Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

1988. március 26., szombat 5 Iskolabővítés Homokszentgyörgyön — Az 1988—89-es tanévben már a kibővített új iskolá­ban kezdik meg az oktatást Homokszentgyörgyön. Az új szárnyban három tantermet alakítanak ki; itt lesz az orvosi szoba, a könyvtár és — a diákok örömére — az új tornaterem, valamint a szociális helyiségek, irodák. A 10,5 millió forintos költ­séggel készülő bővítményt augusztus 10-én adják át. Az építést a .kadarkúti költség- vetési üzem végzi, pontosan betartva a határidőt. — A korábbi években ki­alakult súlyos gondon eny­hít az iskolabővítés — mond­ta Kulcsár Szilveszter, a szentgyörgyi tanács elnöke. — A szuloki gyerekek ed­dig Ladon, a kálmáncsaiak pedig Homokszentgyörgyön jártak iskolába. Az új kör­zetesítés szerint a szuloki diákokat a homokszentgyör- gyi iskola fogadja, Ladon pedig a. helybelieken kívül a patosfaiak tanulnak. Szu- lokban és Kálmáncsán to­vábbra is működik az alsó tagozatos tagiskola; ezeket az intézményeket nemrég újították fel. A homokszent- györgyi általános iskola bő­vítése lehetővé teszi a meg­növekedett tanulólétszám fogadását. A szulokiak időt és pénzt takarítanak meg a rövidebb utazással. — Mi lesz azokkal a szu­loki gyerekekkel, akik La­don kezdték a tanulást? — Az 1988—89-es tanév­ben bevezetett új körzetesí­tést rugalmasan hajtjuk vég­re. Tehát akik Ladon kezd­tek, továbbra is lehetőségük van ott folytatni az iskolát. — Milyen további rekonst­rukcióra kerül sor az általá­nos iskolában? — A homok szentgyörgyi iskola bővítését követően a régi épületet újítjuk fel. Ez is segíti majd a három tele­pülés — Szülök, Kálmáncsa és Homokszentgyörgy — ta­nulóifjúságának a zavarta­lan oktatását. T. R. EGY ZENEKARI HANGVERSENY ELÉ A „hanyatt-homlok” szimfónia Fontosabb a megelőzés Beszélgetés a gyermek- és ifjúság-egészségügyről A XVIII. század második felében nyugtalan volt a po­litikai helyzet Európában. Kitört a hétéves háború Po­roszország és Szászország kö­zött. Ferenc császár halála után Mária Terézia, majd II. József került hatalomra a Habsburg Birodalomban. Spanyolországban és a ná­polyi királyság .területén ül­dözték a jezsuitákat. Ekkor élte utolsó éveit J. S. Bach, Händel, ekkor volt alkotóereje teljében Goethe, Kant, Darwin, Gluck, J. Haydn és Wolfgang Ama­deus Mozart. E történelmi korban, 1779- ben Salzburgban a herceg­érsek udvari orgonistának nevezte ki a 23 éves, de már híres Mozartot. Ö azonban a fővárosba vágyott, s Mária Terézia halála után boldo­gan követte a hercegérseki udvart Bécsbe. Nagy csaló­dás érte: szolgaként bántak vele, a szakácsokkal ebédelt, s szórakoztató zenét kellett játszania, emiatt nem kon­certezhetett a zeneértő ne­mesi családok előtt. 1781-ben beadta a felmondását, de nem kapott rá választ. Még évek múlva is bizonytalan volt ez ügyben, kerülte az érseket, mert attól tartott, hogy börtönbe zárják. A zeneszerzésből próbált megélni. A Weber-házban la­kott, s megsimerte Constan­zát, nagy szerelmét; 1782-ben (a Szöktetés a szerájból be­mutatójának évében) felesé­gül vette. 1783 júniusában született meg első gyerme­kük: Raimund Leopold. A kisfiút dajkára bízták, és végre elutazhattak Salzburg­ba. Mozartot szívélyesen fo­gadták, ám Constanza barát­ságos fogadtatását csak szín­lelték. Mozart érezte ezt a hűvösséget, és mindent meg­tett, hogy családja feloldód­jon felesége irányában. A volt muzsikustársak is csaló­dást okoztak; nem a régi ba­rátot, hanem a Bécsböl ha­zalátogató híres zeneszerzőt látták benne. Egyre rosszabbul érezték magukat az apai házban. A kezdődő konvertévadra hi­vatkozva októberben elindul­tak hazafelé, és soha többé nem tértek vissza Salzburg­ba. Útban Bécs felé pihenőt tartottak Linzben, ahol Thun gróf vendégszeretetét élvez­ték. 1783. november 4-én a .színházban hangversenyt (ahogy akkor nevezték, aka­démiát) kellett adnia, és nem volt vele egyetlen szimfóniá­ja sem. „Hanyatt-homlok dolgozom egy újon, melynek addigra el kell készülnie . . ." — írta. El is készült vele négy nap alatt. (Mozart — kellő hangulatban — elkép­zelhetetlenül gyorsan dolgo­zott, s egy éjszaka alatt is tudott remekművet kompo­nálni.) Ez a C-dúr szimfó­niája a „linzi" jelzőt kapta. A mű rendkívül sokrétű mondanivalójával, a forma teljes érettségével, a szere­nád- és divertimento-zenétől való elkülönülésével a leg­nagyobb Mozart-szimfóniák sorát nyitja meg. Az első tétel bevezetése — mint forma — valószínűleg Haydntól származik, de Mo­zartnál mindig sajátosan -mély tartalom hordozója. Egyik francia kutatója sza­badkőműves eszméket felté­telez a lassú bevezetés gon­dolatvilágában. A lassú tétel elődje áriaként hangzott fel Mozart gyermekkori operá­jában, a Bastien és Bas- tienne-ben. Ott egy kis pász­torlány énekelte, s arról szól, hogy milyen jó volt, amikor szerelmese még hű volt hoz­zá. Az elszállt boldogság ké­pe gyakran kapcsolódik Mo­zart ilyen — siciliano ritmu­sú — tételeihez. A Linzi szimfónia második tétele persze sokkal mélyebb, mint a gyermekkori mű, de alap­jában ugyanabból az érzés­ből fakad. A visszavágyó­dás mögött itt már sokkal több a fájdalom, amelyet a zeneköltő megpróbál felolda­ni, de amely épp ezért egy­re inkább áttör a látszólag nem tragikus témákon is. A boldogságtól búcsúzó zene ez. A Menuetto ünnepélyes, arisztokratikus hangjával szemben a Trio népiesebb színt képvisel; a kicsi tiroli házak képét, a tiszta hegyi levegőt: az osztrák táj han­gulatát érezzük belőle. A ne­gyedik tétel az élet szerete- tében feloldódó és ebben diadalmaskodó Mozart meg­nyilatkozása. A tételben fel­bukkan az a kromatikus anyag, amivel a* szimfónia bevezetésében találkoztunk, de a zene végül nagyszerű lendülettel jut el a diadál- hoz, a legteljesebb belső győ­zelemhez. Mozart C-dúr „Linzi” szimfóniáját március 28-án, hétfőn este adja elő a Ka­posvári Szimfonikus Zene­kar Kerényi Gábor vezény­letével. A koncerten felhang­zik Brahms B-dúr zongora- versenye is, Csalog Gábor közreműködésével. > Nagy Gabriella Somogy megye bölcsődés, óvodás és iskolás korú la­kosainak egészségügyi fel­ügyeletét a köjál gyermek- és ifjúság-egészségügyi osz­tálya látja el. A munka leg­fontosabb tapasztalatairól dr. Fadgyas Erzsébet osz­tályvezető főorvost kérdez­tük. — Huszonnégy éves korig az élettevékenység szinte va­lamennyi területét vizsgál­juk. Közülük hármat eme­lek ki. Elsőként a környezet vizsgálatát-; itt az oktatási intézmények telepítésével kapcsolatos ellenőrzések a legfontosabbak. Ezek során számba vesszük, nincs-e a környéken veszélyes üzem, milyen építési tervek ké­szültek, és ott vagyunk a műszaki átadáskor is. Nem kevésbé fontos a tárgyi és személyi feltételek ellenőr­zése sem. Ilyenkor az óvó­nők, pedagógusok és a gye­rekek létszámadatain kívül a megvilágítástól kezdve a tanítási órák terhelés sze­rinti elosztásáig mindent na­gyító alá helyezünk. A har­madik az élelmezéssel kap­csolatos teendők felügyelete. — Önök csak elvégzik a szükséges vizsgálatokat, el­lenőrzéseket vagy ahol szük­séges, szankciókat is alkal­mazhatnak? — Az utóbbira is van le­hetőségünk. Jegyzőkönyv­ben a fenntartónak meg­küldjük a tapasztalt hiá­nyosságokat (súlyosabb eset­ben határozat formájában tesszük meg ugyanezt) ; ki­rívó szabálysértés esetén be­zárathatunk intézményeket, de nem ez a célunk. Fonto­sabbnak tekintjük a megelő­zést. A helyszíni pénzbír­sággal is ritkán élünk. — Évről évre figyelemmel kísérik a fiatalok egészség- ügyi helyzetét. Melyek az előző évek legfontosabb ta­pasztalatai; hol a legna­gyobb a hiányosság? — A bölcsődékkel kezdve a sort azt mondhatom: ta­lán ezekben az intézmények­ben van a legkevesebb gond. Igaz, hogy a megyeszékhely bölcsődéi zsúfoltabbak a kelleténél, de ezt leszámítva a kihasználtságuk 80—90 százalékos. Az óvodáknál nagyobb a különbség; egyes falusi óvodák szinte üresek, a kaposváriak közül pedig jó néhány túlzsúfolt. Gon­dot okoz, hogy nincsenek or­vosi szobák, illetve elkülö- nítők vagy ha vannak is, azokat általában nem erre a célra használják. Az ét­rendben még mindig kevés a rágásra késztető ételek és gyümölcsök mennyisége. A legfőbb gond azonban a megvilágítással van, hiszen 17 óvodában a régi, izzólám­pás világítást használják és további 26 intézményben a megvilágítás nem éri el a megkövetelt minimumot sem. — Mi a helyzet az isko­lákban? — Az országos átlagnál kedvezőbb az egy osztályte­remben tanulók száma. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, hiszen a megyeszék­hely iskolái is zsúfoltak; sok helyen szükségtantermekben tanulnak a gyerekek. A tor­natermek alacsony száma aggasztó; kétszáz iskola kö­zül mindössze negyvenben van. Sok — főleg a felső tagozaton — a „nulladik órák" száma. A szünetek a tantermek keresésével tel­nek el, s lehetne javítani az étkezés színvonalán, az ét­rend minőségén. — Va még egy fontos te­rület, amelyről eddig nem volt szó. Somogy sajátos helyzetben van, hiszen a ba­latoni nyári táborokban na­gyon sokan megfordulnak. — A 140 üdülő kampány- feladatot ad számunkra is. Nyitás előtt közegészségügyi szemlét tartunk, megvizsgál­juk a feltételeket, majd nyáron az előírtak teljesíté­sét, illetve a tényleges mű­ködést ellenőrizzük. A déli parton nagyobbak a tábo­rozás hagyományai és jobb viszonyok között üdülhetnek a gyerekek. Egyedüli gond­ként az étkezés szerepel a javítanivalók listáján. —. Említette, hogy fonto­sabbnak tekintik a megelő­zést. Mit tesznek ennek ér­dekében? — A felvilágosítást az egészségnevelési osztállyal közösen végezzük. Rendsze­resnek mondhatóak egész­ségnevelési napjaink, a he­lyes táplálkozást vagy élet­módot propagáló pályázata­ink. A helyszíni ellenőrzés­kor elbeszélgetünk a nehéz­ségekről, a változtatáshoz igyekszünk előbb tanácsot adni, semmint rögtön bírsá­golni. Közvetlen segítséget is adunk. Példának a helyes étrend összeállítását vagy a tehetséggondozó központok tanulóinak rendszeres orvo­si felügyeletét említhetem. — Milyen helyet foglal el Somogy a megyék rangso­rában? — A gyermekintézmények­kel megyénkben nincs annyi gond, mint országosan. Per­sze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek itt is sürgős ten­nivalók. B. P. F. RÁDIÓJEGYZET Okosodjon a diák! Megszaporodtak a környe­zetvédelemmel foglalkozó műsorok, ezért nem csodál­kozhatunk, hogy a Diákfél- °ra legutóbbi adása is ezt a témát választotta. A Bioszfé­ra-expedíció — hazai tája­kon címmel Bujtás Amália szerkesztő a Badacsonyt kí­vánta bemutatni, föltehető- leg diák hallgatóinak. Dr. Balogh János műsor­vezető, valamint Rakonczay Zoltán és Szilasi Zoltán be­szélgetett hazánk e tájvédel­mi körzetéről, amelyet ép­pen huszonhat éve nyilvá­nítottak védetté. Megtudtuk: nemcsak növénytani szem­pontból kell védeni a he­gyet, maga a táj is védelem­re szorul. Mi több, ma már azt is védeni kell. amit az ember hozott létre a Bada­csonyban. A négymillió év­vel ezelőtti szelektív lepusz­tulással keletkező csodálatos tájnak rendkívül sokat ár­tott például a bányászat. Ra­konczay Zoltán szerint ezt a tevékenységet a két világ­háború között folytatták. Ennek ellenkezőjéről azok a nyaralók tudnák őt meg­győzni, akiket legcsendesebb napozásukból vert föl — a hetvenes években is — a bányából hallatszó robban­tások döreje. Tény: ma már nem működik a bánya. Csak a nyomait hagyta — úgy tetszik — örökre a hegy tó felőli oldalán. hívekkel ezelőtt, ki tudja milyen ötlettől vezérelve, hozzáláttak a teraszozáshoz; erről most megtudhattuk: helytelen volt. mivel a „lej­tő Irányába is lehet szőlőt művelni". Továbbá: marnál' rájöttek a szakemberek ar­ra is, hogy a betonoszlopok helyett mennyivel szebb a fa szőlőkaró, s talán nem kellene engedni a lila. kék és ki tudja még, milyen fa­lú házakat éktelenkedni a domboldalon. Jó volna az is, ha a fehérre meszelt háza­kon zsindely, nád, avagy zsúp lenne tető gyanánt, a VÁÉV Bramac — amúgy ki­tűnő — termékei helyett. Mint ahogy nagyon sok évig volt is. Azután valahogy minden megváltozott a he­gyen. Ma már az egykor há­borítatlan erdő közvetlen közelében is hétvégi nyara­lók épülnek, a kényelmes turistának út kell, amin föl­erőszakolhatja négyütemű „szekerét": kell még renge­teg össze-vissza himbálódzó villanyvezeték, és megoldat­lan a szennyvíz-elvezetés. Kellenek az időnként meg­jelenő helikopterek. ame­lyek vagy a szúnyogokat permetezik, vagy a szőlőt. A rossz nyelvek szerint ez sem egyiknek. sem másiknak nem árt és nem is használ. S bármennyire is szeret­nénk. ha igaza lenne Szilasi Zoltánnak, aki arról infor­mált minket, hogy a Szége- dy Róza-házban az irodalmi emlékmúzeum látogatható, valamint megtekinthetjük Kisfaludy Sándor haszná­lati tárgyait, bútorait is — ez egyelőre csak álom. Nem tudom, mit gondoltak azok a rádióhallgató diákok, akik nem is olyan régen fölbak­tattak az árkádos lakóház­hoz és elolvasták a felira­tot, ami szerint a ház élet- veszélyes állapotban van .. . A kerítésen átmászni tilos és életveszélyes. Annak azon­ban örülhetünk, hogy az idén elkezdődik a ház fel­újítása. Kíváncsi lennék, mit le­hetne mondani azoknak a diákoknak, akik Tihanyba kirándulva a visszhangot próbálják elöcsalogatni. Ma már — megmakacsolva ma­gát — nem működik. Nem válaszol annak sem, aki tofkaszakadtából üvölti:. Ba­dacsony, Badacsony, Bada­csony . .. Balogh P. Ferenc Ultrakönnyű repülés Bármilyen repülőszerke­zet, amely 150 kilogramm alatt van, az ultrakönnyű kategóriába tartozik. Ilyen a motoros sárkányrepülő is. Szabados Zoltán, a kapos­vári Noszlopy Gáspár Repü­lőklub sárkányosa öt évvel ezelőtt került kapcsolatba a repüléssel, s a szerelem tar­tósnak bizonyult. Előbb az úgynevezett gyalogsárkány- nyal próbálkozott, s bizony jóval többet tartózkodott a földön, mint a levegőben, de az egy-két percig tartó sik­lások örömet szereztek. Ké­sőbb kipróbálta a vitorlázó- repülést is, ezüstkoszorús pi­lóta lett, de a vonzalom a sárkányok iránt nem múlt el. A gyalogos rogalló után következett az Apollo 500-as motoros sárkány. A vitorlá­zórepülősök gyanakvóan szemlélték a furcsa szerke­zeit, nem embernek való dolog ez, mondták, s akadt, aki a szemét a lehunyta, mi­kor a berregő masina a le­vegőbe emelkedett. A rogal- lósok viszont nem hagyták magukat: — Jó korán kijövünk a reptérre — mondták —, s mire a vitorlázók kiérnek, minket már be is gipszel­nek. A motoros sárkány .csak abban hasonlít a vitorlázó­repülőgépre, hogy repül. A kormányok ellentétes mozgá- súak, a pilóta kiszolgáltatott, védtelen. Szabados Zoltán is nemegyszer kényszerült „mű­soron kívüli” leszállásra, lan­dolt már nyakig érő kukori­cásban, s tocsogós vízparton, sőt gondozott veteményes kertiben ,is. Az első időkben a büszke motoros sárkány többet volt roncsállapotban, mint üzem­képesen. A nyári napok azonban nem telhettek el úgy, hogy Szabados Zoltán ne az újlaki reptéren szerel­jen, javítson. Mondják, egy üzemnapon engedélyt kért a repülésvezetőtől, hogy két órát távol töltsön. A kérdés­re, hogy mi dolga lehet ennyi ideig, szégyenlősen azt válaszolta: nősülök. Kitartó munka s hallatlan lelkesedés jellemzi a repülő­ket, így Szabados Zoltánt is. Tavaly elnyerte a nemzeti bajnoki címet, az idén janu­árban az ÁISH elismerését: az év sportolója lett ultra- könnyű repülésben. További feladatok várják az idén. Négyhengeres Tra- bant-motorral s új típusú szárnnyal próbálkozik na­gyabb teljesítményre sarkall­ni a rogallót. Kísérleteznek légi vontatással is, hogy a motor nélküli sárkányokat is a levegőbe emelhessék. Sze­retné elérni az aranykoszo­rús minősítést a vitorlázóre­pülésben, s az sem titok, hogy az idei nemzeti baj­nokságon ismét az aranyér­met célozza meg. Klie Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom