Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 26., szombat Á francia külügyminiszter tegnapi programja Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) arról a pozitív szerepről, amelyet a Francia Köztársa­ság játszik a nemzetközi élet alakításálban. A kétoldalú politikai kapcsolatokat mind magyar, mind francia rész­ről jónak értékelték; ugyan­akkor megfogalmazódott, hogy a gazdasági kapcsola­tok elmaradnak a lehetősé­gektől. Hasonlóan sok, ki­aknázatlan lehetőséget tar­togat még a kulturális együttműködés, amelynek elmélyítése érdekében ma­gyar részről a kiegyensúlyo­zottabb, tervszerű fejlesztést szorgalmazták. A megbeszélésen érintet­ték a jelenleg is folyó ma­gyar—közös piaci tárgyalá­sokat, majd Jean-Bernard Raimond kérésére Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar gazdasági reform je­lenlegi törekvéseiről, illetve a kormány ezzel összefüggő intézkedéseiről. Végezetül kölcsönösen áttekintették az ipari és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés konkrét lehetőségeit. Ugyancsak a magyar— francia kapcsolatok elmélyí­tésének igénye fogalmazódott meg a csütörtök este meg­kezdődött, majd tegnap foly­tatódott hivatalos magyar— francia külügyminiszteri tár­gyalásokon. A vendéglátó Várkonyi Péter és Jean- Bernard Raimond nyílt, őszinte légkörű, a kölcsönös megértésre való törekvés szellemében megtartott meg­beszélésein minenekelőtt a kétoldalú kontaktusok kerül­tek napirendre. A külügymi­niszterek kifejezték a két ország kölcsönös érdekeltsé­gét a kapcsolatok további fejlesztésében az élet min­den területén. Hangsúlyoz­ták a magas szintű politikai kontaktusok ■ fenntartásának szükségességét, s kölcsönösen állást foglaltak amellett, hogy a gazdasági kapcsola­tokban lendületesebb hala­dást kell elérni. Jean-Bernard Raimond ki­emelte: Franciaország támo­gatja a Magyar Népköztár­saság és az Európai Gazda­sági Közösség kapcsolatfel­vételét; arra törekszik, hogy a kereskedelmi és együttmű­Az adóreform bevezetésé­vel kapcsolatos kezdeti ta­pasztalatokat vitatta meg az Országház ad hoc bizottsá­ga Nyers Rezső elnökletével pénteken a Parlamentben. Nyers Rezső a bizottság eddigi tevékenységéről egye­bek között elmondta: a tes­tület vizsgálja, hogy az új adórendszer bevezetése mi­lyen hatást gyakorolt a la­kossági, az állami, a vállal­kozói megtakarításokra, az árak alakulására, valamint a nyugdíjasokra, a nagycsa­ládosokra. ,Az eddigi tevékenységgel kapcsolatban kiemelte : úgy ítélték meg, hogy a csecse­mő- és gyermekruházati cik­kek ára a kívánatosnál, az elviselhetőnél nagyobb mér­tékben emelkedett. A lakos­sági észrevételekre történő államigazgatási reagálást vizsgálva azt tapasztalták, hogy a panaszokkal kellő alapossággal, kötelességtu­dattal foglalkoznak, de nem eléggé gyorsan adnak vá­laszt az észrevételekre. A bizottság vizsgálta azt is, hogy az adóhivatal munká­ja mennyiben felel meg az új követelményeknek. Ügy találták: az adóbevételeknek 0,5 százalékát fordítják az adóapparátus működtetésé­re. A testület a Központi .Statisztikai Hivatalt kérte fel arra, hogy mérje fel: az adórendszer bevezetésével kapcsolatban mennyi volt az összes társadalmi ráfordítás. A bizottság véleménye sze­rint az adórendszer fellazítá­sára irányuló kezdeményezé­seknek nem szabad engedni. A testület nyárig dönt arról, hogy mely kérdésekben ja­ködési megállapodásról folyó tárgyalások sikerre vezesse­nek. A nemzetközi helyzetet ér­tékelve a külügyminiszterek tájékoztatták egymást or­szágaik álláspontjáról a kelet—'nyugati kapcsolatok, a leszerelés, az európai bé­ke és biztonság kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetben kedvező tenden­ciák tapasztalhatóak. An­nak érdekében, hogy e pozi­tív folyamatok tartóssá, il­letve visszafordíthatatlanná váljanak, további erőfeszíté­sekre van szükség nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kisebb és a közepes államok részéről egyaránt. Jean-Bernard Raimond a délutáni órákban a Parla­mentben találkozott Marjai József miniszterelnök-he­lyettessel, kereskedelmi mi­niszterrel. A megbeszélésen nyílt, őszinte légkörben vé­leményt cseréltek a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, az együttmű­ködés általános és konkrét kérdéseiről, mindenekelőtt az ipari kooperáció bővítésé­nek lehetőségeiről. Ugyan­csak a délutáni órákban ta- láklozott a francia diplomá­cia vezetőjével Szűrös Má­tyás,. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke. A délutáni órákban Jean- Bernard Raimond a budai érseki rezidencián találko­zott Paskai László esztergo­mi érsekkel, a magyar kato­likus püspöki kar elnökével. A francia diplomácia veze­tője tájékozódott a katolikus egyház tevékenységéről, a magyar állam és az egyház kapcsolatának alakulásáról. Jean-Bernard Raimond a nap folyamán katonai tisz­teletadás közepette megko­szorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A látogatás befejező prog­ramjaként a francia külügy­miniszter magyarországi lá­togatásainak ta pasztalatai - ról tájékoztatta a sajtó kép­viselőit. Hivatalos látogatása befe­jeztével pénteken az esti órákban elutazott hazánkból Jean-Bernard Raimond, akit útjára elkísért felesége is. vasol sürgős intézkedést a kormányzatnak. Az adóreform megvalósí­tásával kapcsolatos pénz­ügyminisztériumi j elöntés­hez fűzött szóbeli kiegészítő­jében Villányi Miklós pénz­ügyminiszter hangsúlyozta: az új adórendszer bevezeté­sére olyan körülmények kö­zött került sor, amikor 9— 10 százalékkal csökkent a reálbér, s a reáljövedelem is jelentősen mérséklődött. Mindez nem az adórendszer következménye, hanem egy hosszabb folyamat eredmé­nye. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi gyakor­latban egyedülálló az álta­lános forgalmi adó és a sze­mélyi jövedelemadó egy­idejű bevezetése. Kiemelte, hogy a lakosság jelentős ré­tegei kedvezően ítélik meg az adóreformnak azt a ha­tását, hogy a jövedelem­differenciálódási folyamat lelassul. Ugyaniakkor az is igaz, hogy a gyermekes csa­ládok nagyobb kedvezmé­nyeket igényelnek, illetve szorgalmazzák az áttérést a családi jövedelemadózás szisztémájára. Értelmiségi körökben gyakran hangzik el az a kritika, hogy az adó­rendszernek teljesítmény- visszatartó hatása van. A mezőgazdasági kistermelést nem befolyásolta kedvezőt­lenül az új adórendszer be­vezetése. Általános panasz­ként fogalmazódik meg, hogy túlzottak az adminiszt­rációs kötelezettségek. A kisiparosok és a kiskereske­dők körében a szokásosnál gyakoribb volt idén a tevé­kenységek szüneteltetése, (Folytatás az 1. oldalról.) lamtitkárság — megszünte­tését, a jövőben a Miniszter- tanács Hivatála látja el azo­kat a sajtóigazgatási felada­tokat, amelyeket korábban a sajtótörvény a Tájékoztatási Hivatal hatáskörébe utalt. Tanácsi Kollégium A kormány mostani ülésén létrehozott Tanácsi Kollégi­ummal kapcsolatosan kifej­tette: a kollégium konzulta­tív testület, s egyben a ta­nácsok érdekfeltáró fóruma, amelynek feladata segíteni, hogy a kormányzat és a ta­nácsok tevékenysége között minél jobb összhang alakul­jon ki. Ezt elsősorban a köl­csönös 'tájékoztatás, az infor­mációk kétirányú áramlása révén érheti el, A Kollégiu­mot a Minisztertanács elnö­ke vezeti. Tagjai között he­lyet foglal a belügyminisz­ternek a tanácsi ügyekben illetékes helyettese, továbbá a Minisztertanács elnöke ál­tal meghatározott időre fel­kért tanácselnökök, tanácsi vezetők, akik a tanácsi mun­ka különböző szintjeit kép­viselik. A Tanácsi Kollégium munkamódszere kötetlen lesz, üléseit szükség szerint, valószínűleg negyedévenként tartják. A Kollégiumról a részletes tudnivalók a Ma­gyar Közlönyben jelennek majd meg. Jogalkotási feladatok A szóvivő részletesen be­számolt a Minisztertanács jogalkotási feladataira hozott határozatról. A tennivalók között említette, hogy e fél­év napirendjén szerepel még a tűz elleni védekezésről, a tűzoltóságról szóló jogszabá­lyok korszerűsítése. Az év második felében foglalkoz­nak a gazdasági társaságok­ról szóló törvény és a vál­lalati adótörvény javaslatá­val, a vállalati törvény kor­szerűsítésének, továbbá az 1990. évi népszámlálással kapcsolatos jogi teendőknek az előterjesztésével. Lehetsé­ges, hogy még ebben az esz­tendőben megvitatják az egyesületekről szóló törvény, valamint az Országgyűlés ál­felfüggesztése; ez nem ked­vező jelenség, alakulását a továbbiakban figyelemmel kíséri a Pénzügyminisztéri­um. Az adórendszer működésé­vel kapcsolatban a pénzügy- miniszter elmondotta: az év ejső két hónapjában az ál­talános forgalmi adóból 23,3 milliárd forint folyt be az államkasszába; ebből 6,6 milliárdot . igényeltek visz- sza. A személyi jövedelem- adó révén 5,3 milliárd fo­rinttal gyarapodott a költ­ségvetés. A vitában felszólalók kö­zül Tóth János (Budapest) úgy vélekedett: ahhoz, hogy termékeink minőségében kedvező változást érhessünk el, a kutatás, a műszaki fej­lesztés pozícióit erősítő adó­rendszerre van szükség. Szirtesné dr. Tomsits Eri­ka szerint az adókulcs meg­változtatása csak a jövő évi költségvetés ismeretében lenne indokolt. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy a csecsemő- és gyermekru­házati áremelkedés ellensú­lyozására — az egyik va­riáció szerint — csak a 3 éven aluliak családi pótlékát növelik. Lékai Gusztáv eh­hez a gondolathoz kapcso­lódva javasolta, hogy a költ­ségvetési kiadások mérsék­lésével teremtsék meg az el­lentételezést. Deák Géza (Hajdú-iBihar megye) nehez­ményezte, hogy a hatéko­nyan gazdálkodó vállala­toknál az új adórendszer nem a fejlődést segíti, ha­nem pozícióromlást eredmé­nyez. Figyelmeztetett arra, hogy az adótörvénnyel ellen­tal kezdeményezett nemzeti­ségi törvény tervezetét is. A következő év feladata lesz várhatóan az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény módosítása, a földhasználati adóról szóló törvény megal­kotása, illetve a bányászat­ra vonatkozó szabályozás korszerűsítése. Előrelátható­an jövőre készülnek el az új postatörvény és az informa­tikára vonatkozó törvény ter­vezetével, valamint a nép- gazdasági tervezéssel és a költségvetési reformmal ösz- szefüggő jogszabályok módo­sítására tesz majd a kor­mány javaslatot. A vámjog­gal, a közérdekű bejelenté­sekkel és a szabálysértések­kel kapcsolatos új kódex, il­letve törvény megalkotásával 1990-ben foglalkoznak. Egyes kérdésekben kívánatos, hogy megvárják a jelenlegi gazda­sági változások bizonyos ha­tásait. Ebből a meggondolás­ból célszerű későbbre ha­lasztani például az új Mun­ka Törvénykönyv módosítá­sát. Bartók végakarata Egy csütörtöki hírre rea­gálva, miszerint Bartók Béla hamvai a közeljövőben hazaérkeznék, a szóvivő a kormány egyetértő öröméről számolt be. Elmondta, hogy a XX. század egyik legna­gyobb zenei géniuszának, a magyar nemzet nagy fiának hamvait a budapesti Farkas­réti temetőben helyezik örök nyugalomra. Ezzel végre tel­jesül Bartók Béla végakara­ta, amelyet nem sokkal ha­lála előtt az óceán túlsó partján vetett papírra, s amelyben megírta, szeretne végleg hazatérni. Köszönet Bartók Béla utódainak azért a nemes gesztusért, amellyel áldozatkészen hozzájárultak a hamvak hazahozatalához. A Fővárosi Tanács — az egész nemzet akaratát telje­sítve — a nép kimagasló fiá­nak kijáró díszsírhelyet ado­mányoz. Szabályozók A különböző irányítási rendszerekkel összefüggő kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a gazdaságban tétes minisztériumi állásfog­lalások jelennek meg. Ka­tona Sándor (Fejér megye) a monopolhelyzetben lévő vállalatok áremelési törek­véseire utalva indítványozta, hogy az árbejelentési kötele­zettségeket április 1-je után is tartsák fenn. Király Zol­tán (Csongrád megye) arról szólt, hogy az adóreform nagy terheket ró az embe­rekre. Szerinte válságjelen­ségek érzékelhetők az or­szágban, és nyílt, őszinte párbeszédet sürgetett arról, hogy főként mely társadal­mi csoportok kényszerülnek ennek a nehéz helyzetnek a terheit viselni. Úgy véleke­dett: az adótörvény mielőb­bi módosítására van szükség, s fel kell készülni a jogsza-. bály átfogó megváltoztatásá­ra is. Pásztohy András (So­mogy megye) a tanácsok rendelkezésére álló személyi jövedelemadó-bevétellel kap­csolatban megjegyezte: ez csak a források áthelyezését jelenti, nem pedig a bővíté­sét. Az ülésen dr. Horváth Je­nő (Budapest) tájékoztatta a résztvevőket az adótörvény és végrehajtási rendeletéi összhangjával kapcsolatos vizsgálatról. Elmondta, hogy az adótörvényhez és a vég­rehajtási utasításhoz 106 pénzügyminisztériumi állás- foglalás jelent meg. Ezek az értelmezések nem tekinthe­tők törvényes megoldásnak. Ezért javasolta, hogy az adó­zással kapcsolatos jogszabá- lyók módosítását halogatás nélkül vigyék a parlament elé. és a társadalomban egyaránt működik jogi, adminisztratív és pénzügyi irányítás, és ezek a különböző időszakok­ban más-más hangsúlyt kap­nak. A jogi irányításban az a törekvés tapasztalható, hogy minél több legyen a törvénybe foglalt jogszabály, ami által növekszik az Or­szággyűlés ' szerepe, s elke­rülhetővé válik a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jog­szabályok gyakori változta­tása. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a következő esztendők feladata lesz egy átfogó versenytörvény előké­szítése is. A pénzügyi irá­nyításban most az a szándék fejeződik ki, hogy a gazdál­kodás közgazdasági környe­zetének formálásában a ban­ki szféra kapjon nagyobb szerepet. Az adminisztratív irányító; tekintetében arról az elhatározásról szólt, hogy az évközi közbeavatkozások, korlátozások szerepe csök­kenjen a gazdaságirányítás­ban. Interpellációkról Egy kérdés az Országgyű­lés tavaszi ülésszakán el­hangzott két olyan interpel­lációra adott válaszra utalt — az egyiket az Országos Árhivatal elnökéhez, a mási­kat a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez címezték —, ame­A bécsi utótalálikozó most befejeződött ötödik fordulója olyan eredményeket hozott, amelyek ugyan szerények, de ígéretesek, és egy tartalmas megegyezés csíráit rejtik magukban. így értékelte a több mint kéthónapos ta­nácskozási szakasz munkáját Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője a pénteki fordulózáró ülé­sen. A magyar felszólaló rámu­tatott, hogy az utóbbi idő­ben több figyelemre méltó lépés is történt az utótalál­kozó záróokmányának kidol­gozása során. — A jelek sze­rint a megbeszéléseik részt­vevőinek körében növekszik a rugalmasság, a nyitottság. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a mun­ka neheze még ezután kö­vetkezik, s további nagy erő­feszítésekre van szükség. A forduló eredményei közé sorolta, hogy a Vasói Szer­ződés és a NATO 23 tagál­lamának képviselői az utó­találkozóval párhuzamosan az osztrák fővárosban foly­tatott konzultációikon elfo­gadták az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzet csökkentéséről tartan­dó tárgyalások mandátumá­nak két újabb fejezetét. Mint mondotta, ezek a szövegek elvi kompromisszumot jelen­tenek, megfelelnek a konzul­tációk valamennyi résztvevő­je érdekeinek, s előmozdít­ják, hogy a tárgyalások ez évben megkezdődhessenek. A nagykövet közölte: Ma­gyarország kedvezően fogad­ta azt az osztrák kezdemé­nyezést, hogy a két terve­zett európai biztonsági fó­rum: a haderő csökkentésé­ről tartandó tárgyalások, va­lamint az újabb bizalomerő sítési és leszerelési konfe­rencia színihelye egyaránt Ausztria — Bécs vagy kör­nyéke — legyen. A továbbiakban kifejtette, hogy a záródokumentumnak az államok közötti kapcsola­tok elveivel foglalkozó részét illetően még fontos problé­mák várnak megoldásra. Ilyenek például: az emberi jogokkal kapcsolatos együtt­működés mechanizmusa, az egyének és szervezetek sze­repe a helsinki folyamat elő­mozdításában, a nemzeti ki­sebbségek helyzete. Magyar vélemény szerint azonban még az ilyen kényes kérdé­sekben is lehetséges kielé­gítő megoldásokat találni. lyet a képviselők túlnyomó többsége leszavazott. Ezzel összefüggésben Bányász Re­zső elmondta, hogy a villa- mosáram-tarifaegységesítés és a banki hitelszűkítés kér­dése a parlament elutasító válaszát követően az Ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága elé kerül, a két szervezet elnökének előter­jesztésében. Megvitatásuk­hoz, a tárgyilagos álláspont kialakításához a kormány minden szükséges informá­ciót megad. Az utazási számlákról szólva a szóvivő friss adato­kat közölt. Eszerint 13 551 számlán csaknem 140 millió forintnak megfelelő valutát helyeztek el az állampolgá­rok. A kormányzat nem ter­vezi, hogy meghosszabbítsa ezt az akciót. A napidíjak kérdéskörét érintve elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ebben a kérdésben nem kíván semmiféle változ­tatást végrehajtani, a Pénz­ügyminisztérium viszont a napidíj teljes megszüntetése mellett foglal állást. A pénz­ügyi tárca nézete szerint a vállalatok maguk rendezzék, úgy ahogy akarják, a napi­díjak kérdését. Remélhető, hogy e témakörben az ille­tékesek egységes javaslatot tudnak benyújtani a Minisz­tertanácsnak. Erdős André a Helsinki Záróokmány „második kosa­rába” tartozó együttműködé­si területekről szólva rámu­tatott, hogy a bécsi utótalál­kozó ezekkel kapcsolatos munkája nem hozott kielégí­tő előrehaladást, noha a résztvevő országok érdekei is megkövetelik, hogy a gazda­sági és rokonjellegű területe­ken olyan új lépéseket hatá­rozzanak el, amelyek meg­haladják a helsinki folyamat eddigi eredményeit. Kiemel­te a kereskedelmi, ipari, környezetvédelmi, közleke­dési és idegenforgalmi együttműködés fejlesztésének fontosságát, továbbá hangoz­tatta: a bécsi tanácskozás a műszaki-tudományos együtt­működés tekintetében sem elégedhet meg általánossá­gokban mozgó nyilatkozatok­kal. A magyar küldöttség ve­zetője megállapította: az ötö­dik forduló bizonyos hala­dást eredményezett a huma­nitárius együttműködés terén is azáltal, hogy a résztvevők csomagtervet fogadtak el, amely . kiterjed a „harmadik kosár” valamennyi fő téma­csoportjára. — Magyarország — jelen­tette ki a nagykövet — nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az államok törvényho­zásában is tükröződjenek a helsinki folyamat keretében vállalt kötelezettségeik, ahol pedig a nemzéti törvények a jogok bizonyos korlátozásait •tartalmazzák, e korlátozások kivételes jellegűek legyenek, és ne vezessenek visszaélé­sekhez. Csaknem másfél évi ta­nácskozás után megjelentek a bécsi utótalálkozó záródo­kumentumának körvonalai. Magyar vélemény szerint a dokumentumba azoknak az új politikai kötelezettségvál­lalásoknak kell belekerülni­ük, amelyek a helsinki fo­lyamat eddigi találkozóihoz képest előrehaladást hozhat­nak a 35 résztvevő ország együttműködésében. Termé­szetesen az új kötelezettsé­gek teljesítéséért minden ál­lamnak más-más területeken kell majd az eddigieknél na­gyobb erőfeszítéseket tenni­ük. A közvélemény azonban jogosan Várja el, hogy az osztrák fővárosban nagy er­kölcsi és politikai fontosságú záródokumentum jöjjön lét­re, amely biztonságosabbá és könnyebbé teszi az emberek életét — mondotta. Erdős André nagykövet. Áz adórendszer bevezetésének tapasztalatai Fordulózárás az utótalálkozón A megegyezés csírái

Next

/
Oldalképek
Tartalom