Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
1988. március 18., péntek Somogyi Néplap 3 Kádár János munkamegbeszélése iparvállalatok vezetőivel Ma; zárómegbeszélések Mihail Gorbacsov Dubrovnikban Jugoszláviai látogatásának harmadik napján Mihail Gorbacsov beszédet mondott az ország parlamentjében. A képen: az SZKP KB főtitkára és felesége távozóban az épületből Mihail Gorbacsov egynapos szlovéniai tartózkodásának befejeztével a délutáni órákban különrepülőgépen Ljubljanából elutazott Dub- rovnikba, ahol a Horvát Köztársaság állami- és pártvezetői ünnepélyesen fogadták. A szovjet párt főtitkára, felesége és kísérete röviddel később megismerkedett az Adria-parti történelmi város leghíresebb műemlékeivel, majd gépkocsin a közeli üdülőhelyre, Kupariba hajtatott, ahol a „Jadranka” villában véleménycserét folytatott Ante Markovics- csal, a Horvát Köztársasági Elnökség elnökével, Sztanko Sztojcseviccsel, a Horvát Kommunisták Szövetsége KB elnökével és Antun Milo- viccsal, a köztársasági kormány elnökével. A találkozó napirendjén a Szovjetunió, valamint Jugoszlávián belül Horvátország közötti együttműködés időszerű kérdései szerepeltek. Este a Kupari „Grand” szálló dísztermében Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnöksége elnöke, Lazar Moj- szov, a JSZSZK Elnökségének elnöke és feleségeik vacsorát adtak Mihail Gorbacsov és felesége tiszteletére. Az SZKP KB főtitkára pénteken délelőtt Kupariban zárómegbeszélést folytat Lazar Mojszovval és Bosko Kruniccsal, s hétfő óta tartó jugoszláviai hivatalos baráti látogatását befejezve Dubrovnikből a déli órákban repülőgépen hazaindul Moszkvába. * * » Amerikai részről egyelőre Nem hozott előrehaladást a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 44. fordulója. Ezt állapították meg mind a Varsói Szerződés, mind a NATO részéről a Becsben már több mint tizennégy éve folyó tárgyalások csütörtökön tartott 475. ülésén, amely egyúttal a január 28-án kezdett 44. fordulót is lezárta. A felek megállapodtak, hogy a bécsi megbeszéléseket kéthónapos szünet után folytatják. A fordulózáró ülésen a VSZ-tagállamok küldöttségeinek nevében Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel delegáció vezetője értékelte a megbeszélések utóbbi másfél hónapját. Megállapította: a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat a most véget ért tanácskozási szakasz sem itudta kivezetni a zsákutcából, mert a NATO-álla- mok merev álláspontja továbbra is akadályozza a nem hangzott el hivatalos állásfoglalás Mihail Gorbacsov új javaslatáról, amelyben a Földközi-tenger térségében állomásozó hadiflották befagyasztását, csökkentését vetette fel. Charles Redman, a külügyminisztérium szóvivője szerint a kormánynak egyelőre még nem volt ideje és módja tanulmányozni a javaslatot. Redman haladéktalanul leszögezte azonban, hogy „az Egyesült Államoknak alapvető érdekei” fűződnek a földközi-tengeri térséghez és Washington „kötelezettséget vállalt magára NATO-szö- vetségesei iránt” ebben a körzetben is. A szóvivő szerint mindenfajta javaslatot csupán ebből a szemszögből lehet megvizsgálni. Az Egyesült Államok mintegy ötven hadihajót, illetve kiszolgáló egységet állomá- soztat a Földközi-tengeren, a 6. amerikai flotta keretében. Gorbacsov javaslatait csütörtökön részletesen ismertette az amerikai The Washington Post, úgy vélekedik — nyugati diplomatákra hivatkozva, — hogy a szovjet vezető „a balkáni és az arab államok kedvező véleményét” akarja megszerezni a javaslathoz. A lapok nagy figyelmet szenteltek Gorbacsov egyéb kijelentéseinek is. A belgrádi beszédből kiemelik azokat a megállapításokat, amelyek a szovjet—jugoszláv viszony alakulására vonatkoznak, de egyúttal jelzik azt is, hogy a szovjet vezető bírálta a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján a nukleáris fegyverzet „korszerűsítéséről” hozott döntéseket. tényleges csökkentést és kölcsönösen elfogadható ellenőrzési rendszert eredményező megállapodás létrehozását. Rámutatott, hogy a szovjet—amerikai rakétamegállapodás javította a nemzetközi helyzetet és kedvező hatással van a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon résztvevő államok biztonságára is. Ennek ellenére nem múlt el a fegyverkezési hajsza folytatódásának veszélye, mert a NATO a jelek szerint a hagyományos haderő és fegyverzet terén „kompenzálni” akarja a rakétamegállapodásban előirányzót c leszerelési lépést. A lengyel küldöttség vezetője felhívta _a figyelmet a hagyományos "haderő csökkentéséről tervezett európai tárgyalásokban rejlő lehetőségekre, s hangoztatta: csak a kölcsönös érdekek figyelembevételével, kellő jóakarattal, megértéssel és valóságérzékkel lehet megállapodásra jutni. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtök délután az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az OKISZ szervezésében iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. budapesti székházában. Kíséretében volt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkáira. Kádár Jánost Bercez Frigyes ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke fogadta, majd megkezdődött a kötetlen eszmecsere. Első ként Berecz Frigyes vázolta a minisztérium irányításához tartozó ágazatoknak az év első két hónapjában eléri eredményeit, s megfogalmazta azokat a tennivalókat, amelyek az év kezdetén nyújtott biztató teljesítmények tartóssá tételéhez szükségesek. Szólt az erőteljesen javuló tőkés exportról, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az évkezdő sikerek még nem adhatnak okot a megnyugvásra. Beszámolt arról is, hogy az átlagosnál jobban gazdálkodók lehetőségeit még nem sikerült kellőképpen javítani: a pénzügyi szabályozás terén történtek előrelépések, de ezek hatása még nem éri el a megkívánt szintet. Foglalkozott az ipari szolgáltatások kérdéseivel, rámutatva, hogy e terület fejlesztése elengedhetetlen az ipar hatékony működéséhez. Kiemelte a termelőmunka szubjektív feltételeinek fontosságát. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója kifejtette, hogy az iparnak, de az agrárgazdaságnak is több forrásra, nagyobb mozgástérre van szüksége. A szerkezetváltással kapcsolatban sürgette a szemléletváltozást. Nézete szerint ugyanis nincs igazuk azoknak, akik azt hangoztatják, -hogy ezt is csak pénzzel lehet elérni. Beck Tamás a magyar Jíönnyűiparban eddig elért exportnövekedésre hívta fel a figyelmet, rámutatva arra is, hogy nagyobb gondot kell fordítani az import helyettesítésére, a gazdaságdiplomáciai munkára. Szükségesnek ítélte a teljesítménnyel arányos differen- cált bérezési lehetőségek fokozottabb kiterjesztését és hangoztatta: a Magyar Gazdasági Kamara a reform szellemében mindent megtesz azért, hogy a vállalatok mozgástere bővüljön. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója a párttagkönyv-cseré- ket megelőző egyéni beszélgetésekre hivatkozva elmondta, hogy a dolgozók a kibontakozási feladatok végrehajtásáért sokat vállalnak. Ezt jelzi az is, hogy dolgozóik 32 millió forint értékű vagyonjegyet jegyeztek. Kifejtette azt is, hogy nem kicsit jobban, hanem másként kell dolgozni a gazdasági és a politikai munkában is. Beszámolt a gazdasági vezetőknek arról a sajátos helyzetéről is, hogy egyszerre munkaadók, és részben betöltik az adóhivatal szerepét is. Fera Ferenc, a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezér- igazgatója a többi között arról szólt, hogy az utóbbi időben kedvezőtlen kép alakult ki az ágazatról. Mint mondta, a tömegtájékoztatás nem a valóságos folyamatokat, lehetőségeket vizsgálva értékelte a szénbányászat helyzetét, pedig a bányászok igen sök áldozatot hoztak. Köveskuti Lajos az ipari szövetkezetek nevében a kis és közepes nagyságú üzemek helyzetéről adott képet. Elmondta, hogy az ipari szövetkezetek tavaly 22 százalékkal növelték a teljesítményüket Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója szükségesnek ítélte, hogy mielőbb döntés szülessen a villamos- energia-termelés növeléséről, mert ha a jelenlegi helyzet nem változik, az ellátási problémákhoz vezethet. Fehér Erzsébet, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat vezérigazgatója fontosnak minősítette a szabályozók stabilitását, mondván, hogy ez bizalmat ébreszt a gazdálkodókban. A tag- könyvcserék tapasztalataira utalva beszámolt arról, hogy kollektívájában az eddigi eredmények adják a jövőbe vetett bizalom alapját. Hibának minősítette, hogy manapság sokan csak a negatívumokat, a gazdaság gyengeségeit emelik ki, s felnagyítják a problémákat. Horváth Ede, a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója — ez utóbbi gondolatot mintegy kiegészítve — annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdaság nem válságban, hanem változó helyzetben van. Ez a világgazdaság valamennyi résztvevőjére érvényes megállapítás. Személyes tapasztalatai alapján szólt arról, hogy országunk politikai megítélése kedvező a nagyvilágban, ám ez a gazdaságunkra ma már nem mindig vonatkozik. Nagy nyomatékkai szólt a műszaki képzettség növeléséről, a szakmai tudás javításáról, mindkettőt a haladás alapkövetelményének ítélve. Gábor András, a Tungsram Rt., a tanácskozásnak helyet adó vállalat vezér- igazgatója kiemelte a társadalompolitikai problémák megoldásának fontosságát. A jól szervezett munka az emberek hangulatát is befolyásolja. Hangsúlyozta a határozatok következetes megvalósításának érdekében a nagyobb határozottságot. Ezt követően Kádár János megköszönte a tájékoztatást, és kifejtette vléeményét az elhangzott kérdésekről, észrevételekről. A találkozó befejezése után a párt főtitkára nyilatkozatot adott a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Rámutatott, hogy mindennapi tennivalóink középpontjában háfrom kérdés áll: az 1988-as év népgazdasági feladatainak eredményes megoldása, amely most különösen nagy figyelmet kíván, mert az amúgy is megújuló gazdálkodási rendünket két új adórendszer is befolyásolja. A második feladat a párt vezető szerepével foglalkozó vitákhoz, a politikai intézményrendszer működésének elemzéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik. S a harmadik feladat: felkészülés az országos pártértekezletre. Mi, akik a párt Központi Bizottságában dolgozunk, rendelkezünk a munkánkhoz szükséges megfelelő informárciókkal, ismerjük a jót és a rosszat egyaránt. Ez többnyire jelentésekben kerül elénk, de én mindezt szeretem közvetlenül is hallani, például az ilyei kötetlen beszélgetéseken, találkozókon, hogy lássam az emberek arcát, halljam, mi foglalkoztatja őket. Ezeknek a beszélgetéseknek van egy sajátosságuk. Itt nincs napirend, nincs határozat, hanem informáljuk egymást arról, kit mi foglalkoztat, kinek mi a gondja, véleménye. Nem titokzatos dolgokról van szó, hanem arról, ami napjainkban minden embert foglalkoztat. Számomra ezek a találkozók sokat jelentenek, mert különböző területek felelős embereinek véleményét ismerhetem meg arról, hogyan látják a helyzetet, a hangulatot. Hadd mondjam meg: általános vélemény szerint Magyarországon semmiféle értelemben nincs válság. Nagy és nehéz problémáink vannak, nagy és nehéz feladatokat kell megoldanunk következetes, szívós munkával, módszereink és stílusunk megújításával. Ez a mai találkozó azért is jelentős, mert az ipar nagyvállalatainak vezetőivel beszélgethettem. Az a benyomásom, hogy a valóságos helyzet jobb, mint a hangulat. S jobb annál, amilyet a tájékoztatási eszközök tükröznek. Az egyik felszólaló említette is, hogy most divat „bátornak” lenni, most mindenki újít, bírál, kritizál. Ez elviselhető, de az már baj, ha mindez pesszimizmust sugall. Most az ipar dolgozóival találkoztam, és ismert problémákról beszélgettünk, arról, hogy országunk adottságaiból következően nekünk kiterjedt nemzetközi közegben kell dolgoznunk, s nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is. Gondoljuk csak meg: nemzeti jövedelmünknek csaknem a fele a nemzetközi áruforgalomban realizálódik. Alapvető követelmény tehát, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyek a magyar nép- gazdasáig számára is hasznosak, előnyösek, s olyan minőségben, olyan áron, amely a nemzetközi piacokon is versenyképessé teszi őket. A piacnak, minden piacnak, igényei vannak. Ma ■részt vettem az Országgyűlés ülésén, ahol a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Váncsa elvtárs azt mondta: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy háromféle piacot különböztetünk meg egymástól. A hazai piacot, a szocialista piacot és a tőkés piacot. A minőségi követelmények mind a három piacra érvényesek, itthon is, a szocialista világban is, s a kapitalista piacon is csak jó és tartós minőségű, megfelelő árukkal tudunk boldogulni. A politikai struktúra alapkérdését én abban látom: meglevő intézményeinket meg kell erősíteni, gyakorlatukat tovább kell fejleszteni, hogy mindegyik a rendeltetésének megfelelően dolgozzon. Jó érzéssel távozom, mert hasznos volt ez a kötetlen beszélgetés. Elivtársaimnak is ajánlom: külön napirend nélkül folytassanak időközönként kötetlen eszmecseréket, mert ez nagyon sokat segít a kölcsönös megértésben, abban, hogy nagyobb legyen közöttünk a bizalom, és ezeknek megfelelően cselekedjünk. Köszönöm, hogy alkalmat kaptam mindezek elmondására — mondotta végezetül Kádár Jáinos. Az iparvállalatok vezetői több problémát vetettek fel. Szóvátették, hogy a közgazdasági szabályozók nem stabilak. Ebben igazuk van, de a stabil közgazdasági szabályozókhoz is bizonyos feltételek szükségesek. Azért dolgozunk, hogy ezeket a feltételeket megteremtsük, és az iparvállalatok is több évre tudjanak tervet készíteni. De az is tény, hogy ugyanazon közgazdasági feltételek között a vállalatok nem egyformán dolgoznak. Vannak, amelyek korszerű terméket megfelelő áron tudnak a szocialista és a nem szocialista piacokra szállítani, s ezzel világszerte elismerést vívnak ki. Az ilyen magas színvonalon dolgozó iparvállalatok száma, ha lassan is, szaporodik. Jó volna, ha erről is tudomást szerezne a közvélemény. Itt szóvátette valaki, hogy a bányászok is keményen dolgoznak, nehéz munkát végeznek, becsülettel eleget tesznek kötelezettségeiknek. Ennek tükrözését hiányolták a tömegtájékoztatási eszközökben. A pártértekezletről az én véleményemet tudom elmondani, hiszen még csak készülünk rá. Azt hiszem, arra van szükség, hogy ezen a tanácskozáson is megerősítsük a Magyar Népköztársaság szilárd alapjait, az elért eredményeket, s azokat minden területen továbbfejlesz- szük. A világ most elsősorban a szovjetunióbeli peresztrojkára figyelve foglalkozik azzal a megújítási feladattal amely a szocialista világban végbemegy. Mindez végső soron a szocialista építés gyakorlatának megújulását, a nemzetközi viszonyok javu lását fogja eredményezni. Ennek a megújulásnak mindenütt — a Szovjetunióban, Kínában, számos más szocialista országban — az első és legfontosabb ismertetőjele a realitás. Mindebből, a jelenlegi világfolyamatokból én azt a következtetést vonom le. hogy azok a törekvések, amelyeket a Magyar Népköztársaság már sok éve folytat, nemzetközileg is elismertekké váltak, és általuk jelen vagyunk a szocialista gyakorlat megújulásának fő áramlatában. Bízhatunk a nemzetközi feszültség csökkenésében, a béke megszilárdításában, amelyek kedvező nemzetközi feltételek, ahhoz, hogy a szocialista építés magasabb szakaszába léphessünk. A többi hazai munkánkon múlik. A pártértekezlet a soron levő kérdéseket önmagában nem tudja megoldani, hiszen nem tud versenyképes, megfelelő minőségű, minden piacon értékesíthető árut gyártani. S a politikai struktúra változtatása, fejlesztése is időt igénylő folyamat. Nem lehet egy pillanat alatt ilyen kérdéseket megoldani. De az értekezlettől az joggal várható, hogy megfelelő helyzetértékelést adjon, és kijelölje a cselekvés irányait. Haderőcsökkentési tárgyalások Fordulózárás Becsben Kádár János csütörtökön a Tungsram RT budapesti székházában megbeszélést tartott az iparvállalatok vezetőivel. Kádár János Berecz Frigyes ipari miniszter tájékoztatóját hallgatja
