Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
( I \ I 1988. március 24., csütörtök Somogyi Néplap Több mint kiállítás A beszélgetés is olyan pasztellhangulatú, mint Mártonné Zsolnai Mária gimnáziumi rajztanár minden képe, amit a marcali művelődési központban ismertem meg. Alig túl a pályakezdés évein, rögös úton jutott el. az első önálló kiállításáig. S ami talán ennél is nagyobb öröm számára: végre rajzot taníthat ősztől a gimnáziumban. Varga István igazgató nemcsak elégedett új rajztanárával, hanem örül is a szerencsének, hogy sikerült olyan pedagógussal betölteni a megüresedett állást, aki új színt hozott az iskola életében ... Mártonné Zsolnai Mária mintha gyérekverseket rajzolna pastelljeivel, lírai hangulatúak képei. Virágok, lepkék népesítik be lapjait. A kérdés — ebből adódóan — nyilvánvaló: — Rajz—biológia szakon végzett Pécsett a tanárképzőn. Motívumait a tanulmányaiból vette? — A főiskolán az anatómiai rajzok is képként rögződtek bennem, nagyon közel állónak érzem a biológiát és a rajzot. Ezért is választottam ezt a szakot. A növényekkel pedig mindent ki lehet fejezni, emberi érzéseket is. Több olyan képet készítettem, amelyen a fák emberekről vallanak ... Szavai nem árulkodnak csalódottságról. Pályakezdőként Marcaliban a Mikszáth utcai általános iskolában kapott állást. Napköziben. Rajzórát csupán az utóbbi egy évben tarthatott eg-y osztályban. Két némajáték Mikrofonpróbálgatók Mindössze egy éve, hogy komolyabban foglalkoznak vele a diákok. A hangszórók már vagy „tizenöt éve porosodnak a fölyosókon; korábban jórészt csak zenei programokat sugároztak. — Az általunk csak „böm- böldének” hívott zenei műsorokat korlátoztuk. A mostani negyedik osztályosok készítették az első komolyabb műsorokat — mondja Fabók Irén, az iskolarádióért felelős tanárnő. Az igazi „stáb” ezután állt össze, a másodikosokból. A 2 A osztály 10—15 tanulója vesz részt rendszeresen a munkában, különösen Helling Zsolt, Vida Gábor, Deb- recznei IMelinda, Tóth Sándor, Vida András, Krizsán Sarolta, Tumpek Zoltán, Reichardt Edina és Illés András. A stúdióban ülünk, és az élményeikről mesélnek. — Egyszer riportot készítettünk az utcán; ezt a címet adtuk neki: Tájékoztatás a tájékozatlanságról. Ilyen kérdéseket tettünk föl az embereknek: Valós személy volt-e az a dr. Dróth, akiről az elektromos vezetéket elnevezték? Vagy egy boltban az eladótól „ballábas rollert” kértünk. A nő értetlenül bámult ránk, s bizonytalanul kérdezte: Miért? Ezek nem egyformák? A legragyobóbb esetünk Kaposváron történt: több embert megkérdeztünk, nem tudják-e, merre van a mélytengeri hadiflotta megyei kirendeltsége? Egy illető eligazított bennünket: Erre lemennek, ott az első utcán balra... abban nem vagyok biztos, hogy mélytengeri vagy milyen, de hogy hadiflotta, az biztos! Egy másik személy azt mondta, ezt az intézményt ne Kaposváron keressük, hanem Siófokon, Bogláron és Fonyódon van a kirendeltsége ... Derültség. Azután bekapcsolják a magnetofont. Részletet hallgatunk abból az anyagból, amelyet egy rádiós pályázatra éppen ezekben a napokban készítenek. A Perczel napokról 3,5 órás riportműsort rögzítettek, s most ebből akarnak egy 20 perces, tömör, lényegre törő montázst ösz- szeállítani sok zenével, érdekes véleményekkel, ellentétek kimondásával, fiatalosan. A pályázat első három helyezettje a stúdióban használatos eszközöket kap, s táján e műsor segítségével közülünk js bejuthatnak néhá_- nyan a nyári törökkoppányi országos rádiós táborba is. — öntevékenyek a gyerekek — hallom a tanárnőt. — ök maguk vásárolták például a berendezéseket, a három magnót, az erősítőket, keverőt. Még hiányzik egy igazi riportermagnó, de azért így is érdemes meghallgatni néhány, a meglevő hordozható magnóval készült riportjukat. Például a siófoki szökőkútról; még külföldiektől is véleményt kértek a sokat vitatott, mostanra már lebontásra ítélt „alkotásról”. — Réndszeresen jelentkező műsoraink is vannak — veszik át újra a szót a gimnazisták. — Ilyen például a „Hónapló”, amely magazin jellegű, sok zenével, hírekkel, sőt hirdetésekkel. Olyannal például, mint; „El. vesztettem tornacipőmet, aki megtalálja...” stb. Tavaly április elsején a tanárainkat kerestük meg, hogy meséljenek diákélményeikről, áprilisi bolondozásaikról. Szólunk a diákkörökről, szakkörökről; a pályaválasztást segíti a különböző fog• lalkozások bemutatását célzó sorozatunk. Egyes ünnepi műsorokat óra alatt sugározunk. Készítettünké felvételt; például az örkény-évfordu- lóra is. Érdeklődésünk egyre inkább a valóságfeltáró, valóságot bemutató riportok felé fordul. Igen komolyan vett játék ez. Tanulásra, gondolkodásra, figyelemre és fegyelemre kötelez, ugyanakkor a valóság megismerésére, megismertetésére is. Tanulás tehát, s kicsit tanítás is. Sok időt kíván és energiát, elképzelést, alkotóerőt igényel. Akkor is, ha csupán játéknak képzelik az egészet. Egyikőjük műszaki pályára készül, a másik színész, történész, villamos- mérnök, számítógépes szakember, közgazdász, tanár szeretne lenni. Van, aki az újságíráson is gondolkozik. — Rádiónk természetesben az iskolai propaganda egyik eszköze. Van, amikor szinte naponta dolgozunk, s olyan, is előfordult már, hogy este a takarító néni „söpört ki” bennünket. Gondunk, hogy a 15 éves hangszórók recsegnek, sercegnek, zörögnek, csak épp érteni nemigen lehet azt, hogy mit mondunk. Szükség volna lemezjátszóra, rádióra, p már említett riportermagnóra és egy jobban hangszigetelt stúdióra is; most folyik az udvaron a gimnázium bővítése, s az építkezés igen nagy zajjal jár. Sokszor csak öt óra után ülhetünk le dolgozni a stúdióban. Lehet, hogy legközelebb a munkásokat kérdezzük meg: mit gondolnak, milyen ütemben épülne föl a gimi új szárnya, ha olykor nem ketten dolgoznának és tízen néznék, hanem például fordítva volna ... Gyarmati László BEMUTATÓ ELŐTTI A STÚDIÓSZÍNHÁZBAN Szombaton kettős premier lesz a kaposvári Csiky Gergely Színház stúdiójában. Színház — szó nélkül címmel két egyfelvonásost mutat be a társulat .Acs János rendezésében; és először mutatkozik be az újjáalakított színház stúdió- színpada is. Rendhagyó színházi bemutató színhelye lesz az új stúdiószínpad. A két egy- íelvonásos történetét a szereplők némajátékkal, zenével adják elő. Ács János, a két egyfel- vonásos rendezője: Kroetz Kívánsághangverseny című egyfelvonásosát némajátéknak szánta. A darab mintegy tíz éve született, eddig amatőregyüttesek vállalkoztak a bemutatásra. A főszerepet Csákányi Eszter alakítja. Muszorgszkij—Ravel Egy kiállítás képei nagyzenekari változatára készült a másik egyfelvonásos. — A harmincegy és fél perces játék történetét magam írtam — mondta Ács János, a Színház — szó nélkül stúdióelőadás rendezője. — A zene szolgáltatta a történet alapját. Egy fiú és egy lány életén keresztül villantjuk föl az elképzelt eseményeket, amelyek Oroszországot mutatják be. Nem balett, nem is mim és nem pantomim, hanem inkább a táncszínház nyelvén fogalmaztuk meg, amit Muszorgszkij és Ravel a zenében tolmácsolt. — A felújított színház ünnepélyes átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a színház igazgatója, Babarczi László fölhívta a figyelmet arra is, hogy új lehetőségeket kínál a stúdiószínpad. A két egyfelvonásos bemutatóján a közönség erre is figyelni fog. — Munkánkat segíti a videostúdió. A .próbákról készült felvételeket részletesen elemezhetjük; nagyszerű lehetőség. Ennek a két egy- felvonásosnak nem lenne helye a nagyszínpadon, itt azonban a nézők közelsége megfelelő atmoszférát teremt az előadáshoz. Kitűnő az új világosító és hangosító berendezésünk; ezek is most vizsgáznak a nézők előtt. A bemutató szombaton 18 órakor lesz. H. B. — Ki sem próbáltak igazában, mit tudok — jegyezte meg beszélgetés közben, halványuló emlékezettel, de annál nagyobb örömmel beszélt az idei tanévről, az új feladatokról, amelyeket a gimnáziumban rábíztak. — A gyerekekkel kiállításokra járunk. A rajzórát megkedvelték, néhány hónap után már a tanulói rajzokból kiállítást is rendeztünk az iskolában. — A tantárgyak sorában itt nem az utolsó a rajz? — Felüdülést jelent a tanulók számára a rajzóra. Sikerélményhez juthatnak így diákjaink. Érzik is ezt; ezért szeretnek rajzolni. A rajzórán megszerzett tudásnak hasznát vehetik később. Fejlődik ízlésük, igényesebbek lesznek otthonuk kialakításában. A tehetséggondozásra is fordítunk időt; hatnyolc tanuló jár rendszeresen a rajzszakkörbe. Igaz, hetente -csak egyszer, mivel vesen dolgozom meleg színekkel is. Igaz is: a szoknya kék színét halvány rózsaszín melengeti: a pulóver színe... Elkísért vendéglátómhoz Gombai Gyözöné, a marcali művelődési - központ munkatársa is. A beszélgetést vele zártam. — Tervezzük, hogy a művelődési házban képzőművészeti szakkört . indítunk. Meghirdetjük: jöhet fiatal, idős. Ha lesz rá igény, Máriával megegyeztünk, az ősszel beindítjuk új szakkörünket. Mártonné Zsolnai Mária első kiállítása nemcsak bemutatkozás a közönség előtt — több annál. A gimnáziumban rövid idő alatt bizonyítani tudó rajztanár megtalálta helyét az új közösségben, s elismerik fáradozását is. Horányi Barna diákjainknak nagyon sok az elfoglaltságuk. ■ Az iskolában járva a tantestületben öröm volt tapasztalni, hogy mindenki nagyon várja Mártonné Zsolnai Mária kiállítását. — Két éve készültem erre a kiállításra. Először lépek nyilvánosság elé. Ez idő alatt én is teljesen átformálódtam. Olajjal próbálkoztam, később temperával, majd a pasztejlnek fogadtam hűséget. Nézze, milyen csúnya a kezem, ha dolgozom! A színeket a pasztellpapíron „keverem ki”. Szinte kézművesmunka az alkotásnak ez a folyamata. A szobában, ahol beszélgettünk, kék garnitúrán foglaltunk helyet. A képek zöme is kékben játszik. A tanárnő szoknyája pedig kék farmeranyagból - készült ... — Egyik kedvenc színem a kék, de mivel hideg: szí‘ P«rcz«/ rádió, Siófok Égy vámpír karrierje Drakula-túrák a kemény valutával fizetőknek A zsenge szüzek vérét szívó vámpír, Dracula fényes karriert futott be. Pályája 90 évvel ezelőtt indult —- akkor agyalta ki és vetette papírra történetét Bram Stoker ír szerző —, és azóta 30 millió példányban vásárolta meg a horrorműfaj e klasz- sziikus alkotását a „választékos ízlésű” olvasóközönség. Hasonló sikereket aratott filmvásznon is. A túlfej lett fogazatú szörny lúdbőröztető históriájából legalább 400 filmes feldolgozás született, s ezeket milliók tekintették meg. Friedrich Wilhelm Mur- nau német rendező itatta őt elsőként a filmvásznon ha- jadonok vérével. Alighanem éppen ez, az 1922-ben készült első Dracula-film volt a leghatásosabb valamennyi közül, noha — némafilm lévén — még nélkülözni volt kénytelen a horrorfilm néhány nélkülözhetetlennek ható kellékét, úgymint a baljós bagolyhuhogást, az éjféli szellemsuhogást, a vámpír-sikolyt vagy a ha- lálhörgést. Hatása a jól megválasztott műtermi li- dércfényeken túl főleg a „kísértetiesen jó” színészi alakításnak köszönhető. Nomen est omen: a címszerepet alakító Max Schreck vezetékneve „rémséget”, „borzalmat” jelent. Később olyan csillagok is vállalkoztak Dracula megszemélyesítésére, mint Laurence Olivier vagy George Hamilton. Ök nyilván pályafutásuk jelentéktelen, üzleti epizódjának tekintették e szerepüket, de olyan színészek is akadtak, akik mindvégig Draculából, bor- zadály szülte közismertségükből éltek meg. A magyar származású hollywoodi színészt, Lugosi Bélát olyan bensőséges kapcsolat fűzte ehhez a figurához, hogy környezetének meghagyta : halála után a vámpír skarlátvörös köpenyében temessék el. Kívánságát teljesítették ... Dracula még ma is, 90 év után is jól eladható — papíron, celluloidszalagon és videókazettán egyaránt. Sőt van értékesítésének egy további formája is: ez a román idegenforgalom valuta- bevételeit gyarapítja. ’ A Brassó környéki Törcsvár (Bran) várkastélyába, ahol egykor Vlad Tepes havasalföldi vajda élt, Dracula-tú- rákat szerveznek a kemény valutával fizető nyugati horrorrajongókriak. A XV. századi román uralkodónak és kastélyának annyi köze van Draculához, hogy a vajda emléke indította el Bram Stöker képzeletét a rémtörténet megírásakor, és a cselekmény is a Keleti-Kárpátok bércei közt zajlik. Vlad Tepes — aki egyébként nagy szerepet játszott a román nép törökellenes függetlenségi harcaiban — oly vérengzőn számolt le külső és belső ellenségeivel, hogy a Dracula (azaz „ördög”) ragadványnevet kapta. Az Utazás mérlege Szerdán bezárta kapuit a XI. nemzetközi utazási kiállítás és vásár a Hungexpo kőbányai vásárközpont területén. Király József, az Utazás ’88 kiállítás igazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy az idei idegenforgalmi börzén 21 ország csaknem 200 kiállítója mutatta be turisztikai ajánlatait, a látogatók száma meghaladta a 103 ezret. A résztvevő cégek, idegenforgalmi és kereskedelmi vállalatok, utazási irodák 17 millió forintos forgalmat könyvelhettek el a hat nap során. Az egész kiállítás hangulata, a felfokozott érdeklődés mutatta, hogy sokan kívánnak élni a világútlevél- adta lehetőségekkel. Erre egyébként számítottak is az utazási irodák, ajánlataik között jó néhányat kifejezetten az egyéni turisták részére állítottak össze. A külföldi cégek is felkészültek a magyar turisták tömeges fogadására.
