Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
4 OTTHON ÉS CSALÁD Somogyi Néplap 1988. március 2., szerda Fiafalok divatja 1988 tavaszán a fiatalok legkedvesebb viselete változatlanul a sportos öltözék. Fő jellemzői: hangsúlyos váll, a rövid fazon, nagy bőség, sok zseb és derékig érő hossz. Anyagaik: lágy vászon, pamut, jersey, farmer, vékony gyapjúszövet. Minden korosztály számára divatosak a félhosszú, sok- zsebes ballon- és vászonkabátok, sok tűzéssel, színes mintás bélésekkel, játékos szabásvonalakkal. 1. Fiatal fiúknak készült a bő vonalú, derékig érő ballon vagy vászon, zakót helyettesítő kabát. Tűzésekkel hangsúlyozott zsebbel, derekába gumival. Twíd anyagból készült, combnál bő, alján szűk, hajtókás pantallóval. 2. Sok szabásvonal, rafinált zsebmegoldás jellemzi a fiatal férfiak ballonkabátját, kiegészítője a feltűrt szárú farmernadrág. 3. Sportos öltözéket kedvelő nőknek ajánljuk az elöl rövidebb, hátul hosz- szabb, szövetből készült kabátot négy feltűzött zsebbel, takart gombolással. 4. Vászon és kord kombinációval készült rövid dzseki fiatal lányok részére, szűk szárú bokán felül érő farmerpantallóval, szabásvonalba helyezett zsebbel. Törődjünk a hajunkkal Sokan panaszkodnak, hogy zsíros, csapzott a hajuk, de sajnos nincs még olyan szer, amivel a faggyúmirigy termelését befolyásolni lehetne. A napfény, pontosabban a fényben levő ibolyántúli sugárzás az egyedüli eszköz, amivel a faggyútermelés, ezzel a fejbőr és a haj zsírossága csökkenthető. A hosszú tavaszi és nyári hónapokban szinte folyamatosan éri napfény a hajat, s noha ez igen jó hatású, a haj simasága, fénye megváltozik, kifakulnak, törékeny- nyé válnak a hajszálak. ősszel viszont fokozottabban hullik a haj, de ez ne okozzon senkinek gondot, 1-2 hétig tart csupán, és természetes élettani követelmény. Az őszi—téli idény másik gonja a fejfedő viseléséből adódik, mivel az tönkreteszi a frizurát, a hajat a fejbőrhöz nyomja, és így még gyorsabban zsírosodik. Ennek ellenére nem ajánlatos hideg időben, esőben, szélben fedetlen fejjel járni, mert a hidegben összehúzódik a fejbőr órhálózata, a hajtő vérellátása hiányt szenved, s ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Mindezért szükséges, hogy hideg időben fokozott gonddal ápoljuk a fejbőrt és a hajunkat. Elsősorban renszeres fejmosásra van szükség, ami egyénenként változó. Egyesek szerint árt a túl sűrű hajmosás, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy nem árt-e jobban a zsíros fejbőrre tapadt por, ami meggátolja a hajtő szellőzését. Végül ne feledjük, hogy a hajtermelés a szervezet működésének része, aki tehát meg akarja óvni szép haját, egész szervezete egészségével kell, hogy törődjék. A téli hónapokban a napfényhiány mellett a vitaminellátásunk is csökken, ilyenkor tehát igyekezzünk minél több vitamint és ásványi sókat tartalmazó ételt fogyasztani, mint pl. sárgarépa, tojás, máj, tejföl, valamint a télen is kapható zöldfőzelékek és salátafélék. Sütőtök desszertnek A sütőtök latinul Cucor- bita Maxima, őshazája a trópusi éghajlatú Dél- és Közép-Amerika. A szakkönyvekből kideríthető, hogy legnevesebb hazai termő tája Szabolcs-Szatmár megye, közelebbről Nagydobos környéke. Arról azonban már nem ad felvilágosítást sem írás, sem ember, hogy mikor és ki fedezte fel, milyen ízletes ennivaló válik belőle, ha megsütik. A sült tököt talán az olcsósága miatt sosem becsülték sokra. Nagyon sokáig maradt úgyszólván csak a falusi „szegény ember csemegéje”. Am a 20. század elején, a lázas vitaminkutatások során a sütőtök sem maradt ki az elemzett termékek sorából. A tudósok megállapították, hogy a Cu- corbita Maxima gazdag tárháza a különböző vitaminoknak, ásványi anyagoknak, talán éppen azoknak a ve- gyületeknek, amelyekre különösen télen, amikor a főzelékfajták, a friss gyümölcsök hiányoznak, olyan nagy szüksége van a szervezetnek. A sült tök legfőbb értéke dús karotimtartalma. A ka- rotin pedig az az anyag, amely a szervezetben A-vi- taminná alakul át. Az A-vi- tamin pedig a szem, a látás alkalmazkodóképességének elősegítője. Ha a szervezet nem jut elegendő A-vitamin- hoz, annak súlyos látási fogyatékosság lehet a következménye. A sült tökben azonban nemcsak karotin van, hanem még különféle B-vitaminok, továbbá C-vi- tamin is. Napi tíz deka sült tök vagy sütőtök már nagyjából fedezi a napi szükségletet. íme néhány recept! Sütőtökkompót : A család étvágyához számított — fejenként 15—20 deka nyers tököt meghámozzuk. 2x2 centis kockára vágjuk és annyi — a szájunk ízéhez édesített — vízben tesszük főzni, hogy épp csak ellepje. Amikor a villa már könnyen belemegy, akkor a kompótot levesszük a tűzről félig langyosan, citrommal kicsit megsavanyítjuk és behűtve tálaljuk. Felér az ananászkonzervvel. Mellesleg apróbbra darabolva, püspökkenyérhez is felhasználható. Sült tök tejszínhabbal: A sütőtököt puhára sütjük. Ha teljesen kihűlt, héjából kikaparjuk, szitán vagy levesszűrőn áttörjük, a pépet mézzel megpergetjük és ösz- szekeverjük keményre felvert tejszínhabbal. Poharakba töltve, lehűtve, tetejét kockányi sült tökkel díszítve tálaljuk. Tökparfé: Kb. 1 kilónyi tököt megsütünk vagy sülve megveszünk. Héját levágjuk, belét egy vaníliás és 5 deka porcukorral, 4 tojás sárgájával habosra kikeverjük. (Cukor helyett mézet is használhatunk, így még egészségesebb.) A kikevert tökpépbe belekeverünk 2 deci keményre felvert tejszínt és a parfékrémet a mélyhűtőben 3—4 óra alatt keményre fagyasztjuk. Sült tökös bejglit: A szokásos élesztős vagy omlós beiglitésztát elkészítjük. Két rúdnyi mennyiséghez kb. 1 1,2 sülttököt számítsunk. Kihűlve meghámozzuk, villával összetörjük, belekeverünk 1—2 savanykás reszelt almát, 1 vaníliás cukrot, 1/2 citrom reszelt héját. A bejgliket ezzel a keverékkel töltjük, de ugyanez felhasználható rétestölteléknek is. Tökös palacsinta: A szokásosnál valamivel sűrűbb pa- lacsintatésztát keverünk és a sütnivaló tökből — nyersen. megreszelve, illetve ká- posztagyalun legyalulva kb. 20 dekányit a palácsintatész- tába keverünk: úgy sütjük. Tölthetjük sült tökből és mézből készült krémmel. Noha a sütőtök enyhén édeskés és sütve még inkább azzá válik, mégis alkalmas sós ízhatású étel készítésére. Az idei burgonyamizéria közepette a sütőtök köretnek, pürének elkészítve alkalmas a krumpli helyettesítésére. Tökpüré: Készülhet nyers sütnivaló tökből. A meghámozott, darabokra vágott tököt, némi aprított vöröshagymával. sóval, kevés borssal — és csak annyi vízzel, hogy le ne kapjon —, teljesen puhára főzzük: gőzében lisztesed™ hagyjuk, majd kevés vajjal, tejjel pürévé törjük. Vadas szószhoz különösen finom. Sült tökből a püré úgy készül, hogy a lehajazott darabot péppé törjük, alá kevés tejet téve felforrósít- juk, sóval, kevés borsikával ízesítjük, némi vajjal kikeverjük. Tökpogácsa: A kész sült tököt lehámozva villával összetörjük. Kb. egy kilónyi tökhöz hozzámorzsálunk egy tejben áztatott kifacsart zsemlét, belekeverünk evőkanálnyi kolbász- vagy gulyáskrémet. adunk hozzá egy egész tojást, megsózzuk és alapos összedolgozás után kb. 1 2 órát állni hagyjuk. Pogácsákat formálunk belőle. és morzsában meghem- pergetve forró zsiradékban — lapáttal forgatva —, mindkét oldalán ressre sütjük. Bármilyen főzelék mellé jó feltétnek. Sütőtök párolva: (sárgarépa helyett) A sütőtök bele nemcsak színét tekintve emlékeztet a sárgarépára, hanem élettani értékeit illetően. de még ízére nézve is. Nos, köretnek nemcsak pürének készülhet, hanem szálára darabolva, sült mellé, vegyes zöldségés tál egyik színeként. (Elkészítése jóval szaporább, mint a sárgarépáé.) A meghámozott nyers tököt 5—8 centis csíkokra vágjuk, vastagságát elfelezzük. majd 1,2 centis szálakra aprítjuk. Olvasztott, már melegedésnek indult, nem túl sok vajban vagy margarinban megforgatjuk : szárított petrezselyemmel, kevés aprított hagymával, sóval megszórjuk és nagyon kis lángon — csak egy-egy kanálnyi vizet alátéve addig pároljuk, amíg meg nem puhult, de még mancsossá nem vált. Statisztikai felmérés az 1987. évi jövedelemről A Központi Statisztikai Hivatal országos reprezentatív minták alapján már 25 éve ötévenként rendszeresen felméri a lakosság különböző rétegeinek jövedelmi helyzetét, a rétegek közötti és rétegeken belüli jövedelmi különbségeket és ezek okait. A kapott adatok arra is választ adnak, hogyan változtak egy-egy ötéves időszak alatt az egyes lakossági rétegek — például a nyugdíjasok és az aktívak, az utóbbiakon belül a szellemi, illetve fizikai foglalkozásúak, a gyermektelen, illetve különböző számú gyermeket nevelő családok — jövedelmi arányai, a jövedelmek egyenlőtlensége, a különböző forrásokból származó jövedelmek jelentősége. Legutóbb 1983 elején volt ilyen jövedelmi felmérés, most a közeli hetekben fogják felkeresni a KSH kérdőbiztosai azt a körülbelül 24 ezer véletlenszerűen kiválasztott háztartást, amelyek az ezévi felmérésnél információkat kérnek 1987 év folyamán elért különböző jövedelmeikről. A felmérés tehát az 1987 évi jövedelmekre vonatkozik, s így semmiféle kapcsolatban nincs az 1988- tól bevezetésre került személyi jövedelemadóval. Egyébként is a KSH a különböző reprezentatív lakossági felmérések során kapott egyedi adatokat mindig bizalmasan kezeli, azokat név nélkül összesíti és az információkat _ csak összesített formában teszi közzé. Az a sokat vitatott kérdés is, hogy milyen mértékben határozzák meg a keresetek a családok egy főre jutó jövedelmének nagyságát, szoros, vagy éppenséggel nagyon laza-e a kapcsolat a személyi keresetek és a családi jövedelem színvonala között, csak ilyen reprezentatív jövedelmi felmérések keretében vizsgálható. Az országos jövedelem- és szociálpolitika átalakításához nélkülözhetetlen adatok más módon nem szerezhetők be. A felvétel szervezői kérik az érintett családok megértését és közreműködését. Táska is, abrosz is Tavasszal sokan keresik fel gépkocsival a kiránduló- helyeket. s azután az autót bezárják, hogy gyalog tegyenek rövid sétákat és egy tisztáson vagy egy patakparton letelepedjenek. A rajzon bemutatott „te- rülj-táska" nemcsak a szatyrot helyettesíti, amelyben az ennivalót vinnénk, hanem még abrosz és edénytártó is egyben. Erős vászonanyagú nagy zsebében ételt, a belső oldalára varrt pántok alatt pedig tányért, evőeszközt, poharat, szalvétát vihetünk magunkkal. Készítéséhez egy 170x60 cm-es erősebb, vastagabb és egy 125x60 cm-es vékonyabb vászonanyag, 1,5 m-nyi gumiszalag szükséges. Vastagabb vászonból lesz a külső oldal, a zseb és a fülek, a vékonyabból a belső borítás, az „abrosz”. Az anyagokból szabjunk ki egy 120x60 cm-es lapot. (A széleken 1—1,5 cm ráhagyást számítsunk.) A vastag vászonból vágjuk ki még a 38x38 cm-es zsebet és a két 35x10 cm-es táskafület. Mielőtt a külső és a belső anyagréteget összevarrnánk, jelöljük meg a poharakat, tányérokat, evőeszközt, szalvétát tartó gumipántok helyét. Úgy osszuk el a vászonlap méretét, hogy mindkét oldalon 12—12 cm-nyit behajthassunk belőle. Az edényeihez igazodó méretű gumiszalagokat vágjuk le. A gumipántokat csak a vékonyabb, belső anyagrétegre varrjuk, hogy a táska külső oldalán az öltések ne látszódjanak. Az 1. számmal jelzett ábrarészlet mutatja, hogyan hajtsuk vissza és varrjuk le a gumipántok végeit. Az anyagréteg alá a végek varrásakor helyezzünk kis vászon négyszögeket, hogy a varrás erősebben tartson. A pohár, evőeszköz, szalvéta stb. gumigyűrűjét a 2. ábra szerint varrjuk az alapanyagra. (A gumi szalag két végét varrjuk az alapra, majd takarjuk be visszahajtott szélű anyagdarabkával, melyet ugyancsak géppel varrtunk fel.) A gumiszalagok felerősítése után varrjuk össze a külső és a belső táskaoldalt. Ezt követően a zsebet többsoros tűzéssel rögzítsük a két rétegre. Utoljára a táska füleit készítsük el. A 10 cm széles pántot hajtsuk háromfelé, majd tűzzük le. A zsebnél levő fület úgy varrjuk fel, hogy a táskából körülbelül 5 cm széles anyagcsíkot a zsebre hajthassunk. A másik fület a tányérokat, evőeszközt tartalmazó rész szélén úgy varrjuk fel, hogy a térítőt táskának összehajtva majd a másik füllel egyforma hosszúságú legyen. A fülek felerősítési helyét négyszög alakú, x-alakban letűzött vászondarabkával borítsuk.
