Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 5., szombat Szocialista külügyi titkárok havannai sajtóközleménye Havannában sajtóközle­ményt adtak ki a szocialista országok kommunista és munkáspártjai KB külügyi titkárainak tanácskozásáról. A közleményt az alábbiak­ban ismertetjük (teljes szö­veg). Február 29. és március 3-a között Havannában tartották meg a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai külügyekért felelős köz­ponti bizottsági titkárainak találkozóját. Ezen részt vet­tek: — a Bolgár Kommunista Párt részéről Milko Balev, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra; Dimitar Sztanisev, a Központi Bizottság titkára; — a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára; — a Vietnami Kommunis­ta Párt részéről Tran Xuan Bach, a KB Politikai Bizott­ság és a KB titkárság tag­ja; — a Német Szocialista Egységpárt részéről Her­mann Axen, a KB Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; — a Koreai Munkapárt részéről Hvan Dzang Jop, a Központi Bizottság titkára; — a Kubai Kommunista Párt részéről Jorge Risquet Valdés, a KB Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Julio Ca­macho Aguilera, a KB Po­litikai Bizottság tagja, Lio­nel Soto Prieto, a Központi Bizottság titkára, Carlos Aldano Scalante, a Köz­ponti Bizottság titkára; — a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt részéről Somlat Chamtamath, a KB titkár­ság tagja, a KB Propagan­da Bizottságának elnöke; — a Mongol Népi Forra­dalmi Párt részéről Ceren- dasin Mamszraj, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; — a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Józef Czyrek, a KB Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára; — a Román Kommunista Párt részéről Ion Stoian, a KB Politikai Végrehajtó Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság KB-titkára; — a Szovjetunió Kommu­nista Pártja részéről Anato- lij Dobrinyin, és Vagyim Medvegyev, a Központi Bi­zottság titkárai; — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja részéről Vasil Bilak, a KB Elnökség tagja, a Központi Bizottság titká­ra. A tanácskozás résztvevői széles körű véleménycserét folytattak a továbbra is bo­nyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetről. Ugyanakkor egyöntetűen megállapították, hogy a szo­cializmus, a béke és a józan értelem erőinek köszönhe­tően erősödnek az előremu­tató folyamatok. Ezzel ösz- szeíüggésben kiemelték a közepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolá­sáról aláírt szovjet-amerikai megállapodás jelentőségét. A tanácskozás résztvevői kifejezésre juttatták, hogy pártjaik a jövőben is ki­használják a kedvező lehe­tőségeket, és jelentős előre­lépésre törekednek a lesze­relés, mindenekelőtt az atomfegyverek szakaszos csökkentése, sőt azok teljes felszámolása érdekében. Cél­juk továbbá az atomfegyver­mentes övezetek kialakítása, a nukleáris kísérletek betil­tása, a világűr felfegyverzé­sének megelőzése, a vegyi fegyverek mielőbbi betiltása és ■ megsemmisítése, a ha­gyományos haderők és fegy­verzetek jelentős csökkenté­se. A szocialista országok arra törekednek, hogy a fegyverzetkorlátozási folya­mat visszafordíthatatlanná váljak, mérséklődjék a ka­tonai veszélyeztetettség, megszilárduljon a bizalom és béke légköre. Egyhangú­lag megállapították, hogy napjainkban, növekszik a háborúellenes mozgalmak jelentősége. A szocialista országok szá­mos kezdeményezést tettek a fegyiverzetkorlátozási és leszerelési folyamat előmoz­dítása, az atomfegyvermen­tes világ megteremtése, a világ és a különböző térsé­gek biztonságának erősíté­se érdekében. Mindez azt bizonyítja, hogy a szocialis­ta országok nagy felelőssé­get éreznek az emberiség sorsáért, vagyis a szocializ­mus és a béke ügye egymás­tól elválaszthatatlan. Újra bebizonyosodott, hogy építő szellemben viszonyulnak más államok és politikai erők leszerelési javaslatai­hoz, így például a delhi „hatok” stockholmi nyilat­kozatához, az el nem köte­lezett mozgalom, a szocialis­ta internacionálé és más erők kezdeményezéseihez. Ugyanakkor aggodalmuk­nak is hangot adtak amiatt, hogy a NATO bizonyos kö­rei igyekeznek akadályozni a leszerelési folyamatot, és új fegyverfajták kifejleszté­sével, a meglévő korszerűsí­tésével próbálják ellensú­lyozni a fegyverzetcsökken­tési. A tanácskozás résztvevői megvitatták a fejlődő orszá­gok drámai gazdasági hely­zetét, amelyet a külső adós­ságterhek politikai, szociális és kulturális következmé­nyei még tovább súlyosbíta­nak. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozták, hogy a béke, a fegyverzetkorlátozás és a fejlődés alapvető kérdései szervesen összefüggnek. Az értelmetlen fegyverkezési verseny megszüntetése és a katonai kiadások korlátozá­sa nyomán felszabaduló ha­talmas erőforrásoknak je­lentős szerepet kell játszani­uk az emberiség többségét sújtó, konfliktusok forrását képező tragikus problémák megoldásában. Áttekintették a világbéke megszilárdításá­nak, az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létreho­zásának, a nemzetközi kap­csolatok igazságos és demok­ratikus átalakításának kér­déseit. A tanácskozás részt­vevői kiemelték a gyengén fejlettség felszámolásának, az új világgazdasági rend létrehozásának szükségessé­gét, ami végső soron vala­mennyi ország számára hasz­nos lenne. Támogatásukról biztosították az el nem kö­telezett országok ez irányú tevékenységét. A havannai tanácskozás megfelelő alkalmat terem­tett arra, hogy a résztvevők véleményt cseréljenek a közép-amerikai helyzetről, nevezetesen a nemzeti füg­getlenségük megszilárdítá­sáért, gazdasági-társadalmi fejlődésükért küzdő latin­amerikai népek harcáról. A tanácskozás résztvevői támo­gatásukról biztosították azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyek a közép-amerikai béke­folyamat elmélyítésére irá­nyulnak, a népek önrendel­kezésének tiszteletben tar­tása alapján. Ez lehetővé te­szi, hogy a térség országai társadalmi-gazdasági problé­máik megoldására össz­pontosítsák figyelmüket. Rá­mutattak a térségben foly­tatott amerikai imperialista politika veszélyeire, s azok­ra a törekvésekre, hogy fel­számolják a sandinista for­radalmat. Megerősítették szolidaritásukat a nicara- guai nép hősi harcával. A tanácskozás résztvevői aggo­dalmukat fejezték ki azon destabilizációs törekvések, különösen a katonai puccsok veszélye miatt, amelyek a súlyos gazdasági helyzetben lévő, demokratizálódó Dél- Amerikát fenyegetik. Ismé­telten szolidaritásukat fejez­ték ki a földrész népeivel, amelyek a fasiszta diktatú­rák ellen harcolnak, a sza­badságért, a demokráciáért, nemzeti szuverenitásuk és területi integritásuk védel­méért küzdenek. A testvérpártok képviselői megerősítették, hogy töret­lenül szolidárisak Ázsia és Afrika népeinek harcával, amelyet a neokolonializmus ellen, a gazdasági és társa­dalmi fejlődésért és függet­lenségért vívnak. Szolidári­sak a reakciótól, a fajüldö­zéstől, a faji megkülönböz­tetéstől szenvedő kommunis­ta és nemzeti felszabadító mozgalmak valamennyi résztvevőjével. A béke oszthatatlan jelle­géből kiindulva határozottan állástfoglaltak a nemzetközi feszültséget fokozó veszélyes regionális válságok — így a dél-afrikai, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és a délnyu­gat-ázsiai helyzet — politi­kai, tárgyalások útján törté­nő rendezése mellett. A résztvevők támogatták a KNDK-nak azokat a kezde­ményezéseit, amelyek az im­perializmus által szított fe­szültségek mérséklésére, kü­lönösen pedig Korea északi és déli része fegyveres erői­nek nagyarányú csökkenté­sére, a Koreai-félsziget bé­kés, atomfegyvermentes öve­zetté történő átalakítására irányulnak. A tanácskozás résztvevői nagyra értékelték a pártok és mozgalmak képviselőinek moszkvai nemzetközi talál­kozóját, amelyet az októbe­ri forradalom 70. évforduló­ja alkalmából tartottak. Rá­mutattak arra, hogy az ilyen kezdeményezések megfelel­nek korunk követelményei­nek és hozzájárulnak vala­mennyi politikai erő közötti együttműködés és alkotó párbeszéd megteremtéséhez, amelyek érdekeltek a béke megszilárdításában, a lesze­relésben, a fejlődésben, a környezetvédelemben és az emberiség előtt álló egyéb nagyhorderejű problémák megoldásában. A találkozón áttekintet­ték a kommunista és mun­káspártoknak a béke és a szocializmus ügyét szolgáló együttműködését és nemzet­közi szolidaritását, amely­nek alapja a függetlenség, az egyenlőség és annak a jognak a tiszteletben tartá­sa, hgy mnden párt önálló­an, saját adottságaival össz­hangban határozza meg po­litikáját, stratégiáját és tak­tikáját. A tanácskozás résztvevői elismerésüket fejezték ki a Kubai Kommunista Pártnak a találkozó alapos előkészí­téséért és megrendezéséért. Kifejezésre juttatták, hogy szolidárisak a kubai forra­dalommal és őszintén kíván­ják a kubai népnek, hogy sikereket érjen el a szocia­lizmus építésébén és védel­mében. A tanácskozást a kölcsö­nös megértés, a szabad, tárgyszerű véleménycsere jellemezte. A résztvevők megállapodtak, hogy a kö­vetkező tanácskozásukat Szófiában tartják meg. Mi a jelentősége a magyar külügyminiszter ázsiai—ausztráliai útjá­nak? Közhelynek tűnik már an­nak emlegetése, hogy mi­lyen kicsivé lett a világ. A közel és távol új értelmezé­se természetesen a diplomá­ciára is érvényes. Várkonyi Péter most folyamatban lévő délkelet-ázsiai—ausztráliai körutazása, kilométerekben kifejezve, minden bizonnyal a leghosszabb a magyar kül­ügyminiszterek eddigi láto­gatás-sorozatai között. Természetesen a magyar külpolitika tevékenységé­ben változatlan elsőbbsége van a szocialista közösség egyeztetett lépéseinek. Euró­pának és az észak-amerikai kontinensnek. De lehetősé­geinkhez és eszközeinkhez képest jó kapcsolatokra tö­rekszünk a fejlődő világgal, Ázsia, Afrika, Latin-Ameri- ka országaival és Ausztrá­liával is. ter (középen) vezette afgan küldöttség Genfben az af­ganisztáni—pakisztáni tár­gyalásokon Várkonyi Péter kőrútjá­nak valamennyi állomásán szóba került, hogy a köl­csönös érdekek és előnyök alapján, miként lehet fej­leszteni gazdasági kapcsola­tainkat. Van, ahol már szá­mottevő eredményeket ér­tünk el. Indiával fellendült a gazdasági, kereskedelmi és műszaki kooperáció. A nej- veli erőműhöz például ma­gyar vállalat szállított ener­getikai berendezéseket, ha­zai útjainkon pedig népsze­rűek a Maruti személygép­során írták alá a magyar— kocsik. Éppen a látogatás során írták alá a magyar— indiai tudományos műszaki együttműködési munkater­vet, amely kibontakoztathat­ja húzóágazatnak számító elektronikai ipari összmun­kát is. Indonéziában és Thai- földön a lehetőségek és tar­talékok egyelőre nagyobb­nak látszanak, mint a kéz­zelfogható eredmények, Szingapúrral pedig most tesszük meg az első lépése­ket. A tárgyalásokon szóba ke­rült a nemzetközi politika: az általánosabb leszerelési s más világproblémák mellett a helyi válságok bonyolult szövevénye is. Indiában az Afganisztán körüli válságból való pozitív kivezető út le­hetőségeit tekintették át, méltatva a legújabb szovjet kezdeményezéseket, a há­rom meglátogatott ASEAN tagállamban (Szingapúr, Thaiföld, Indonézia) termé­szetesen részletesen beszél­tek a Kambodzsa körüli krí­zisről. Már eddig is hasznos és eredményes tárgyalásokra került sor (Ausztrália ésüj- Zéland még hátravan), a legjobb értelemben nőhetett hírünk a világban. A sok „első” között csupán egy ki­ragadott példa: először tar­tott magyar külügyminiszter előadást hazánk törekvései­ről a bangkoki külpolitikai intézetben. Milyen célt szolgált a NATO rendkívüli csúcsér­tekezlete? A legjobban a családi fo­tók sikerültek. Hagyomá­nyosan így nevezi a sajtó azokat a fényképezési al­kalmakat, amikor a NATO- országok legmagasabb kép­viselői — ügyelve a széles mosolyra és hosszas, meleg kézrázásokra — összesereg- lenek a kamerák és objek- tívek előtt. Mindezen nem lehet csodálkozni, hiszen a jelek szerint elsősorban ez volt a gyakorlat célja. A közlemények tanúsága azt mutatja, hogy valóban új elemek nem jelentkeztek a brüsszeli találkozón, s a meglévő nézeteltéréseket, nyilván közös elhatározással, a szőnyeg alá seperték. Az igenek után azonban következett a de ... Miköz­ben a hagyományos leszere­lés gyorsításának szükséges­ségéről szóltak, azt meglehe­tősen egyoldalúan vetették fel. Az úgynevezett asszim- metriák kérdésében (vagyis azokon a területeken, ahol egyenlőtlenség mutatkozik a hagyományos fegyverzetek terén), a Kelet részéről je­lentős leszerelést, a Nyugat számára további fegyverke­zést sürgettek. Egyébként ezek az asszimetriák fenn­állnak, hiszen a két szövet­ség — földrajzi, geopoliti­kai, saját tradícióinak meg­felelő indítékokból — más­ként fejlesztette hadseregét A szocialista országok haj­landók kiegyenlíteni az egyentlőtlenségeket, oly mó­don, hogy minden vonatko­zásban az alsó határon le­gyenek a szintek. Például a mennyiségi többségben lévő „keleti” páncélosokat csök­kentenék a nyugati szintre, viszont a NATO-nak is le kellene építenie európai lé­gierejének azokat az ágaza­tait, ahol fölényt élvez. Fenntartásokra ad okot az is — s ez már nem a ha­gyományos fegyverzeteket érinti —, hogy a NATO vál­tozatlanul kitart a nukleá­ris elrettentés doktrínája mellett, pedig az euroraké- ták kikapcsolódása pozití­vabb lépéseket sürgetne. Brüsszelben rendkívüli csúcs volt — rendes papír­formával, ami növelhette az érdeklődést, hogy két búcsú­ra is alkalmat adott. Való­színűleg ez volt Reagan el- köszönése, hacsak a moszk­vai csúcs után nem hívják egybe váratlanul a szövet­ségeseket a legmagasabb szinten, s utoljára ült ilyen értekezleten az atlanti tömb főtitkári székében Lord Car­rington. Ám fokozott figye­lem fogadta az „újonnan” jöttékét is: huszonkét esz­tendő után megtört a De Gaulle-i kivonulás tradíciója és Mitterrand francia elnök újból jelen volt, afféle szu­persztárként. Igaz, nem egyedül, hanem a „furcsa pár” jeligére, Brüsszelbe is követte őt vetélytárs-minisz- terelnöke. Réti Ervin A franciaországi Ablonban — eddig ismeret len okból — robbanás történt a Nobel dina- mitgyártó üzemben. A szerencsétlenség köv etkeztében öt ember meghalt, húsz megse­besült. A képen: rendőrök vizsgálják a hely színt ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN VASARNAP: Tovább tartanak a panamai bonyodalmak: az Amerikai Államok Szervezete az új elnököt ismeri el, Washington gazdasági megszoritásokkal próbálkozik. - Várkonyi Péter Indonézia után Indiában folytatja délkelet-ázsiai körútját, a következő állomás Thaiföld. HÉTFŐ: Moszkvában és Belgrádban bejelentik Gorbacsov jugoszláviai látogatását. - Rakétatámadások Teherán és Bagdad ellen. - Helyreáll a nyugalom Szovjet-ür- ményországban és Azerbajdzsánban, de Szumgajt vá­rosában halálos áldozatokat is követeltek az inciden­sek. KEDD: Brüsszelben összeül a NATO rendkívüli csúcsértekez­lete. — Új szovjet javaslatokat terjesztenek elő a genfi tárgyalásokon. - Szihanuk ismét vált: újra vállalja. SZERDA: Az ENSZ közvetítésével folyó afgán-pakisztáni tár­gyalások újabb fordulója Genfben. - Az ENSZ-köz- gyűlés elítéli a PFSZ megfigyelői irodájának az ame­rikai hatóságok által tervezett bezárását. CSÜTÖRTÖK: Az ellenzéki bojkott jegyében választásokat tartanak Bangladesben. - A nicaraguai elnök közvet­len tárgyalásokat indítványoz a kontráknak, az ország területén. PÉNTEK: Shultz folytatja közel-keleti ingadiplomáciáját. - Tiltakozás a dél-afrikai apartheid-ellenes szervezetek betiltása ellen. - A kinai külügyminiszter az Egyesült Államokban. A hét kérdései Abdul Vakil külügyminisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom