Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

4 Somogyi Néplap 1988. március 24., csütörtöl Munkásőrök harchelyzetben Országos kiképzési bomutató a nagybajomi bázison A munkásőrség arra tö­rekszik, hogy tagjait minél rövidebb időre vonja ki a termelésből, ám úgy, hogy közben ne csökkenjen a ki­képzés eredményessége. Eh­hez új kiképzési rendszerre és korszerűbb felkészítési módszerekre van szükség. Lényegében ezek alkalmazá­sának 'főpróbáját jelenti a nagybajomi kiképzőbázison tegnap kezdődött kétnapos országos bemutató gyakor­lat, amelyet Nagy György, az országos parancsnokság harckészültségi és kiképzési osztályvezetője, valamint Deák Ferenc megyei mun- kásőrparancsnok nyitott meg. Megtekintette a gya­korlatot Tanai Imre, a me­gyei pártbizottság titkára is. Jelen volt a bemutatón va­lamennyi megyei parancs­nokhelyettes; ők a jövő évi kiképzési programjukat már az itt tapasztaltak alapján állítják össze. - A komoly próbatételt jelentő feladatokat a kaposvári és marcali munkásőregységek, valamint a megyei vegyvé­delmi szakalegység hajtották végre. — Miért lett Somogy az országos bemutató színhe­lye? — Talán mert a nagyba­jomi az ország egyik leg­korszerűbb, legjobban föl­szerelt bázisa — mondta Bernáth Károly megyei pa­rancsnokhelyettes. — öt éve már zajlott nálunk egy or­szágos gyakorlat, ám akkor még sátortáborral, mostoha körülmények között. A mostani jó alkalom fejlődé­sünk bemutatására is. — Milyen új eszközöket és módszereket alkalmaz­nak a kiképzésben? — Egyebek között a vide­ót, amely eredményesen se­gíti az elméleti felkészítést — így Gyurán Sándor, az országos parancsnokság harckészültségi és kiképzési osztályvezető-helyettese. — A kiképzés eredményessége persze ma is a gyakorlati feladatok során dől el. So­kan, akik csak ünnepsége­ken látnak munkásőrt, talán el sem tudják képzelni, hogy ugyanazok az emberek ilyen kemény próbát is ki­állnak. Puska Ferenc, a göllei tsz gépcsoport vezető je 16 éve munkásőr. , — Én is részt vettem en­nek a bázisnak az építésé­ben. Az itteni körülménye­ket össze sem lehet hason­lítani a korábbiakkal. Egy gyakorlat sohasem lesz azonban kényelmes. Most is második napja ázunk, és bizony, ha elhangzik a ve­zényszó, nem keresgélhetünk szárazabb helyet a lőállás- hoz. y — Most egy feltételezett vegyi fegyver által szennye­zett területet derítünk fel és elvégezzük a mentesítést — mondta Szabó László, a vegyvédelmi kiképzés irá­nyítója. — A gyakorlat több elemének tapasztalatai hasz- nosíthatóak azonban béke­időben is, például egy ipari katasztrófa során. A vegy­védelmi öltözet és a gáz­álarc viselése önmagában is próbára teszi az embert, nem is szólva a fizikai meg­terhelésről, amit egy ilyen akció jelent. A beszélgetést többször is megszakította a gránátlövő fegyverek össztüzének de­tonációja. Karázsi istvfn fiatalember, ám négy év alatt már megszokta ezt a dörgést. —A gyakorlólövések alapján remélem, jó ered­ményt érünk vel> holnap a parancsnokok előtt is. Nem­csak mi „vizsgázunk" most, hanem az eddigi kétszer hatórást fölváltó egyszeri nyolcórás lőkiképzési rend­szer is. — Azért rendeztük a gya­korlatot Somogybán, mert tudtuk, hogy példásan fog­ják csinálni — mondta Gyu­rán Sándor. — Már az első nap tapasztalatai is bizo­nyítják ezt. B. F. Javaslatok a „parkolópályán MM Nagyobb beleszólást kértek a munkások NYITOTT TAGGYŰLÉSEKET TERVEZNEK A gazdasági és a politi­kai munkában is ösztönző hatásúak a párttagkönyvek cseréjét megelőző egyéni be­szélgetések. Sok értékes vé­lemény, észrevétel, javaslat gyűlt össze. Bene László, a Kaposvári Villamossági Gyár pártbizottságának tit­kára. — Részt vettem öt össze­gező taggyűlésen, a többiről is van közvetlen informáci­óm. Fontosnak tartom, hogy külön összegezzük például a műszakiak, a fizikai munká­sok, az alkalmazottak és a fiatalok véleményét. Hatvan felsőfokú végzettségű dolgo­zik a gyárban. A pártbi­zottság kíváncsi a műszaki­ak észrevételeire, javaslatai­ra, hiszen munkájuk a ki­bontakozási program helyi megvalósulása, a gyár jövő­je szempontjából is döntő. Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, bizonyta­lanság van a műszakiak kö­rében. Kételyeik természete­sen vannak, ugyanakkor bíznak a politikában. — Milyen kételyek kerül­tek szóba? — A műszakiak szerint túl késői volt a gazdasági- társadalmi kibontakozási program elfogadása. Nem látják, hogy meglenne^ az anyagi alap a műszaki meg­újuláshoz. Abban azonban bíznak, hogy a kormány ezt majd előteremti. Az üzemi pártbizottság múlt év végén elfogadta azokat a feladatokat, ame­lyek a gyárra hárulnak a ki­bontakozási program végre­hajtásában. A műszakiak egyetértenek a termékszer­kezet megkezdett korszerű­sítésének folytatásával, ezen belül azzal, hogy az elektro­nika bevezetésének személyi, tárgyi feltételeit még soron kívül is megteremtsék. A dolgozók is megértették, hogy szükség volt ehhez ér­tő szakemberek fölvételére, még magasabb fizetésért is. Enélkül ugyanis elképzelhe­tetlen, hogy az elektronikai termékeket alkalmassá te­gyék az exportra. — A műszakiak ezt na­gyon időszerűnek tartják, azt azonban tapasztaltuk az ősz­Fiúk a^gep^ távírónál Somogybán az MHSZ sok­felé tanfolyamot szervez a sorköteles fiatalok számára. A gépjárművezetői és a távírászképzésen kívül évente egy alkalommal gép- távírászokat is képeznek a megyei székházban. Az idei csoport Kovács János tanfo­lyamvezető irányításával nemrég tette le a vizsgát, amely tanúsítja, hogy nem hiába jártak két hónapig az oktatásra. — A tanfolyam önkéntes: levélben kérdezzük meg a bevonulás előtt állókat, hogy vállalják-e a heti há­romszori foglalkozást. Az intenzív jellegű, alkalman­kénti 4—5 órás foglalkozá­sokon való részvételhez a munkáltató engedélye is szükséges, hiszen ezt az idő­kiesést nehéz a vállalatok­nál pótolni. S talán ezért van, hogy a megkérdezet­teknek körülbelül egyharma- da válaszol csak igennel. Mégis: ennél csak a gépjár­művezető-képzés a népsze­rűbb, oda havonta 40-en is jelentkeznek — mondja a tanfolyamvezető. — Az itt végzettek a hon­védségnél is hasznosítani tudják a megszerzett isme­reteiket. A civil életben is gyakran kerülhetünk író­gép- vagy telexközeibe. Nem mondom, kezdetben voltak gondok, hisz egy fiú­nak mégiscsak nehezebben megy a gépelés, mint a lá­nyoknak. Merevebb a csuk­ló, ügyetlenebbek az ujjak. De ha már ismerjük a be tűk helyét, csak gyakorlás kérdése, s gyorsan lehet fejlődni — vallja Hortobá­gyi Vince, s társa, Csepregi Róbert is buzgón bólogat. — A követelmény percen­ként 70 leütés, ami először rettenetesen soknak tűnt, s nehéz volt elhinni, hogy gyakorlással, szorgalom­mal, ennél többre is képesek leszünk. Pedig így van. A vizsgán elméleti és' gyakor­lati tudásunkról kellett be­számolnunk, a feladatlapon műszaki ismereteket, a leg­fontosabb elméleti tudniva­lókat kérdezték, majd a gé­pek mellé ültünk. Három percig betűket, majd ugyanennyi ideig számokat kellett gépelnünk. A végén a mennyiséget és a hibákat is értékelték. Ez a feladat azonban nem volt új, hiszen/ hasonló el­lenőrzéseket már év közben is végeztek. Mindenkinek megvan a sajá(t gépe, amellyel „összeszokott” ez alatt a két hónap alatt. A 15 géptávíró közül négy a legmodernebb technikát képviseli, de a többi is bár­hol megállná a helyét. — A tanfolyam elvégzése után várhatóan egy éven belül vonulunk be, s akkor a gyakorlatban is kipróbál­hatjuk tudásunkat — mond­ja Csepregi Róbert. L. R. szegező taggyűléseken, hogy van egy kis egészséges tü­relmetlenség a kibontakozást segítő alapszervezeti felada­tok megvalósulásának „las­súsága” miatt. Figyelembe kell azonban venni, hogy öt­hat hónap telt el a saját programok elfogadása óta. Megértjük: a fantázia szá­guldhat, az anyagi lehetősé­gek azonban határt- szabnak, nem tudunk gyorsan előre­lépni, nincs olyan lehetősé­günk ugyanis a beruházá­sokra. Más nézőpontból formál­tak véleményt a kommunis­ta fizikai dolgozók az egyé­ni beszélgetéseken. Általános volt az a kérés : a vezetők gon­doskodjanak arról, hogy fo­lyamatos legyen a munka. Ehhez hozzátették, hogy még ez sem elég számukra, bele­szólást kérnek a műhelyek, üzemek munkájába. Nem az irányítást akarják átvenni, hanem azt szeretnék, hogy egy-egy intézkedés előtt hall­gassák meg ötleteiket. Egyál­talán: a demokratikus fóru­mokon elhangzó javaslato­kat jobban hasznosítsák. — Sok a jó ötlet a napi munka során — jegyezte meg a pártbizottság titkára. — Sajnos, ezek egy része parkolópályára kerül. Nem felejtik el, de nem is való­sítják meg. Ez pedig sérti a munkásokat. Minderre a jö­vőben sokkal jobban kell fi­gyelnünk. Keressük a for­mákat, a módszereket, hogy a fizikai dolgozók a saját sorsuk, anyagi helyzetük ala­kításába jobban beleszól­hassanak. Persze sokszor a külső tényezők — anyaghi­ány, importkorlátozás, gyen­ge anyagminőség — felbo­rítják a tevékenységüket. Nagyon érdekes, hogy még soha sem álltak ki ilyen szenvedélyesen a szükséges szociálpolitikai, munkavé­delmi intézkedések megho­zatala mellett. Azt kérték, hogy a vállalat ne sajnálja a költségeket olyan helye­ken, mint például a laka­tos-, a festőműhely, a dol­gozók egészségének védelme érdekében. A beszélgetéseken elhang­zottak szellemében a párt- bizottság szorgalmazza a pártélet nyitottabbá tételét. Bizonyos témák tárgyalása­kor pártonkívüli gazdasági, tömegszervezeti vezetőket is meg akarnak hívni a tag­gyűlésekre. — Talán már előbb szük­ség lett volna erre a nyitás­ra. Ennek igénye most ele­mentáris erővel tört fel a párttagokból: őszintén, bát­ran cseréljünk véleményt, fogadjuk el a kritikát. Ez együttgondolkodást eredmé­nyezhet a pártonkívüliekkel. Azt kérték, hogy a taggyű­lés váljon végre vitafórum­má, szabadítsuk meg a for­mális elemektől; nyílt vitá­ban mondjuk meg egymás­nak, ami nem helyes. Meg­nő a párt- és a gazdasági vezetők szerepe is, nagyobb felelősség hárul majd rájuk, hiszen többször lesz szükség intézkedésre. Mi pedig a párttagok véleménye alapján azt szeretnénk, érezzék a visszajelzést. Ne úgy legyen: „elmondtuk, s nem történt semmi”. Ha a pártonkívüli- ek azt látják, hogy ezt vagy azt a kommunisták kezde­ményezték, a vezetők pedig ezután intézkedtek, tekin­télyt tudunk szerezni a tag­ságnak. • Lajos Géza Hiánycikk a schilling Az újonnan megadott sza­bad utazási lehetőség nem várt helyzetet teremtett a napokban a város több uta­zási irodájában. A pénztá­rakban megcsappant a kon­vertibilis valuta, sőt időn­ként — elsősorban osztrák schillinget — nem is tudnak adni a vásárolni szándéko­zóknak. Az Ibusznál is a schilling okoz gondot a megnöveke­dett igények miatt. Az ügy­felek legtöbbjének Ausztria az úti célja, ezért ragasz­kodnak az osztrák pénzhez. Az iroda alkalmazottai NSZK-márkát és USA-dol- lárt tudnak biztosítani, s ezeket a turista bármelyik nagyobb osztrák pénzbevál­tó helyen könnyen átvált­hatja. Ausztriában 1 NSZK- márkáért 7 schillinget ad­nak. Az iroda forgalma je­lenleg 5—6-szerese a múlt évi hasonló időszakénak. A Cooptouristnál kedden fogyott el a schilling, egyéb­ként végig volt mindenféle tőkés valutájuk. A forgalom itt is jelentősen megnőtt. Volt olyan nap, hogy 600 ezer forintért adtak el kon­vertibilis fizetőeszközt. Az utazási irodákat rendelet köti, amely értelmében egy adott összegnél több valutát biztonsági okok miatt nem tarthatnak egyszerre. Az OTP-nél nagyjából ki tudták elégíteni az utazó­kat, bár naponta itt is 100 ezer schillinget adtak el. Mint elmondták, a megye többi OTP-fiókjában is ha­sonló a helyzet. Ekkora valutavásálrlási kedvvel egyetlen iroda sem számolt. A Volán Tourist pénztárában kedden mind­össze 300 NSZK-márka volt. Más nyugati fizetőeszközt egyáltalán nem tudtak adni. A nagy forgalom őket is meglepte, ráadásul nekik viszonyítani sem volt mihez, mivel csak az idén kezdték el a konvertibilis valuta árusítását. Az utazók közül sokan indokolatlanul is kiváltotta* a rendelkezésükre álló 19 ezer forint értékű schillin­get vagy márkát. Az irodák mindenütt megküldték va­lutaigénylésüket a banknak és remélhetőleg csak rövid ideig- okoz gondot a nyugati fizetőeszközök hiánya. A Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. kaposvári részlege csupán a múlt csütörtökön nem tudott néhány vevőnek schillinget adni, a többi na­pon korlátlanul vásárolhat­tak az ügyfelek. A forgalom a szokottnak háromszorosá­ra nőtt ezekben a napokban a bankban is. Mivel az uta­zási kedv várhatóan a kö­vetkező hónapokban sem csökken, itt is igyekeznek rá felkészülni. Űj külkereskedelmi társulás Az Agrimpex Mezőgazda- sági Külkereskedelmi Válla­lat gesztorságával 11 terme­lő, illetve termeltető, vala­mint három külkereskedel­mi vállalat részvételével új társaság alakult: az agrárki­vitel egyik sajátos területén, a nem megvetendő deviza- bevételt biztosító speciális napraforgómag előállításá­nál és forgalmazásánál koordinálja az együttműkö­dést. Az elmúlt időszakban évente mintegy 10—15 mil­lió dollár bevételt ért el a külkereskedelem, főleg a nyugat-európai piacon, a madáreleségek értékesíté­séből. Ezek a magok a nap- rafoirgótermesztésben isme­retesek, és többnyire kelen­dőek nemcsak külföldön, ha- nerp itthon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom