutfenyő, amely Csokonai nevéhez fű­ződik. A hencsei kastély­parkban található az ország legnagyobb tiszafája. A Rippl-Rónai villa parkjában az évszázados gesztenyesor hűvös árnyékában Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc pihent meg valaha. — A legértékesebb fánk az a nagy levelű hars, amely Ötvöskónyiban, a Báthory család hajdani vadászkasté­lya közelében látható — mondja Szántó Gábor. — Talán a középkorban sar­jadt, a törzskerülete 956 centiméter, az átmérője 4 méter. Harminckét évvel ezelőtt, kigyulladt a fa, s a törzs déli oldala leégett. Akik látták még teljes pom­pájában ezt a hársat, úgy emlékeznek, 14 méternél is nagyobb volt a tűz előtt a kerülete! 1936-ból származó fényképek bizonyítják, hogy a fa odvát. akár a régi bo­rospincéket, bolthajtással képezték ki, s kártyacsatá­kat rendeztek ott. Somogy őrzi az erdeit, s őrzi nevezetes fáit. A lege­lőgazdálkodás emlékét a tölgyesek. Patkó Bandi be- tyáros múltját az a barcsi tölgy, amely élő tanúja le­hetett Zrínyi Miklós átvo­nulásának is, mikor István- diban táborozván várt a győzelemre. A kereki kővár­nál az orgona talán a leg­régebbi példány, amely az országban él, s szalacskai gyertyán, az őspannon sírok mellett boszorkányok lakhe­lye volt a rege szerint. Bi­zonyítja ezt göcsörtös tör­zse, az oromzatos fa fona- tos-szövevényes ágai. Tilta­kozhatott a fa a nem kívánt lakók ellen, a boszorkányok elcsúfították ezért. Klie Agnes Szakkörösök tarisznyával Szőni tanulnak a diákok A falon díszes térítők: csíkosak és virágosak, egy- színűek és tarkák. Vala­mennyi a gyerekek keze munkáját dicséri. A kapos­vári Bartók Béla Általános Iskolában szeptemberben indították újra a szövőszak­kört. Fetzer Zoltánné rajz­tanár irányításával egyre gyarapodik azoknak a dá­koknak a száma, akik több­kevesebb sikerrel elsajátít­ják az ősi szakma alapjait. — Nem nehéz munka ez. csak türelem kell hozzá. Eleinte ugyan sokszor föl kellett fejteni, amit szőttem, de azóta sokat fejlődtem — mutatja büszkén Tóth Ber­nadett hétedik osztályos ta­nuló a legújabb darabot. A kislány kezdettől tagja a szakkörnek. így neki már nem új dolog, amivel a töb­biek most ismerkednek: fel­vetés, fonalszedés, csíkos, pöttyös és gyöngyözött min­ta .. . Ezek az első tudni­valók, amelyekkel megis­merkednek a - gyerekek. S ha már jól áll kezükben a szövőkeret, a legügyeseb­bek a szövőállványokon is próbára tehetik tudásukat. — A keretek különböző méretűek, s mindenki maga választja meg, milyenen kí­ván dolgozni. A nagy terítő szebb, de a kisebb hama­rabb elkészül. A legszebb darabokat azonban az áll­ványon lehet készíteni. Eb­ből egyelőre még csak négy van a szakkörben, ezért né­ha vitázunk, hogy ki dol­gozzék rajta, de előbb-utóbb mindenki hozzájut. Most épp egy szőnyegen dolgo­zunk; mindenki sző bele néhány sort, ezen gyakor­lunk. Az új mintákat is így tanuljuk meg — magyaráz­za Nagy Andrea, míg egy csíkos térítőn babrál. A több mint húsz gyerek rendkívül lelkes. Talán nem is sejtik, hogy az ősi szak­ma íölelevenítése nemcsak szórakozásra, időtöltésre al­kalmas, legalább ilyen fon­Az ország erdőterületének egvtizede Somogybán talál­ható, így hát nem meglepő, hogy a faállomány tíz száza­léka is a megyéhez tartozik. Ebből eredően a fakiterme­lés több mint tizedét is tő­lünk kapja az ország. Ta­valy 179 ezer hektárnyi te­rületen foglalkoztak, erdő- gazdálkodással, az élőfa­készlet 30 millió köbméter Rekonstrukció a siófoki vasútállomáson ben. Nagyok az erőfeszíté­sek az erdők újratermelésé­nek érdekében, nem tagad­hatjuk, hogy nagy gondok adódtak ezen a területen. Az erdő- és fagazdálkodásnak három fontos területe van. A fakitermelés nyilvánva­lóan árutermelés, tehát üz­let, Biztosítani kell ennek tartalmasságát, s ez sajátos követelményeket állít elénk. Előnyben az építők Jó ütemben halad a sió­foki vasútállomás rekonst­rukciója. Reményi Ferencet, a pécsi vasútigazgatóság műszaki osztályvezető-he­lyettesét, a siófoki beruhá­zás vezérigazgatói biztosát kérdeztük meg: — 1987 februárjában ké­szült el a siófoki beruházá­si program, ennél valamivel korábban pedig a villamo­sítás programja. A két mun­ka összefügg egymással és egy harmadik, kisebb prog­rammal: az új Sió-híd épí­tésével. összesen hétszáz­millió forint értékű a siófo­ki rekonstrukció a tervek szerint. Eredetileg a végső határidő 1990 vége lett vol­na, de ezt, egy évvel előre­hoztuk. Ha minden olyan jó ütemben halad, ahogyan ed­dig, még hamarabb elké­szülhetünk. — Lehet, hogy túl óvatos volt a tervezés? — Ezt már- többen meg­kérdezték. Csak azt vála­szolhattam: aki Magyaror­szágon nem óvatosan ter­vez, nem ismeri a körül­ményeket. A siófoki re­konstrukció az általánostól eltérően rendkívül gyors, de ezt előre nem láthattuk. Hamarabb sikerül sok min­den, mint rémélhettük. így azonnal előrehoztuk a rész- határidőket. Ehhez is kellett némi bátorság. — Mi készült el eddig? — Az új teherpályaudvar vágányhálózata, a mozdony­vizsgáló csatorna, az új szertártelep teljesen kész. Megkezdődött a személypá­lyaudvar vágányhálózatának az átépítése, a peronalul­járók és az új Sió-híd épí­tése meg sok egyéb munka. Igen jól dolgoznak a Beton- útépítő Vállalat munkásai. Egy lengyel vállalat is be­lépett alvállalkozóként, ver­senytárgyaláson nyert el több munkát. A MÁV-hoz tartozó építőszervezeteket külön nem említem, ők a „családban”vannak; az vol­na különleges, ha nem jól végeznék a dolgukat. — Most mi a legfonto­sabb feladatuk? — Sok részmunka határ­ideje 1988 májusa, azaz a menetrendváltás időpontja. A szezont már úgy kell kez­deni Siófokon, hogy — ha néhány ideiglenes megoldás­sal is — minden használ­ható legyen, miközben tart a rekonstrukció. Az új pe­ronaluljáróknak májusra el kell készülniük a végleges márványburkolat nélkül, hogy az emberek már azo­kon közelítsék meg a vágá­nyokat. Az aluljárók után Siófok visszakapja az észa­ki tehermentesítő utat, amit ideiglenesen elfoglalt a vas­út. Tehát a mi munkánk összefügg azzal, hogy a köz­úti közlekedési lehetőségek­nek is javulniuk kell a ba­latoni idegenforgalmi idény­re. A menetrendváltásig meg kell emelni a régi gva- logosfelüljgrót. Márciustól tehát csak a közúti átjáró működik három hónapig. Föl kell építeni egy új gya­logosfelüljárót. Az említett peronok fölé májusig tetőt készítünk. A részleges villa­mosítás és a hozzá kapcso­lódó ideiglenes biztosítás is kész lesz addigra. — Mi történik a siófoki állomásépülettel? — Eredeti formájában újul meg; szebb lesz, mint valaha. A lengyel Polimex * Cekop vállalat újítja föl 1989 decemberéig. Március­tól tehát a nyári váróterem­be költözünk át, az lesz át­menetileg az állomásépület. Mindent egybevetve az idén nagyon feszített munka vár a fő- és alvállalkozókra. A gyorsításra is pontos terv készült: napra, órára rög­zítve van minden munkafá­zis. Mindeddig be is tartot­tuk ezt a tervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom