Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-28 / 74. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 74. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 26., hétfő Kisközösségek KlSZ-találkozók KATONAI ESKÜ A művelődési házaik, köz­pontok figyelmesebben ter­veznék. Gazdálkodásukat úgy alakítják, hogy jusson Is, maradjon is. Vállalkoz­niuk nemcsak lehet, hanem — éppen jobb működési fel­tételeik érdekében — kell Is. Néhány éve elhangzott már egy megyei továbbkép­zésen, hogy készüljenek föl a megváltozott helyzetre a művelődési intézmények, ám nem mindenhol hallgattak a jó szóra, sőt még a jó pél­dák sem hatottak. A vállalkozások színes csokrából kiválogathatunk olyanokat, amelyek csupán a gazdálkodást teszik hatéko­nyabbá azzal, hogy tiszta nyereséget hoznak a műve­lődési intézménynek. Ilyen például, hogy kocsmát kí­ván üzemeltetni az egyik művelődési központunk. Biz­tosra mennek, előttük a pél­da: egyetlen kocsmát sem zártak még be azért, mert veszteséges volt. Máshol az intézmény növeli szolgálta­tásait: idegen nyelv oktatá­sában lépett versenyre a TIT-tel, másutt a számítás- technikai berendezések haté­konyabb kihasználásában keresik az eredményesebb gazdálkodás lehetőségét. Ezek tulajdonképpen alkal­mi közösségekre épülő tevé­kenységek. A bevételekből a művelő­dési intézmények a törzskö­zönség fogadásának, tevé­kenységének feltételeit kí­vánják javítani. Szakkörök­re, klubokra, művészeti együttesek fönntartására, a körülmények javítására, az otthonosabb . berendezésekre költik a pénzt. Mit tehetnek ezek az úgynevezett eltar­tott kisközösségek azért, hogy a művelődési intézmé­nyek gazdálkodása javuljon; tevékenységükkel miként já­rulhatnak hozzá költségeik előteremtéséhez, esetleges mérsékléséhez? A (kérdésre több példát is találhatunk. Néhány amatőr színpad sokkal kevesebbért kínálja műsorát, mint az országot járó haknibrigádok, s a kis települések lakossága szín­vonalas szórakoztatáshoz jut. Ez már nemcsak a haté­kony, az ésszerűbb gazdál­kodást jelenti, hanem azt is, hogy hiányt pótol az amatőr színpad, s ezt úgy teszi, hogy segíti is az együttest a fej­lődésében. A megyei művelődési köz­pont jelentősen járul hozzá a kiis településeken szerve­zett hangversenyekkel a ze­nei kultúra ápolásához, és igényes művészi produkci­ókban részesíti a rendez­vény résztvevőit. A somogyi művészeti szemle eddigi tapasztalatai igazolják: az amatőr közös­ségek igénylik a bemutatko­zás lehetőségét. Fölkészültek rá, új értéket hoztak létre. Ez az érték nem könyvelhe­tő el ugyan a gazdasági hi­vatalban, de hatása érvé­nyesül. A kisközösségek — a rossz irányítás következtében — egyes esetekben csak a pót- cselekvésig jutnak el. Ezek sajnálatos példák, főképp is­kolás korú gyerekek köré­ben. Szerencsére a többség nem ilyen. A megyei úttörő művészeti szemle rangos eseményei zajlanak. Legkö­zelebb Karúdon mutatkoz­nak be a néptáncszólisták és kamaraegyüttesek. Ezek a példák azt mutatják, hogy a kisközösségek hasznosan tevékenykednek. Ott is lét­re kell hozni ilyeneket, ahol egyelőre csak a pénztár- könyv fölé hajolva töpren­genek a művelődési intéz­ményekben, hogyan tegyék hatékonnyá gazdálkodásu­kat. Horányi Barna Ülést tartott az Ifjásági szövetség Közpoati Bizottsága Az ifjúsági szövetségnek az országos pártértekezl'et- tel összefüggő feladatairól, a KISZ munkastílusáról, munkamódszereiről, a nem­zetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről, a KISZ külügyi .tevékenységéről, s ezzel összefüggésben a Szov­jet—Magyar Ifjúsági Barát­ság Fesztivál előkészületei­ről, valamint a HNF és a KISZ, illetve a SZOT és a KISZ vezetőinek találkozó­járól tárgyait szombati ülé­sén a KISZ Központi Bizott­sága a szövetség székházá­ban. Elsőként Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájé­koztatta a testületet az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi’ üléséről, és szólt azokról a feladatokról, amelyek az országos párt- értekezlet előkészítésével összefüggésben a KISZ-re várnák. Javasolta, hogy az ifjúsági szövetség tisztségvi­selői, tagjai vegyenek részt a pártaJapszervezetek, a szervezeti és vezető testüle­tek vitáin. Felhívta a figyel­met arra, hogy hozzászólá­saikat ne panaszlistává for­málják, mert „nyafogni” na­gyon sokan és sokat tudnak. Konkrét javaslatokra van szükség arra vonatkozólag, hogy mit és hogyan kell megváltoztatni, milyen reá­lis megoldások lehetségesek a jelenlegi folyamatban. Hangsúlyozta: ebben az idő­szakban különös jelentősé­ge van annak, hogy a KISZ mit mond és hogyan érvel, hiszen ez hatással lehet az ifjúsági szövetség befolyásá­ra. A fiataloknák meg kell szólalniuk, mert a vélemé­nyét ki nem mondó ifjúság­nál és a nézeteiért kiállni nem tudó ifjúsági szövetség­nél nincs rosszabb. A KISZ- nek az országos pártértekez­lethez való kapcsolódásában jó vezérfonal lehet a hama­rosan megkezdődő „Milyen szocializmust építsünk?” vi­ta is. A Központi Bizottság a tájékoztatót követően állást foglalt abban, hogy az ifjú­sági szövetség feladata a KISZ XI. kongresszusán megfogalmazott politikai vo­nal folytatása: a társadalmát és az if jóságot érintő fő kér­désekben a párt progresszív törekvéseinek támogatása. A testület úgy döntött, hogy Tavább árad a Dana és a Tisza Végétért a Budapesti Tavaszi Fesztivál Toiváibb árad a Duna az ország iterületén. Óráról órá­ra emelkedik a folyó víz­szintje, vasárnap reggel Bu­dapestnél 638 centiméter volt, vázé elborította az alsó rakpart nagy részét. Előre­láthatólag szerdán vagy csütörtökön tetőzik majd az árhullám, s ekkor a 700 centimétert is meghaladhat­ja. A hét második felétől azonban fokozatosan csök­ken majd, ha nem esik je­lentősebb mennyiségű csa­padék a Duna felső szaka­szán. Az utóbbi 24 órában kevés volt az eső, ezért ott már megkezdődött az apa­dás, amely 3—4 nap múlva érkezhet Budapesthez. Az idén aránylag korán érkezett a „zöldár”, mivel március első felében az át­lagosnál hidegebb volt az idő, több csapadék hullott, nagy mennyiségű hó halmo­zódott fel az Alpokban, Ba­jorország és Ausztria terü­letén. A hónap .második fe­lében enyhült az idő, s ugyancsak jelentős mennyi­ségű csapadék hullott. A Duna magas vízállása miatt vasárnap reggel leál­lították az Esztergom és Párkány között közlekedő kompot. A Csehszlovákiába utazók Parassapusztánál vagy Komáromnál léphetik át a határit A Tisza magyarországi al­só szakaszán is felkészültek az árhullám elleni védelem­re. A szegedi, csongrádi, a mártélyi hullámtéri üdülő­telepeken, a víkendhálzakjból elszállítják az értékesebb In­góságokat. A hullámtéri er­dőkben kitermelt fákat már a gátak mögé vitték. Az A'lsó-ti szavidék i Víz­ügyi .Igazgatóság műszaki ügyeletének jelentése szerint lezárták a közlekedés elől a szegedi tiszai alsó rakpar­tot, amelyet rövidesén el­áraszt á foflyó. A szegedi hídnál lévő vízmérce 560 centiméteres értéket jelzett, s még legalább hatvan-nyolc­van centiméteres vízszint- emelkedés várható hétfő- kedden. A tetőzéskor víz alá kerül1 az Újszegedi Part- fürdő területe, ahol ugyan­csak megtették a védelmi intézkedéseket. Vasárnap befejeződött a Budapesti Tavaszi Fesztivál, amelynek minden eddiginél gazdagabb programját több- százezer hazai és külföldi látogató tekintette meg. A fesztivál gerincét a ze-. nei programok alkották: a klasszikus, a modern és a népi muzsika külföldi és ha­zai, neves és most bemutat­kozó előadói között tizenhat világhírű művész szerepelt a fővárosi hangversenyter­mekben és pódiumokon. A vártnál is nagyobb sikere volt a két vendégkarmester­nek, Doráti Antalnak (NSZK) és Véf/h Sándornak (Ausztria), valamint Maurice André francia trombitamű- vésznek, Nikita Nagaloff svájci és Fu Csöng .angliai zongoraművésznek és Jelena Obrazcova énekesnőnek. A külföldi látogatók legna­gyobb része a zenei progra­mokra váltott jegyét. A színházi előadások kö­zül a legnagyobb sikert is­mét a Győri Balett aratta: kilenc alkalommal szerepel­tek telt ház előtt, öt új szín­házi bemutatóra, hat külföl­di társulat vendégjátékára került sor, s nagy érdeklő­dés mutatkozott a III. Or­szágos Kanoaraszínházi Ta­lálkozó előadásai, Budapesten és vidéken 39 'kiállítás nyílt meg e napok­ban. Láthatta a közönség többek között a kínai agyag­hadsereg katonáit, az ame­rikai Design alkotásait, a World Press Photo ’87 ké­peit, Lucien Herve fotóit, Picasso grafikáit. Csaknem száz gyermek- és ifjúsági program zajlott a fesztivál tíz napja alatt a Petőfi Csarnokban, a kerté­szeti egyetem klubjában, a Paitaky István Művelődési Házban és a Budapesti Mű­szaki Egyetem E-klubjában. Százháromezer látogató tekintette meg az Utazás ’88-ra huszonegy országból érkezett 191 kiállító stand­ját. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal becslése szerint a rendezvénysorozat kapcsán — közvetve, vagy közvetle­nül — elkönyvelhető deviza- bevételek összege 3—3,5 mil­lió dollár. az országos pártértekezletet megelőzően kibővített ülést tart, amelyen a szocializ- m ősképről, illetve a lakáspo­litikái koncepcióról folyta­tott vitasorozatoknak a ta­pasztalatait összegzi. Orszá­gos KISZ-értekezletet viszont a pártértekezlet előtt niem hívnak össze. A KISZ KB arról is dön­tött, hogy az ifjúsági szövet­ség munkastílusáról, mun­kamódszereiről szóló előter­jesztést — alaposabb tanul­mányozás után — a követ­kező ülésen vitatja meg. Az ülésen Ernőd Péter, a KISZ KB titkára adott tájé­koztatást a nemzetközi ifjú­sági mozgalom Időszerű kér­déseiről — értékelve az if­júsági szövetség nemzetközi kapcsolatainak alakulását —, s beszámolt a IV. Szov­jet—Magyar Ifjúsági Barát­ság Fesztivál előkészületei­(Folytatás a 2. oldalon.) Katonai eskü volt a hétvégén több laktanyában. Az egy hónapja bevonult újoncok es­kütételéről lapunk 3. oldalán számolunk be „Jó ügyért indultam el" A híre megelőzte. Szeren­csére azonban nem úgy, ahogy a szólás tartja: „az­tán nehogy a híred meg­előzzön...” A jó ügyiben végzett munka egy-egy ál­lomásáról értesültünk. A legfrissebb: a barcsi műve­lődési házban cigánybált rendeztek szombaton, ennek a teljes bevételét a 6. szá­mú óvodának ajánlják föl. Tata, mohácsi, taranyi és lá- bodi együttesek léptek föl a gazdag műsorban, ahová a bút félretevő, hálózni vágyó cigánycsaládokat várják. A rendezvény gazdája a Dan- kó Pista KlSZ-alapszerve- zet, s a társaság motorja az alapszervezet titkára, Ba­logh Imre volt. Já'tékokait vásárolnak majd e pénzen. Ebben az óvodában hamarabb kopik a bába, a vonat, a labda. A cigánylurkóknak otthon ke­vesebb a játékuk, itt, az óvodában •"'óbban használ­ják őket. A fiatalember hangjából érzem a gyerek Iránti sze- retetet. Megtudom, ez való­ban így van, .mert öt hó­napja ő is apa. — A jó példa jelenti a legtöbbet. Szerencsésnek érezbetem magamat, mert sokszor szembesültem vele. Édesapám tanácstag, s úgy érzem, ő sokat tett a barcsi cigányokért. Az iskolában a tanáraim felnőttként kezel­tek, egyenrangúként a tár­saimmal. Cigányként a leg­nagyobb fegyverténynek az számított, hogy becsületesen tanultam a középiskolában is, részt vetítem a K'ISZ- munkában, sportoltam. En­gem nem kellett naponta az igazgatóiba hívni. Ami kö­zépiskolásként aiz átlagot je­lenti, az nálunk jó példának számít. A Dankó Pista alapszer­vezet két éve létesült. Mun­kájukhoz a városi KISZ- bizottság és a .művelődési ház is támogatást nyújtott. Beszélgetés, baráti szó, a szervezésben való segítés, terem kölcsönadása néha a pénznél is többet ért Most kiváló KlSZ-alapszenvezet címet értek él. — Mi ama furcsa lakóhe­lyi alapszervezetek közétar­tozunk — mondja —, ame­lyeknek nincs helyiségük. Lakásokban találkozunk, a legtöbbet meg a saját ma­gunk építette sportpályán. Ez a legjobb .beiratkozás ; foci, kocogás, séta közben pedig az elmaradhatatlan beszélgetések, viták. A két év alatt sok mindenbe bele­fogtunk. Gyer.eknapot szer­veztünk, társadalmimon - káztunk, kirándultunk, há­lóztunk, sportnapot rendez­tünk. Balogh Imre elmondta, hogy az alapszervezetet most a legtöbbet a cigányiművelő- dési közösségi ház megépí­tése foglalkoztatja. Régóta szükség volna már a nagy számú barcsi cigányságnak egy ilyen saját köeösségi cé­lú otthonra. A tervek ké­szen vannak.' Egy 20x14 mé­teres alapterületű épületről van szó, s ebben színpadi terem, könyvtár és jó né­hány kisebb klubszoba szol­gálná a közművelődési cé­lokat. Kétszázezer forintot kap­nak a tanácstól e célra, a többit pályázattal, felaján­lással, társadalmi munkával igyekeznek pótolni. — Hogyan tud adni az, akinek kevés van? — Fiatatl házas vagyok, a feleségem gyeden van; ismerjük az anyagi gondo- köt. A fizetésem négyezer - hatszáz forint, ebből nem le­het még lecsípni. Azt azon­ban hiszem: az alapszenve- zettoől mindenki vállalná, hogy akár késő estig dol­gozzon az otthonért. — Mi' az, amit a legfon­tosabbnak tart a köizösség munkájában? — .Azt, hogy az iskola'el­végzése után, amikor közös­ségi, nevelési, társasági „űr” van a cigányíiaitalok életé­ben, akkor ebben az alap-^ szervezeti munkában meg­találják a kapaszkodót. Ne maradjanak magúkra, a kocs­ma helyett inkább a közös­séget válasszák, a balhézás helyett a sportolást. Ez a jó a mi ügyünkben, ezért vál­lalom a megpróbáltatást is; ment érzem, jó ügyért in­dultam el1. Békés József

Next

/
Oldalképek
Tartalom