Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-15 / 63. szám
1988. március 15., kedd Somogyi Néplap Á vizuális kultúra diáktükörben A kétévenkénti gyerektükör mesés világát fölváltotta a középfokú oktatási intézményekben folyó rajzoktatás fogyatékosságait is magán viselő bémutátó a kaposvári városi művelődési központban. A hatvanhat pályamunka huszonnégy tanulótól érkezett a megye harminc középfokú oktatási intézményéből, ahol tizenötezren tanulnak. Hét iskola készítette föl diákjait a megyei seregszemlére. A látottak mégis biztatóak. A tehetséggondozás sajátos gondját tükrözi a kiállítás. A különféle szaktárgyi vetélkedők rangjával egyelőre képtelen vetekedni a középfokú oktatási intézmények megyei pályázata, melyet a művelődési osztály két éve azért kezdeményezett, hogy az általános iskolai tehetséggondozás folytatódjon a gimnáziumokban, ahol ugyan kevés óraszámban, de még tanulnak rajzolni á tizenévesek. A szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben azonban már elveszhetnek az élményeiket, gondolataikat vizuális nyelven kifejező diákok. Azokban a gimnáziumokban, ahol megfelelően fölkészült tanárok foglalkoznak a vizuális kultúrával, gyümölcse is terem a tehetséggondozásnak. A tanárképzés hibáit is fölismerhet, jük a tegnap délután megnyílt Diáktükör című megyei képzőművészeti pályázat anyagának megtekintésekor. Hiányoljuk az iparHűvelődési egyesület a lakótelepeken A közösségformálás lépcsőfokai Egy közepes község lakossága él Siófok Foki-hegyi lakótelepén. Itt épült meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, a közelmúltban adták 'át az új postát, korábban a köjál irodahelyiségeit, van itt húsbolt, ABC. virágüzlet; és van egy figyelemre s támogatásra méltó kezdeményezés is. A Koch Róbert úti Fokihegy társasházi lakóközösségi művelődési és szabadidő egyesület 1986. december 8- án alakult. Az első összejövetelen, a kereskedelmi szakközépiskolában mintegy félszázan gyűltek össze, öttagú vezetőséget választottak. elmondták. ötleteiket, javaslataikat: hogyan, miképpen lehetne otthonosabbá tenni e lakótelepet. Sokan csak az antennarendszer megjavításáért csatlakoztak, hogy végre élvezhető legyen a tv. Túl sok volt ugyanis a gond a központi antennával, amely hol rossz, hol még rosszabb minőségben szolgáltatta a képet.-— Ügy gondoltuk, hogy az antennarendszer üzemeltetését, karbantartását átvesz- szük, s akkor (mivel saját érdekünk is) folyamatosan tudjuk biztosítani a jó vételt — mondta Bozsoki Imre, az egyesület titkára. — Emellett az információszerzés és szórakozás segítésére meg kívántuk szervezni a kábeltévét, kialakítani a közösségi életet, a szabadidőt hasznosan és egészségesen eltölteni. Hetente egyszer aerobic-tanfolyamot szervezünk a kereskedelmi szakközépiskola tornatermében. A télen szerettünk volna egv jégpályát, de az időjárás ezt nem tette lehetővé. Szerveztünk környezetünk szebbé tételére -társadalmi munkát. Megkaptunk a Koch Róbert u. 16 b. számú ház alagsorában négy helyiséget, ott hétvége kivételével naponta 17.30 és 18.30 óra között az egyik teremben a városi könyvtár kihelyezett részlege kölcsönzi a könyveket. Könyvbarát kört szerveztünk, s megoldódott a helyi' könyvárusítás is. — Mindezt miből teremtik elő? — A KISZ-töl egy pályázat útján az alakuláskor kaptunk 50 ezer forintot, a tanács 30 ezer forint támogatást adott. A lakosság támogatásán kívül továbbra is próbálunk pénzt szerezni különféle pályázatokon. Szeretnénk megnyerni a vállalatokat, intézményeket is. Hétfő délutánonként már rendszeres a videoprogram. A lejátszót mindig valamelyik egyesületi tag adja kölcsön, a lejátszott mese- és játékfilmeket a megyéi művelődési központtól Kaposvárról kapjuk. Általában rajz-, báb-, vagy egyéb gyermekfilmeket vetítünk húsz óráig, utána pedig egy érdekes játékfilmet. Jelenleg mintegy 210 lakásban jut el ez a műsor, amelyben számítógép segítségével környékbeli híreket is közlünk. Legutóbb például a tanácstagunk beszámolójára szerveztük a lakosságot. — Ezen a beszámolón az antennarendszer is szóba került... -, — Sajnos sok a gondunk ma is az antennával. A székesfehérvári Gelka 1987. július 1-jén adta át a központi antennát, de azóta is gyakran rossz. Sajnos, reklamálni nem tudunk; a vállalat felbomlott. A per évekig elhúzódna. Ezért is próbálunk valamit csinálni. Ha a tervünk sikerül, a magyaron kívül az osztrák, a jugoszláv, a csehszlovák, sőt a szovjet adást is nézhetik a lakótelepen élők. A video- tulajdonosoknak videoklub létrehozását is tervezzük. A választókörzet tanácstagja, Villangóné Hortobágyi Ildikó. — Az egyesület lakossági kezdeményezésre jött létre, s igen jónak tartom. Ezen a lakótelpen sokfelől érkezett, sokféle ember él, és alig ismerik egymást. Nem könnyű ilyen helyen produkálni, megvalósítani a célokat. Szerencsére akadnak lelkes emberek, akik vállalják a sok munkát. Minczér József, az egyesület elnöke. — A befektetett energiánknak csak egy egészen kis töredéke térül meg. Sok a gond, az elképzeléseink nem úgy sikerülnek, ahogyan szeretnénk. Most például veszélybe került a hétfőnkénti videovetítés: nincs rá ugyanis elég pénzünk. A lakosságtól szeretnénk pénzt kérni: havonta családonként tíz forintot! Gyarmati László művészeti, plasztikai munkákat. A középfokú oktatásban helyét nem lelő vizuális nevelést a megyében számos kezdeményezés pótolja. A kaposvári Balázs János képzőművészeti kör mellett újabbak foglalkoznak a tehetséggondozással, a nagyatádi képzőművészeti táborban is szívesen látják a középfokú oktatási intézmények diákjait, a megyei művelődési központ is megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy aki kedvet, tehetséget érez a képzőművészethez és iparművészeihez, fölkészülhet e pályákra, illetve csiszolhatja tudását. Az idei pályázat meglepetése: Tarló, si Miklós, a kaposvári Táncsics gimnázium tanulója, akit fotóinak elismeréséül munkajutalomban részesítettek. Bárány Csaba szintén ennek a gimnáziumnak a padjait koptatja, ő grafikai munkáiért részesült elismerésben. Németh Gábor, a Balázs János képzőművészeti kör tagja is kiemelkedően szerepel a bemutatón. A tehetséggondozásért Kertész Sándor, Szabados János, valamint a nagyatádi képző- művészeti tábor részesült jutalomban. H. B. TV-NÉZÓ és a Hunyadiak A nemzeti romantika megteremtője, Vörösmarty Mihály a reneszánsz kor hírnökéről, Czilleiről és Nándorfehérvár dicső hadvezérének, Hunyadi Jánosnak az utódairól, Lászlóról és Mátyásról írt drámát Czillei és Hunyadiak címmel azzal a szándékkal, amit így fogalmazott meg Toldy Ferenchez írott egyik levelében : „Bővebben kell írni a magyar hazáról, és fiairól el nem feledkezni. ". Vörösmarty fiátalon határozott úgy, hogy Árpádról, Attiláról, Hunyadiról. Irinyiről ír. A Czillei és Hunyadiak pem igazán a legsikerültebb műve, inkább moralizáló alkotás, mint színpadra való. A televízió pénteken este mutatta be tévéjáték formájában a nándorfehérvári győztes csata után kiéleződött hatalmi harc eseményeit ábrázoló művet, melyben a két jelentős család, a Czillei és a Hunyadi egymással verseng. Hunyadi János nemzeti hős: győztes csatája után a pusztító ragály hamar végez vele, László fia, az idősebbik tör előre. Mátyás még fiatal, több időt szentel az olvasásra, mint a hatalmi viszonyok átrendezésére; mégis később belőle válik a magyar reneszánsz király, az igazságos. Tudjuk, a fiatal király, V. László ugyan eskü alatt fogadja meg, hogy Hunyadi Lászlót nem éri bántódás azért, amiért megölte az oligarcha Czillei Ulrichot, mégis kivégzik a megtartott tárgyalás után. Vörösmarty szándéka világos: figyelmeztetni akar arra, y hogy a hatalmi harc nem vezet jóra, csupán pusztítja jeles férfiainkat, akik a maguk módján képesek lennének — összefogva — még többet tenni a nemzetért. Félix László tévéjátéka inkább még erősítette a Vö- rösmarty-mű fogyatékosságait. A játéktér megválasztása sem sikeres: olykor mesébe illett, máskor a valósnak volt mása. Gara megszemélyesítőjének, Avar Istvánnak a jelenléte azért zavart többször is, mert oly ruhába bújtatta Weiber Mariann, mintha nem lenne keze. Pedig ezeknek az uraknak igencsak messzire nyúltak karjaik.. . Jól érzékeltette Czillei belső világát, műveltségét és hatalomra törő sunyiságát Sinkovits Imre, bár ő sem tudta igazán fölforrósítani maga körül a levegőt, mint ahogy néhány kivételes drámai pillanata volt csak Hunyadi László szerepében a kitűnően játszó Hegedűs D. Gézának is. V. László, a fiatal király, Mátyás, a legfiatalabb Hunyadi erőtlensége több volt, mint amennyit a történelem megenged. Ko- váls Adél és Incze Anikó a dráma szerelmi 'hátterében élményt nyújtott alakításával. A történelmi ismereteinket felfrissítő dráma után másnap hozzásegített a Czillei és a Hunyadi család hatalmi harcának megértéséhez a pécsi körzeti stúdió és a Ljubljanai Televízió közös műsora, amely nemcsak bemutatta az eredeti helyszíneket, a mai Belgrádot és a Czillei család várát, hanem magyar és szlovén történészek közreműködésével is gazdagíthattuk ismereteinket. A dokumentumfilm egy furcsa, hatáskeltő képsora azonban nem tetszett. Nagy Gábornak, a történelmi ka- í lauznak miért Czillei Ulrich valós koponyájával a kezében kellett bizonygatni, hogy kár volt azt betörni? Bizonyította ezt a film a mai történész-,, koponyák" segítségével. Horányi Barna 4J A TAVASZI FESZTIVÁL J VENDÉGEI Roboz Zsuzsi témái a tánc és a muzsika Roboz Zsuzsi neve nem ismeretlen a képzőművészetek hazai rajongói előtt. Az Angliában élő, szülőhazájából gyermekkorában — 1947-ben — elkerült magyar származású művésznő festményeivel, grafikáival 1985. márciusában, a budapesti tavaszi fesztiválon rendezett életműkiállításán ismerkedett először a magyar közönség. Az Erkel Színház előcsarBulgária felszabadulásának 110. évfordulója Az orosz—török háború a korabeli magyar sajtóban Bulgáriában most ünnepük az évszázados török elnyomás alóli felszabadulás 110. évfordulói.,' Az 1877--78-as orosz—török háború eseményeit rendkívüli figyelemmel kísérte a világ közvéleménye. A magyar sajtó korábban is állandó érdeklődést tanúsított a „keleti kérdés” iránt, amely az 1876-os áprilisi felkelés kitörésével lényegében bolgár kérdéssé vált. Az áprilisi felkelés, és ezen belül az osztrák—magyar lobogó alatt hajózó Radetzky gőzös elfoglalásának, s a nagy bolgár forradalmár és költő, Hriszto Botev hőstettének széles körű, objektív magyar sajtóvisszhangját kell kiemelnünk. A magyar sajtó teljes erkölcsi támogatást nyújtott a török terror áldozatainak, és hű képet festett a felkelés vérbe fojtásáról. A magyar lapok közölték Mac Gahan, Garibaldi, Victor Hugo, Gladston és a múlt század más kiemelkedő személyiségeinek nyilatkozatait, amelyben a bolgár nép mellett szálltak síkra. Különösen egyértelmű álláspontot foglalt el ebben a vonatkozásban a Munkás Heti Krónika. Pozitív irányvonalat követett A Hon című lap is, amelyet Jókai Mór szerkesztett. Az orosz—török háború előestéjén és a harci események megindulásakor a lapok inkább a törökök mellett foglaltak állást. Az orosz seregek győzedelmes menetben összezúzták az évszázados oszmán— török feudális elnyomást. Bulgária új életre kelt, hiszen'a háború felgyorsította a társadalmi, politikai fejlődést. Igen nagy történelmi értéke van a különböző magyar hetilapokban, kiváltképp a Vasárnapi Újságban megjelent illusztrációs anyagoknak, képeknek és fényképeknek. A cikkek, rajzok, grafikák, metszetek, képek nagy része az egyszerű orosz katona és a bolgár népfölkelő legendás hőstettének, a Sipka-szorosban és Plevennél, Sztara-Zagoránál és Szófiáy Emlékmű a hősi csaták színhelyén: a legendás Sipka- szorosnál nál vívott ádáz harcoknak állít emléket. Dr. Sztoján Kadev nokában sok ezren látták szén- és tintarajzait, olaj- festményeit. A művésznő magyar érzelemvilágán átszűrt angol képzőművészeti hagyományok különös ízű kettős töltést adnak képeinek. Ez alighanem egyik titka a korábban elsősorban Angliában és angol nyelvterületként számon tartott országokban aratott sikereinek. Látás- és láttatási módja három évvel ezelőtt nagy hatást tett a magyar közönségre is. Állandó témái — a tánc és a muzsika. A balett és a zene világhírű szólistáiról készített sorozatait a mozgás, az alkotás feszültsége tölti meg élettel. Roboz Zsuzsi a művészi összpontosítás pillanatait nemcsak a színpadon ragadja meg, hanem az öltözőkben, a próbatermekben, felkészülés és gyakorlás közben is. Képein szinte látható a húrokon, billentyűkön játszó ujjak eleven mozgása, érzékelhető a karmesteri pálca virázsintésé- re megszólaló . zene szárnyalása. — Nagy örömmel és várakozással készülök második találkozómra a magyar közönséggel. Az 1985-ös budapesti tavaszi fesztiválon hazai bemutatkozó kiállításomat szüleimnek és szülővárosuknak dedikáltam. Az idei fesztiválon azt a tizenkét szén- és harminchárom tintarajzból álló zeneművész-sorozatomat kívánom bemutatni, amelyet a közelmúltban a Royal Festival Hallban rendezett önálló kiállításomon láthatott az angol közönség — mondja Roboz Zsuzsi az MTI londoni tudósítójának. — Ma is jóleső érzéssel, nehezen leírható melegséggel tölt el, ha arra az első fogadtatásra gondolok, amelyben első budapesti kiállításomon részesítették munkáimat. Nagyon kellemesen lepett meg a mai magyar közönség fogékonysága. Nem is mertem remélni, hogy ilyen nagy visszhangja lesz kiállításomnak. Bizony nagyon jól esett, hogy mindenki, akivel csak beszéltem — a taxisofőrtől a ruhatárosig — tudott róla .. . Hogy otthon is megismertek. A Roboz név korábban sem volt ismeretlen Magyarországon. A művésznő édesapja .— Roboz Imre — a Vígszínház igazgatója volt a két világháború között. A magyar színművészet nagyjai, például Tolnay Klári, Várkonyi Zoltán, Básti Lajos, nem csak játszottak színházában, hanem a család barátai is voltak. Roboz Zsuzsi pályájának elindításában fontos szerepet játszott egy világhírű honfitárs: Korda Sándor, azaz, ’Sír Alexander Korda. Az ő rendelésére készültek az első művészportrék, az első művek abban a sorozatban, amelyet első önálló kiállításán láthatott a londoni közönség. Művei azóta bejárták Párizs, New York, Los Angeles, Brüsszgl és Hongkong kiállítótermeit. Állandó otthonuk van a Tate Galériában és a sziget- ország számos más képtárában, múzeumában. Immár . Budapesten is otthonra találtak. Budapesten 1985-ben alapított ösztöndíjával Roboz Zsuzsi a tehetséges magyar fiatalok pályaindulásának egyengetésében kíván részt vállalni. Köves Tibor
