Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

1988. március 23., szerda Somogyi Néplap 3 Fokozni a bizalmat Az emberek akarják a változást A pártszervezetek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a területükön kialakuló feszültségek előzetes fölmérésére, és politikai eszközökkel segítsék azok okainak megszüntetését, illetve következményeik felszámolását. (A megyei pártbizott­ság szeptember 2-i határozatából.) — Az elmúlt hónapokban fő feladatunk volt minél szélesebb körben elfogadtat­ni a politikai, gazdasági, társadalmi programot — mondta Hauptman László, a csurgói pártbizottság első titkára. — A programmal kapcsolatos bizalmat és hi­tet igyekeztünk fokozni. Azt érzékeljük, hogy szavakban már mindenki azonosul az új célokkal, a cselekvést azonban helyenként még a régi beidegződések irányít­ják. Rövid idő alatt sok volt a változás, és a kommunis­ták egy része nehezen tudta követni. Voltak, akiket meglepett a nyíltság, mások azonnali eredményeket vár­tak. A KB ideológiai állás- foglalása, a párt vezető sze­repével kapcsolatos tézisek alapján sok mindent újra kellett gondolnunk s ez a párt- és a közélet pezsdülé- sét hozta. — Milyen konkrét lépése­ket tettek a megyei határo­zat megvalósítása érdeké­ben? — Adottságainkat és lehe­tőségeinket vettük alapul. Világos volt például, hogy nagyobbrészt tőkeszegény gazdálkodó egységeinkben nem számolhatunk nagy arányú termelési szerkezet- váltással; hogy kedvezőtlen adottságainkat és fejlődési hátrányainkat nem tudjuk máról holnapra megváltoz­tatná. Fejlesztési forrásain­kat az iparban elsősorban a gazdálkodást segítő techno­lógia és a termékskála kor­szerűsítésére fordítottuk. A Metalux hagyományos vas­ipari tevékenysége például műanyag- és papíripari ter­mékekkel egészült ki. A Faktornál bővítették a nyomdaipari tevékenységet, a költségvetési üzem az épí­tőipari ágazatot fejlesztette és műanyagfeldolgozó üzem­egységet hozott létre. A Napsugárban gyártmány­szakosodás kezdődött. A mezőgazdasági üzemekben a gazdálkodás „több lábon” állását szorgalmaztuk. Ezt példázza a csurgói tsz új tésztaüzeme, a berzencei tsz faipari melléküzemága és a gyékényesi tsz üzemanyag- töltő állomása. Mindez ked­vezően hatott a terület né­pességmegtartó képességé­re, mégsem elég a program céljainak eléréséhez. Sok tartalékot látunk a jobb munkaszervezésiben, a költ­ségcsökkentésben, a rend és fegyelem fokozásában, a ve­zetés színvonalának javítá­sában. — Melyek a pártszerveze­tek ezekkel kapcsolatos fel­adatai? — Figyelemmel kell kí­sérniük a vállalati magatar­tást. Ne engedjék meg a kis­kapuzást, a szabályozókra fittyet hányó gazdálkodói lépéseket; azonnal és hatá­rozottan lépjenek föl a ne­gatív jelenségek ellen. — A hétköznapokban ne­héz megfelelni ezeknek a követelményeknek. — Embere válogatja, hogy ki mennyire képes a határo­zott föllépésre. Meggyőződé­sem, hogy több a lehetőség a beleszólásra, a cselekvési­re, mint amennyivel a helyi párttestületek élnek. Vala­mennyi párttagnak úgy kell élnie és dolgoznia, hogy le­gyen erkölcsi alapja a szó­kimondáshoz, a követel­ménytámasztáshoz. — Elégségesek-e az elvi tartalmú pártirányításhoz a politikai eszközök? — A beidegződésekhez tartozik, hogy ahol bármi­lyen gond van, a felettes pártszervtől várnak közvet­len beavatkozást. A Sefag üzemegységében például erőteljes törekvés van a munkafegyelem megszilár­dítására. Volt, aki szüksé­gesnek, mások túlzónak tar- . tották a szigort, s tőlünk várták a „döntőbírói” fellé­pést. Csakhogy az ilyen ügyeket helyben kell meg­oldani. önállóság és kezde­ményezőkészség a követel­mény. A politikai módsze­rek alkalmazásában testüle­tünknek is van még tanul- nivalója. A Medicor iharos- berényi gyáregysége példá­ul pályázat útján szerzett pénzt egy fejlesztéshez. Ezt a helyi tanács is támogatta. Nekünk korábban az volt a törekvésünk, hogy a Medicor központja Csurgóra kerül­jön. A helyi érdek és áz ön­állóság szempontjai tehát ütköztek a térségi szemlé­lettel. Korábban álláspontja felülvizsgálatára utasítottuk volna a tanácsot. Most az a tanulság számunkra, hogy hasonló esetekben a helyi érdekekkel is számoló érve­ket kell találnunk, meggyőz­ve az érintetteket a terület számára ésszerűbb megoldás hasznáról. — Melyek voltak az év­kezdés fontosabb helyi ta­pasztalatai? — A tavalyinál kedvezőbb helyzetben kezdtük a mun­kát. Nem volt veszteséges téeszünk, s a gazdaságok a korábbi 22-vel szemben 40 millió forintos eredménnyel zárták az évet. Az ipari üze­mek eredménye 85 millió forintról 122 millióra nőtt, s emellett több termékük piaci helyzete is javult. Gondot okoz viszont a hazai alap­anyag-ellátás akadozása. A szállítmányok érezhető visz- szatartása elsősorban a Metalluxnak okoz nehézsé­geket. Ugyancsak az anyag- ellátástól függ, hogy mikor kezdheti a termelést a költ­ségvetési üzem műanyagfel­dolgozója. A Zrínyi téesz (! millió forint térségi támoga­tást kapott szarvasmarha- ágazata fejlesztésére. Végül is számos példa bi­zonyítja: az emberek akar­ják a változást, készek az áldozatokra és a nagyobb erőfeszítésekre is. Bíró Ferenc BECSAPOTTAN Fodor László marcali ga­rázstulajdonos, becsapottnak érzi magát: nincs a gépko­csitárolója előtt szilárd út. A másik garázssorhoz pedig be­tonozott úton hajtanak be a járművek. Fodor László ugyanannyival járult hozzá az építkezéshez, mint a má- iSik soron levő garázstulaj­donosok. Egy garázsépítő és -fenntartó szövetkezetnek a tagja. Csakhogy a szövetke­zet lidőközben megszűnt — nem külső okok miatt, ha­nem az érdektelenség miatt. 1981 áprilisában alakult a szövetkezet. A Pénzügymi­nisztérium ellenőrzési fő- igazgatóságának megyei igazgatósága azonban csak 1984 júliusában vette jegy­zékbe, mert az öttagú igaz­gatóság és háromtagú fel­ügyelő bizottsága addig nem szorgalmazta ezt. 1986-ban aztán elköltözött Marcaliból a felügyelő bi­zottság, tavaly pedig az igaz­gatóság elnöke is. A tisztsé­gek betöltésére többször hív­tak össze közgyűlést, ez azonban soha nem volt ha­tározatképes. A szövetkezet működésé­nek több feltétele van. Ezek a következők: jóváhagyott alapszabály, törzskönyvi be­jegyzés, öttagú igazgatóság, háromtagú felügyelő bizott­ság legalább évenkénti be­számolója a tevékenységéről, pénztárkönyv, értéknyilván­tartás, képviseleti könyv, bankszámla. Ezek közül a szövetkezetnek csak jóváha­gyott alapszábálya és törzs­könyve volt. A városi tanács hatósági osztálya közgyűlést .hívott össze: a 127 tagból heten (!) jelenetek ,meg. A tulajdonosok pénzét Farkas József kezelte. A közgyűlésen elmondta: út­építésre és villany beveze­tésére költött, s ezt szám­lákkal igazolja. A megma­radt összeget pedig letétbe helyezi. Csakhogy hová? Egy sorral odább ; a ga­rázsok előtt út épült már a közös (pénzből. Itt semmi. A tulajdonosok helyett azonban a hatáság semmit sem tehet. Szövetkezeti tagnak lenini ugyanis nemcsak jogosultsá­got, hanem kötelezettséget is tjelent. B. A. Ipari léxarak Az orvosi lézerek mellett ipari lézereket is gyártanak a Tungsram Elektronikai Gyá­rában Kaposváron. Részt vettek a termé­keikkel az amszterdami és a müncheni lé­zerkiállításon. A kiállításoktól a piac bővü­lését várják. Az idén nyolc TLS 61-es és három TLS 400-as piaci lézert gyártanak. Fotó: Makai Károly Növolik a pályázatok számát IFJÚSÁGPOLITIKAI TÁMOGATÁSOK A Somogy Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztá­lya csaknem hárommillió forinttal gazdálkodik az idén. Tavaly is ugyanennyit használhatott fel, de ez az összeg most kevesebbet ér, ezért szükséges az erőforrá­sok átcsoportosítása, az ala­pos mérlegelés. A tervekről Tóth Anna osztályvezető-he­lyettes beszél. — 1981 óta nem változott az a jogszabály, amely szin­te tételesen meghatározza, hogy milyen célokra hasz­nálható ez az összeg. Támo­gatunk minden olyan ren­dezvényt, amely az ifjúság széles rétegét mozgósítja, akár kulturális, akár sport­rendezvény, tábor vagy test­vérmegyei kapcsolat. Az idén a tavalyinál jóval több pénzt kívánunk pályázati úton értékesíteni. Így mi is biztosabbak lehetünk dön­tésünkben, s abban, hogy válóban jó helyre kerül a pénz. A felhasználók is job­ban magúkénak érzik így, s nagyobb felelősséggel dön­tenek a sorsáról. Többféle célra írunk ki pályázatot; többek 'között szerepel terve­inkben a vándortáborok bő­vítése s olyan komplex sza­badidős rendezvények szer­vezése, amelyeken több ge­neráció együtt vehetne részt. Ezek a tervek az egészséges életmóddal s a kormány egészségmegőrző programjá­val is szorosan összefügg­nek. Korábban a pályázatok nagy részét a felsőbb szer­vek, a KISZ Központi Bi- zöttsága vagy az Állami If­júsági és Sporthivatal érté­kelte. Nemrég e két szerv új kezdeményezésként kö­zösségi letéti számlát nyitott az ország valamennyi me­gyéjében; ennek Somogybán a Kilián városi művelődési központ a gazdája. A szám­lára, a központi szervek 1,3 milliót, a megyei ifjúsági alapból pedig 200 ezer forin­tot utaltak át, s ezt pályá­zat útján kívánják haszno­sítani. A benyújtott kéré­sekről egy helyi bizottság dönt, amely nagyobb rálá­tással, több információval rendelkezik, mint a felsőbb szervek, így várhatóan a jövőben igazságosabb dönté­sek születnek, mint koráb­ban — mondja az. osztály­vezető-helyettes, akitől azt is megtudtuk, hogy továbbra is jelentős összeget kíván­nak fordítani az egyeteme­ken, főiskolákon működő so­mogyi diákklubok támogatá­sára, annak reményében, hogy diplomájuk megszer­zése után viszatérnek me­gyénkbe a somogyiak. Továbbra is támogatják a fiatalok első, önálló otthon­hoz jutását. A korábbi se­gítségnyújtás mellett ez év­től arra is szeretnének le­hetőséget nyújtani, hogy azok a fiatal házasok, akik lemondanak lakásigénylé­sükről, a falvakban üresen álló családi házakhoz mél­tányos áron. hozzájussanak. Arról is gondolkodnak, hogy a nagykorúvá vált állami gondozottak számára is megteremtik ezt a lehetősé­get, hiszen még mindig nincs Kaposváron olyan ifjúsági otthon, ahol átmeneti elhe­lyezésükre lehetőség lenne. Az idén is támogatják a megyében működő ifjúsági klubokat, igaz, valamivel szerényebb mértékben, mint a korábbi esztendőkben. Tel­jesen megszűnik viszont az általános iskolások ország­járó osztálykirándulásainak a támogatása; erre a teljes ifjúságpolitikai összegnek több mint a negyedét hasz­nálták fel. ïzek a kirándulások egy­re drágábbak lesznek, s cél­szerűbbnek láttuk, ha el­sődlegesen - az egészséges életmódot is szolgáló turisz­tikai és vándortáborökat tá­mogatjuk. Nincs kiemelt tá­mogatási körünk, minden olyan területet támogatunk, amely a fiatalok széles réte­gét mozgósítja — mondja Tóth Anna. H. Ë. ELLENŐRZÉS MŰSZERREL Hová folyik a víz? Gyakran fölteszik a bala- tonfenyvesi lakosok és villa- tulajdononok azt a kérdést: hová folyik a víz? Amióta ugyanis megemelkedett a Balaton vízszintje, azóta a mélyebben fekvő területeken a talajvíz is magasabbra szökött. „A víz tisztasága érdekében szükség volt a Balaton víz­szintjének emelésére” — tartják a Balatoni Vízügyi Igazgatóság siófoki kiren­deltségén. A Sió-zsilip gya­koribb megnyitásának a ma­gyar tenger idegenforgalmi vonzereje látná a kárát. A fenyvesi telektulajdono­sok földfeltöltéssel védekez­nek a kellemetlen állapot el­len. így történt ez a Fecske utca 7 és 9 számú telken is. Gábor Mihály és Gábor Boldizsár úgy töltötték fel telküket, hogy azt megelőző­en „elfelejtettek” engedélyt kérni a -helyi tanácson. Az ügy a Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság asztalára került, s a vizsgá­lat eredményeként a fonyó- di tanács kötelezte az enge­dély nélküli földfeltöltőket az eredeti állapot helyreál­lítására. — Mikor minősül engedély nélkülinek az ingatlanfel- töltés? — kérdeztük Fülöp Gyulát, a megyei tanács épí­tési és vízügyi osztályának építéshatósági csoportve­zetőjét. Az ügy ugyanis ide került, miután Gáborékmeg- föllébbeztek a fonyódi ta­nács határozatát. — Ha a víz a szomszéd telkére folyik, a féltöltés en­gedély nélkülinek minősül. Ezt hitelt érdemlően az ille­tékes tanács műszáki osztá­lyának munkatársai tudják műszerek segítségével megál­lapítani, ezért tanácsos min­den esetben engedélyt kérni. — A telkeken gaz- és sze­méttelep volt — vélekedik Gábor Mihály —, melyet a balatonkeresztúri szemét­telepre szállíttattam. Mű­szerrel ellenőriztem a lejtést, s megállapítottam, hogy az ■az utca felőli árok felé lejt, kétszázalékos mértékben, te­hát nem folyik a víz a szom­széd telkére. Hogy végleg kizárjam ennék lehetőségét, betontalpú kerítést építek a telekhatáron. A földet pedig tömöríteni és hengerelni fo­gom. Az ügy köziben a megyei tanács építési és vízügyi osz­tályáról ismét a fonyódi ta­nácshoz került. ■Lombár Gá­bor előadó műszeres bemé­réssel győződött meg Gábo- rék igazáról, s a következő döntést hozta: „A telkek ke­leti és déli határvonalán tíz centiméter magas betonsávot kötelesek Gáborék építeni. Ha ezt nem teszik meg, tíz­ezer forint bírságot kell fi­zetniük.” A Víz okozott bosszúságot Berkes Jánosné Vörösmarty utcai nyaralótulajdonosalak is. Szomszédai a saját terü­letüket annyira feltöltötték, hogy valahányszor esett az eső, a telken húsz centimé­teres víz állt. A tanácson megállapították, hogy a fel­töltés nem haladja meg a megengedett imértéket. — Hogyan lehetne csök­kenteni a panaszosok szá­mát? — fordultunk kérdé­sünkkel Kottász Lászlónéhoz, a fonyódi tanács építésügyi főelőadójához. — Ha a közúti igazgatóság kitisztítaná a 7-es út mentén levő árkokat, könnyebben el­folyna a víz. Ezenkívül prog­ramot dolgoztunk .ki a csa­padékvíz elvezetésére: a he­lyi szennyvíz-társulatot bel­víztársulattal bővítjük ki. Már elkészülték a kiviteli tervek; a belvizet a berek­be vezeik majd el. 'Ez mint­egy kétszázmillió forintos beruházás ; hatvan százalék­ban a lakosság pénzére szá­mítunk. Balázs Andor

Next

/
Oldalképek
Tartalom