Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
1988. március 5., szombat Somogyi Néplap 3 Ipar született a Zselieben (Folytatás az l. oldalról) Rövid húsz perc alatt átfogó kép alakulhatott ki mindenkiben a gazdaságról. Jól érzékelhetővé vált a gazdaságilag elmaradott térségben a mezőgazdasági termelés minden nehézsége, az 1985-ben az üzem élére került új vezetőség bátor kezdeményezőkészsége, melynek eredményeként 1987- ben gazdasági társaság megalakításával országos jelentőségű, nagy ipari beruházásba kezdtek. A társaság gesztora a szennai szövetke. zet, tagjai az alapanyagot gyártó Inotai Alumínium kohó, az aerosolos palackok legnagyobb felhasználója, a Caola Vállalat, tőketársként a kadarkúti termelőszövetkezet és az OTP Kisvállalkozási Bank. 'A négyszáztízmillió forintos befektetést igénylő üzem tizenegy hónap alatt készült el, ennek döntő hányada, mintegy kétszáznyolcvan millió forint érték a világszínvonalú technikát jelentő NSZK-gépsor. Évente több mint kétszáz- milliós árutermeléssel importot pótol és tőkés export- árualapokat teremt az üzem — ez utóbbi szervezése során jó partnerre talált a társaság a Technoimpex-ben. A filmet csupán néhány gondolattal egészítette ki dr. Csima Ferenc, hangot adva annak is, hogy a nagy vállalkozás végrehajtása során számos nehézséggel kellej megbirkózni. De hittek abban, hogy jó ügyet szolgálnak, ötven embernek teremtenek kulturált munkalehetőséget, s hogy ebben a térségben ez a kibontakozás egyik útja. Megbirkóztak a nehézségekkel. Aztán elérkezett az ünnepi pillanat: dr. Medgyessy Péter átvágta az üzem ajtajában a piros-fehér-zöld szalagot. A Siemens számítógé. pes vezérlésű modern gépsort, a korszerű, kulturált létesítményt üzem közben tekintette meg a miniszterelnök-helyettes és a vendégek, aztán leállt a gépsor és fel. csendült a Himnusz. Az avatóünnep alkalmából tartott munkásgyűlésen dr. Medgyessy Péter a kormány nevében köszöntötte a megjelenteket és így kezdte beszédét: — Ennek a napnak számomra igazi tartalmát az adja, amit itt láttam, örül az ember szíve! A mai nehéz időkben ez a látvány bátorságot, kedvet ad, biztat, lám van lehetőség a kibon. takozásra! Ez az üzem egyrészt fontos térségi szempontból, másrészt követendő példa értéke van. Mint hangsúlyozta, ez a létesítmény ipart, méghozzá világszínvonalú technikát hozott erre a tájra, olyan fejlődési lehetőséget teremtett a tsz számára, ami korábban szóba sem jöhetett. A példa értéke pedig abban van, hogy egyértelműen bebizonyosodott, a nagy célok is elérhetők közös érdekeltség alapján létrehozott összefogással. A magyar gazdaságnak a gondokból való kilábaláshoz nagy szüksége van arra, hogy néhány partner megtalálja egymást és kapcsolatuk eredményt hozzon. Az üzem létrehozása során különös szerepe volt az őszinte szónak, s mint kiemelte a miniszterelnök- helyettes, korunkban és a jövőben igen nagy szükség van arra, hogy nőjön az adott szó becsülete! Elisme. réssel szólt a szövetkezet, a gazdasági társaság bátor kockázatvállalásáról, távlatokat is felmérő gondolkodásmódjáról, majd így fejezte be avatóbeszédét: — Járjon sikerrel és folytatódjon ez a vállalkozás. Az a meggyőződésem, hogy az igényesség igényességet szül, az igénytelenség pedig igénytelenséget. Kívánom, az itt tapasztalható igényesség szüljön további igényességet! Dr. Medgyessy Péter ezután Kiváló Munkáért kitüntetést adott át Farkas Sándornak, a Caola főmérnökének, Birei Jánosnak, a tsz közgazdasági elnökhelyettesének és Vágó Ferencnek, az üzem művezetőjének. Az elmaradott térség fejlesztéséért végzett munkájáért Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese elismerő oklevelet adott Baktay Görgy- nek, a Caola vezérigazgatójának, Majoros Jenőnek, az' alumíniumkohó igazgatójának, Bacsóka Árpádnak, az OTP Kisvállalkozási Bank vezetőjének. A szövetkezet elnöke elismerő oklevelet adott a gépsort szállító NSZK-beli cég képviselőinek, az üzem létrehozásában közreműködő tervezőknek, építőknek és az üzem tizenegy dolgozójának. Az avatóünnepség a helyi általános iskolások hangulatos, kedves műsorával zárult. V. M. Évtizedes tapasztalat a kooperáció alapja Sorkapcsok licene alapján A Kaposvári Villamossági Gyár tizenkét éve kötött kooperációs szerződést a Hannovertől 160 kilométerre fekvő, Kaposvár nagyságú város, Detmold villamos- sági gyárával. A somogyiak sorozatkapcsok gyártására vásárolták meg a licencet a Weidmüller cégtől. Ezekből az utolsó három évben már évente több mint kétmillió márka értékben vásárolt a nyugatnémet partner. Varga József, a gyár igazgatója a kapcsolatot értékelve mondta: A KVGY-nek pozitív a devizamérlege: az általunk gyártott és kiküldött áru ellenértékének csak egyhar- mada a behozott anyag és késztermék, a többi valutát jelent az országnak. Olyan késztermékek behozataláról van szó, amelyet a népgazdaság nem nélkülözhet, hiszen nagy részét a Paksi Atomerőműben használt berendezésekbe építik be. A nyugatnémet partner is minősítette munkánkat azzal, hogy húszfajta sorkapocs gyártási jogát adja át. A detmoldi partnernek szigorúak a feltételei: előírják az anyagfelhasználást és közös a minőségellenőrző rendszerünk is. Szakembereink évente kétszer találkoznak, és dolgozóink javaslatait, ötleteit alkalmazzák az NSZK-beli gyártási techno- lóigákban is. Ezen a téren nincs lemaradásunk, az azonban tény, hogy az ötletek megvalósításához nekik több a pénzük. Nálunk egy ember csak két gépsort működtet, náluk viszont huszonkettőt. —Az NSZK-ból hova kerülnek a Kaposváron gyártott alkatrészek? — Bizonyos termékeket egyedül mi gyártunk a világon, így tehát a föld majdnem minden pontjára eljutnak. Balatonszabadi lakói szorgalmasak voltak Értékelték a település fejlesztési versenyt Értékelték a megyei településfejlesztési versenyt. A városok között a legjobbnak Boglárlellét tartotta a bírálóbizottság, ahol minden lakosra 2295 forint értékű társadalmi munka jut. A gázvezeték építésére és rekonstrukcióra, a csapadékvíz-elvezetésre ajánlotta fel ezt a lakosság. A nagyközségek között Lengyeltóti lett az első a lakosonkértti 5286 forint értékű társadalmi munkával. Környezetvédelmi munkákra éppen úgy vállalkoztak, mint parkosításra, gázvezeték-építésre és útfenntartásra. A legtöbb társadalmi munka a megyében Balatonszabadiban volt: minden lakosra 9904 forint jut. Az emberek ebben a faluban szinte mindenre vállalkoztak, ami a környezetüket formálja. Építettek villanyvezetéket társulási formában, segítettek a telefonhálózat építésében, végeztek karbantartást, felújítást. Balatonszabadi — a társközségek közül pedig Csom- bárd — a bírálóbizottság szerint országos összehasonlításban is jó helyezésre számíthat. Csombárdon egyébként 8777 forint értékű társadalmi munka jut minden lakosra. A legnagyobb feladat itt is a gázvezeték építése volt. A társközségek közül még Kaposkeresztúr érdemel említést, ahol a bekötőút kövezésére, orvosi rendelő építésére, a közvilágítás kiépítésére kért és kapott a tanács a lakóktól személyenként 4274 forint értékű társadalmi munkát. A megyében a múlt évben csaknem 462 millió forintot tett ki a társadalmi munka értéke. Ez azt jelenti, hogy Somogy minden lakója 1312 forint értékű munkát végzett térítésmentesen a közösség javára. A legtöbbször közműfejlesztéshez nyújtottak segítséget. Bizonyíték erre az is, hogy ott születtek kimagasló teljesítmények, ahol ilyen programok valósultak meg. Balatonszabadiban és Lengyeltótiban a szervezésben szinte az egész tanácsi apparátus részt vett. Csombárdon és Kaposkeresztúron az elöljárók szerepe volt meghatározó a szervezésben. A társadalmi munka 51 százaléka fejlesztési alapot kímélő beruházáshoz kapcsolódik, a többi a költségvetési kiadásokat mérsékelte. A bírálóbizottság véleménye szerint ahol az egyéni érdek és a tanácsi célkitűzés egybeesik, ott szinte erején felül is vállalt a lakosság társadalmi hozzájárulást. Az értékelöbizottság javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága Boglárlellét oklevélben részesítette, Lengyeltóti oklevelet és 350 ezer forintot, Balatonszabadi 300 ezer forintot kapott. Csombárd 200 ezer forintot és oklevelet, Kaposkeresztúr pedig 150 ezer forintot és oklevelet kapott. A testület elismerését fejezte ki Csurgó, Nagybajom, Nágocs, Zamárdi és Mező- csokonya lakosságának is a társadalmi munkáért. A díjakat és az okleveleket a legközelebbi tanácsüléseken adják át. A termelést segítik ÁTKÉPZIK A SZAKMA NÉLKÜLI FIATALOKAT A vállalati KlSZ-szerve- zetek egyik fontos feladata, hogy munkájával segítse a termelést, gyorsítsa a fejlődést. Két kaposvári vállalatnál érdeklődtünk, hogyan tesznek eleget ennek a követelménynek. A Kaposplast Vállalatnál Nezdei László KISZ-titkár és Hoffmann Andrásné, a szakszervezet ifjúsági tanácstitkára beszélt munkájukról. — A múlt évben vállalatunknál is volt bizonyos mértékű leépítés, átcsoportosítás. A cél az volt hogy kevesebb emberrel hatékonyabban dolgozzunk. Ennek sikeréhez, úgy érzem, mi is hozzájárultunk. Szorgalmaztuk, hogy a fiatal betanított munkásaink mielőbb szakmunkásvizsgát tegyenek. Tanultabb KISZ-eseink köréből oktatókat toboroztunk, ezzel is segítettük a fölkészülést — kezdte Nezdei László. — A „kétszakmásításrór se feledkezzünk meg — kapcsolódott a beszélgetéshez a SZIT-titkár. — Azokban a munkakörökben dolgozóknak. akiknek idényjelleggel volt csak szükség a munkájukra — elsősorban a kazánfűtőkről van szó —, segítettünk, hogy még egy szakmát megtanuljanak. így a fűtők nyáron szerelőként, kőművesként dolgoznak a műhelyben és az üzemfenntartásnál. — Sajnos, vállalatunknál nagyon kevés a fiatal. A 45 KISZ-tagból csak 15 a harminc év alatti, és a SZIT-nek is mindössze 50 tagja van — panaszkodott a KISZ-titkár. — A jövőre nézve is vannak a termelést elősegítő terveink. Ebben az évben világbanki kölcsönből vásárol vállalatunk egy modern számítógép-vezérlésű mű- anyaggyártó gépsort ; nő a termelés, és ezzel együtt a gépen dolgozók fizetése is. Nagyon szeretnénk, ha az itt dolgozó fiatalok közül kerülnének ki a majdani kezelők. Ehhez sok tanulásra és nagy ambícióra lesz szükségük; én bízom benne, hogy nem csalódom a kicsi, de lelkes KISZ-tagságban. Befejeződött a Volán idegenforgalmi tanácskozás Ajánlásokat fogadtak el Tegnap az időszerű adózási és árkalkulációs kérdésekről szóló előadással folytatódott az a tanácskozás, amelyet a Volán-vállalatok idegenforgalmi tevékenységének húszéves fennállása alkalmából rendeztek Kaposváron. A forgalmi adó bevezetése alaposan átrendezte az utazási árakat, az új rendelkezések értelmezésében is akad még bizonytalanság, ezért különösen nagy érdeklődés kísérte a programnak ezt a részét. Egybehangzó volt a Volán utazási irodák jelenlevő vezetőinek véleménye: az előadás sok kérdést tisztázott. Árualapbörzével folytatódott a megbeszélés. A fővárosi és vidéki irodák képviselői elsősorban azokról a programokról beszéltek, amelyek különféle okok miatt még nem kerültek be a programfüzetekbe. így például szó esett egy érdekes lehetőségről : Zastavákkal indulhatnának az autó- tulajdonosok Jugoszláviába, ahol három napra leadnák kocsijukat a gyári szerelők, nek, akik elvégeznék a szükséges javításokat. A három napot az autósok pihenésre fordíthatnák. Meg kell említeni: a résztvevők kétségeiket is elmondták ezzel kapcsolatban, hiszen a vámelőírások miatt az ilyen szerviztúra ára igen nagy is lehet. A Hungaroring kamionversenyét és a Forma 1-es futamot is kínálta már tegnap a Volán Tefu, az előbbit kedvező áron, az utóbbit eléggé drágán. A Kapos Vo. Ián Tours iroda igazgatója, Tóth Dezső többek közöitt a somogybabodi Off road fesztiválra hívta föl kollégái figyelmét. A tanácskozás végén a résztvevők ajánlásokat fogadtak el. Ezeket a Volánvállalatok igazgatóinak tanácsa elé terjesztik majd, de egy-egy cég által azonnal megszívlelhető tanácsok is akadnak az elfogadott ajánlássorban. így például az alaposabb információgyűjtés és információcsere szükségességét, a mainál korszerűbb autóbuszpark kiépítésének kényszerét is fölsorolták az ajánlások között a tanácskozás résztvevői. Szó esett még a szakmai színvonal emeléséről, az oktatás jobbításáról és egyéb fontos célokról. A Volán-vállalatok utazási irodáinak vezetői végül megállapodtak abban, hogy az idén késő ősszel újra találkoznak Szekszárdon. 1988 a gazdasági szabályozók változásai miatt nagy próbák elé állítja az idegenforgalmi cégeket. Ezekről az erőfeszítésekről kell igen gyors értékelést készíteni majd a szezon után, s a szekszárdi találkozón egymás tapasztalatait is fölhasználva készülhetnek majd föl a volános szakemberek az 1989-es igényre. L. P. — Sajnos, én nem tudok ennyi jót elmondani — sza. badkozott a beszélgetés elején Ignácz József, a Kapás- vári Ruhagyár KISZ-titkára. — Annyira szigorúak a normák, s ebből adódóan olyan feszített a munkatempó, hogy szinte nem marad idő a szervezett mozgalmi életre. Igyekszünk azonban a nehézségeink ellenére is találni olyan programot, amellyel meg tudjuk mozgatni a fiatalságot. Első helyre kívánkozik a szakmunkástanulók és ifjúmunkások vetélkedője, amelyet minden évben megrendeznek. Ezt mindenki nagyon komolyan veszi, hiszen a háromezer forintos első díj csábító. Szakmunkásta. nulók és harminc év alatti dolgozók indulhatnak a nagyobbrészt gyakorlati munkából álló versenyen. Elméleti kérdésekkel kezdődik a vetélkedő, de a helyezéseket általában az elkészített munkadarab minősége dönti el. A vetélkedőre való felkészülés közben és a versenyen szerzett új ismeretek jól segítik, növelik a későbbi munka hatékonyságát. — Dolgozóink nagy többsége lány, asszony. Ebből adódóan sokan vannak gyeden, és bizony, két-három év kihagyás után nehezen találnak vissza a ritmusba. Ennek a visszatérésnek á megkönnyítésében szeretnénk segíteni. Nem könnyű azonban olyan területen, ahol a nyolc óra alatt egy. máshoz szólni sincs idejük a dolgozóknak. Azokban az üzemrészekben, ahol lehet, mindent megteszünk a mielőbbi sikeres beilleszkedésért. — Nehéz lehetett megszokni. hogy a sok lány között egy fiú a titkár. — Az idő múlásával azonban egyre jobban át tudom érezni a gondjaikat, problémáikat. Ez meglátszik a javuló mozgalmi életben, és remélem, idővel a termelésben is érződik majd. V. O.
