Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
6 Somogyi Néplap 1988. március 26., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE Öt diáktanács működik megyénkben A KISZ XI. kongresszusa után felerősödött a mozgalmon ibelül a rétegpolitika. 1986-tól a hangsúlyt elsősorban arra helyezték az ifjúsági vezetők, hogy minden réteg a saját hatáskörében és a saját területén a lehető. legeredményesebben tudjon tevékenykedni. E célok megvalósítására jöttek létre néhány évvel ezelőtt a városi bizottság mellett működő diáktanácsök. Számuk rövid idő alatt ötre gyarapodott megyénkben. Az eddigi eredményekről, s a további tervekről Dakos István, a kaposvári városi KISZ-bizottság -középiskolai felelőse beszélt. — A KISZ végrehajtó bizottsága mellett működő szerv elsődleges feladata, hogy segítse a vb munkáját az ifjúságpolitikai kérdések megoldásában, s erősítse az iskolák közötti tapasztalat- cserét. A politikai és a társadalmi szervezetekkel együtt a diáktanács segíti a KISZ vezető testületéit, hgyanakkor ötleteit, javaslatait is elmondja egy-egv kérdéskör kapcsán. A diáktanácsnak Kaposváron a valamennyi középiskolából Ikét-két delegált tagja van, munkájukat egy felnőtt titkár fogja össze. Az ő feladatuk, hogy rendszeresen — havonta egy alkalommal — tájékoztassák egymást a területükön tapasztalható gondokról, az ötletekről, a megoldásra váró -feladatokról. Fő céljuk, hogy segítsék az iskolai mikro- csoportok munkáját, -közreműködjenek a főbb elvek, célok meghatározásában, s abban, hogy . a diáktanács munkájában érvényesüljenek a diákok igényei, figyelembe véve -társadalmi és szociális viszonyaikat, az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket. A diáktanács ülésein rendszeresen részt vesznek azok az iskolán kívül dolgozók, s tapasztalataikkal segítik a tanács munkáját. Egyik legfontosabb feladatuknak a korszerű politikai nevelő- munkát, a párttaggá nevelést tekintik; rendszeresen foglalkoznak a KISZ-taggá válás követelményeinek újragondolásával és ellenőrzésével -is. A tanács részt vesz a KISZ-tanfolyamokra való beiskolázásban, -az öntevékeny diákkörök működésében, a különböző fórumok szervezésében, ahol elsősorban a KISZ-ről, a demokratikus folyamatok erősítéséről vitatkoznak. Az idén előtérbe került a továbbtanulás, az elhelyezkedés kérdése, ez egyre több diákot foglalkoztat napjainkban. A komoly feladatok mellett azonban -kellemes -kötelezettségei is vannak a tanácsnak. Dönt a KISZ-ki- tüntetések, a pedagógusjutal- mak odaítélésében, s szervezi a népszerű diáktanya programjait. Anyagi háttérrel is rendelkezik. A pénzzel elsősorban a mozgalmi munkát is erősítő tevékenységet segíti, így rendszeresen támogatja az ískolarádiókat, iskolai újságokat. nak azonosulni nevelőikkel, mint a többiek. — Nekünk az anyukát is pótolni kell — mondja Ko. csisné Böröcz Mária gyermekfelügyelő, aki kilenc éve dolgozik a jelenlegi csoportjával. Amikor az egyik Agyagba formált- szépség A hajósnak vidám az élete. A kedves, bohém fiúk kikötőből kikötőbe járva megismerik a világot, élik változatos, kalandokkal teli életüket. A Rejtő-regényekből ismert vidám figurák azonban nem a Dráván dolgoznak, mint ahogyan Fiiszár József — egy sóderszállító uszályon, már tizenegy éve. — Matrózként kezdtem a munkát 1977-ben, egy ugyanilyen hajón. A Dráva partján telt a gyerekkorom. Integettünk az uszályoknak. Amikor döntenem kellett, hol akarok dolgozni, az emlékektől és a kíváncsiságtól hajtva ide jöttem, hajózni. A matrózkodás után megszereztem a belvízhajós- képesítő bizonyítványt, azóta mint uszálykormányos dolgozom. Péntektől péntekig tart a munka, s a következő hét szabad, ilyenkor a váltótársamé a „víz”. Legtöbbször kavicsot vagy követ szállítunk. A kotróhajó megrakja az uszályt, és elindulunk. Menet közben a kormánynál állok és a vontatóhajóhoz igazodva egyenesben tartom az uszályt. A munkaidő délután négyig tart, s ha nem sürgős a szállítás, ki is kötünk. Általában olyan távolságra vagyunk az otthonunktól, hogy nem érdemes hazamenni, de nem is nagyon lehet, mert a hajók nem maradhatnak felügyelet nélkül. Másnap indulunk tovább, és meg is érkezünk. Egy-egy út ritkán tart két napnál tovább. Ott, a lerakodás után letisztítom a hajót, és indulunk vissza. — Útközben tehát gyakran kikötnek. Mivel tölti olyankor az idejét? — Nyáron és tavasszal, amikor jó az idő, gyorsabban telnek az órák. Napozunk, sétálunk, bár ez sem zavartalan, mert a vízparton rengeteg a szúnyog. Télen, hidegben azonban gyakran unalmas az élet a hajón. Ilyenkor a kabinban olvasással, rádióhallgatással, beszélgetéssel ütjük el az időt. Ez a kis szoba a második otthonom. Megpróbáltam lakályossá tenni, de az igazi otthont nem tudja pótolni. A szobácskábán rend fogadja a belépőt. Asztal, székek, ágy és tűzhely. Ez utóbbi fölött bogrács lóg. — Minden hajósnak tudnia kell főzni, hiszen nem élhet hideg élelmen hetekig. Többségünk kiváltotta az engedélyt; a horgászás a kellemes időtöltés mellett rendszeres főtt ételt jelenthet. Sajnos, mostanában egyre kevesebbszer fő halászlé a bográcsban; kevesebb a Drávában a hal. — Meddig lehet ezt csinálni, vannak-e hagyományai a drávai hajózásnak? —- kérdeztük Gyurokovics Károly üzemegység-vezetőt. — Dolgozóinknak több mint a fele felsőszentmárto- ni, úgy látszik, ott vannak hagyományai. Hogy 'meddig lehet csinálni? Fiatalon, amikor még nincsen család, gyerek, könnyebb elviselni a gyakran hetekig tartó egyedüllétet. Vannak azonban idősebb, családos dolgozóink is. Aki megszokta a Dráva csöndjét, a vízi életet, nehezen tud elszakadni tőle. V. O A sikerélmény morzsái Az öreglaki Ságvári Endre úttörőcsapat tagjai enyhén fogyatékos tanulók. A nyolcvanhét úttörő és kisdobos közül nyolcvanan a diákotthon lakói, a fele állami gondozott. — Az úttörőmozgalom legfőbb feladata, hogy sikerélményben részesítse a gyerekeket — vallja Böröcz János, az intézmény igazgatója. — A sikerélmény pedig morzsákból áll össze. Karácsonykor a, gyerek megmutatja a nevelőnek és társainak, hogy mit kapott, ha be tudja fűzni a cipőjét, vagy tud már olvasni. Ez mind, mind megannyi morzsa ... — A honvédelmi napon rendezett sportversenyen egy negyedik osztályos kislány először ugrotta át az akadályt, máskor el tudta kapni a labdát. Ezek jelentik az örömet a nevelőknek és gyerekeknek egyaránt — folytatja a sort Kaponya Anikó testnevelő, az úttörő- csapat sportfelelőse. Rajz-, kézimunka- és sportszakkör közül választhatnak az úttörők és a kisdobosok. A rajzosok és kézimunkázok alkotásaiból kiállítást rendeznek. — Nagyon büszke rá, akinek a munkája a közönség elé kerül — így Meiszterics- né Káplár Katalin csapatvezető. — A sportolók legutóbb harmadikok lettek a kisegítő iskolák megyei versenyén. — Nálunk nehezebb a közösség kialakítása, mint más iskolában — mondja Böröcz János. — Az iskolai ügyelet akkor jó, ha az ügyeletes tanulók tevékenységét a nevelők állandóan figyelemmel kísérik. — A gyerekek önállóan is tartanak őrsi és rajfoglalko- zásokat — veszi át a szót Meisztericsné Káplár Katalin —, közben azonban a felnőttek segítségére isszük- ségük van. Az itteni gyerekek még nagyobb mértékben próbálkislányát — a felnőttek öreglakon a diákotthonban így hívják a rájuk bízott gyerekeket — visszahozták a szülőktől, furcsán vise.ke- dett. Gyakran elbújt a szekrényben. Aztán szép szóval, simogatással sikerült leszoktatni róla. — Gyakran megyünk színházba — folytatja Böröcz János. — Érdekes, hogy a gyerekek sokszor a negatív szereplővel azonosulnak. A családból hozott rossz beidegződésekről nem szoknak le máról holnapra. — Intézményünkben minden nyáron külön munkaterv készül, amely az úgynevezett „ittmaradt” gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja — mondja a csapatvezetője. — Hagyomány, hogy a 14. életévüket betöltött tanulók munkát vállalnak a Bala- ton-parton. A keresetük egy részét a nevükre nyitott takarékbetétkönyvben helyezzük el, a többivel szabadon gazdálkodhatnak. A kisebbek táborozáson, kiránduláson, túrán vesznék részt. Pető Sándor és Orsós János — az otthontanáés tagjai — éppen tanulmányi versenyre készül. A várakozás izgalmában is újraélik korábbi élményeiket. A fordított napokat, a farsangokat, a kirándulásokat és a tanulmányi versenyeket. B. A. Ritkán fő hal a bográcsban Uszállyal a Dráván Szép vázák, festett tányérok. Melyik ügyes kezt\ fiatalnak ne fordulna meg a fejében, hogy de jó lenne egyszer ilyet készíteni? A korongozók, agyagosok világa a pályaválasztás előtt sok fiatal képzeletét megmozgatja. közülük azonban csak kevesek tanulhatják meg a kerámiaformázók szép, de kemény munkáját. A kaposvári 512. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe évek óta egyre többen jelentkeznek kerámiázónak, a fölvehetők száma pedig évek óta változatlan. A szerencsés fölvétel izök közül a másodévesek ebben az évben végeznek. — A művészi érdeklődésen kívül az sem volt elhanyagolható, hogy érettségivel ma már nem sok helyen lehet elhelyezkedni. Itt pedig érettségi után két év alatt szakmunkás-bizonyív- ványt kapunk, s aki szerencsés, még a szakmájában is el tud helyezkedni. Ez azonban, úgy tetszik, nekem nem fog sikerülni — kesereg Korcsok Tibor, aki Balatonend- rédröl érkezett a kaposvári szakmunkásképzőbe. Az intézménybe a Dunántúl egész területéről érkeznek diákok, így előfordul — miként az az idei csoportban is —, hogy egyetlen kaposvári sem végez az iskolában. Ez azonban úgy látszik, nem sok előnyt jelent már az elhelyezkedésben. — Az országban több helyen is képeznek hasonló szakembereket, s a képző- művészeti. iparművészeti főiskolákról is kerülnek ki keramikusok. így nem tud mindenki elhelyezkedni a szakmában. Arra pedig gondolni sem lehet, hogy húszévesen önálló mesterként dolgozzon. Ehhez olyan anyagiak kellenének, amelyekkel egyikőnk sem rendelkezik. S az utóbbi években csökkent az emberek dísztárgyvásár- lási kedve is — mondja Szita Judit. Sok évi szünet után az idén ismét rendeztek szakmai versenyt, itt Judit nyerte el a legjobb elméleti versenyző címet. A tudásvágyat mutatja, hogy a területi versenyen induló négy tanuló közül három bejutott a/, országos döntőbe. Li-.kc- sedésben, munkakedvben, úgy tetszik, nincs hiány, bár a kezdeti álmok lassan megfakulnak. — A legtöbben csak a szép oldalát láttuk a kerámiázás- nak, amikor fölvételiztünk, az árnyoldalaival csak itt ismerkedtünk meg. A korongolás lebegett mindenkinek a szeme előtt, pedig mint kiderült, sok minden mást is kell itt csinálni. A képzés nagy része a gyakorlati oktatásra épül. A szakma alapjaival igyekeznek megismertetni bennünket. Hogy ez kinek mennyire sikerül, attól is függ, milyen helyen tölti e két évet. A Fazekas Háziipari Szövetkezetben többféle munkába belekóstolnak, de többet is kell dolgozni, mint egy maszeknál. — Vannak, akik a kisiparosokat kedvelik. Aki lelki- ismeretes mesterhez kerül, sok mindent elleshet — így Czipán Péter. Ö nem panaszkodhat; jó kezekbe került, csak az elméletre kell levélnie lluusz Árpád iskoiaigo/.g.,■ tó elmondta, hogy az első évben kéthetente négy, a második évben pedig két napot töltenek a diákok a szakmához kapcsolódó elméleti tudnivalók megismerésével. A második év végén szakmunkásvizsgát tesznek. Többségük egyetemi-főiskolai felvételivel is kacérkodik. Elsősorban a lányok vágnak neki az alkalmassági vizsgának, ahol a rajz-, formázó- és díszítőkészségüket vizsgálják. Pedig a munka nem könnyű a női kezeknek. A legnagyobb örömet, a legnagyobb gondot az agyag jelenti: megmunkálása nem egyszerű feliadat. Mégis egyre többen választják hivatásuknak a kerámiaformázást, minden szépségével és gondjával együtt. H. É. A tapasztalatcserét erősítik
