Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
Somogyi Néplap 1988. március 28., hétfő KISZ-találkozók (Folytatás az 1. oldalról.) ről. Mint mondotta: ez a barátságfesztivál, amelyet június 16—20. között rendeznek meg a litván fővárosban, Vilniusban, jelentős állomása a KISZ és a Kom- szomol közötti kapcsolat megújításának. Ugyancsak Ernőd Péter szólt az ülésen a Hazafias Népfront és a KISZ vezítői- nek április 7-re tervezett találkozójáról. Ezt első ízben rendezik meg, a KISZ részéről azzal a szándékkal, hogy az ifjúsági szövetség újabb partnert, szövetségest találjon törekvései megvalósításához. Szórádí Sándor, a KISZ KB titkára a SZOT és a KISZ vezetői találkozójának előkészítéséről tájékoztatta az ülés résztvevőit. Elmondotta, hogy a találkozó időpontjában még nem sikerült megállapodni, mert különös hangsúlyt kaphat, hogy mely időpontban — a KISZ KB kibővített ülése előtt, az országos pártértekezletet megelőzően vagy azt követően — tartják-e meg. A KISZ szeretné ezt az alkalmat felhasználni arra, hogy a két tömegszervezet álláspontja még. jobban közeledjék a fiatalokat érintő kérdésekben. A KISZ Központi Bizottságának ülésén Hámori Csaba kitüntetéseket adott át hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. Az ülés szünetében kiállítás is nyílt az ifjúsági szövetség székházában. A tárlat a Nicaraguában KlSZ-a'kció keretében felépített mezőgazdasági szakmunkásképző intézetet, az építkezést és az ott élő fiatalok életét mutatja be. MEDGYESSY PÉTER AUSZTRIÁBAN Medgyessey Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese Ausztriában megbeszélést folytatott Alois Mock osztrák alkancel- lárral és külügyminiszterrel Tudósítók jelentették a helyszínről: Nyugalom volt Jerevánban, Bakuban A vasárnapi központi szovjet lapok helyszíni tudósításaiból egyértelműen kiderül, hogy Jerevánban, Bakuban és a többi térségbeli városban nyugalom volt, bár szombatra az úgynevezett „Karabah-bizottság” megmozdulásokat tervezett. A lapok megállapítják, hogy a Karabaihban és annak kapcsán történt események árnyékot vetnek az átalakítás folyamatára. A nacionalista jelszavakkal fellépők ügyesen szőtték mondandójukba az átalakítás ésr a nyíltság jelszavait, de az idő múltával mindinkább megmutatkoznak valódi szándékaik. Az autonóm területen kívül először a szomszédos, főleg azerbajdzsánok lakta járásban növekedett meg a feszültség, nagyrészt a megalapozatlan karabahi rémhírek hatására. Ezzel kapcsolatban a lapok utalnak a helyi tájékoztatás hiányosságaira. Ismertté vált, hogy kövekkel, botokkal felfegyverzett azerbajdzsán fiatalok egy csoportja indult a karabahi területre, a köztársasági KP KB egyik titkára azonban személyes fellépésével megakadályozta a vérontást. Máshol egyszerű emberek fékezték meg a tömegeket. Az azerbajdzsánt Szum- gajtban, amelyet a jelszavakban „a lenini eszmék megtestesüléseként” emlegetnek, 20 ezren élnek bádogkunyhókban, viskókban hosszú évtizedek óta, s a városban 55 munkásszállás működik. A nehéz körülmények között élő emberekre fokozottan hatottak a rémhírek. A lapok részletesen beszámolnak az örmény lakosság elleni pogromokról, amelyekben 32 különböző nemzetiségű ember életét oltották ki. A szumgajti városi vezetők nem tudtak úrrá lenni a helyzeten, a pártbizottság első titkára maga állt a tüntetők élére, hogy ily módon biztosítsa a nyugalmat, de éppen ebből a menetből szakadt ki a gyilkoló, fosztogató bandák egy része. Az első titkárt, a tanács és a belügyi szervek több vezetőjét az eseményeket követően leváltották. A vérengzésnek a katonaság bevonulása vetett véget: ezt az intézkedést a pártbizottság egyik instruktora kezdeményezte. A Komszomolszkaja Pravda szombaton és vasárnap megjelent kétrészes cikkében emlékeztetett arra, hogy a karabahi lakosság markét esztendeje ír leveleket az illetékeseknek, gyűjt aláírásokat, követeli a felgyülemlett társadalmi, szociális, gazdasági és más problémák megoldását. Vasárnap esti kommentár ÉBREDÉS Amerika az amerikaiaké — hangzott a híres-hírhedt jelmotndat, amely évtizedeken át megszabta az Egyesült Államok latin-amerikai politikáját. A hangzatos elv ugyanis nem Észak-Amerikára vonatkozott, hanem , a szegéiig déli szomszédsátgá- ri :a Rio Grandétól a térképeken lefelé lévő, spanyol. illetve portugál ajkú otrszágokm. Az elgondolás igazi tartalma: Észak- és Dél-Amerika egyaránt az észak-amerikaiaké. Az ébredés soká tartott és részben még mostanra sem fejeződött be. A hatvanas évek elején Kubát még egyhangúlag zárták ki az Amerikai Államok Szervezetéből, mert nem fogadta meg a Washingtonból érkező tanácsokat. A hetvenes évek végétől ütköznek a szenvedélyek és az érdekek Nicaragua független kurzusa kapcsán. A Falkland (Malvinj-szigetek miatt kirobbant argentin—brit háború és az ebben játszott amerikai szerep adta a végső lökést, ez rázta'föl a hatalmas, gazdag, de kiszolgáltatott kontinenst. A leplezetlen újgyarmatosítás, a kéretlen gyámkodás, a belügyekbe való nyílt beavátkojzás legfrissebb példája Panama esete. Az egyre erősebb latin-amerikai szolidaritásé pedig az az értekezlet, amelyet Venezuela fővárosába, Caracas- ba hívtak össze hétfőre. A Latin-Amerikai Gazdasági Szervezet (SELA) tanácskozik itt a Panama-ellenes amerikai gazdasági szankciók miatt. Néhány éve még lehetetlen lett volna megrendezni egy ilyen demonstratív eseményt. Mára azonban a Fűzfőidtől Mexikóig nyagasra csapnak a felháborodás hullámai, a számtaln gondtól, öröklött vátságtól szenvedő, gyakran véres belháborúkba bonyolódó Dél-Amerika egyre tudatosabban ismeri föl. lehetőségeit, igazi erejét. Nem véletlen, hogy Washingtonban semmitől sem tartatnak annyira, mint a latin-amerikai öntudat és szolidaritás kibontakozásától. Egyenként még a legtekintélyesebb államok, mint Brazília vagy Argentína sem elég erősek ahhoz, hagy kivédjék az északi nyomást, védekezhessenek az ameri- rikai monopóliumok kormányszinten képviselt érdekei ellen. A kicsiny Panama gazdasága egyetlen perc alatt összeomlott a szankciók bevezetésekor, s alig valószínű, hogy Latin-Amerika hosszabb távon segíteni tud. De az egység demonstrálása, a nyíltan vállalt szolidaritás a jövőben nagyobb megfontolásra késztetheti a Fehér Házat. Ha egy szép napon Washingtonban is megértik, hogy többé nem bánhatnak saját napi érdekeik szerint más országok, más népek sorsával, nem érvényesíthetik saját szándékukat mások rovására, akkor lesz majd Ametrika tényleg minden ametrikaié. Ehhez kell az ébredés. H. G. Rehabilitósok a Szovjetunióban A harmincas, negyvenes és ötvenes években ártatlanul elítélt szovjet politika sok és katonai vezetőik re- ha'biüitálása és párttagságának helyreállítása kapcsán az SZKP KB" PB illetékes bizottsága meghallgatta. a Központi Bizottság mellett működő pártellenőrzési bizottság tájékoztatását. Az úgynevezett leningrádi perben 1950-ben elítélt személyek közül Alekszej Kuz- nyecovról, Nyikolaj Voz- nyeszenszkijről és J. Ka- pusztyinról megállapította, hogy a pártból hivatalosan nem zárták ki őket. de párt- dokumentumaikat letartóztatásuk és elítélésük után érvénytelenítették. A pártellenőrzési bizottság 1988. február 26-án kelt határozata értelmében párttagságukat megerősítették. A PB illetékes bizottsága meghallgatta a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának beszámolóját az 1937-ben elítélt katonai vezetők, köztük Mihail TuhacsevsZkij. Auguszt Kork, Iona Jakir, lerónám Uborevics, Vitavt Pulna, Robert Ejdeman, Vi- talij Primakov és B. Feldman ügyének pártbeli és a jogi értelemben vett felülvizsgálatának eredményeiről. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma a Szovjetunió Főügyészének végzése alapján 1957. január 31-én érvénytelenítette az 1937. júniusában hozott ítéletet. A pártellenőrzési bizottság most, február 27-én visszaállította az elítéltek párttagságát. Medgyessy Péter, à Minisztertanács elnökhelyettese március 25—2i6-án látogatásit tett Ausztriában. Megbeszélést folytatott Alois Mock osztrák alkancelLárral és külügyiminiszterrel. Találkozott Robert Graff gazdasági miniszterrel és Ferdinand Ladna ipénzügyminiszterrel. A megbeszélések során áttekintették a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit. Különös hangsúlyt kapott a két ország közötti gazdasági és pénzügyi együttműködés további kiszélesítése. Kitértek azokra a kölcsönös Kez- deményezésekcé, amelyek elősegítik a jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztését értékelték a vállalatok közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vált Kovács László külügyminiszter-helyettes és Nagy János ‘bécsi magyar nagykövet. Kádár-interjú az Ogonyokban Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárával készített interjút legújabb számában az Ogo- nyok című tekintélyes moszkvai politikai és irodalmi hetilap. Az interjúban Kádár János visszaemlékezik a szocializmus kialakulásának nehéz esztendőire Magyarországon, majd a jelenkor kérdéseit áttekintve megállapítja : egy egész sor szocialista ország kommunistáit és népeit hasonló feladatok foglalkoztatják. Számunkra különösen nagy jelentőségű az, ami a Szovjetunióban történik. Az a nagyszabású átalakítás, amelyet a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja irányításával valósít meg, kedvező hatást gyakorol az egész világra. Szovjet—amerikai dialógus Eredménnyel fejeződtek be Sevardnadze szovjet kül- ügyminii&zter washingtoni tárgyalásai. Május 29-én Reagan amerikai elnök Moszkvába érkezik: megkezdődik a két vezető világihatalom képviselőinek soron következő csúcstalálkozója, amely június 2-ig tart. Az eredetileg kiszivárogtatott elképzelés szerint valamivel korábban, 22-én kellett volna kezdődnie a csúcstalálkozónak, amely után Reagan még Londonba utazik, hogy Thatcher brit miniszterelnökkel tárgyaljon. A feltételezések szerint azért „csúszott” az időpont, hogy több időt adjanak a Genf ben tárgyaló magas szintű szovjet- amerikai delegációnak. A genfi konferenciavárosban dolgozó küldöttségek feladata lenne ugyanis a stratégiai (tehát 5000 kilométernél nagyobb hatótávolságú) atomrakéták számának 50 százalékos csökkentése. Az elvi megegyezés a legmagasabb szinten, Gorbacsov és Reagan között már korábban létrejött. Ez azonban rendkívül bonyolult kérdés, amely alapvető biztonsági érdekeket érint, és az „ördög” — mint mondani szokták — ezúttal is a részletekben van elrejtve. Ami a nehézségeket illeti, azok a két fél szándékától szánté függetlenek. Mindenekelőtt abból adódnak, hogy itt nem egy fegyver- kategória teljes és globális kiiktatásáról és megsemmisítéséiről van szó, mint a washingtoni csúcsértekezleten aláírt egyezmény esetében. (Az, mint emlékezetes, a közepes hatótávolságú rakéták két kategóriájára — . 500—1000 kilométer és 1000 —5000 kilométer hatótávolság között — vonatkozott.) Teljes megszüntetést és megsemmisítést lényegesen egyszerűbb ellenőrizni, mint egy 50 százalékos csökkentést. Így tehát az ellenőrzés részleteinek kidolgozása mindkét oldalról rendkívül nagy- körültekintést igényel, ami időbe telik. Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzet- korlátozási és leszerélési részlegének vezetője március végén figyelemre méltó nyilatkozatban sorolta fél a többi, még megoldatlan részletkérdéseket. Ezek szovjet értékelés szerint a következők: 1. A tengeri telepítésű, tehát tengeralattjárókról és felszíni hajókról egyaránt indítható manőverező robotrepülőgépek problémája. Szovjet felfogás szerint ezeket is be kell számítani a csökkentendő arzenálba. Enélkül nem lehet kiegyensúlyozott megállapodást kötni. 2. Ugyancsak be kell számítani a légi indítású manőverező robotrepülőgépeket. Ezek amerikai példányaiból — mint Karpov mondotta — tizenkettő fér Negyvenhárom külföldi megfigyelő vesz részt a csehszlovákiai szovjet—csehszlovák hadgyakorlaton. Képünkön: egy amerikai tábornok és mások az egyik szovjet állásban el egy hordozógépen. A megfelelő típusú szovjet hordozógép csak hat ilyen manőverező robotgép hordozására alkalmas. Ennek a fegyverkategóriának a beszámítása is szükséges tehát a tényleges egyensúlyhoz. 3. Döntő kérdés, hogy a rakétaelhárítási rendszerekről kötött 1972-es egyezményt (ABM—egyezmény) még „9—10 esztendeig” jelenlegi formájában érvényben tartsák. Ez az egyezmény annak idején egyértelműen megtiltotta atomfegyverek telepítését a világűrben. Ezért az amerikai „csillagháborús” rendszerek tényleges rendszerbe állításának fontos nemzetközi jogi akadálya. Amerikai oldaliról egyelőre még nem szánták rá magukat ennek az elfogadására, és a jelek szerint az amerikai szakértők körén belül is mélyreható viták folynak ebben a kérdésben. A gyakorlati akadályoktól függetlenül meg lehet állapítani, hogy a politikai szándék a megegyezésre ma már mindkét oldalon egyértelműen megfigyelhető. Mégpedig nemcsak biztonság- politikai, hanem belső, gazdasági meggondolások és társadalmi okok miatt is. Ez (ha az okok eltérők is), a Szovjetunióra és az Egyesült Állámokra egyaránt érvényes. Ennek a megegyezési szándéknak világos jele volt, hogy mindkét fél elhatározta: a moszkvai csúcsértekezletet (amely egyben Reagan elnök kettős elnöki korszakának első szovjetunióbeli látogatása is) akkor is megtartják, ha Genfben nem készülnek el a szakértők, és nem áll rendelkezésre az 50 százalékos stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződés szövege. Ebben az esetben — ezt előre megmondották — idén még egy csúcsértekezletet tartanak, valószínűleg. valamilyen harmadik országban, feltehetően Svájcban. Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy jelentőségét ' tekintve „a moszkvai látogatásnak egyensúlyban kell lennie a washingtoni csúccsal”. Az azonos politikai jelentőség szintjét persze mindenekelőtt az biztosítaná, ha Genfben aláírásra kész állapotba tudnák hozni az egyezményt. Amennyiben ez nem történne meg, akkor (Karpov fogalmazása szerint) „valamilyen közbeeső megállapodást, vagy egyezséget” kellene kötni. Ez azt jelentené, hogy a nem teljesen kidolgozott szerződés- tervezetet is a csúcs résztvevői elé terjesztenék „néhány hézaggal”, amelyet később kitölthetnémek. A külvilág számára és a béke általános érdekeinek szempontjából nézve a helyzetet, a leglényegesebb mindenképpen az, hogy a szovjet—amerikai kapcsolat- rendszer átalakulásának folyamata nem tört meg. A szovjet külügyminiszter washingtoni missziójának sikere, a Reagan-látogatás időpontjának kitűzése jelzi, hogy a dolgok továbbra is kedvező irányba fejlődnek. V. E. Vietnami jegyzék Kínának Vietnam számiba ton külügyminiszter iumi jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy Kína a napokban elutasította a Spratily-szigetek körül kialakult konfliktus tárgyalásos rendezését. A jegyzéket Dinh Nho Liem, a vietnami külügyminiszter első helyettese nyújtotta át Hanoiban Kína vietnami nagykövetének, Li Si-csun- nak.
