Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
2 Somogyi Néplap 1988. március 18., péntek Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ményt nyilvánított a tervezett módosításokról, valamint a csatolt minisztériumi végrehajtási utasítás-tervezetekről a Fogyasztók Országos Tanácsa is. Célszerű lenne a nagyszámú, főleg a Kereskedelmi Minisztérium végrehajtási utasítási tervezetében részletesen is felsorolt kapcsolódó rendelkezéseket felülvizsgálni és egyszerűsíteni. Mindezek figyelembevételével az élelmiszerekről szóló törvény módosításának javaslatát a bizottság nevében elfogadásra javasolta. Kopp Lászlóné (Borsod- Abaúj-Zemplén m.), Kovács Lászlóné (Budapest), Morav- csik Ferencné (Bács-Kiskun m.), Somlai Gyula (Vas m.), Lásztity Radomir (Budapest) szólalt fel ezután. Váncsa Jenő válasza Váncsa Jenő reagált aminőséggel kapcsolatos észrevételekre, elismerve, hogy a magasabb értékű élelmiszer előállításához magasabb színvonalú technológia, hozzáértés szükséges. A gyártóknak, forgalmazóknak, kereskedőknek azonban maradéktalanul ki kell használni a már meglévő lehetőségeket is. Szólt arról is, hogy sok károsodás éri a terméket a kereskedelemben, amíg a fogyasztóhoz eljut. A termelőknek, a feldolgozóknak és a kereskedőknek együtt kell garantálniuk a megfelelő minőséget. Ezt igyekeznek a törvény eszközeivel alátámasztani. — Tudomásul kell venni — húzta alá —, hogy nincs többféle minőség a piacon. A hazai, a szocialista és a tőkés piacra egyaránt minőségi árut kell gyártani. Végül az élelmiszerminőség javítása érdekében figyelembe ajánlotta azt a? elvet, amely szerint „a vevőnek mindig igaza van”. Határozathozatal következett. A képviselők a módosításról szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — elfogadták. Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatója Ái új adórendszer bevezetésének tapasztalatai Ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a parlament tavaly őszi ülésszakán fogadta el a kormány stabilizációs munkaprogramját. A végrehajtás részét jelentő idei gazdasági folyamatok még kevéssé ítélhetők meg, részletes beszámoló tehát csak a Parlament nyári ülésszakán lehetséges. 1988 első két hónapjának adatai azt jelzik, hogy ha nem is az év végi lendülettel, de rendben folyik a termelés, nagyobb fennakadás nincs. Az ipar termelése a tavalyi első két havinál 1,3 százalékkal több. A kivitelező építőiparé kiugróan nőtt. Ebben nagy a szerepe annak, hogy tavaly kemény, az idén pedig enyhe volt a tél. Az idei évkezdéskor a gazdasági folyamatokra természetesen hatott a múlt évi felvásárlási láz. A termelési és forgalmazási folyamatok azonban fokozatosan visszaáll- nak normális medrükbe. Az első két hónapban — összehasonlító áron számítva — a tavalyihoz képest 9—10 százalékkal kisebb a kiskereskedelmi forgalom. Megállt a lakossági betétállomány csökkenése, sőt, ha a szokásosnál jóval kisebb összeggel is, de nőtt a betétállomány. Az állami költségvetés első két havi hiánya jóval kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Kedvezően alakul eddig a konvertibilis külkereskedelem. Az év első két hónapjában az előző évek elejéhez képest az export jelentősen nőtt, az import lényegében a tavalyi szintű, a külkereskedelmi passzívum a múlt évinek egyharmada. Mind a múlt évi vállalati mérlegek, mind az idei pénzfolyamatok igazolják, hogy a gazdaságban a belföldön felhasználható áruk értékénél nagyobb pénz- mennyiség van. Mind az 1988. évi népgazdasági terv, mind a kormány stabilizációs programja elengedhetetlenné teszi a szigorú pénzpolitika folytatását, felhasználva természetesen az eddigi tapasztalatokat. Döntés született, hogy az érdekeltek dolgozzanak ki olyan módszereket, amelyek a következő hónapokban egyrészt lehetővé teszik a jól dolgozó vállalatok hiteligényeinek zavartalan kielégítését, a másik oldalról pedig — gazdaságpolitikánkkal összhangban — tényleges szelektivitást alkalmaznak és megszüntetik, de legalább fokozatosan mérséklik az indokolatlan pénzbőséget. Ezután a pénzügyminiszter az uj adórendszer bevezetését értékelte. Az átállás a gazdasági életben nem okozott nagyobb fennakadásokat, a bevezetett adórendszer működőképes. A készletek átárazása megtörtént. A vállalatok, intézmények dolgozói a bruttósított béreket megkapták, a kifizetésekből a személyi jövedelemadóelőleget levonták. Az általános forgalmi adót megfelelő nagyságrendben befizetik, és az arra jogosultak vissza- igénylik. Repdben folynak a társadalombiztosítási kifizetések. Az adórendszer előkészítéséhez jobb lett volna, ha van még néhány hónapunk. A hiányosságok nagyobb része azonban akkor sem lett volna elkerülhető, mert a gyakorlati működés hozta és hozza létre azok többségét. Tagadhatatlan, hogy vannak működési zavarok is. Az előkészítés közben elhúzódtak az elvi viták, kevés idő maradt a végrehajtás kidolgozására. Sok jogszabály későn jelent meg. A valós hiányok pótlásáról a kormány intézkedik. A gyermekes családok helyzetének javítása csak úgy képzelhető el, ha annak költségvetési ellentételét megteremtjük, mert e téren a pénzügyi lehetőségek hiányában nincs mozgásterünk. Az elmúlt napokban a Minisztertanács irányelvekben fogalmazta meg a vállalati árpolitika követelményeit. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy terven felüli áremelést előidéző központi intézkedést nem hoz, állami, gazdasági intervencióval, a kínálat ösztönzésével, az érvényes árszabályok megtartásával gátat szab az áremelkedéseknek. Az indokolatlan áremelések elleni fellépésben kéri a társadalmi szervezetek és a lakosság együttműködését. — Hat képviselő javaslatot juttatott el az Ország- • gyűlés elnökéhez, amelyben kérik, hogy a Magyarországon letelepedni szándékozó külföldiek helyzetének javítása érdekében hozzunk létre egy külön pénzügyi alapot. A képviselők javaslatával a kormány egyetért, és — más előirányzatok terhére — 300 millió forint átcsoportosítását tervezi e célra. A kormány nevében kérem ehhez a parlament egyetértését — mondotta végezetül Villányi Miklós. Az Országgyűlés a pénzügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. Ezután a 300 millió forint értékű letelepedési alap létesítését — a Pénzügyminisztérium tájékoztatójában elhangzottaknak megfelelően — 12 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Űjabb napirendi pontra áttérve Sarlós István, az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottságának, valamint a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának együttes jelentését terjesztette a képviselők elé a Ferihegyi nemzetközi repülőtér zajövezeteiben teendő környezetvédelmi intézkedésekről. Elmondotta: az Országgyűlés múlt év december 17-i ülésén Dobos Ferencné (Pest m.), a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet üzemgazdasági osztályvezető-helyettese interpellált a Ferihegyi nemzetközi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában. A közlekedési miniszter válaszát az Országgyűlés nem fogadta el. Az ügyet átadták további vizsgálatra az Építési és Közlekedési Bizottságnak, valamint a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak. A két bizottság a vizsgálatot elvégezte, s megállapították: a Ferihegyi repülőtér létesítése és fejlesztése időszakában a környezetvédelmi előírások még nem voltak összhangban a mai igényekkel. Az új beruházásoknál és a rekonstrukcióknál a jövőben már az előkészítési időszakban meg kell teremteni a környezetvédelmi előírások betartásának feltételeit. A három zajövezetben — ahol jelenleg 10 767 lakóépület van és 64 600 ember él — a közlekedési tárca 1985-ig 44 millió forintot fordított zajvédelemre. Az I. számú pálya és a járulékos létesítményei korszerűsítésére a közlekedési tárca, — az eszközök átcsoportosításával — 1986—87-ben egymilliárd 50 millió forintot használt fel. A pálya forgalomba helyezését követően bevezették a kétpályás környezetkímélő repülési rendet. így az érintett lakóterületek zajterhelése Rákoshegy és Vecsés környékén, valamint az egyéb területeken is mérséklődött. A bizottságok több javaslatot fogalmaztak meg a kormánynak. így tudomásul vették, hogy a kormány a VII. ötéves tervidőszakban 600 millió forintot fordít a belső zajövezet környezetvédelmi munkáira. Szükségesnek tartják a Ferihegyi nemzetközi repülőtérrel kapcsolatos környezetvédelmi intézkedések haladéktalan megkezdését. INTERPELLÁCIÓK Kovács Lászlóné (Budapest), a Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője a szociális és egészségügyi miniszterhez intézett interpellációt az abortuszbizottsá- gok megszüntetése tárgyában. Dr. Csehák Judit válaszában ismertette: ahhoz, hogy a rendelkezést hatályon kívül helyezhessék, számos újabb intézkedésre van szükség. Nem lenne helyes az egész társadalmat érintő ügyben csak szakmai vélemények alapján és szűk körben dönteni. Meg kell hallgatni mások: a vallásos meggyőződésű emberek, az idősebbek és az érintettek, a fiatalok véleményét. Az interpellációra adott választ a képviselő, majd az Országgyűlés — két tartózkodással — elfogadta. Movik Lászlóné (Pest m.), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke Vác város és környékének sorozatos villa- mosenergia-el'látási problémái tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Indítványozta, hogy készüljön átfogó rekonstrukciós terv a villamos rendszerek műszaki színvonalának javítására. Az interpellációra válaszolva Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár elmondotta, hogy az észrevételek megalapozottak. Kifejtette: a múlt év márciusában megkezdett és idén októberben befejeződő váci transzformátorbővítés eredményeként a térségben a villamosenergia-ellátás biztonságosabbá válik. Az interpellációra adott választ a képviselő, majd az Országgyűlés — három tartózkodással — elfogadta. Morvay László (Budapest), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke a lakónyilvántartás tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Megismételte az Országgyűlés 1986 decemberi ülésén elhangzott kérdését: milyen intézkedést tervez a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás megszűnéséből eredő visszaélések kiküszöbölésére. Horváth István belügyminiszter az interpellációra válaszolva tájékoztatta a képviselőket, hogy a minisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal és más főhatóságokkal közösen elvégezte az akkor megígért vizsgálatokat. Pálfi Dénes (Zala m.), a Növénytermesztési és Minősítő Intézet Fajtakísérleti Állomásának vezetője az Országos Árhivatal elnökéhez intézte interpellációját. Elmondta, hogy az ország 1962- ben befejeződött teljes villamosítása új feszültséget szült, sértő, mára már elfogadhatatlan árkülönbséget teremtett a fővárosi és a vidéki áramfogyasztók között. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke — egyebek között — kijelentette: a kormányzat célja a jelenlegi közigazgatási besorolásoktól függő áram- díj-rendszer megszüntetése, s egy, az önköltség átlagos szintjét kifejező, igazságos, országosan egységes tarifa- rendszer fokozatos megvalósítása. Az államtitkár válaszát az Országgyűlés nagy többsége nem fogadta el, ezért a Terv- és Költségvetési Bizottság, valamint az Ipari Bizottság a témát megvizsgálja, és a következő ülésszakon jelentést tesznek erről. Tóth Attiláné (Budapest), az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának üzemmérnöke a magántulajdonú üzletbérlemények felmondása tárgyában interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter utalt arra, hogy az 1984-es minisztertanácsi rendelet több évtizedes feszültséget oldott fel, addig ugyanis az épület tulajdonosa hosszú, évekig nem mondhatott fel, csak akkor, ha cserelehetőséget biztosított az üzletet fenntartó állami vagy szövetkezeti szerv részére. A rendelet kiadásakor, 1984- ben már tisztában voltak azzal, hogy a felmondási jog érvényesítése a kereskedelemben feszültséget okozhat. Ezért két lényeges korlátot iktattak közbe. Ma is egyéves felmondási határidő van érvényben, s szabályozták, hogy nem lehet minden indok nélkül felmondani. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Tímár Mátyás, az MNB elnöke — kiegészítve a pénzügyminiszter beszámolóját — arról szólt, hogy a szigorúbb pénzpolitika ellenére úgy ítéli meg: a hitel- lehetőségek korlátozása nem olyan mértékű, hogy az elviselhetetlen terheket róna a gazdálkodásra. Elismerte azonban, hogy a hitelállomány növelése nem követte a termelés és a forgalmazás folyó áron számított növekedését. De ez nem is volt cél. A kereskedelmi bankoknak — mondotta — úgy kell irányítaniok hitelpolitikájukat, hogy jól fel tudjanak készülni a szezonális igények kielégítésére. Ez nem minden esetben történt meg — mondotta. Sütő Kálmánnak (Vas m.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesének a Rába mentén árvízveszélynek kitett területek ármentesítése tárgyában az Országgyűlés múlt év decemberi ülésén feltett kérdésére Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a kérdés nemcsak egy folyószakasznak a problémája, tudniillik az az állapot, amely a Rábának Sárvár és Szentgotthárd szakaszára jellemző, áll a Répcére, az Ipolyra, a Her- nádra, a Sajóra, a Bodrogra és a Krasznára is. A topográfiai sajátosságokat szem előtt tartva a vízügyi igazgatás nem gondolt korábban arra — és a minisztérium sem tervezi —, hogy árvízvédelmi töltésekkel védje meg az árterületeket. Peják Emil törvényalkotási javaslatára reagálva Markója Imre igazságügy-miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar állam már hosszú évek óta nagy jelentőséget tulajdonít a hazai sajátosságokat figyelembe vevő, ugyanakkor a nemzetközi követelményekhez és megállapodásokhoz igazodó nemzetiségi politika kialakításának. A hazai és a nemzetközi közvélemény egyaránt elismeréssel nyugtázza, hogy e politika gyakorlati érvényesítésében nem lebecsülendő eredményeket értünk el. Ehhez hozzájárultak azok a magas szintű jogszabályok is — köztük az alkotmány, a tanácstörvény, az eljárási törvények, az oktatásról és a közművelődésről szóló törvé nyék —, amelyek nemzetiségi politikánk végrehajtásának jogi biztosítékait szavatolták. A nemzetiségek jogegyenlőségének kérdését soha nem lehet lezártnak tekinteni, ezért Markója Imre, a kormány nevében támogatásáról biztosította Peják Emil javaslatát: vizsgálják meg egy egységes nemzetiségi törvény megalkotásának kérdését. Ezzel kapcsolatban az igazságügy-miniszter kérte a képviselőket, hogy a Miniszter- tanács — minden bizonnyal pozitív — állásfoglalásáról az év végén tájékoztathassák a parlamentet. Az időpont meghatározásánál figyelembe vették, hogy az idén megkezdődnek, illetve lezajlanak a nemzetiségi szövetségek kongresszusai. A kormány e tanácskozások véleményét, javaslatait is hasznosítani kívánja a törvény- előkészítő munkában. Ugyancsak fontos körülmény, hogy az idén megkezdődik az alkotmány reformjának előkészítése, aminek jelentős kihatása lehet a nemzetiségi problémakör egészére, illetve az alkotmányon kívüli jogi szabályozás mikéntjére is. Az Országgyűléstől válaszának tudomásul vételét kérve Markója Imre reményét fejezte ki, hogy közös erőfeszítéssel, a parlament illetékes bizottságaival szoros együttműködésben a jogi rendezést illetően is sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek előbbre viszik a hazánkban élő nemzetiségiek ügyét, s ezzel növelik politikai és erkölcsi hitelünket a világban. Peják Emil törvényalkotási javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István — ezzel befejezte munkáját.
